Délamerikai Magyarság, 1961 (34. évfolyam, 4019-4065. szám)

1961-06-01 / 4037. szám

4. oldal ­ •­­ Nem a Tisza partján fekszik ez a csárda,... mégis halpaprikás s jó vörösbor várja. . . Töltse hétvégét és vakációját a Recreo “TOLEDO’-ban Érdeklődni lehet Pintéreknél: 76 - 4703 Hay lugares con música divina Algunos con buena comida O tros tienen buen servicio WINTER G*&££N_ le ofrece los tres en uno. P. MONGELOS Y CHACHO CUBAN CON SUS ORQUESTAS ABIERTO TODOS IOS OIAS DE 21 s 4 Hs. WINTER GARREN RESTAURANT - AMERICAN BAR T. E 76-3439Virrey del Pino 2448 (CASI ESQUINA CABILDO 16001 A „DÉLAMERIKAI MAGYARSÁG" Könyvosztálya Új és régi kiadású magyar könyvek. Magyar műszaki és szépirodalmi könyvek megren­delhetők. Antikvár könyvek. Magyar írók spanyolra fordított művei. IKKA csomagok és IKKA dollár utalványok Ruhacsomagok és élelmiszer-csomagok Orvosságok küldése repülővel. Magyar hanglemezek — Magyar játékkártya. GIRSIK GÉZA LAVALLE 361, félemelet. — T. E. 31—1­09 Található: hétfőtől péntekig 10-13 és 14 9, szombaton 10—12 óráig. MOKRÁNY-Csemegeüzlet Magyaros füstölt kolbász, friss felvágottak, füstölt és sós­ hering, szardínia, savanyúkáposzta, tehéntúró darált mák, köménymag,stb Nyitva 8-13 és 16-20 óráig. Szombaton 8-13 Lavalle 370 Buenos Aires T. E. 31—2573 Ön is látogasson el a Casa Suiza étterembe ahol esténként a Győri trió szolgáltat han­gulatos magyar muzsikát. Nemzetközi ételkülönlegességek, m­agyar konyha. Bankettek, esküvők Kérjen árajánlatot. Vasárnap zárva. Rodriguez Peña 254. Capital T.E. 46-1278 ESTUDIO JURIDICO SIMON-TELLO Dr. SIMON LÁSZLÓ és Dr. ANGEL TELLO Fogadó órák szombat kivételével minden hétköznapon délután 4—6 óráig. v­ANGALLO 1133 - Bs. As.­­ T. E. 35—8249 La Casa de la Miel EGYETLEN BUENOS AIRESBEN! Bmé. MITRE 1558 T. E. 37 - 6463 Méhméz és melasz Az ország minden vidékéről. ’’DÉLAMERIKAI MAGYARSÁG” A TACUARA TELEP Don Juan Brownnak Mi­­sionesben, a paraguayi ha­táron volt egy kis tanyája. Széles, magas törzsű fa ál­lott előtte. Ágai keresztül­­kasul kapaszkodtak egymás­ba s leveleik számtalan ha­dával védték a lakóházat az időjárás ellen. Ez alatt a fa alatt halt meg, különös kö­rülmények között, Santiago Rivet (rivé), amikor haza­felé tartott. Misiones beláthatatlan nagy erdőség alatt fekszik, amely határában kezdődik és az Amazonasig terjed. Lakói közt egész sereg olyan figu­ra él, akire mindent rá le­het fogni, csak azt nem,­­ hogy unalmas. Az emberek élete sokkal nyersebb még ezen a területen, mint fel­jebb, északon, Posadas körül s hősi dalok zsonganak ben­ne a munkáról, a jellemek­ről és a vérről. Azoknak a jelleméről, akik éppúgy r­on­tották a munkát, mint a vért. Természetes, hogy nem voltak a civilizációnak do­romboló cicái azok az ember­szabású kalandorok, akiket életük legelső vihara sodort vagy utolsó zátonya ragasz­tott erre a földre. Don Juan Brown megér­demli, hogy kiemeljük alak­ját ebből a környezetből s e környék szerencsekóstolga­­tói közül. Don Juan Brown argentin ember volt, tetőtől talpig va­lódi “benszülött”, annak el­lenére, hogy sokat őrzött meg magában angol szárma­zásának jellegzetességeiből. Három ragyogó évet töltött a La Plata-i egyetemen, ahol mérnöki tanulmányokkal foglalkozott. Egy szép na­pon, nem tudni miért, abba­hagyta a tanulást s meg sem állt Missionesig. Azt mondják, hogy nem akart ott egyebet, mint néhány órát tölteni Xviraromi-ben s megnézni a jezsuita­ város romjait. Valamivel később elment a tartomány főváro­sába, Posadas-ba, hogy úti­táskáit megkeresse s két