Délamerikai Magyarság, 1961 (34. évfolyam, 4019-4065. szám)
1961-06-01 / 4037. szám
4. oldal • Nem a Tisza partján fekszik ez a csárda,... mégis halpaprikás s jó vörösbor várja. . . Töltse hétvégét és vakációját a Recreo “TOLEDO’-ban Érdeklődni lehet Pintéreknél: 76 - 4703 Hay lugares con música divina Algunos con buena comida O tros tienen buen servicio WINTER G*&££N_ le ofrece los tres en uno. P. MONGELOS Y CHACHO CUBAN CON SUS ORQUESTAS ABIERTO TODOS IOS OIAS DE 21 s 4 Hs. WINTER GARREN RESTAURANT - AMERICAN BAR T. E 76-3439Virrey del Pino 2448 (CASI ESQUINA CABILDO 16001 A „DÉLAMERIKAI MAGYARSÁG" Könyvosztálya Új és régi kiadású magyar könyvek. Magyar műszaki és szépirodalmi könyvek megrendelhetők. Antikvár könyvek. Magyar írók spanyolra fordított művei. IKKA csomagok és IKKA dollár utalványok Ruhacsomagok és élelmiszer-csomagok Orvosságok küldése repülővel. Magyar hanglemezek — Magyar játékkártya. GIRSIK GÉZA LAVALLE 361, félemelet. — T. E. 31—109 Található: hétfőtől péntekig 10-13 és 14 9, szombaton 10—12 óráig. MOKRÁNY-Csemegeüzlet Magyaros füstölt kolbász, friss felvágottak, füstölt és sós hering, szardínia, savanyúkáposzta, tehéntúró darált mák, köménymag,stb Nyitva 8-13 és 16-20 óráig. Szombaton 8-13 Lavalle 370 Buenos Aires T. E. 31—2573 Ön is látogasson el a Casa Suiza étterembe ahol esténként a Győri trió szolgáltat hangulatos magyar muzsikát. Nemzetközi ételkülönlegességek, magyar konyha. Bankettek, esküvők Kérjen árajánlatot. Vasárnap zárva. Rodriguez Peña 254. Capital T.E. 46-1278 ESTUDIO JURIDICO SIMON-TELLO Dr. SIMON LÁSZLÓ és Dr. ANGEL TELLO Fogadó órák szombat kivételével minden hétköznapon délután 4—6 óráig. vANGALLO 1133 - Bs. As. T. E. 35—8249 La Casa de la Miel EGYETLEN BUENOS AIRESBEN! Bmé. MITRE 1558 T. E. 37 - 6463 Méhméz és melasz Az ország minden vidékéről. ’’DÉLAMERIKAI MAGYARSÁG” A TACUARA TELEP Don Juan Brownnak Misionesben, a paraguayi határon volt egy kis tanyája. Széles, magas törzsű fa állott előtte. Ágai keresztülkasul kapaszkodtak egymásba s leveleik számtalan hadával védték a lakóházat az időjárás ellen. Ez alatt a fa alatt halt meg, különös körülmények között, Santiago Rivet (rivé), amikor hazafelé tartott. Misiones beláthatatlan nagy erdőség alatt fekszik, amely határában kezdődik és az Amazonasig terjed. Lakói közt egész sereg olyan figura él, akire mindent rá lehet fogni, csak azt nem, hogy unalmas. Az emberek élete sokkal nyersebb még ezen a területen, mint feljebb, északon, Posadas körül s hősi dalok zsonganak benne a munkáról, a jellemekről és a vérről. Azoknak a jelleméről, akik éppúgy rontották a munkát, mint a vért. Természetes, hogy nem voltak a civilizációnak doromboló cicái azok az emberszabású kalandorok, akiket életük legelső vihara sodort vagy utolsó zátonya ragasztott erre a földre. Don Juan Brown megérdemli, hogy kiemeljük alakját ebből a környezetből s e környék szerencsekóstolgatói közül. Don Juan Brown argentin ember volt, tetőtől talpig valódi “benszülött”, annak ellenére, hogy sokat őrzött meg magában angol származásának jellegzetességeiből. Három ragyogó évet töltött a La Plata-i egyetemen, ahol mérnöki tanulmányokkal foglalkozott. Egy szép napon, nem tudni miért, abbahagyta a tanulást s meg sem állt Missionesig. Azt mondják, hogy nem akart ott egyebet, mint néhány órát tölteni Xviraromi-ben s megnézni a jezsuita város romjait. Valamivel később elment a tartomány fővárosába, Posadas-ba, hogy útitáskáit