Független Magyarország, 1961 (11. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-20 / 2. szám

4. oldal MELBOURNEI KIRAKAT SPORTZAKÓTÓL — SZMOKINGIG Príma anyagból, kézzel varrott ruhát, vagy raktárról kész felöltőt, ballont, kosztümöt, öltönyt 282 Chapel Street, Prahran Tel.: 51-8170 úri és női szabómestertől (Szmokingkölcsönzés!) KERTÉSZ SPORTOLÓK TALÁLKOZÓHELYE BUDAPEST Étterem 310 HIGH STREET, ST. KILDA — TEL.: 94-1845 Hétvégén disznótoros vacsora, csütörtökön palacsinta. Előfizetéses menü! Tulajdonosok: DUDÁS JÁNOSNÉ és SZŐKE IMRE. ACÉLAIDEI KIRAKAT LEGJOBB VÉTEL — EGY ÚJ VOLKSWAGEN Szakértő gyári lerakattal ahol a legkisebb depozittal juthat hozzá a legnépszerűbb autóhoz! ADELAIDEBEN E. & B. BURGER LTD. 565 PORT RD., WEST CROYDON (A 13-as és 14-es buszmegálló között) Tel.: 46-2549 JOHN MARTIN & CO, LIMITED ADELAIDE NEW AUSTRALIAN SHOPPING BUREAU írjon magyarul JOHN MARTIN címére "Attention Mrs. G. Kapochany" és minden vásárlásában — bármire lenne szüksége és bárhol is él, — szívesen és a lehető legjobb hitel feltételekkel állunk rendelkezésére. • Nyisson számlát áruházunknál: JOHNNYNÁL MINDEN KAPHATÓ! @ IKKA KÉPVISELET! 9 UTALVÁNYOK Csehszlovákiába mint az IKKA! FÜGGETLEN MAGYARORSZÁG 1961. január 20. M PROS-NAPRA Minden megjegyzés nélkül, néhány véleményt ismertetünk a világsajtóból. Milyen lesz 1961? Mit hoz az új esztendő? Az angol sajtóból a Manches­ter Guardian vezércikkét idéz­zük: “A leszerelés legnagyobb akadálya a kölcsönös bizalmat­lanság, holott mindkét tábor so­kat nyerhetne, ha legalább sza­bályozni lehetne a fegyverkezést és lassanként megtanulnánk, hogy bízni is lehetne a másik­ban . . Az újévi reménykedést rontani nem nagyon akaró angol lappal szemben a hamburgi Die Zeit ar­ról ír, hogy az elmúlt év, sőt év­tized felszínén a Nyugat-Kelet ellentét, a felszín alatt azonban sokkal hatalmasabb problémák ellentéte nyomozható ki. “15-20 év múlva el fog jönni az az idő, —írja a német lap, — amikor senki sem fogja megérteni a mi mai vakságunkat, mellyel na­ponta egy millió Márkát ölünk fegyverekbe, miközben Kínában és Afrikában olyan erőfelszaba­dulás folyik, mely rárobban majd a nyugati világra, mint valaha a mongolok”. A római 11 Tempo az elmúlt évre azt tartja jellemzőnek, hogy az év első felében Hruscsov Pá­rizsban hosszú időre lehetetlenné tett minden előbbrejutást, az év végén pedig a belgiumi krízis­ben elérte Európa politikai párt­jait az afrikai hullámverés . . . Végül még egy angol lapvéle­­mény: a londoni Daily Mail sze­rint 1961-ben megmozdulnak is­mét a frontok. Kennedy január 20.-án történt beiktatása, az oro­szok számítgatásai mozgásba hozzák az elmúlt évben alig vál­tozott állásokat, így a világsajtó ... Valamivel reálisabb Sir Charles P. Snow angol fizikus nyilatkozata, aki éppen a legutóbbi tényekre ala­pozva úgy véli, hogy a jelenlegi amerikai-szovjet nukleáris és rakéta verseny néhány éven be­lül kiterjed a kisebb államokra is. S mitegy 8­-10 éven belül nem lesz állam, melynek ne len­ne valamilyen nukleáris fegyve­re és 10 év múlva elképzelhetet­len, hogy valahol egyet fel ne robbantsanak. Sir Charles P. Snow véleménye szerint ezért kellene sürgősen pontot tenni ennek az őrült hajszának a