Heti Délkelet, 1998. január-június (5. évfolyam, 1-25. szám)
1998-02-08 / 5. szám
A gy ilyen szupemarket megreformálja a kisváros életét. Program lesz a „penibe" menni és ott bevásárolni, kivált hétvégén. A vásárlók örülnek az olcsóbb áraknak, ellenben a kiskereskedők általában nem lelkendeznek a megcsappant forgalom miatt. A „peni" demokratikus intézmény: széles és hosszú parkolójában egyaránt elférnek Audik, „Merdzsók", Trabantok, Babetták, kerékpárok, tolókocsik. A kereskedelmi szellem már a bejáratnál megtapasztalható: az elegáns bevásárló kézikocsi fémpénzért, tíz vagy húsz forintért bérelhető, igaz, egész napra. A „peni" jellegzetes külcsíne (raktárszerű megjelenés, piros tetőcserép, világos falak, a „Penny Market"-en kívül semmi felirat) bent sajátos belbecsben folytatódik: hosszú, árukkal tömött gondolák, itt-ott tájékoztató jellegű útbaigazítás, jól olvasható, papírra nyomtatott árak, csinos és tiszta „felügyelők". Az ember csak szlalomozik a termékek közötti folyosókon, jobbra és balra nyúlhat a szükséges áruért, s aztán a végállomáson fizethet, ha ugyan van miből. Hát éppen ez az, amiből. A szupermarketek szépségén és jóságán túl (a kritikusok szerint) a legridegebb valósággal is számot kell vetni, tudniillik a ninccsel. Kérdés, hogy üzletileg nyereséges vállalkozás-e ott kínálatot bővíteni, szélesíteni a piacot, ahol a fizetőképes kereslet nem nő, sőt, reálértékben inkább csökken. „Makroszámaink javulnak", de a többség zsebe bizony üresedik. Magánszektor, szövetkezeti bolthálózat, s immár a multik versenyeznek az egyre kevesebb és kevesebbet érő pénzért, kisnyugdíjasok, bérből és fizetésből élők, jövedelempótlósok 20-30 000 ezer forintjáért -s a kevesebből többnek nyilván kevesebb jut. Nagyon úgy fest, hogy megint a hazai ítéltetett halálra... A másik, hogy felelős politika-e egy húszezer lélekszámú (a hálózat most ezeket célozta meg) településen tönkretenni a kiskereskedőket, hiszen boltosként sokan próbálnak élni és megélni ilyen módon a magyar gazdaságban, nem szólva eltartandó családtagjaikról. A kérdés egyelőre megválaszolhatatlan, hiszen a marketek felbukkanása viszonylag új jelenség, ezért feleletet csak a jövő adhat. Filozofálgatás helyett nézzünk körül a valóságban, hiszen Békés megyében immár Békéscsabán, Gyulán, Szarvason, Gyomaendrődön nyílt ilyen üzlet, s úgy tudni, fontolgatják az ötlet megvalósítását többek közt Békésen és Mezőberényben is. - Tény, hogy a multik megjelenése máris hatással van a hazai kereskedelemre - véli Kozár Imre, a Szarvas és Vidéke Áfész kereskedelmi főosztályvezetője. - Ám az, hogy hová tart a folyamat, egyelőre nem megbecsülhető. Nyílt titok, hogy a külföldi nagyok komoly tőkeerővel jelentek meg a magyar piacon, tehát mindenképpen számolni kell velük. Felbukkanásuk az újdonság erejével hat a vevőkre, a vidéki polgár először találkozik a mindennapi életben ilyen típusú kereskedelemmel. Áraik a honi árfekvéshez képest igen kedvezőek, ami nem mellékes szempont. Úgynevezett HARD-diszkont módszerrel dolgoznak, ami annyit tesz, hogy viszonylag szűk választékot, mintegy 600-800 féle terméket kínálnak alacsony áron. Talán éppen ezért nem biztos, hogy egy átlagos vásárló mindig megtalálja náluk, amit keres. Az a tapasztalat, hogy a vevők párhuzamosan járnak ide és oda. Kimondható, hogy csökkent az áfész- és magánboltok forgalma a marketek térnyerése óta? - kérdezem. - Valamelyest igen, bár a