na­pig ott is maradjon — s 15 évvel később még mindig ott lakott ,anélkül, hogy a várost egy percre is elhagy­ta volna. Nem a hely érde­kelte. Azért maradt ott,­­ mert eszébe se jutott, hogy egyebet is tehetett volna. Még fiatal ember volt. Na­gyon kövér és nagyon ma­gas, éppen 100 kilót nyomott Azt beszélték, hogy behor­padt alatta a lovak gerince, ha rájuk ült s földig lógott le róluk a lába, mert a pa­ripáknak megroggyant a tér­dük a tehertől. Don Juan nem volt nagy barátja a beszédnek. Széles, hatalmas arcát borotválta, hosszú fekete haját hátrafá­­sülte a nyakába. Testének ki­adós terjedelme miatt nehe­zen lélegzett. Rendszerint délután 4 órakor ebédelt. Al­konyatkor, akármilyen volt az idő, valamelyik hősi tü­relemmel poroszkáló pari­pán feltétlenül megjelent a pálinkás butikban , ugyan­csak feltétlenül ő volt az utolsó, aki eltávozott belőle. Az emberek “szomjas János­nak” nevezték ,hatalmas ter­mete és tulajdonságai azon­ban határozott tekintélyt sze­reztek neki. Valamelyik este a­ békebíróval kártyázott. A bírónak rosszul járt a lap­ja, elhatározta tehát, hogy némi csalással pótolja a sze­rencséjét. Don Juan ránézett a bíróra ,de nem szólt neki egy szót sem. Tovább ját­szott. A biró nagyot lélek­zett, felbátorodott s újra csalt. Don Juan Brown bele­ írta: Horacio Quiroga nézett a saját kártyáiba s az­tán csendesen odaszólt a bé­­kebirónak: — Csaltál. Most is, az előbb is. Ossz újra. A mesztic békebiró köny­­nyedén bocsánatot kért és újra csalt. Ugyanolyan csen­desen ,mint először, mondta Don Juan. — Megint csaltál. Ossz újra! Egy éjszaka azonban, ami­kor sakkoztak egymással, — Don Juan csak úgy véletle­nül, leejtette revolverét az asztal alá. A fegyver elsült. Don Juan felemelte a föld­ről a pisztolyt. Tovább ját­szott. Akik az asztal körül állot­tak s a játékot figyelték,­­ nyugtalankodni és zajongani kezdtek, mert nem tudták, kinek szólt és kit ért a pisz­tolylövés. Csak a játék befe­jezése után derült ki, hogy a golyó magának Don Juan­nak lábszárába fúródott. Brawn egyedül élt Tacua­­ra-telepen. A tacuara a bam­busznád neve s a telepet az­ért nevezték róla, mert a bambuszok hajtásaiból épült Magyar ember volt a szaká­csa, kemény, de nyílt tekin­tetű fiatalabb férfi, aki úgy beszélt, mintha a szavakat robbantania kellett volna a fogai között Tisztelettel vi­seltetett Don Juan iránt, de az csak néha méltatta arra, hogy szót vessen neki. Nem beszélt semmiről. Évek múl­tán Iviraromiba került vala­honnan egy zongora , s ak­kor kiderült, hogy Don Ju­an Brown kitűnően tud zon­gorázni. Mindezeknél a jellembeli vonásainál is különösebb volt az érintkezése Monsie­ur Rivet-vel, akinek hivata­losan Santiago Guido Lucia­no Maria Rivet volt a neve. Ez a Rivet, aki teljesen ki­vetkőzött már emberi mivol­tából, életerejének utolsó lendületével jutott el Iverk­­­omiba. Mikor húsz évvel korábban Argentinéba ér­kezett, elragadó tevékenysé­get fejtett ki egy tucumáni gyümölcspároló-gyár techni­kai vezetésében, de azután mindegyre szűkebb határok közé szorította szellemi el­foglaltságát, amíg egyszer, önmaga roncsa gyanánt, iva­rk­omiban ragadt, ahogy a szemét ragad meg valahol a hidtás alatt, ha belekergeti a szél. Senki sem tudta, hogy mi­ért és miképpen érkezett. — Egy alkonyatkor, amikor a kocsma ajtajában ültünk, lát­tuk, hogy a kacska Luisser társaságában botorkált lefe­lé a hegyről, a romok közül. Ez a Luisser szegény és jó­kedvű gépész volt a telepen. Mindig azt hajtogatta, hogy nem hiányzik semmije, pe­dig az egyik karja