Délamerikai Magyarság, 1961 (34. évfolyam, 4019-4065. szám)

1961-11-30 / 4062. szám

1961. november hó 30. *DÉLAMERIKAI MAGYARSÁG* A Szovjetunió háborús politikájának kihatásai írta: Taubinger László (Bécs) (TML) Az elmúlt hónapok folyamán végrehajtott nagy­­arányú szovjet katonai rend­szabályok és az egyre foko­zódó hadikészülődés a csat­lós kormányok által uralt keleteurópai országokban komoly pszichológiai követ­kezményeket váltottak ki a lakosság köreiben. Megbíz­ható forrásból származó hí­­rek szerint a keleti tömb háborús uszítása, mellyel a Nyugatot igyekszik megfé­lemlíteni, eddig bumeráng­ként azokra ütött vissza, kik alkalmazzák, ugyanis a kom­munista hatalmasokra a vas­függöny mögötti országok­nak be arról, hogy a lakás­ban. Egyöntetű hírek számos­ság körében háborús pszichó­zis lett úrrá, tömeges pánik vásárlások révén igyeksze­nek az emberek élelmiszere­ket és egyéb a mindennapi élethez szükséges árukat be­­szerezni, tárolni. * Magyarországon pl. a tö­meghisztéria valamilyen új­ságcikkre alapozva kitalál­ta, hogy sós fürdők véde­nek az atomsugarak ellen. Az emberek erre megrohan­ták az állami üzleteket és 60—70 kiló sót vásároltak családonként össze, — úgy, hogy az ország sókészlete hamarosan elfogyott. A sóvá­sárlás olyan méreteket öl­tött, hogy a Párt kényszerül­ve érezte magát Szakasits Árpádot a rádióban megszó­­laltatni, aki felszólította a lakosságot a fejnélküli sóvá­sárlások beszüntetésére, mi­vel a só nem véd atomsuga­rak ellen és az emberek té­vedés áldozatai lettek.. . Az ország különböző részeiből érkeztek Bécsbe hírek, ame­lyek egytől egyig arról szá­molnak be, hogy az üzletek­ben elfogytak a mindennapi háztartási cikkek. Sok he­lyütt nem kapni toilettpapi­­rost, zseblámpalemeket, gyu­fát a lakosság pánikvásárlá­sai következtében. Lengyelországban pl. nem lehetett sót, cukrot ,lisztet és konzerveket vásárolni az üz­letekben, úgyhogy a kor­mány kénytelen volt ezeket tartalékokból feltölteni. So­kan kiemelték pénzüket a bankokból is. Az ékszerek és drágakövek ára rohamo­san emelkedett a fekete­pia­­con.* A most kiképzett korosz­tályok leszerelését elhalasz­tották és meggyorsították a behívásra került újoncok ki­képzést is. A Lemberg,Kra­­kó, valamint a Brest—Li­­towsk - Varsó,Posen vona­lakon történő nagyarányú szovjet csapatszállítások Ke­­letnémetország felé erősen fokozzák a lakosság nyugta­lanságát .Mivel a Nyugatról érkező lengyel utasok beszá­molnak arról, hogy Nyugat- Európában nem tapasztaltak se pánikot, se háborús elő­készületeket, a lakosság meg van győződve arról, hogy a szovjet háborús támadásra készül és egyoldalú akciói­­­kat akarja terveit emgvaló­sítani .Lengyelország ebben az esetben hadszíntérré vál­hatna, ami természetesen az elmúlt háború tapasztalata, után komoly aggodalommá tölti el az embereket.­­ Csehszlovákiában ugyan csak erősen nyomott a han­gulat. Erre főleg az az oka, hogy a prágai kommunisták maguk is erősen rázzák kardot. A hadsereg állomá­nyát kb. 20 százalékkal fel­emelték és hetek óta foly­nak a behívások. Több cseh­­szlovák alakulatot átvittek Keletnémetországba. A pá­nikszerű vásárlások oly nagy méreteket öltöttek, hogy az ország több részében komoly nehézségek álltak be a köz­ellátás terén. Főleg Kelet- Szlovákiából érkeznek ilyen irányú hírek. A hús, gyü­mölcs, vaj és tej ellátás, a­mely különben is komoly hiányokat mutatott fel az e­múlt hónapokban, kritikus­sá vált. Romániából érkező zsidó kivándorlók hasonló hírekről számolnak be. Főleg Erdély­ben romlott a lakosság han­gulata, amihez hozzá­járul az­­is, hogy a román hatóságon, az utóbbi időben ismét job­ban elnyomják a magyarsá­got, mint az elmúlt évek so­rán.* Bulgária az egyetlen állam ahonnan nem érkeztek eddig megbízható hírek pánikvá­sárlásokról. Ezzel szemben a határ mentén valóságos kémhisztéria ütötte fel fe­­jét a lakosság körében. En­nek oka a hivatalos propa­ganda, melynek középpontjá­ban a kémek elleni védeke­zés áll. A legkisebb falvak­­ban is rendszeres propagan­dakampányt indított el a Párt, hogy meggyőzze az em­bereket arról, hogy a Nyu­­gat háborúja készül Bulgá­ria ellen és a támadást Gö­rögországon keresztül fogj megindítani. Ezért a görög kormány “kémekkel” áraszt­ja el ,a propaganda szerint a bolgár falvakat, amelyek ártalmatlanná tétele a lakos­ság legfontosabb kötelessé­ge. A propaganda hatása az lett, hogy minden idegenben kémet látnak a falvakban s kisebb városokban és a ren­dőri