Délamerikai Magyarság, 1961 (34. évfolyam, 4019-4065. szám)

1961-05-25 / 4036. szám

Dr. Arturo Fro­ndizi fogadta Tollas Tibort Dr. Arturo Frondizi állam­elnök hétfőn este 7 óra tíz perckor kihallgatáson fogad­ta Tollas Tibort, a kiváló sza­badságharcos magyar köl­tőt, a Nemzetőr főszerkesztő­jét, aki fivére Keleméry Ta­más kíséretében jelent meg az audiencián. Az argentin köztársaság el­nöke a történelmi Casa Ro­sada fogadótermében üdvö­zölte a magyar vendégeket, miközben a fényképészek fé­nyei villantak. * Tollas Tibor megköszönte a magyar szabadságharcosok nevében az elnök gesztusát és Argentina állandó támo­gatását a magyar nép önren­delkezési jogának kivívása érdekében. Informálta az el­nököt útjáról és kiemelte az együttérzésnek, a magyar nép iránti rokonszenv kinyilvá­nításának megnyilatkozásait amivel Argentínában annyi­an elhalmozzák. * Kihangsúlyozta Tollas Ti­bor hogy személyében az ar­gentin elnök egy olyan ma­gyart tüntet ki az audienciá­val, aki a kommunista bör­tönt végigszenvedte kilenc éven át, amíg az igazság ere­je a börtön kapuját ki nem nyitotta, ő már szabad föl­dön él, de nem pihenhet ad­dig, amíg a több mint tízmil­lió magyar kommunista rab­ságban szenved. Ennek a szenvedő népnek a szolgála­tában jött Argentínába is. Frondizi elnök szívélyesen köszöntötte a magyar szabad­ságharc költőjét. Kiemelte, hogy Argentina nemes ha­gyományaihoz híven min­denkor a népek szabadságá­nak és önrendelkezési jogá­nak érdekében foglalt állást Egyetlen nagyhatalomnak sincs joga, hogy elnyomja a kisnépeket — jelentette ki Argentina elnöke. Tollas Tibor átadta spa­nyol nyelven megjelent ver­seinek kötetét, amelyet Fran­dizi elnök nagy érdeklődés­sel lapozott és megköszönte a gesztust.. . .Két órával az elnöki audi­encia előtt Antonio Caggia­no bíboros,­­Argentina főpap­ja fogadták Tollas Tibort aki Keleméry Tamás és Móricz János kíséretében jelent meg az érseki palotában Mint ér­­dekességet emnljük meg, hogy ezt az audienciát Pad­re Carlos Mugica, az argen­tin külügyminiszter pap fia készítette elő. Caggiano bíboros a rendkí­vül barátságos hangú kihall­gatás során megemlítette, hogy 1946-ban Mindszenty Józseffel együtt kapta a bí­­borosi kalapot XII. Pius pá­pa kezéből. Akkor módjában volt a magyar hercegprímást nemcsak megismerni, hanem vele többizben beszélgetni. — Mindszenty bíboros-herceg­­prímás akkor kijelentette előtte: — Tudom, hogy a bör­tönbe megyek haza, nekem mégis a magyar nép között a helyem — A főpásztor nem hagyhatja el nyáját. • Caggiano bíboros kijelen­tette, hogy ismeri Tollas Ti­bor verseit, istenadta tehet­ségét, hogy saját lelkén ke­resztül népe fájdalmát kife­jezze. Fájdalommal emléke­zett vissza a magyar szabad­ságharc leverésének napjai­ra, amikor nem mozdult meg a világ a magyar nép sza­badságának megvédésére. Caggiano bíboros végül ál­dását adta a szenvedő ma­gyar népre. CINZANO Ara: 10.— peso, 1961. május 25. Dé­lamer­ikai MAGYARSÁG C. DE CORREO 1483 T. E. 31 Retiro) 2819 XXXIV. évfolyam - 4036. szám­­ Csütörtök Dirección y Administración: LAVADLE 361 — Bs. AIRES OTARDDUPUY • irf ('irrr"­7. 