Független Magyarország, 1961 (11. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-20 / 2. szám
4. oldal MELBOURNEI KIRAKAT SPORTZAKÓTÓL — SZMOKINGIG Príma anyagból, kézzel varrott ruhát, vagy raktárról kész felöltőt, ballont, kosztümöt, öltönyt 282 Chapel Street, Prahran Tel.: 51-8170 úri és női szabómestertől (Szmokingkölcsönzés!) KERTÉSZ SPORTOLÓK TALÁLKOZÓHELYE BUDAPEST Étterem 310 HIGH STREET, ST. KILDA — TEL.: 94-1845 Hétvégén disznótoros vacsora, csütörtökön palacsinta. Előfizetéses menü! Tulajdonosok: DUDÁS JÁNOSNÉ és SZŐKE IMRE. ACÉLAIDEI KIRAKAT LEGJOBB VÉTEL — EGY ÚJ VOLKSWAGEN Szakértő gyári lerakattal ahol a legkisebb depozittal juthat hozzá a legnépszerűbb autóhoz! ADELAIDEBEN E. & B. BURGER LTD. 565 PORT RD., WEST CROYDON (A 13-as és 14-es buszmegálló között) Tel.: 46-2549 JOHN MARTIN & CO, LIMITED ADELAIDE NEW AUSTRALIAN SHOPPING BUREAU írjon magyarul JOHN MARTIN címére "Attention Mrs. G. Kapochany" és minden vásárlásában — bármire lenne szüksége és bárhol is él, — szívesen és a lehető legjobb hitel feltételekkel állunk rendelkezésére. • Nyisson számlát áruházunknál: JOHNNYNÁL MINDEN KAPHATÓ! @ IKKA KÉPVISELET! 9 UTALVÁNYOK Csehszlovákiába mint az IKKA! FÜGGETLEN MAGYARORSZÁG 1961. január 20. M PROS-NAPRA Minden megjegyzés nélkül, néhány véleményt ismertetünk a világsajtóból. Milyen lesz 1961? Mit hoz az új esztendő? Az angol sajtóból a Manchester Guardian vezércikkét idézzük: “A leszerelés legnagyobb akadálya a kölcsönös bizalmatlanság, holott mindkét tábor sokat nyerhetne, ha legalább szabályozni lehetne a fegyverkezést és lassanként megtanulnánk, hogy bízni is lehetne a másikban . . Az újévi reménykedést rontani nem nagyon akaró angol lappal szemben a hamburgi Die Zeit arról ír, hogy az elmúlt év, sőt évtized felszínén a Nyugat-Kelet ellentét, a felszín alatt azonban sokkal hatalmasabb problémák ellentéte nyomozható ki. “15-20 év múlva el fog jönni az az idő, —írja a német lap, — amikor senki sem fogja megérteni a mi mai vakságunkat, mellyel naponta egy millió Márkát ölünk fegyverekbe, miközben Kínában és Afrikában olyan erőfelszabadulás folyik, mely rárobban majd a nyugati világra, mint valaha a mongolok”. A római 11 Tempo az elmúlt évre azt tartja jellemzőnek, hogy az év első felében Hruscsov Párizsban hosszú időre lehetetlenné tett minden előbbrejutást, az év végén pedig a belgiumi krízisben elérte Európa politikai pártjait az afrikai hullámverés . . . Végül még egy angol lapvélemény: a londoni Daily Mail szerint 1961-ben megmozdulnak ismét a frontok. Kennedy január 20.-án történt beiktatása, az oroszok számítgatásai mozgásba hozzák az elmúlt évben alig változott állásokat, így a világsajtó ... Valamivel reálisabb Sir Charles P. Snow angol fizikus nyilatkozata, aki éppen a legutóbbi tényekre alapozva úgy véli, hogy a jelenlegi amerikai-szovjet nukleáris és rakéta verseny néhány éven belül kiterjed a kisebb államokra is. S mitegy 8-10 éven belül nem lesz állam, melynek ne lenne valamilyen nukleáris fegyvere és 10 év múlva elképzelhetetlen, hogy valahol egyet fel ne robbantsanak. Sir Charles P. Snow véleménye szerint ezért kellene sürgősen pontot tenni ennek az