Délamerikai Magyarság, 1961 (34. évfolyam, 4019-4065. szám)
1961-11-16 / 4060. szám
C. DE CORREO 1483 T E. 31 (Retiro) 2819 m OTARDOUPUY Dirección y Administración LA VALLE 361 - Bs. AIRES Ara: 10.— peso, 1961. november hó 16. Délamerikai MAGYAR(), HUNGAROS DE SUDAMERICA XXXIV. évfolyam - 4060. szám - Csütörtök FRONDIZI: „Tévednek akik világháborúra várnak Dr. Dantas brazil külügyminiszter argentínai hivatalos látogatása és tanácskozásai a világ figyelmét Buenos Airesre irányították. Az argentin—brazil külpolitika teljes azonosságát hangsúlyozzák ki a hivatalos kommünikék. Délametrika két legerősebb állama ellen van minden beavatkozásnak — a népek önrendelkezési jogának elvét vallják. Ezt azonban a gyakorlatban a ‘f idélista Kubára is vonatkoztatják, ami annyit jelent hogy ellenzik a Kuba ellen kívülről indított akciókat Ugyanakkor kihangsúlyozzák, hogy a két ország a keresztény nyugati világhoz tartozik ,azonban gazdasági kapcsolataikat a világ minden országával léptik. Remélik, hogy Kuba hamarosan visszatér a hagyományos amerikai közösségbe. Az újságírók kérdésére Fondizi kijelentette, hogy véleménye szeint nem lesz világháború. Azok az államférfiak és politikusok, akik a háborúval spekulálnak, csalódni fognak. Talán helyi jellegű akciók előfordulnak, nagy háború azonban nem lesz. A harmadik hete tartó vasúti sztrájkkal kapcsolatosan Frondizi kihangsúlyozta, hogy az évi 23 ezer millió (Folytatás a 7. oldalon) / Zalkát visszahívta a Kádár-kormány Négy éves argentínai “munka” után a Kádár-rezsim visszahívta buenosaresi képviselőjét, Zalka Andrást. Zalka az elmúlt hét folyamán protokoláris búcsú látogatást tett a külügyminisztériumban, ahol bejelentette távozását Carcano miniszternek. Zalka András visszahívása aligha tekinthető bukásnak. Ismeretes, hogy Zalka népi demokratikus szempontból “jól nősült”. Felesége Vera Lestova szovjetorosz pilótalány volt a háború alatt s repülő-őrnagyi rangot ért el. Későbbi karrierje sokkal nagyobb jelentőségű. Vera Lestova egyike e legügyesebb szovjet ügynököknek, akiket Moszkva Dél Amerikába küldött. Kostylev volt argentinai orosz kivettel nagy részük van a délamerikai államok elleni jelenlegi kommunista roham tervezésében és jelentős sikereket kimutatható vezetésében. A disszidens kuba diplomaták vallomásai során nyilvánosságra kerül az is, hogy a kubai kommunista rezsim itteni követsége a Coronel Diaz-i magyar kádáristákkal tartotta a legszorosabb kapcsolatot. Zalka eltűnése Buenos Airesből különös örömmel tölti el a magyar kolóniát. Még a Törekvés kommunista és rózsaszínű tagjai is szégyelték, hogy “követük” mellett ott volt állandóan az “orosz katonaasszony” s ez a párosítás ország-világ előtt szimbolizálta a magyar helyzetet. A Correo de la Tarde argentin napilap több alkalommal leleplezte a Lestova- A népi demokratikus követ és orosz katonaasszony felesége négy évig szolgálták Moszkva érdekeit Buenos Airesben - Utódjukról nincs hír - Soós attaché és Farkas irodafőtiszt különös kitüntetése “bátor magatartásért” Zalka szovjet—magyar házas volt román követ hasonló , hívta vissza Moszkva, most ! Itt említjük meg, hogy a pár argentinai tevékenység "munkájával” együtt. Előbb végre sor került Zalkáékra buenosairesi kádárista követét Kostylev és Dimitriu Dimitriut, majd Kostylevet is. A Véget nemrégiben ért “fasiszta támadás során tanúsított bátor helytállásuk elismeréséül” a Népköztársasg Elnöki Tanácsa a “szocialista Munkáért” érdemrenddel tüntette ki Soós István követségi attachét és Farkas István irodafőtisztet. Amint köztudomású, előbb a szovjet, majd a magyar követség ellen történt támadás nemrégiben Buenos Airesben. Az utóbbi során lövöldözés keletkezett, amelynek részletei a mai napig sincsenek tisztázva. Egyes antik állítása szerint a lövöldözés kölcsönös volt, a kádárista követség épületéből állítólag golyószóróval nyitottak tüzet a tüntető argentin fiatalok ellen. * A tüntetés után az argentin sajtónak adott nyilatkozataiban Zalka azt állította, hogy Farkast hasbalőtték a támadók s nagy propagandát igyekezett kifejteni a kórházba szállított követségi sebesült körül, eltúlozva sérüléseit. Ha valakit hasbalőnek, az még nem “bátor magatartás” — Soós pedig meg sem sérült .A házban sokan voltak. Miért pont ez a két személy kapott kitüntetést “bátor magatartásáért?” Mégiscsak igaz, hogy belülről is lőttek kifelé a Coronel Diaz utcai követségi pületből? S Zalka csendes búcsúzása botránymentes, de logikus következménye lenne ennek a “bátor magatartásnak”? Akárhogy is történt, egy bizonyos: Zalka és orosz felesége búcsúznak Buenos Airestől. Utódjukról még nincs hír. Adenauer és Brandt aláírták a