7IT-JZJ Az Egyesült Nemzetek és a magyar ügy Interjú Msgr. Varga Bélával írta: FERCSEY JÁNOS New York, május hó. A vasfüggönyön túl min­den csendes A szovjet gyar­matosítók elnémították a ma­gyar népet Mégis: a kommu­nizmusba kényszerített nép szavát meghallgatják a nyu­gati világban. Néha titkos diplomáciai jelentésekből csendül ki ez a hang, más­kor új menekültek továbbít­ják a szabad világba, vagy nyugati újságírók rögzítik cikkeikben, helyszíni riport­jaikban; a legtöbbször a new yorki Magyar Bizottságon keresztül jut el kormányok­hoz, követségekhez ,diplomá­ciai s propagandakö­zpontok­hoz. Ez a hang szüntelenül ismételgeti: — A magyar nép szabadságot és függetlensé­get akar; a magyar nép nem akar gyarmati sorban élni; a magyar népet megilleti az önrendelkezési jog; vonják ki a szovjet csapatokat ma­gyar területről; rendezzenek szabad választásokat Magyar­országon! Miért éppen New York a Magyar Bizottság székhelye? Azért, hogy a Bizottság és tagjai az Egyesült Nemzetek Szervezetének székhelyén tá­jékoztathassák a világ min­den tájáról New Yorkba kül­dött delegációkat a magyar kérdésről. A kommunista de­legátusok állításait a Ma­gyar Bizottság a helyszínen a legrövidebb időn belül cá­folja meg. Amikor tavaly ősszel Kádár János beszélt az N­-ben, nem hitte volna, hogy beszéde elhangzása után nyolc perccel a sajtót a newyorki Magyar Bizott­ság pontosan tájékoztatja a valódi magyarországi hely­zetről s Msgr. Varga Béla, a Bizottság elnöke leleplezi a moszkvai és budapesti kom­munista diplomáciai és pro­­paganda-menővereket. IMA A SZABADSÁGÉRT ÉS MAGYARORSZÁGÉRT Msgr. Varga Béla nevét jól ismerik a politika és a dip­lomácia világában. Egész né­pek szeretetét és háláját ér­demelte ki. A második vi­lágháború első szakaszában ő szervezte Balatonboglárról a lengyel menekültek megsegí­tését s megmentett több, mint 50.000 lengyel hazafit. Alig egy év előtt tüntette ki De Gaulle elnök a francia Becsületrenddel azért, mert 2500 német koncentrációs tá­borból menekült francia ha­difoglyot karolt fel a hábo­rú legnehezebb éveiben. S legutóbb Msgr. Varga Béla nyitotta meg az amerikai szenátus ülését Washington­ban, ahol Lyndon B. John­son alelnök és Thomas Dodd szenátor fogadta. Varga Béla az amerikai szenátusban a szabadságért és Magyaror­szágért imádkozott, ugyan­akkor, amikor a szovjet dip­lomácia azt akarta keresztül vinni, hogy Washington fe­lejtse el a magyar ügyet. A newyorki Magyar Bi­zottság központi irodáiban, a 72.-ik utcában kerestük fel Magn. Varga Bélát. A ta­nácsteremben Szent László bronzba vésett szobra mel­lett halad el a vendég — a világkiállításra küldték ki New Yorkba a szobrot — s az első, amit Varga Béla dol­gozószobájában megpillant, a magyar Parlament felna­gyított fényképe. Msgr. Var­ga Béla Magyarország par­lamentjének utolsó szabadon választott elnöke. Megkérdezzük a Magyar Bizottság elnökét: mi a vé­leménye arról, hogy az ENSZ tavaszi ülésszakán nem került tárgyalásra a ma­gyar ügy? “A MAGYAR NÉP ÜGYE NEM HIDEGHÁBORÚS MOZZANAT” — A magyar kérdés idén is szerepelt az ENSZ ügysoro­zatában — válaszol­ás dr. Varga Béla. — A világese­mények forgatagában más problémák torlódtak az ENSZ elé s egészen rövid idő jutott volna a magyar ügy tárgyalására. Mindenkép­pen fájdalmas ,hogy ezúttal nem tárgyalta az ENSZ a magyar kérdést. Az egész emberiségre nézve nagy csa­pást jelent az a körülmény, hogy az ENSZ nagy többség­gel hozott határozatait a ma­gyar üggyel kapcsolatban nem tudta végrehajtani. Mi emelt hangon ismételjük: a magyar nép ügye nem hideg­háborús mozzanat, hanem er­kölcsi elv, amit az ENSZ-- nek minden körülmények kö­zött meg kell védenie, meg kell oldania, mert enélkül veszélybe sodródik az egész világszervezet. — A magyar üggyel kap­csolatban változott az ENSZ álláspontja? — Nem változott Sir Les­lie Munro, az ENSZ volt el­nöke továbbra is a világszer­vezet hivatalos megbízottja maradt a magyar problémá­kat illetőleg s ebben az ülés­szakban se döntött az ENSZ végérvényesen a budapesti kommunista delegáció meg­bízólevelének elfogadásáról. E tekintetben maradt a régi helyzet :a budapesti gyar­mati delegáció az egyetlen, amelynek megbízólevelét az ENSZ nem fogadta el, vi­szont nem vetette el végleg a megbízólevelet s így az ENSZ szabályai értelmében a delegáció jelen lehet az üléseken.