Délamerikai Magyarság, 1959 (32. évfolyam, 3920-3970. szám)

1959-01-08 / 3921. szám

.959. JANUÁR 8. “DÉLAMERIKAI MAGYARSÁG” S. olddal 19581 Libanon, Quemoy, Berlin­ 1959 A nyugati világ helyzete kedvezőbb, mint volt egy év előtt 1958-ban háromízben fe­szült robbanásig a hideghá­ború légköre: Középkeleten, majd a tájfélkeleti szigetek körül s végül Berlinben. Az év közepetáján sűrű­södtek a villarfelhők Középkelet felett. Nasser megteremtette Egyip­tom és Szína fúzióját és a maga módján hidegháborút vívott a nyugati hatalmak­kal, amelyeket az a veszély fenyegetett, hogy végleg ki­szorulnak az olajban gazdag vidékekről. Libanonban for­radalom volt és Jordánia is zavargások középpontjába került. A szovjet ügynökök veszélyes akciókat hajtottak végre Középkeleten. Ekkor ál­lapította meg egy francia dip­lomata, hogy “Kruschev a nyugatiak ellen Allahot hív­ja segítségül; az arab vallá­si fanatizmust és nacionaliz­must forrpontra szítja és ügynökökkel árasztja el Kö­zépkeletet: a Szovjetunióban negyvenmillió mohammedán él.” Amikor Középkelet leg­fontosabb stratégiai bázisát, Libanont közvetlen formában fenyegette a vörös ügynökök és az arab fuzionisták ma­chinációja, júliusban ameri­­kai haditengerészek és ejtő­ernyősök szálltak partra eb­ben a bibliai országban és ugyanakkor angol ejtőernyő­sök szálltak le Jordániában. A Szovjetunió fenyegetőzött, de a nagyhatalmak között nem került összecsapásra a sor, csupán az UNO keretein belül. Később a helyzet ked­vezőbbre fordult Libanonban s az amerikai és az angol fegyveres erők elhagyták bá­zisaikat. Még el sem múlt a közép­­keleti háborús veszély, ami­kor — 1956 augusztusában — a hidegháború relatív csend­jét ágyúlövések robbantották szét Távolkeleten. A kommunista Kína tüzérsé­ge váratlanul tüzérségi tá­madást indított a partmenti Quemcy és Matsu szigetek ellen és összevonták támadó flottájukat a szigetek közelé­ben. A kommunista kimaiak nyíltan bejelentették, hogy mindenképpen megszerzik két szigetet. Követelésüket arra alapozták, hogy Izland esetében elfogadták azt a té­telt, amely szerint a tenger­part mentén tizenkét mér­föld távolság felségterületnek számít, oda tehát nem úsz­hat be az amerikai vagy az angol flotta,­­ a szigetek viszont ezen a felségterüle­ten belül fekszenek. Ugyan­akkor fenyegetni kezdték For­mozát is. Eisenhower ekkor az amerikai hatodik hadiflot­tát felvonultatta a formozai szorosban, sőt a flotta egysé­gei beúsztak a quemoyi szo­rosba is. Az amerikaiak ten­geri és légi erősítést küldtek Formozába és bejelentették, hogy mindenre készen áll­nak. A kínaiak novembertől kezdve minden másnap bom­bázzák Quemoyt és Matsut, a tűzerő intenzitása azonban csökkenő tendenciát mutat. Pillanatnyilag elmúlt az a veszély, hogy a kínai kommu­nisták megkockáztassanak ■gy támadást a partmenti szigetek és Formoza ellen. A harmadik Menekülő Avósok nyomában Ma már közismert tény, hogy a forradalom leverése után menekülők áradatával az újból hatalomra kerülő magyarországi szovjet rezsim, egy megszervezett Ávós had­oszlopot küldött külföldre. Ezek szétszóródva valameny­­nyi