Délamerikai Magyarság, 1958 (31. évfolyam, 3872-3919. szám)

1958-03-28 / 3881. szám

CINZANO, 11 LOS SIGLOS 06 CALIDAD..I Ara 5.— peso­r D­élamerikai MAGYARSÁG C. DI CORRIO 1488 T. 1. 81 (Retiro) 2819 XXXI. évfolyam - 3882. szám.­­ Péntek OTARDDUPUY 25 ASOS DE DESTILACION­­ EN LA Antib.VHNA. Dirección y Administración: LA VALLE 361 . Bs. AIRES Moszkva AZ UJ SZTÁLIN: NIKITA KRUSCHEV Mint a nyugati sajtó előre jelezte Bulganint szovjet mi­­niszterelnöki pozíciójából el­­mozdították. Az új miniszter­elnök Kruschev lett, aki így a hatalomnak arra a fokoza­­tára emelkedett amelyhez ha­sonló egyeduralmat csak Sztá­lin tudott magának teremte­ni, Kruschev kezében összpon­tosul a Párt főtitkársága és a miniszterelnökség, ugyan­akkor a hadseregnél is , aha­­talma irányító szerepe van.. A szovjet politika szakértői rámutatnak arra, hogy Kru­schev éppenúgy félreállította ellenfeleit és vetélytársait, mint Sztálin viszont míg Sztálin kivégeztette Zinovjevet Bukharint, Rykovot, Tuka­­csevskyt és megölette az el­­menekült Trotzkyt addig Kru­schev nem kötéllel “likvidált”, hanem csak félreállította és jelentéktelen beosztásban szov­jet belterületre száműzte ri­­válisait: Malenkovot, Moloto­­vot, Kaganovicsot Shepilovot és Zsukovot. Bulganin egyéb­ként már régóta csak Kru­schev diplomáciai leveleit ír­ta alá, egyébként hatalma nem volt különösen azóta ,­­ hogy a Malenkov—Molotov csoportok Kruschev­ ellenes ak­ciója idején nem állt rögtön a szovjet pártfőtitkár mellé.­­ Mindenesetre megállapítható, hogy Bulganin bukása nem olyan robajjal történt, mint Malenkovék és Zsukov “poli­tikai likvidálása”. Bulganint újra a szovjet központi bank élére állították, régebben is ez volt a pozíciója. Emlékezetes még az a lár­más propaganda, amellyel a szovjet vezetők el akarták hi­tetni a világgal, hogy a Szov­jetuniót “kollektív vezetéssel” irányítják. Ez a “kollektív vezetés” nem vált be a gya­­korlatban. A “kollektív vezető­ket” egymásután állította fél­re az a pártember aki a küz­delemben legügyesebbnek és legszerencsésebbnek bizonyult. Ugyanaz a Kruschev, aki Sztá­­lint halála után meg akarta semmisíteni, aki a személyi kultusz ellen agitált, most éppolyan teljhatalmú diktá­tor lett, mint amilyen a geor­­giai hóhér volt. A gyilkosok visszatér­tek a tett színhelyére. Rakétagépen repültek Moszkvából Budapestre, hogy résztvegyenek Ma­gyarország szovjet meg­szállásának jubileumi ün­nepségein. Tizenhárom év előtt foglalták el az orosz csapatok Magyarországot. A tizenharmadik évfordu­ló, április 4. — pontosan Nagypéntekre esik. A gyilkosok vezetője Kruschev, az új Sztálin, akinek első útja miniszter­­elnöki minőségében, Buda­pestre vezetett. Ez a láto­gatás kihívást jelent. Kru­schev a világ tudomására hozza, hogy nem engedi ki Magyarországot a nem­zetközi kommunizmus “életteréből” és nem haj­landó tárgyalni a keleteu­rópai rabnépek sorsáról a ‘csúcskonferencián.” Kruschev másfél évvel ezelőtt járt utoljára Ma­gyarországon. Akkor Zsu­kov ötezer tankja nyomá­ban lopakodott Gödöllőig, a szovjet főparancsnok­ságra. Előtte és mögötte éppen mgy szovjet titkos­rendőrök százai haladtak 1956. november 3-án, mint most, Húsvét előtt. A szovjet titkosszolgálat ngy nökei épnúsra felsorakoz­tak a repülőtérről a város­ba vezető útvonalon és a szovjet népm­okások éppen úgy megszállták a környé­ket, mint abban az órában, amikor Kruschev Zsukov­­hoz érkezett a paranccsal; tankok ezreivel kell elti­porni a maevar forradal­mat és vérbe kell fojtani a népet, amely fellázadt az elnyomók ellen és szétzúz­ta bilincseit. Maevarországnt letipor­ták, maevarok ezreit le­gyilkolták, a nvitt ellenál­lásit vérbefojtatták. —­ A ‘szovjetunió interkontinen­tális rakétákat lő az Issza­ _ MAGYAR HÚSVÉT ki Sarkra, Sputnikokat löv­ fegyverekkel szerel fel mi­­mit az ionoszférába, új t­liós hadseregeket, megveti a lábát Közelkeleten,­­ zsonglőrködik a hidrogén­bombával, de Kruschev, a szovjet hatalom diktátora fél a letiport magyaroktól. Egy lépést se tesz szaba­don, magyar földön, éjjel­nappal szovjet titkosren­dőrök