Dél Keresztje, 1953 (3. évfolyam, 3-24. szám)

1953-02-15 / 3-4. szám

1953. FEBR. 15. DEL KERESZTJE MADÁCH MELBOURNEBEN A magyar emigráció fejvesz­tett futása végetért és új ma­gyar gócpontok alakulnak ki idegen országokban. E közpon­tok munkásai talán még maguk sem látják eléggé tisztán, hogy túljutottak az első évek útkere­sésén. Elváltak azoktól, akik továbbra is a régi formákat kép­viselik és képtelenek az új ma­gyar feladatok megoldására. Uj magyar arc formálódik, me­ly egyre kevesbbé hasonlít­ a régi “én” merev, tompa voná­saihoz, hanem szembenézve a történelem ítéletével, megtisz­tulás felé halad. Hogy valóban így van, hogy van új formája a magyar mondanivalónak, ez a január 18.-i melbournei Madách­­előadás örvendetes tanulsága. Legmeglepőbb az egyszerű­ség volt. Nem az eszközök, a szerény színpad kényszerítő e­­gyszerűsége. Cseppet sem. In­kább a belső, csak a lényeget ábrázoló és arra irányuló tisz­taság egyszerűsége jellemezte az előadást. Ez az új, magyar formára jellemző egyszerű, egy­enes, lényegesre irányuló for­ma, mint stílus jelent meg a “Tragédia” előadásán és nem a színpad megszokott, dagályos, díszletes anyaga, hanem a nyu­godt háttérből teljes szépségben kitáruló hang, a magyar nyelv muzsikája, az előadóművészek mozdulata, ritmikája és Mdách mondanivalója, tehát a lényeg adott igaz élményt mindazok­nak, akik ott lehettek. Az új stílus hatását mutatta, hogy a nézők nem érezték, hogy valami is hiányzik. Az egyes színeket a japáni tussrajzokra emlékeztető, fe­kete vonalakkal festett, az egy­es színek kulturális és emberi hátterét ábrázoló, átvilágított vászonal díszleteztek. A “Tra­gédia” hol elmélkedő, hol drá­mai, hol mozgalmas jeleneteit pedig az egyes részeknek rejtett szövegkönyvből történő olvasá­sával, recitálásával és egyes ré­szeknek szokásos módon tör­ténő elmondásával a váltakozó hangulatot, eseményt érzékel­tető módon adták elő. Adam nehéz szerepét Desee Walter, az együttes tökéletes technikájú, kitűnő hangú tagja az új stílusnak megfelelő módon alakította. Egyszerű, nemes, kitöréseiben is lényegre szorít­kozó módon élte át szerepét. Láttuk már néhányszor odaha­za a “Tragédiát”, de az volt a túlzástól mentes érzésünk, hogy —a magyar Madách magyar módon megrajzolt Adámját — most láttuk először megszület­ni. A melbournei magyar játé­­kszínem­, Kondor Jánosné, Éva szere­pében, a gonoszság és szentség végleteiben is egyazon élettárs alakjában kellemes hangjával, művészi beszédmódjával, finom játékával végig megtartotta a Madách - képzelte Asszony, va­lóság és a valóságon túli, a két világot összefűző nő sorsának a “Tragédiában” kijelölt útját. S Ádámmal együtt nem a szo­kott hús-vér német félistenek, hanem az örök ember, a kereső, bizakodó, elbukó és reménykedő magyar férfi és nő arcát mu­tatta be, s ez döbbentette meg a nézőket is. Lucifer szerepében Radnai Lászlónak sikerült kiemelnie, hogy a luciferi világ és az Em­bert útján végigkísérő Kisértő voltaképpen nem az Ur ellen­lábasa, csupán szolgája annak és lényegében az egész tragé­dián, mely az emberi történelem jellemzője, nem a lázadó An­gyal, hanem az Ur, aki vezeti Adámot s Lucifer szemfényve­sztése, gőgje, egy szavára szét­porlad. Radnai éppen a gőg és megsemmisülés közt feszülő lu­ciferi ellentétet adta hivatott játékában. A színek között rendezésben, a római jelent sikerült talán a legjobban, melyben Hippia meg­térésnek jelenetében /Csepelyi Rudolfné/ hibátlan, arányos já­téka adta az egész szín hiteles­ségét. Az epizódszerepekben Matyarka Árpád, Szilágyi Ti­bor, Fodor Miklós, Zsók Ferenc adta nagy munka eredményei. Az összekötőszöveget Maróthy Csaba mondotta. A melbournei és a melbour­­neieket méltán, “irigylő” ausz­trália magyarság hálás lehet Csepelyi Rudolf rendezőnek, Csákfalvy Tibor színpadmester­­nek és Farkasfalvy Ferenc dí­­szletfestőnek, akiknek sikerült a “lehetetlen.” Mint beszámol­tunk róla, nem is “akárhogyan”, hanem a haladó magyar élet stí­lusában. Aki tudja, mit jelent napi munka után, egy évig min­den este­­ feláldozni a drága szabadiét, az tudja csak kellő mértékben értékelni az egész együttes munkáját, hivatástel­­jesítését. Ez­ért több ez a be­számoló a szokásos szinikriti­­kánál. Önvizsgálat, meg az ide­genben is újat alkotó, tehát élő magyar életerő láttán érzett öröm és­­ köszönet azoknak, a­­kik ezt az örömet adták. GALLUS SÁNDOR. MELBOURNEI MAGYAROK , közismert szállítója N­É­M­ET magyar hentesüzeme. Gyors kiszolgálással a legjobb hazai izű áruval állunk Melbourne és vidéke magyar közönségének szol­gálatára OAKLEIGH 162 Kangaroo Rd. Tel.: UM4218 Magyar és német kölcsön könyvtár fiai 4, 29 Penkivil Street, Bondi, Sydney. Tel: FW7321. Személyes érdeklődés bármely időben. Vidé­kre postán küldünk és cserélünk könyveket. Magyar, és német könyveket veszünk. 5 Oldal “REGENT DELICATESSEN” Vezető: Sárdy Róbert Sydney közismert csemegésboltja, ahol mindent megtalál amit óhajt és ahonnan mindent házhoz szállítunk telefon­hívásra is: MA 4598. Sör tucatonként előzetes rendelésre kapható. 416 Elisabeth St.­­ Sydney­­ /Central mellett/ TÖKÉLETES KÖZVETÍTÉS* PHILIPS 6-CSÖVES RÁDIÓVAL PHILIPS 125 Hat csöves asztali rádió az összes ismert felszereléssel mely a tökéletes tengerentúli vételhez szükséges. A 125-ös model a legnagyobb teljesítményű Philips rádiókészülék. 6 Méhfadicsó, meghatározott magasfeszültségű erősítőbe­­rendezés, elektromos hullámváltó, tökéletes árnyalatú hang — csak néhány példa a model teljesítőképessége felöl. Pompás diófa dobozba építve, a 125-ös Philips az a rádió, melyet meg kell NÉZNIE és meg kell HALGAT­­NIA, hogy egészen értékelni tudja. PHILIPS 140 Tulajdonságai ugyanazok mint a 125-ös modelé, a különb­­ség­ csak az, hogy nem diófa, hanem műanyag dobozba van szerelve és így az ára is szerényebb. PHILIPS A RÁDIÓK KIRÁLYA

Next