vé­gére. Elismeri, hogy a ma meg­­egyező feleknek nincsen 100%­­os biztosítékuk, hogy a másik fél is betartja az egyezményt. De ez a kockázat, míg a további versengés a biztos katasztrófába vezet. “Ép ésszel, — mondja az angol fizikus, — a kockázatos és a biztos között nem lehet inga­dozni.” A szokásos karácsonyi-újjévi üzenetek és nyilatkozatok sorá­ból 1960-ban is kiemelkedő he­lyet foglalt el János pápa beszé­de. Az igazságról beszélt. A té­nyekhez, a valósághoz való hű­ségről. Beszédéből idézzük a kö­vetkező mondatokat: “Szent Ágoston, amikor meg akarja nevezni az Istent, első­nek ez a szó jut eszébe: igaz­ság. Az igazság a természetes és természetfeletti rend legfonto­sabb támasztó pillére. Isten igazsága után a legfontosabb a felebarát igazsága. Különböző formában arról szól a parancso­latok egész sora. Az igazságot gondolni, tiszteletben tartani, élni, mondani és cselekedni kell. Gondolni kell minden gondola­tunkkal és egész külső magatar­tásunknak előfeltétele, hogy ne legyen egyetlen gondolatunk sem, ami ellenkezik az igazság­gal. Tiszteletben kell tartani az igazságot, a hivatalos és magán­életben egyaránt. Élni az igazsá­got akkor tudjuk, ha az szinte második természetünkké vált. Az igazság cselekvése pedig fel­öleli az egész emberi tevékeny­séget. Milyen elszomorító, amikor azt kell tapasztalnunk, hogy a felebarát igazságának négy leg­fontosabb parancsolatát, a ne ölj-t, a ne paráználkodjál-t, a ne lopj­ ot és a rágalom tilalmát mondotta a pápa. A sokféle találgatásból, mely a most kezdődő “hetedik évti­zed” legfőbb eseményét szeret­né­ megjósolni, legvalószínűbb­nek a világűrbe repülő emberre vonatkozó látszik. Általában azt hiszik, hogy 1961—70 között el fog jutni az első ember a Hold­ba. Ezzel egyidejűleg megint fel­újultak a tudományos és fél­tudományos találgatások: mikor fog jutni az első ember a Hold­szerből és mikor jut el távoli csillagokra? S. T. Butler sydneyi Canberra: Az ausztrál miniszter­­elnök január 14.-én közölte, hogy Dr. Zielinski lengyel konzul me­nedékjogot kért. Kellő mérlegelés után, a nemzetközi szokásoknak megfelelően az ausztrál kormány Dr. Zielinskinek és családjának politikai menedékjogot adott. ☆ — Látod, most megent emig­ráns letem . . . — mondja. Így, ékezetek és néha kettős mással­hangzók nélkül, de magyarul. — Milyen érzés? — Most kezdek csak haza­­szokni, kezdek emlékezni, hogy volt csak több mint vagy húsz éve is anak . . . Persze, itt azért más... De mennyire más! Január van, ragyog az ég, éget a nap és a Duna zajlása helyett a bal­­morali strandon az óceáni hul­lámok egyenletes csapkodását hallgatjuk. Nem úgy, mint 1939 telén, amikor Zielinski Richárd, a volt lengyel páncéloserők volt tarta­lékos hadnagya — aktív magyar egyetemi hallgató — kézzel-láb­­bal igyekezett megmagyarázni a Dunaparton, hogyan került Var­sóból Budapestre . .. A német villámháború, a len­gyel összeomlás sodorta őt is kö­zel egy millió honfitársával együtt Magyarországra. Legtöb­ben tovább álltak. Ő nálunk­­maradt. Elvégezte a közgazda­­sági egyetemet, tökéletesen meg­tanult magyarul, magyar asszony a felesége és summa summárum. 1939-től 1953-ig Pesten élt. Ott volt fiatal. 