nyugati országba, a ka­pott utasításnak megfelelően működnek. Egy argentínai magyar me­nekült mondta el, hogy Svájc­ban, az ottani menekült ma­gyarokkal és a svájci rendőr­ség segítségével hogyan tet­tek ártalmatlanná egy ve­szedelmes Ávo-ügynököt? A bécsi menekült­táborból Svájcba utaztak és­ ott ideig­lenesen telepedtek le. Bern és környéke ebben az időben, tavaly június táján tele volt menekült magyarokkal, akik ott várták a tengeren túli or­szágokba szóló beutazási en­gedélyeket. A magyar és sváj­ci társaságokban­ egyaránt feltűnt különös életmódjával egy 35—40 év körüli férfi, aki magát szintén menekült magyarnak mondta. 1956. de­cemberében már egyszer járt­ Svájcban. Utána hosszú idő­re eltűnt, majd a múlt év júniusában ugyanott bukkant fel. Előkelő luxus szállóban lakott, két marokkal szórta a pénzt, igen nagy tételekben kártyázott, mulatott, része­­geskedett. Egyszer teljesen ré­szeg állapotban eldicsekedett hogy ő északamerikai össze­köttetései révén turista út­levelet szerzett és így járt Né­metországban, Belgiumban — Franciaországban, Angliában — legutóbb pedig Egyiptom­ban és Izraelből érkezett visz­ssza Svájcba. Most pedig uta­zik Magyarországra, mert az ő útlavele oda is érvényes. — Hazavisz egy csomó “szajréti — két bőrönd telő drága hol­mikrcal. Ezeket pedig nem veszi el tőle az Avó, mert ő Kádárral a legjobb “haver­ságban” van. Körkérdést in­tézett a jelenlevő magyarok­hoz: ki akar otthoni hozzá­tartozóinak üzenni, mert azt ő már 3 napon belül szemé­lyesen át is adja. Néhány gya­r hidegháborús offenadva Berlinnél , kezdődött. November végén a Szovjetunió bejelentette,­­ hogy Berlin szovjet övezetét átadja a keletnémet kommu­nista adminisztrációnak és ultimátumot intézett a nyu­gati nagyhatalmakhoz, hogy hat hónapon belül adják át ők is a nyugatberlini szekto­rokat és nyilvánítsák Berlint nyilt várossá.­­ Nyilvánvaló hogy­ a szovjet diplomá­cia célja az volt, hogy a nya­riltán menekült át is adott üzeneteket. Mire ő részlete­sen kikérdezte az illetőket s szorgalmasan jegyzett. Mindez egy késő esti órá­ban, nagy társaságban­­tör­­­­tént. A társaság egyik tagja, B. M. hazafelé indult s köz­­­­ben találkozott más menekül­­­tekkel. Elmondta nekik az I­nésetet Egyikük beszélni akart az “üzenetközvetítő önkéntes postással”. Mire azonban a szálló bárjába érkeztek, a társaság jórészt feloszlott és az illető visszatért szobájába, így az egyik menekült, egy barátja társaságában kopo­gott be hozzá. A kopogtatás­ra nagynehezen ajtót nyitott és ekkor drámai pillanat köv­­etkezett. A menekültek előtt ott állt pizsamában a buda­pesti Avó egyik hírhedt tiszt­je, akit vörös hajáról csak “vörös Jocó”-nak hívtak azok a politikai letartóztatottak, akiknek vallatásánál jelen volt. Földbegyökerezett lábak­kal bámulták egyik vállaló­jukat. Jocó halálsápadtan hátrált, majd hirtelen be­csapta az ajtót. * A menekültek a régi emlé­kektől megdöbbenve eleinte szóhoz sem jutottak, majd lebotorkáltak a lépcsőkön. A szálló portása azt mondta, hogy a magyar úr fél 6-ra Nikoláj Jensikov szovjet katonai attasé lakásán be­törő járt Ottawában. Az