nagyságrendet hadd kezeljem üzleti titokként. Hat hónapja jelent meg az új résztvevő a helyi piacon, ilyen rövid távon nem szűrhető le minden tapasztalat. Mint az előbb céloztam rá, a mi választékunk szélesebb, vagyis versenyképesek maradtunk. Hogy példát említsek, itt háromféle párizsi között válogathat a vevő, míg ott egyfélét talál. Itt akár 15 vagy 25 dekát kérhet szeletelve vagy egészben, ott csak 20 dekát szeletelve és becsomagolva, igaz, utóbbiból is annyi tehető a kosárba, amennyi kívánatos. Mi igyekszünk a vásárló kényét-kedvét kielégíteni, amott a személyesség kissé háttérbe szorul. Kozák Imre úgy látja a jövőt (legalábbis Szarvason), hogy a kicsi, úgynevezett kényelmi boltok még a „gigászok" mellett is megmaradhatnak. Ezek jellemzője, hogy lakótelepeken, lépcsőházakban, garázssorokon működnek, de a vegyes jellegű kis magánboltok szorulhatnak. A szarvasi áfész egy 400 négyzetméteres, nagy ABC-t üzemeltet 300 méterre a bevásárlóközponttól, s a két dudás nem mindig fér meg egy csárdában. A kereskedelmi főosztályvezető úgy fogalmaz, hogy „üzletünk többé-kevésbé tartja magát”. Szombaton csökken a forgalmunk, de hétköznapokon mintha visszajönne a haszon. ^Kérdésként merülhet fel: Jó. ha ilyen bonyodalmakat okoznak a multik a helybéli kereskedelemben, miért támogatják letelepedésüket az önkormányzatok, illetékes hatóságok? Nos, a válasz egyszerű: illetékesek nincsenek abban a helyzetben, hogy szorgalmazzák vagy gátolják ezt, mintegy ellenszegüljenek a kormányzati politikának. A jogszabályok és az építésügyi előírások sem szólhatnak tiltásról, ha különben minden rendben a papírokkal. A nagyok, ha nem kapnak ingyen vagy olcsón városi földet, magánterületet vehetnek meg, s mehet a beruházás a maga útján. - Nem tudok semmit, nem nyilatkozom! - mondja az eladóhölgy, aki a legújabb, a gyomaendrődi Penny Markettel szomszédos üzletben áll, illetve nem áll velem szóba. Tiltakozása, titkolózása jelzi, hogy azért nem babra megy a játék, hanem pénzre, haszonra, a törzsvevők megtartására. Annyit azért megtudok, hogy pakolnak, költöznek. Máris? Mikor saját boltjuk helyett a konkurencia, a peni kerül szóba, kicsit megenyhül s beszédesebbé válik. A peni? Kérem, az egy zárt rendszer. Itt található az utcában, mégis alig hallunk róluk valamit. Annyi szivárgott ki, hogy Alsónémediben van a raktárbázisuk, semmi több. Ismerősöm dolgozik náluk, de a cég dolgairól hallgat, mint a sír. Ez volna a piacgazdaság, az üzlet szentsége? Nem tudom. Épületeiket legfeljebb kívülről szabad fotózni, belülről nem. A vezetők szintén módjával adagolják önmagukról az információt, szaklapokban szinte semmit sem A TITOKZATOS MULTIK A szupermarkettel szupermarketek szépségén és jóságán túl a legridegebb valósággal is számot kell vetni, tudniillik a ninccsel. A multik megjelenése máris hatással van a hazai kereskedelemre, és nemigen pozitív értelemben - mondja Kozák Imre, a Szarvas és Vidéke Áfész kereskedelmi főosztályvezetője. Kérdésként merülhet fel: ha ilyen bonyodalmakat okoznak a külföldi érdekeltségű nagyáruházak a helybéli kereskedelemben, miért támogatják letelepedésüket az önkormányzatok, illetékes hatóságok? A válasz cikkünkből derülhet ki, előlegként annyit: nem tehetnek semmit. Barta Zoltán békési kereskedő véleményéből kiviláglik, hogy ők mégis megpróbálnak összefogni a nagyok ellen. A közgazdász a teljes liberalizáció korlátozását szorgalmazza. HETI DÉLKELET