­­ Úgy hallottuk, a kom­munisták úgy tüntetik fel, mintha a budapesti kommu­nista kormány diplomáciai sikere volna az a tény, hogy az elmúlt ülésszakban nem tárgyalták a magyar ügyet. Mi az igazság ezzel kapcso­latosan? KUUSCHERÉK ÚJ­ABB VERESÉGE — A moszkvai és a buda­pesti diplomácia minden esz­közt felhasznált abból a cél­ból, hogy a magyar forrada­lom után az ötödik évben végre elfogadtassák az ENSZ szel a gyarmati kormány megbízólevelét. A budapesti kommunista delegációk az el­múlt évben elutaztak a vi­lág minden tájára, hogy meg­győzzék a kormányokat ar­ról, hogy “a világbéke érde­keit szolgálná iredenciáljuk elfogadása.” Sok pénzt öltek bele ezekbe a manőverekbe, mert a budapesti bábkor­mány és Moszkva szempont­jából kínos ,hogy az ENSZ történetében egyedülállóan nem fogadják el évek óta megbízólevelüket. A kommu­nista diplomácia meg akarta akadályozni azt is, hogy az ENSZ a magyar kérdést to­vábbra is napirenden tart­sa s el akarták érni, hogy visszavonják Sir Leslie Mun­ro megbízatását. Hogy ez nem következett be, az Kru­­scherék számára vereséget jelent. — Mit tett a Magyar Bi­zottság Moszkva és a buda­pesti bábkormány akcióinak ellensúlyozására? — New Yorkban nagy in­­tenzivitással működtünk a felvilágosítás terén s a Ma­gyar Bizottság tagjai is meg­jelentek távoli kontinense­ken, hogy nemcsak a kor­mányokat, hanem a közvéle­ményt továbbra is a magyar nép mellé állítsák a gyarma­tosítókkal szemben. — Elnök Úrnak mi a véle­ménye: fogja még tárgyalni az ENSZ a magyar ügyet? — Biztosra veszem, hogy az ENSZ tárgyalni fogja a magyar kérdést. MI CSAK MAXIMALISTÁK LEHETÜNK! — Hogyan fogalmazza meg Elnök Úr a Magyar Bizott­ság álláspontját? — Mi csak maximalisták lehetünk. A magyar népet kell képviselnünk s nem en­gedhetjük, hogy az ENSZ- ben s általában, a világban megoldás nélkül elfelejtsék a magyar ügyet. Népünk a forradalomban vérével pe­csételte meg akaratát, amely mellett az 1945-ös és 47-es választásokon is hitet tett: független, szabad, nyugati ország akar lenni. A magyar népet nem tarthatja gyarma­ti sorban a Szovjetunió egy olyan korban, amikor népek százmilliói nyerik el az ön­rendelkezési jogot és a sza­badságot más kontinenseken — Elnök Úr véleménye szerint az emigráció hogyan tud hatásosan működni a magyar nép érdekében? — Nemcsak jogunk, hanem kötelességünk szót emelni a szabad világban a magyar nép érdekében. Az emigrá­ció kötelessége a magyar nép érdekei szerint dolgoz­ni s küzdeni, politikai és egyéb diferenciákat félreté­ve együttműködni az ügy érdekében. S bármikor ké­szen kell állnunk minden es­hetőségre, mert minden re­latív a világon, még az idő is. .. .Cseng a telefon, Varga Béla öccse, a magyar jezsui­ták principálisa jelentkezik a Fordham-egyetemről. Hí­reket kapott Magyarország­ról, arról, hogyan járnak túl a kolhozosítók eszén a ma­gyar parasztok Aprólékosan megbeszélik a részleteket, s Varga Béla mosolyog. A pa­rasztfiúkra gondol, akikkel együtt nőtt fel s akik épp­úgy töretlenül teljesítik hi­vatásukat a balsorsban is, mint a magyar parlament utolsó szabad elnöke a szám­űzetésben. Msgr. Varga Béla az amerikai szenátusban, Lyndon B. Johnson alelnökkel és Thomas Dodd szenátorral.

Next