had­seregével őriz­teti magát. Tudja, hogy a forradal­mat nem bírta eltaposni. Leverhette az országot, a népet, de a lelkeket nem zúzták halálra a tankok hernyótalpai. A forrada­lom ma is izzik a magya­rok lelkében és ebben az izzásban megsemmisülnek az elnyomók. A letiportak szívósabbak, jobban bírják a feszültséget, mint elnyo­móik. Kruscher Nagypénteken a “bolondokról” beszél, a­kik a Szovjetuniót “el­­akarják téríteni a béke út­járól.” A szovjet erővel és hatalommal kérkedik és megpróbál tagokat toboroz­ni a forradalom óta meg­tizedelt magyarországi kommunista párt számára, azok közül, akik kishitűek és ezért apró előnyökért inkább vállalnák a behódo­­lást, mint az együttszenve­­dést. De Kruscherre Magyar­­országon kevesen hallgat­nak. — Magyar földön az emberek Nagypénteken a templomokba mennek és meghallgatják Pál apostol szavait, aki így beszélt a­z aktákhoz: — Lélek szerint élje­tek ! Testvérek, ti szabad­ságra vagytok hivatva. Ra­gaszkodjatok a szabadság­hoz! A szabadságra Krisz­tus vezetett minket. Állja­tok tehát szilárdan és ne hagyjátok magatokat újra a szolgaság igájába hajta­ni Mi a hit erejével vár­juk a lélekben a megiga­­zulásból fakadó reményt. F. J. Sza­lay Lajos rajsai '­Az “El Drama de Hungría” című füzetből) Uj Krisztust zengek, hétköznapok hősét, Kin forgácsfény a glória, S műhelyekből templomot ácsol, Zsoltárt zsellérek panaszából, Az ácslegény, a nép fia. Uj Krisztust zengek, kufároknak rémét, Ki korbácsával int csudát, S legázolt milliók kínjából Bolygónkra uj arcot varázsol: Az elnyomottak Krisztusát.­­Tollas Tibor) Egyes megfigyelők szerint Kruschev azért siettette a mi­niszterelnöki pozíció megszer­zését, mert egyedül akar sze­­repelni a ’’csúcskonferencián”. A világ még nem felejtette el azt a nevetséges szerepet ami Kruschevnek illetőleg Bulga­­ninnak jutott az 1955-ös genfi konferencián, ahol Kruschev volt a szovjet delegáció Irányí­tója s mégis Bulgarin került mindig a “nagyok” közé. — Kruschev most diktátori mi­nőségben akar résztvenni az újabb konferencián. Az a körülmény, hogy újra egyetlen személy irányítja — korlátlan hatalommal — a Szovjetunió sorsát, sok ve­szélyt rejt magában. A háború veszélye is felrémlik Kruscher mögött, aki mellett nincs el­lenőrző testület. 1958. április 4. Washington Kruschev újabb propaganda - bombája — Washingtoni tudósítás — A nagy amerikai lapok dip­lomáciai tudósítói már több­ször megírták, hogy a szov­­jet vezetőket a “csúcskonfe­rencia” kizárólag propaganda szempontból érdekli. A hajlé­­konyság látszata mögött a szovjet diplomácia merevsége húzódik meg, amit propagan­­dabluffökkel próbálnak takar­gatni. Ezért robbantotta fel most Kruschev az új szovjet propagandabombát; néhány nappal ezelőtt bejelentette, hogy a Szovjetunió beszünteti az atomkísérleteket, de ha az amerikaiak és az ápolók nem követik a szovjetet akkor újra megindítják a kísérleteket.­­ Időpontot viszont nem jelzett Kruscher, tehát bejelentése ellenére tovább folynak a Szovjetunióban az atomkísér­­letek és hozzá kell tenni, hogy az elmúlt hónapokban több atomrobbantást regisztráltak a Szovjetunióban ,­ míg az USA és Anglia ugyanakkor nem robbantottak, hanem az idei tavaszra tűzték ki az atomkisérletek dátumát. * Stevenson úgy látja, hogy hiba volt a republikánus kor­­m­ány részéről, hogy nem az USA jelentette be először az atomkisérletek felfüggesztését. Stevenson nem. tudja elfelejte. ~>i a Sputnik-pszicbozist; a Sputnik felröpítését alapo­san kiaknázta propagandára a Szovjetunió, pedig ma már bizonyítható, hogy az ameri­kaiak a sziderális versenyben sem maradnak le, hiszen pil. lanatnyilag már az Alfa, Be­ta és Gamma jelzésű “Explo­rer” műbolygók keringenek a föld körül, a döglött kutya sírja, a Sputnik mellett. * Az amerikai sajtó bőven kommentálta az eseményt, hogy Ibn Saud király az ará­­biai adminisztrációt lényegé­ben átadta Feisal hercegnek. Megállapítják, hogy egyrészt Feisal, aki tavaly járt az USA-ban, nem Nyugat ellen­sége, másrészt pedig a tény­leges hatalmat Ibn Saud nem adta ki a kezéből. (—)

Next