1945 után a lengyel diplomá­ciai karban a budapesti követsé­gen szolgált, amíg Varsóba nem helyezték. Azután Pakisztánban, és 1957 óta­­ Sydneyben. Itt találkoztam vele másod­szor. A forgatagos belvárosban ütköztünk össze. — Te mit keresel itt? — kér­dezte. — Nem sokat... — válaszol­tam. Hátbavágott. Nevetett, egyetemi tanár, fizikus, egyik idevágó tanulmányában úgy hi­szi, hogy erre a “kitörésre” nem fog sor kerülni. Azt ma már majdnem biztosra lehet venni, hogy idővel az ember a nap­rendszeren belüli bolygók egyi­­kére-másikára el fog érkezni. De a mi naprendszerünkön kívül eső égitestekre valószínűleg soha­sem. Elsősorban azért nem, mert az ember élete igen rövid, a vi­lágűr méretei pedig szinte fel­foghatatlanok. Tegyük hozzá: már a mi naprendszerünkön be­lül is az! Míg Földünk társboly­gói közül a Mars és Vénusz csak 200 millió mérföldes körutakra van tőlünk, a naprendszeren kí­vül eső legközelebbi napcsillag (az Alpha Centaurus nevű) 125.000-szer olyan távol van tőlünk, mint a 200 millió mér­­földnyi úttal “közeli” Mars . .. A másodpercenként 186.000 mérföld utat befutó fénynek több mint 4 évre van szüksége ahhoz, hogy a Centurustól szemünkig érjen. A többi “közeli” csillag még messzebb van és Butler professzor elképzelhetetlennek tartja, hogy valaha is sikerülni fog az embernek fénysebesség­gel utaznia, tehát óránként 670 millió mérföldes sebességet el­érnie ember alkotta géppel. Így, egyelőre, a most kezdődő hetedik évtizedben legfeljebb a közeli Hold az, ahová ember repülhet. — De te mióta vagy itt és mit csinálsz? — kérdeztem tőle én. — Én vagyok itt most nem­régen a lengyel konzul. — Én meg most emigráns, — mondtam én. * * * Most találkoztunk végre egyenrangúan ... Mindketten emigránsok lettünk — No, igyunk még egy másik találkozásra! — emeli a poha­rát. S kacsint. — Melyikre? — Hát majd a hazaira ... otthon... — Hol “otthon”? — A Balaton mellett, valahol a hegybe . . . Erre inni kell. Hiszen majd­nem egészen magyar. Félig min­denesetre. Mint ahogyan ugrat­tuk sokszor: Zielinskinek már Zielinski, csak még nem Bajcsy... De persze ez a kis különbség egyáltalán nem számít majd, mi­re egyszer megint ott koccintunk a tomaji hegyben . . . (Nagy Kázmér.) TALÁLKOZÁSOK... AZ IFJÚ TITÁNOK Az Élet és Irodalom hasábjain fél éve folyik a vita a fiatal írók­ról. Az írószövetség elnöksége ál­tal kiküldött bizottság most érté­kelte a vitát és Tolnai Gábor re­ferátuma után beható vita mel­lett állásfoglalását nyilvánosság­ra hozta. “A vita végére értünk, s meg kell vallanunk, szándékunk nem egészen sikerült. Talán a vita­indító volt túl általános, talán a hozzászólások köre túl szűk, né­hány nagyon lényeges problémát elkerült a vita. Kevés szó esett éppen a művekről, a tehetségek­ről, az alkotásokban megmutat­kozó kérdésekről — más kér­désekről szóltak a vitázók. Ezek­ről — a fiatalok egyes csoport­­jainak­ egymáshoz való viszonya, az elődök és példaképek, a bi­zonyos népeskedő vagy beszűkí­tő szektás áramlatok s nézetek kérdése, élmény és elmélet vi­szonya — sokszor szenvedélyes, olykor személyieskedő hozzászó­lások hangzottak el, s a vitázó felek nem jutottak egységes ál­láspontra. A vitának így is volt bizonyos jelentősége: nézetek és vélemények nyíltan hangot kap­tak.”

Next