őrült hajszának a végére. Elismeri, hogy a ma megegyező feleknek nincsen 100%os biztosítékuk, hogy a másik fél is betartja az egyezményt. De ez a kockázat, míg a további versengés a biztos katasztrófába vezet. “Ép ésszel, — mondja az angol fizikus, — a kockázatos és a biztos között nem lehet ingadozni.” A szokásos karácsonyi-újjévi üzenetek és nyilatkozatok sorából 1960-ban is kiemelkedő helyet foglalt el János pápa beszéde. Az igazságról beszélt. A tényekhez, a valósághoz való hűségről. Beszédéből idézzük a következő mondatokat: “Szent Ágoston, amikor meg akarja nevezni az Istent, elsőnek ez a szó jut eszébe: igazság. Az igazság a természetes és természetfeletti rend legfontosabb támasztó pillére. Isten igazsága után a legfontosabb a felebarát igazsága. Különböző formában arról szól a parancsolatok egész sora. Az igazságot gondolni, tiszteletben tartani, élni, mondani és cselekedni kell. Gondolni kell minden gondolatunkkal és egész külső magatartásunknak előfeltétele, hogy ne legyen egyetlen gondolatunk sem, ami ellenkezik az igazsággal. Tiszteletben kell tartani az igazságot, a hivatalos és magánéletben egyaránt. Élni az igazságot akkor tudjuk, ha az szinte második természetünkké vált. Az igazság cselekvése pedig felöleli az egész emberi tevékenységet. Milyen elszomorító, amikor azt kell tapasztalnunk, hogy a felebarát igazságának négy legfontosabb parancsolatát, a ne ölj-t, a ne paráználkodjál-t, a ne lopj ot és a rágalom tilalmát mondotta a pápa. A sokféle találgatásból, mely a most kezdődő “hetedik évtized” legfőbb eseményét szeretné megjósolni, legvalószínűbbnek a világűrbe repülő emberre vonatkozó látszik. Általában azt hiszik, hogy 1961—70 között el fog jutni az első ember a Holdba. Ezzel egyidejűleg megint felújultak a tudományos és féltudományos találgatások: mikor fog jutni az első ember a Holdszerből és mikor jut el távoli csillagokra? S. T. Butler sydneyi Canberra: Az ausztrál miniszterelnök január 14.-én közölte, hogy Dr. Zielinski lengyel konzul menedékjogot kért. Kellő mérlegelés után, a nemzetközi szokásoknak megfelelően az ausztrál kormány Dr. Zielinskinek és családjának politikai menedékjogot adott. ☆ — Látod, most megent emigráns letem . . . — mondja. Így, ékezetek és néha kettős mássalhangzók nélkül, de magyarul. — Milyen érzés? — Most kezdek csak hazaszokni, kezdek emlékezni, hogy volt csak több mint vagy húsz éve is anak . . . Persze, itt azért más... De mennyire más! Január van, ragyog az ég, éget a nap és a Duna zajlása helyett a balmorali strandon az óceáni hullámok egyenletes csapkodását hallgatjuk. Nem úgy, mint 1939 telén, amikor Zielinski Richárd, a volt lengyel páncéloserők volt tartalékos hadnagya — aktív magyar egyetemi hallgató — kézzel-lábbal igyekezett megmagyarázni a Dunaparton, hogyan került Varsóból Budapestre . .. A német villámháború, a lengyel összeomlás sodorta őt is közel egy millió honfitársával együtt Magyarországra. Legtöbben tovább álltak. Ő nálunkmaradt. Elvégezte a közgazdasági egyetemet, tökéletesen megtanult magyarul, magyar asszony a felesége és summa summárum. 1939-től 1953-ig Pesten élt. Ott volt fiatal. 