kétség­telenül hiányzott. Ebben az időben­­narancslevelek pá­rolásával foglalkozott s eh­hez a mesterséghez valami különleges és eredeti lombi­kot használt, amellyel nem sok sikere volt. Képzelődé­sét azonban valósággal lá­zassá fokozta a Rivet meg­jelenése, aki képzett ipari vegyész volt. Szegény nyo­morék ember alig birt ma­gával. ő magyarázta el előt­tünk a Rivet jelentőségét és ő mutatta be őt nekünk egy szombat estén a kocsmában, ahol ezentúl minden nap megjelent. Rivet úr apró, sovány em­berke volt. Minden vasárnap fésülködött s ilyenkor két zsíros csomóba csavarta a­ ­ Ford.: Mezey Sándor haját a homlokán. Borotvá­­latlan, rövid szakálla körül állandóan becsmérlő szavak bugyogtak ki a szájából: — mindenkit lemocsk­olt, de leg­inkább az Iviraromi-i orvo­sokat. Akármiről beszéltek az emberek a kocsmában, mivet oda se hallgatott, csak köpködött, gyalázkodott és közben törmelék szavakat mormogott: — Bah! Doktorkák! Hü­lyék. Tudatlanok. Disznóság Pfuj!* Minden tekintetben tökéle­tes ellentéte volt a közönyös Don Juan Brown-nak. Arról ne is beszéljünk, hogy külse­jükben mennyire különböz­tek egymástól. Hiszen egyet­len kocsmában se láttál: még a Parana mellett olyan keskeny vállú, horpadt mel­lű ,vékony dongájú alakot, amilyen Rivet volt. — Meg kell azonban vallanom, hogy vasárnap este sokkal muta­­tósabbnak látszott. Fiatal le­génynek való, vadonatúj fe­kete ruhában jelent meg a kocsmában. A ruha azonban vállban s a lába szárán még neki is szűk volt. Rivet még is nagyon büszkélkedett ben­ne s a világért se vette vol­na magára máskor, csak szombaton és vasárnap este. Ez a kocsma tulajdonkép­pen azoknak a turistáknak üdítésére szolgált, akik a hí­res jezsuita­ romokat keres­ték fel Ivari­omiban s étke­zés után folytatták útjukat az iguazai vízeséshez, vagy Posadasba. Ha turisták nem ültek benne, a kocsma tel­jesen a mienk volt. Kikerül­hetetlenül találkozóra kény­szerítette azt a 17 embert, akikről még Ivark­omiban is fel lehetett tételezni valami kultúrát.­­ Különösképpen mind a tizenhét igen jól sak­kozott. A társaság tagjai, a­kiknek legalább a fele vé­res verejtéket izzadott, míg nagynehezen le tudta írni a nevét, gyakran állották , vagy ülték körül a sakkasz­talokat és halálos csendben figyelték a sakkozók húzá­sait. (Folytatjuk) 1961 június 1. MINDEN IGÉNYT KIELÉGÍT Bátori Tó­dorinok NYOMDÁJA Kereskedelmi és propaganda nyom­tatványok, könyvek, meghívók, szí­nes folyóiratok gyorsan és pontosan készülnek. CENTENERA 2266 Cap.­­ T. E. 922—5305 Magyar kölcsönkönyvtár a magyar könyvexport “ KULTURA“ képviselője Hazai Csomagküldés Vámmentes IKKA-csomagok IKKA dollár-utalványok lecsökkentett árakon Ruha- és gyógyszerküldés a világ minden országába Romániai csomagküldés az új rendeletek szerint ÁNYOS ISTVÁN LAVALLE 885 0f. 10 Buenos Aires Hivatalos órák 15—19-ig. Telefon: 35—8541 reggel 10 óráig és a déli órákban: 36— 7091. Dr. ESTEBAN F. HAWLENA Abogado y Escribano — argentino y europeo También asuntos Internacionales y Financieros RODRIGUEZ PEÑA 382. 1er. piso “C” - Buenos Aires Pedir Hora. T, E. 40—2207 Colmenares CZAKO — DE — ALEJANDRO CZAKO Criadero inscripto en el Ministerio de Agricultura de la Nación con Registro de Sanidad número 92. Olasz méhcsaládok, műfajok, anyák eladása tavaszi leszállításra, vállalok mű­lép készítést. Keresek jó mézelő vidéken (prov. Bs. As.) 3-400 méhcsalád elhelyezésére megfelelő helyet. PRESIDENTE ROCA — Dep. Castellanos Prov. SANTA FE Dirección Postal: Casilla Correo 70 Rafaela Prov. Santa Fe

Next