Heti Délkelet, 1998. január-június (5. évfolyam, 1-25. szám)
1998-02-08 / 5. szám
Emlékezzünk rájuk! Február 2-án volt 41 éve, hogy kivégezték Mány Erzsébet és Farkas Mihály gyulavári fiatalokat Békéscsabán. Gyerekemberek voltak, 19 és 26 évesek. Nem gondolkodtak, fontoskodtak, helyezkedtek, keresgéltek, hanem mentek, odaálltak, tettek, lehet, hogy nem is tudták, mit. Csak a szívükre hallgattak, mint a többi, akkor. GLORIA VICTIS! Gloria Victis! Emlékezzetek az elesettekre, kik hűlt ajakkal ma is hirdetik, a győzelemnek végső percekig őrzött reménye életünknél mégis több nekik. Gloria Victis! Emlékezzetek, kik élni megmaradtak, a halállal is dacolva, mivel a gyermeküknek holnap enni kell s szívük halk dobbanásán kívül semmi, semmi jei. írta: Claes Gill (norvég költő) Fordította: Tollas Tibor Menü Igazi européer arca van a román igazságügy-miniszternek, Valeriu Stoica-nak. Önmagában is jelzi, hogy kormányválság ide, kormányválság oda: az Emil Constantinescu köztársasági elnök vezette Románia a külsőségekben is komolyan veszi az EU-hoz való csatlakozást. Aminek előfeltétele a magyarokkal való történelmi megbékélés, és viszont. Annak, persze, nem kell túlságosan örülnünk, hogy az első húszban, és nem az első tízben vagyunk a romániai tőkebefektetések számát, nagyságát tekintve (gondoljunk csak a székelyek lakta Észak-Erdélyre), de hát ne legyünk telhetetlenek. Dr. Vastagh Pál igazságügy-miniszterünk is imigyen gondolkodhatott lapunkat illetően, hiszen a gazdasági jogi szeminárium idején sehogyan sem sikerült kicsiholnunk belőle egy interjút. Noha annak rendje és módja szerint előzetesen jeleztük igényünket a megyei önkormányzatnál, ahonnan azt továbbították a miniszter úr kabinetiroda-vezetőjének, a körösladányi származású dr. Szeleczki Idának. - Csak öt percet kérnék, miniszter úr! - állítottam meg csütörtök este a Hotel Fiumében. - Rendben - mondta, ám egy kisebbfajta megbeszélést követően kollégájával együtt mégiscsak vacsorázni indult. - Jöjjön be ön is - invitált oda, látva lányos zavaromat -, hadd oldódjon a hangulat. Nem voltam ideges, bár Tóth Károly, Békéscsaba MSZP-s országgyűlési képviselője in médiás és fura költői kérdést tett fel az előtérben: „Nem adod fel?". Mindenesetre jót tett lelkiállapotomnak a menü. Nevezetesen: balatonboglári száraz fehér pezsgő, hortobágyi húsos palacsinta, szezámmagos jércemell, kijevi pulykamell, zöldköret, rizs, sült burgonya, Fiume-saláta, etyeki chardonnay száraz fehérbor, somlói galuska, tokaji édes szamorodni, feketekávé, Apenta ásványvíz. Elnézést, de a miniszter úr fáradt - jött oda egyszer csak asztalunkhoz a megyei önkormányzat fiatal munkatársa -, majd reggel nyilatkozik. Miniszter láthatóan fáradtan él, közben eszembe jutott a tévé nagymoguljával, Vitray Tamással évekkel ezelőtt történt esetem. Szintén vacsora előtti interjúra tett ígéretet a Hotel Fiumében, ugyancsak fáradtan fáradt fel már a leves után a szobájába, hogy aztán feleségével üzenje meg: másnap reggel hat (!) órakor szívesen lát a szálló halljában. Merthogy ő koránkelő, mindennap fél ötkor kel ki az ágyból.... Szerencsére reggel fél kilenckor találkozott másnap a sajtó képviselőivel a két miniszter, nagy-nagy szerencsétlenségünkre megint nem jöhetett össze a Vastagh-interjú. Pedig a sajtótájékoztató előtt vagy után is lett volna hozzá néhány kérdésünk. Hogy tudniillik: egyetért-e Horn Gyula, miniszterelnök azon kijelentésével, hogy keskeny e hazában nincs oly’erő, mely legyőzné, ki a Magyar Szocialista Pártért küzd. Horváth Aladár (Roma Polgárjogi Parlament) rasszizmusellenes fellépéseit követően hogyan is állnak most már a szocialisták a roma kisebbséggel, a nemzetiségek beígért parlamenti képviseletével, általában a balos érzelmű tömegek tragikus ellehetetlenülésével? Esetleg dr. Kuncze Gábor belügyminiszter, koalíciós miniszterelnök-helyettes írása is szóba jöhetett volna, mivel az a véleménye: Horn Gyulának fejébe szállt, a knalíciós kormány közös sikere, az SZDSZ nélkül a kormány nem mehetett volna végig az úton. Majd kicsit tágíthattuk volna a kört, arra koncentrálva, hogy mennyire szabad komolyan venni a politikusok kijelentéseit. A négy évvel ezelőtti országgyűlési választási kampány során e sorok írójának nyilatkozta Szegeden Kuncze úr, hogy ő soha, semmilyen körülmények között nem lesz tagja egy Horn-kormánynak... Sajnos, egyfolytában igaza van a dunakörös, a nagymarosi vízierőmű megépítésétől rettegő Lányi András filmrendezőnek, aki már a nyolcvanas évek végén kifejtette, hogy Magyarország elsősorban erkölcsi válságtól szenved. " Ámbár lehet, hogy Vastagh úr menüje az ehetőbb. Nem mond semmit, abba úgysem lehet belekötni, azt nem lehet utólag ráolvasni a fejére. Dányi László Polgári hetilap. Megjelenik: Békés, Csongrád és Bács-Kiskun megyében. Szerkeszti: a szerkesztőbizottság. Felelős szerkesztő: Gubucz Katalin. Munkatársak: dr. Dányi László, Fehér József, Ferencz Rezső, Gál Edit, Nédó Géza, Such Tamás, Zsiák Éva. Szerkesztőség: 5600 Békéscsaba, Kinizsi u. 4-6. II. em. 209-213. Pf.: 291. Telefon: 66/321-155 Fax: 66/454-832 Hirdetési szakelőadók: Leszkó Pál, Szente István (tel.: 66/321-455, fax: 66/441-108). Kiadja és nyomtatja: Hungária-Info Kft., Békéscsaba, Kétegyházi út 18. Tel.: 66/445-412. HU-ISSN 1219-8293 HETI DÉLKELET 3