1945 után a lengyel diplomáciai karban a budapesti követségen szolgált, amíg Varsóba nem helyezték. Azután Pakisztánban, és 1957 óta Sydneyben. Itt találkoztam vele másodszor. A forgatagos belvárosban ütköztünk össze. — Te mit keresel itt? — kérdezte. — Nem sokat... — válaszoltam. Hátbavágott. Nevetett, egyetemi tanár, fizikus, egyik idevágó tanulmányában úgy hiszi, hogy erre a “kitörésre” nem fog sor kerülni. Azt ma már majdnem biztosra lehet venni, hogy idővel az ember a naprendszeren belüli bolygók egyikére-másikára el fog érkezni. De a mi naprendszerünkön kívül eső égitestekre valószínűleg sohasem. Elsősorban azért nem, mert az ember élete igen rövid, a világűr méretei pedig szinte felfoghatatlanok. Tegyük hozzá: már a mi naprendszerünkön belül is az! Míg Földünk társbolygói közül a Mars és Vénusz csak 200 millió mérföldes körutakra van tőlünk, a naprendszeren kívül eső legközelebbi napcsillag (az Alpha Centaurus nevű) 125.000-szer olyan távol van tőlünk, mint a 200 millió mérföldnyi úttal “közeli” Mars . .. A másodpercenként 186.000 mérföld utat befutó fénynek több mint 4 évre van szüksége ahhoz, hogy a Centurustól szemünkig érjen. A többi “közeli” csillag még messzebb van és Butler professzor elképzelhetetlennek tartja, hogy valaha is sikerülni fog az embernek fénysebességgel utaznia, tehát óránként 670 millió mérföldes sebességet elérnie ember alkotta géppel. Így, egyelőre, a most kezdődő hetedik évtizedben legfeljebb a közeli Hold az, ahová ember repülhet. — De te mióta vagy itt és mit csinálsz? — kérdeztem tőle én. — Én vagyok itt most nemrégen a lengyel konzul. — Én meg most emigráns, — mondtam én. * * * Most találkoztunk végre egyenrangúan ... Mindketten emigránsok lettünk — No, igyunk még egy másik találkozásra! — emeli a poharát. S kacsint. — Melyikre? — Hát majd a hazaira ... otthon... — Hol “otthon”? — A Balaton mellett, valahol a hegybe . . . Erre inni kell. Hiszen majdnem egészen magyar. Félig mindenesetre. Mint ahogyan ugrattuk sokszor: Zielinskinek már Zielinski, csak még nem Bajcsy... De persze ez a kis különbség egyáltalán nem számít majd, mire egyszer megint ott koccintunk a tomaji hegyben . . . (Nagy Kázmér.) TALÁLKOZÁSOK... AZ IFJÚ TITÁNOK Az Élet és Irodalom hasábjain fél éve folyik a vita a fiatal írókról. Az írószövetség elnöksége által kiküldött bizottság most értékelte a vitát és Tolnai Gábor referátuma után beható vita mellett állásfoglalását nyilvánosságra hozta. “A vita végére értünk, s meg kell vallanunk, szándékunk nem egészen sikerült. Talán a vitaindító volt túl általános, talán a hozzászólások köre túl szűk, néhány nagyon lényeges problémát elkerült a vita. Kevés szó esett éppen a művekről, a tehetségekről, az alkotásokban megmutatkozó kérdésekről — más kérdésekről szóltak a vitázók. Ezekről — a fiatalok egyes csoportjainak egymáshoz való viszonya, az elődök és példaképek, a bizonyos népeskedő vagy beszűkítő szektás áramlatok s nézetek kérdése, élmény és elmélet viszonya — sokszor szenvedélyes, olykor személyieskedő hozzászólások hangzottak el, s a vitázó felek nem jutottak egységes álláspontra. A vitának így is volt bizonyos jelentősége: nézetek és vélemények nyíltan hangot kaptak.”