megkeresse s két napig ott is maradjon — s 15 évvel később még mindig ott lakott ,anélkül, hogy a várost egy percre is elhagyta volna. Nem a hely érdekelte. Azért maradt ott, mert eszébe se jutott, hogy egyebet is tehetett volna. Még fiatal ember volt. Nagyon kövér és nagyon magas, éppen 100 kilót nyomott Azt beszélték, hogy behorpadt alatta a lovak gerince, ha rájuk ült s földig lógott le róluk a lába, mert a paripáknak megroggyant a térdük a tehertől. Don Juan nem volt nagy barátja a beszédnek. Széles, hatalmas arcát borotválta, hosszú fekete haját hátrafásülte a nyakába. Testének kiadós terjedelme miatt nehezen lélegzett. Rendszerint délután 4 órakor ebédelt. Alkonyatkor, akármilyen volt az idő, valamelyik hősi türelemmel poroszkáló paripán feltétlenül megjelent a pálinkás butikban , ugyancsak feltétlenül ő volt az utolsó, aki eltávozott belőle. Az emberek “szomjas Jánosnak” nevezték ,hatalmas termete és tulajdonságai azonban határozott tekintélyt szereztek neki. Valamelyik este a békebíróval kártyázott. A bírónak rosszul járt a lapja, elhatározta tehát, hogy némi csalással pótolja a szerencséjét. Don Juan ránézett a bíróra ,de nem szólt neki egy szót sem. Tovább játszott. A biró nagyot lélekzett, felbátorodott s újra csalt. Don Juan Brown bele írta: Horacio Quiroga nézett a saját kártyáiba s aztán csendesen odaszólt a békebirónak: — Csaltál. Most is, az előbb is. Ossz újra. A mesztic békebiró könynyedén bocsánatot kért és újra csalt. Ugyanolyan csendesen ,mint először, mondta Don Juan. — Megint csaltál. Ossz újra! Egy éjszaka azonban, amikor sakkoztak egymással, — Don Juan csak úgy véletlenül, leejtette revolverét az asztal alá. A fegyver elsült. Don Juan felemelte a földről a pisztolyt. Tovább játszott. Akik az asztal körül állottak s a játékot figyelték, nyugtalankodni és zajongani kezdtek, mert nem tudták, kinek szólt és kit ért a pisztolylövés. Csak a játék befejezése után derült ki, hogy a golyó magának Don Juannak lábszárába fúródott. Brawn egyedül élt Tacuara-telepen. A tacuara a bambusznád neve s a telepet azért nevezték róla, mert a bambuszok hajtásaiból épült Magyar ember volt a szakácsa, kemény, de nyílt tekintetű fiatalabb férfi, aki úgy beszélt, mintha a szavakat robbantania kellett volna a fogai között Tisztelettel viseltetett Don Juan iránt, de az csak néha méltatta arra, hogy szót vessen neki. Nem beszélt semmiről. Évek múltán Iviraromiba került valahonnan egy zongora , s akkor kiderült, hogy Don Juan Brown kitűnően tud zongorázni. Mindezeknél a jellembeli vonásainál is különösebb volt az érintkezése Monsieur Rivet-vel, akinek hivatalosan Santiago Guido Luciano Maria Rivet volt a neve. Ez a Rivet, aki teljesen kivetkőzött már emberi mivoltából, életerejének utolsó lendületével jutott el Iverkomiba. Mikor húsz évvel korábban Argentinéba érkezett, elragadó tevékenységet fejtett ki egy tucumáni gyümölcspároló-gyár technikai vezetésében, de azután mindegyre szűkebb határok közé szorította szellemi elfoglaltságát, amíg egyszer, önmaga roncsa gyanánt, ivarkomiban ragadt, ahogy a szemét ragad meg valahol a hidtás alatt, ha belekergeti a szél. Senki sem tudta, hogy miért és miképpen érkezett. — Egy alkonyatkor, amikor a kocsma ajtajában ültünk, láttuk, hogy a kacska Luisser társaságában botorkált lefelé a hegyről, a romok közül. Ez a Luisser szegény és jókedvű gépész volt a telepen. Mindig azt hajtogatta, hogy nem hiányzik semmije, pedig az egyik karja