eset a rendőrség tudomására ju­tott, de a szovjet követség elhárította a hatósági segít­gati hatalmakat és Nyugat- Berlint kényszerhelyzetbe hoz­zák. Berlin nyugati övezetei 160 kilométernyire keletné­met kommunista területen fekszenek s így Berlin tulaj­donképpen a nyugati világ­nak egyik előretolt bástyája. A nyugati övezetekbe a szov­jet megszállás óta már több mint hárommillió német ál­lampolgár átszökött s ez ké­nyelmetlen az oroszoknak és a német kommunistáknak po­litikai, gazdasági és propagan­déget, nem hiányzik semmi. A szovjet katonai attasék helyzete kissé hasonlít a zseb­tolvajokéhoz. A zsebtolvaj sem panaszkodhat a rendőr­nek, ha este továbblopták tő­le, amit délután lopott... disztikus szempontokból egy­aránt. A nyugati nagyhatalmak határozottnak és energi­kusnak mutatkoztak Berlin esetében éppúgy,­­ mint Libanonban és Quemoy szigeténél Nem fogadták el a szovjet ultimátumot s leszö­gezték, hogy egyoldalúan nem bonthatja fel egyik fél sem a nemzetközi kötelezett­­ségeket, már­pedig a négy nagyhatalmat kötelezettségek terhelik Berlin adminisztrá­la ajtaját. A magyar fiú zörgött majd az ajtót kezdte vállával fe­szegetni. Ekkor odaérkezett a rendőrség is. A rendőrök cső­re töltött revolverrel szólí­tották fel, hogy nyissa ki az ajtót. Belülről semmi válasz. Benyomták az ajtót. Az egyik magyar egyetlen ugrással a második emeleti szoba er­kélyénél termett, mert Jocó ott akart kiugrani s a ren­dőrök) láttán, valamit kihají­tott az utcára. A kihajított tárgyakat meg­találták. Egy legújabb min­tájú revolver és egy aktatás­ka. Az aktatáskában há­rom, különböző névre szóló igazolvány, útlevelek, hosz­­szú névsorok, filmtekercsek. Később a rendőrségen a bi­zonyítékok láttán Jocó nem tagadott tovább. Elmondta, hogy a névsorok különböző országokban élő menekült sza­badságharcosok adatai s eze­ket ő mint a szabadságharcost szerezte meg. Előhívták a fil­meket. Különböző katonai fontosságú felvételek. Elő­került a pici, szinte gomb­lyukban hordható automata fényképezőgép is. Megtalál­ták a Bécsig szóló vasúti je­gyet és az állomásról vissza­hozták a már előzőleg oda szállított két nehéz bőröndöt. A bőröndökben aranyórák, nylon-áruk stb. mintegy 30 ezer svájci frank értékben. Elmondta, hogy megbízói a díjazáson kívül ilyen áruk szabad hazavitelével is jutal­mazták ügynökeiket. Ez az eset nagy port vert fel Svájcban. A lapok írtak róla. A svájci rendőrség az Avó-tisztet letartóztatta. Szerte a világon, ezer álarc­ban működnek a titkos Avó hadoszlop tagja. De a ma­gyar emigráció sok százezer szemmel figyelheti működé­süket és ránthatja le álar­cukat. Tépjük le róluk a lep­let, akadályozzuk meg a szov­jeturalomnak, hazánk ellen­ségeinek külföldi munkáját! — M­é­ ciójával kapcsolatban. — A nyugati nagyhatalmak pozí­cióját erősítette az a tény, hogy a NATO decemberi kon­ferenciáján mind a tizenöt szövetséges ország, a legna­­gyobbtól a legkisebbig, he­lyeselte­ a nagyhatalmak dön­tését és egyhangú határoza­tot hoztak, amely szerint minden körülmények között megvédik Berlint. Ha visszatekintünk az el­múlt évre, azt láthatjuk,­­ hogy a világ "borotvaélen táncolt" a béke és a háború közt. 1959-ben ugyancsak sú­lyos és válságos periódusok váltogatják egymást, a ber­lini problémát ugyanis még nem oldották meg s így pél­dául Berlin körül heves dip­lomáciai csaták várhatók. Feleljünk arra a kérdésre: nyugati világ előnyösebb helyzetben van-e 1959 kez­detén, mint volt egy évvel ezelőtt? Tárgyilagos megfigyelők vé­leménye szerint a nyugati világ helyzete ma sokkal kedvezőbb, mint volt 1958 elején. Akkor Szovjetunió előnyben volt a rakétagyártás terén — ma már viszont ez az előny el­tűnt, sőt, az északamerikai Egyesült Államok messze tul haladták ellenfelüket a raké­­agyártásban is. 1958 a raké­ták éve volt. Az amerikaiak három Explorer bolygót és egy négytonnás Atlas-bolygót helyeztek a föld körüli pá­lyára és két rakétát küldtek több-kevesebb sikerrel a hold irányába. A világűr-csatában az amerikai­ak előnybe kerültek és ezt a fölényt csak növelik az egyéb haditechnikai re­kordok, mint például a Nau­tilus és a Skate atomhajtású tengeralattjárók teljesítmé­­nyei; ezek a búvárhajók az Északi Sark jégpáncélja alatt úsztak át egyik világtenger­ről a másikra. Ezenkívül örvendetes mó­don megerősödött a szabad világ együttműködése és a NATO ütőereje. A nyugatné­met NATO-hadsereg felsze­relése tovább tart és az idő múlásával a nyugati világ ereje a kommunista blokkal szemben csak fokozódik. A Gazdasági téren Amerikában eltűntek a múltévi nehézsé­gek, a recesszió megszűnt. A szovjet imperializmus terveit döntő formában befolyásol­ Nasser fordulása. Nasser az utolsó napokban kommunistaellenes nyilatko­zatokat tett, sőt tettekkel is­­a kommunizmus ellen for­dult, ami annál meglepőbb, mert 1958-ban kétszer is láto­gatóban volt a Szovjetunió­ban,­­ egyszer mint hivata­los vendég, másodszor pedig a libanoni válság idején, így leplezted le Svájcban fllő ügynököt kért ébresztést, mert 6 óra , mielőtt üldözője utólérhette perckor indul a vonatra.­­ volna, magára zárta a szoba-Úgyszólván 1—2 perc telt el, de Jocó tetőtől­ talpig fel­öltözve rohant le a lépcső­kön és már messziről kiál­totta : — Hogy vagytok! Hát vele­tek is találkoztam? Nagyon örülök. Gyertek, legyetek a vendégeim! Amit c­ak akar­tok... Holnap utazok... — Nincs szükségetek valamire? Amit csak akartok! Van itt pénz... S nagy összegű pénzt akart a menekülteknek adni. Nem engedte szóhoz sem jutni őket. Ezek mereven, szó nél­kül nézték a részeg Jocót és egyetlen gondolatuk volt csu­pán: hogyan értesíthetnék azonnal a rendőrséget? Jocó azonban minden távozási kí­sérletre azonnal felugrott. — Végül egyikük egy hátsó ki­járaton a közeli rendőrségre ment. Néhány percnyi várakozás után azonban Jocónak gya­nús volt a dolog. Ezért hir­telen felugrott és a már nép­telen bárhelyiségen keresztül a kijárat felé sietett. — Az egyik menekült az utcán utól érte és nem engedte elmen­ni. Rövid kergetőzés, dulako­dás után Jocó hirtelen elha­tározással visszafutott a szál­lóba, fölszaladt a lépcsőkön . Az es­et nem egyedülálló, hatja most Nézd elvtárs, ott Jön Serov, a Rettenetes Iván Ne firtassuk a betörőket!

Next