magyar szabadságharcosok követeléseit A menekült magyar szabadságharcosok által elindított aláírásgyűjtő mozgalom ama ENSZ határozat követelését újítja meg, amelyet az 1956. november 4-én 50 szavazattal 8 ellenében (15 en tartózkodtak a szavazástól) szavaztak meg, de amelyet soha végre nem hajtottak. A Szovjetunió az ENSZ ismételt felszólítása ellenére semmibe se vette e határozatot, azonban nem akadályozta meg abban, hogy Kongó, Angola, Kuwait és Bizerta esetében az önrendelkezési jog előharcosaként lépjen fel. A szabadságharcosok célja s kívánsága ez: a nem kommunista világ 10 milió férfije, nője emelje fel szavát a hallgatásra kényszerült 10 millió magyar képviseletében. Nemrégiben számoltunk be erről a ”próbaper”-ről, amely Délamerikából indult el s ma már az egész szabad világon folyik s a végéhez közeledik. Mindenek előtt lássuk, kik azok a világnagyságok, akik a mozgalmat patronálják. Salvador de Madariaga a következőket üzeni: Magyarország Tartsd magad, a Te állhatatosságod példakép minden ember számára. Nem lehet végleges, a Gonosz erőinek győzelme, a hidegháború minden eseménye egyre jobban megmutatja rút ábrázatukat, meg kell semmisülniükmindörökre”. Juana de Ibarbourou a Centinela Húngaro jubileumi számában emlékezett meg költői szavakkal rólunk. Jules Romain, így ír: “Mindig Magyarország vértanúságára gondolok. Nem lehet a világon megnyugvásról beszélni, amíg e nép ügye nem rendeződik az egyetemes morál jegyében”. Aláírták még az ívet: Watson Kirkconnel (Kanada) irodalomtörténész s műfordító, Arnult Overland, Norvégia “Poeta laureatusa”, Imaoka Gyuicsiro, japán professzor, Donald Hall, az “Ifjú Amerika” költője, Hans Egon Holthausen, neves német kritikus és esszéista, E. C. Macartney angol történész, Gertrud von le Fort, az európai humanizmus német íróasszonya, Hermann Hesse ,a modern német irodalom klasszikusa, Wilhelm Röpke, a modern gazdaságtudomány vezető teoretikusa, Werner Bergengruen, az új német irodalom nagy elbeszélője, Paul Sorensen költő, a dán írószövetség enöke, Artur Koestler, a terroruralmak elleni szellemi lázadások irodalmi reprezentánsa, Georg Britting, német költő s műfordító, Richard G. Cushing bostoni bíboros érsek, stb.. Tollas Tibor, aki amint tudjuk sikeres délamerikai útja után tovább járja az akció érdekében az európai országokat, legutóbb mint a német kormány hivatalos vendége Berlinben járt, ahol W. Brandt főpolgármester a televízió, rádió és a sajtó jelenlétében írta alá Berlin-Budapestért” címmel az ívet. Két héttel előbb Bonnban írta alá Adenauer, Dr. Gerstenmeier, a parlament elnöke, Dr. Mende, Lammer, ■ Brentano miniszterek, Strauss német hadügyminiszter nemcsak aláírta ,hanem felszótotta a német véderő tagjait is arra, hogy írják, alá s a mozgalmat támogassák. Svédországban a “Ny Tid”, a “Göteborges Posten” a “Stockholm Tidingen”, “Dagens Nyheter” a holland “De Linie” fordulnak lelkes cikkekben olvasóikhoz s kérik a mozgalom támogatását. A bécsi Szent István Dóm előtt az olasz TV adott helyszíni tájékoztatást az aláírásnyűjtésről Egyik franciaországból érkező gyűjtőíven a CGT kommunista irányítású szakszervezet vezetői is aláírták, de ketten gyűjtöttek is. Az USA- ban s Kanadában minden városban helyi komiték alakultak s mindenhol az első aláíró maga a polgármester. New York s környékén a magyar cserkészek az utcákon felállított asztalokon gyűjtik az aláírásokat. Peruban, amint azt már ismertettük, Dr. Boda Gyula áll a mozgalom élén, akit Dr. Mara Miklós, Martonyi Frigyes s Benedek Károly támogatnak. Itta pártoló bizottság elnökségét Victor A. Belaunde, az Egyesült Nemzetek tavalyi soros elnöke, Peru főmegbízottja vállalta. Szép nyilatkozatot adott, amit az egész perui sajtó leközölt. Manuel Prado elnök következő nyilatkozattal írta alá a díszívet: “A népek önrendelkezési jogának alkalmazása Magyarországra, időnkénti és tiszta választások útján, az igazságosság követelménye, és olyan törekvés, amelyben mi peruiak , a nemes és feláldozott magyar népet támogatjuk, amely tradicionálisan keresztény, s demokrata.” Itt Argentínában is folyik az akció főleg az argentin Komité segítségével. * Mivel — mint már említettük — a magyar ügy tárgyalására előre láthatólag csak december 15 után kerül sor ezúton kérjük olvasó inkat, kiknek birtokában aláírási ív van, vagy tud olyanról, hogy november 15.-ig az íveket még akkor is, ha azon csak egy-két aláírás van, a főváros környékén lakók lapunk kiadóhivatalában, vagy a Magyar Ház gondnoki hivatalában adják le, a vidéken lakók a posta késedelmes és nehéz kézbesítésére való tekintettel adják fel feltétlenül ajánlottan, fenti címekre. Ulbricht álma Berlinnel