kétségtelenül hiányzott. Ebben az időbennarancslevelek párolásával foglalkozott s ehhez a mesterséghez valami különleges és eredeti lombikot használt, amellyel nem sok sikere volt. Képzelődését azonban valósággal lázassá fokozta a Rivet megjelenése, aki képzett ipari vegyész volt. Szegény nyomorék ember alig birt magával. ő magyarázta el előttünk a Rivet jelentőségét és ő mutatta be őt nekünk egy szombat estén a kocsmában, ahol ezentúl minden nap megjelent. Rivet úr apró, sovány emberke volt. Minden vasárnap fésülködött s ilyenkor két zsíros csomóba csavarta a Ford.: Mezey Sándor haját a homlokán. Borotválatlan, rövid szakálla körül állandóan becsmérlő szavak bugyogtak ki a szájából: — mindenkit lemocskolt, de leginkább az Iviraromi-i orvosokat. Akármiről beszéltek az emberek a kocsmában, mivet oda se hallgatott, csak köpködött, gyalázkodott és közben törmelék szavakat mormogott: — Bah! Doktorkák! Hülyék. Tudatlanok. Disznóság Pfuj!* Minden tekintetben tökéletes ellentéte volt a közönyös Don Juan Brown-nak. Arról ne is beszéljünk, hogy külsejükben mennyire különböztek egymástól. Hiszen egyetlen kocsmában se láttál: még a Parana mellett olyan keskeny vállú, horpadt mellű ,vékony dongájú alakot, amilyen Rivet volt. — Meg kell azonban vallanom, hogy vasárnap este sokkal mutatósabbnak látszott. Fiatal legénynek való, vadonatúj fekete ruhában jelent meg a kocsmában. A ruha azonban vállban s a lába szárán még neki is szűk volt. Rivet még is nagyon büszkélkedett benne s a világért se vette volna magára máskor, csak szombaton és vasárnap este. Ez a kocsma tulajdonképpen azoknak a turistáknak üdítésére szolgált, akik a híres jezsuita romokat keresték fel Ivariomiban s étkezés után folytatták útjukat az iguazai vízeséshez, vagy Posadasba. Ha turisták nem ültek benne, a kocsma teljesen a mienk volt. Kikerülhetetlenül találkozóra kényszerítette azt a 17 embert, akikről még Ivarkomiban is fel lehetett tételezni valami kultúrát. Különösképpen mind a tizenhét igen jól sakkozott. A társaság tagjai, akiknek legalább a fele véres verejtéket izzadott, míg nagynehezen le tudta írni a nevét, gyakran állották , vagy ülték körül a sakkasztalokat és halálos csendben figyelték a sakkozók húzásait. (Folytatjuk) 1961 június 1. MINDEN IGÉNYT KIELÉGÍT Bátori Tódorinok NYOMDÁJA Kereskedelmi és propaganda nyomtatványok, könyvek, meghívók, színes folyóiratok gyorsan és pontosan készülnek. CENTENERA 2266 Cap. T. E. 922—5305 Magyar kölcsönkönyvtár a magyar könyvexport “ KULTURA“ képviselője Hazai Csomagküldés Vámmentes IKKA-csomagok IKKA dollár-utalványok lecsökkentett árakon Ruha- és gyógyszerküldés a világ minden országába Romániai csomagküldés az új rendeletek szerint ÁNYOS ISTVÁN LAVALLE 885 0f. 10 Buenos Aires Hivatalos órák 15—19-ig. Telefon: 35—8541 reggel 10 óráig és a déli órákban: 36— 7091. Dr. ESTEBAN F. HAWLENA Abogado y Escribano — argentino y europeo También asuntos Internacionales y Financieros RODRIGUEZ PEÑA 382. 1er. piso “C” - Buenos Aires Pedir Hora. T, E. 40—2207 Colmenares CZAKO — DE — ALEJANDRO CZAKO Criadero inscripto en el Ministerio de Agricultura de la Nación con Registro de Sanidad número 92. Olasz méhcsaládok, műfajok, anyák eladása tavaszi leszállításra, vállalok műlép készítést. Keresek jó mézelő vidéken (prov. Bs. As.) 3-400 méhcsalád elhelyezésére megfelelő helyet. PRESIDENTE ROCA — Dep. Castellanos Prov. SANTA FE Dirección Postal: Casilla Correo 70 Rafaela Prov. Santa Fe