közegeket állandó felje­lentésekkel és denunciálások­kal tartják permanenciában. Gyanús idegenek feljelentő­it tömeggyűléseken tüntetik ki, vagy jutalmazzák meg karórákkal és egyéb ritkán vásárolható tárgyakkal hogy ezzel is példakövetésre buz­­dítsák a polgárokat. Mindebből látható, hogy a kommunista államokban sok­kal több szó esik a háború­ról, mint Nyugaton, ahol az emberek főleg azzal törődnek hogyan legyen elkerülhető a háború. MXh ' 1 1 _ — j Megrendelem a D. Magyarságot ■ | .................................................... (név) I I I J .................................................... (cim) {....................................... (évre) j «aBaaBHi3aMBiEasisaHaaBiaaM ( KONKOLY KALMAN riportja: Atomóvóhely-láz Európában A világ talán legnagyobb példányszámú, de minden­esetre legolcsóbb sajtóter­méké az a húsz oldalas fü­zet, amelyet 50 millió pél­­­dányszámban most osztottak szét ingyenesen Nyugatné­metország lakosságának.­­ Címében azt állítja, hogy “egy lehetősége mindenki­nek van” és arról szól, ho­gyan védekezzünk atomtá­madás ellen?* A válasz, amit erre a kér­désre a nagy gonddal s iz­galmas képekkel összeállí­tott füzet ad, nem sokkal múlja felül a régi tréfa böl­­cseségét. Eszerint verebet legegyszerűbb úgy fogni, ha sót hintünk a farkára. Mert ha ezt eltűri, máris a miénk. Néhai jó Karinthy Fri­gyes kedvét lelhetné benne, hogy vérbeli humorista módján élcelődjék azon, — hogy képzelik el hivatalos helyen — a füzet szerint — az atomtámadás elleni véde­kezést. Eszerint legjobb az atombiztos pincébe bújni. Ennek hijján javasolható egy földbeásott gödör (mé­­rete 1.80x1.40) végszükség esetén Tsutomo Yamaguchi japán rajzoló példája, aki an­nak köszönheti életét, hogy másfél kilométerre a horosi­mai bomba robbanásától a földre vetette magát, be­fogta a két szemét, a fülét és az orlyukait. * Hivatalos helyen és magá­nosok körében nem érik be az effajta megoldással. — A szövetséges köztársaság te­­rületén figyelemreméltó igyekezettel készülnek a mindnyájunkat fenyegető halálos veszedelemre. Hamarosan sikerül az ere­deti terveknek megfelelően kiépíteni azt a figyelőháló­zatot, mely a legmodernebb tudományos eszközökkel a levegő rádióaktivitását mé­ri. A tervek szerint két le­­hetőséggel számolnak: 1. Atomveszély A levegő rádióaktivitása olyan fokot ér el, hogy a la­kosságot egyfajta házifog­ságra kell kényszeríteni. — Senki nem hagyhatja el az otthonát ,zárt ablakok m6­svájci társaság, amely meg­szerezte a hadseregtől az atombiztos bunkerek értéke­sítésének jogát. Ilyen bunkereket most Sor­ra szerelnek fel Nyugatné­metország területén. Fehér gázzások ellen is. 9 beépí­tett szellőz­tetőkészülék egész­ségesre szűri a levegőt és ha az odaszorultak megfe­lelő elem­iszert tartalékol­nak, semmi további gondjuk nincsen. Sértetlenül kerül­nek ki, ha minden veszély elmúlt. Egy ilyen atombiztos ban­kér — méreteinek megfele­lően — 50 klbó ezer shilling­be kerül. Hogy van-e vala­mi értelme és hogy valóban megfelelő biztonságot nyújt, ennek bizonyítására mind­nyájunk érdeke­sen remelhe­tőleg nem kerül sor. A német pénzmágnások birodalmában mindenesetre divattá vált, hogy mindenki megépíttesse a maga atom­­bunkerét. Egyelőre házi bor­pincének rendezik be, bár­pulttal, televízióval, kényel­mes ülő és fekvőlehetőségek­kel.* Mindnyájunknak, akik ki­­maradtunk abból, hogy effaj­ta védelmi lehetőségeket biz­tosíthassunk magunknak,­­ csak egy a vigasz. Hogy a földbesüllyesztett atombun­kerek fölött fü nő és meg­maradnak annak, aminek most használják őket. gött kell tartózkodnia. A ha betonból készültek. Négy tóságok készenlétbe helye.1 méter mélységben ássák le­zik a megfelelő védelmi esz. 1 a földbe. Túlméretezett hor­közöket. 2. Atomriadó Mindenki a hozzá legkö­zelebb eső védelmi helyre vonul. Gondoskodás történik a megfelelő víz- és élelmi­szerellátásról; életbe lép az ostromállapot ,amikor min­denki köteles az előírt rend­szabályokhoz alkalmazkod­ni. Vannak vélemények, ame­lyek szerint mindez semmit sem ér. Egy tekintélyes né­met politikus szerint "mint ez csak gyerekjáték, mert ha a végveszély ránk zúdul,­­ nemhogy egyetlen ember, de még egy eger sem menekül meg az életével.” A lakosság más vélemé­nyen van és a maga részére mindent megtesz védelmé­­nek előkészítésére. Így pél­dául valósággal elkapkodták azokat a készülékeket, ame­lyekkel mindenki maga me­­heti a levegő rádióaktivitá­sát. Ugyanakkor hatalmas üzleteket bonyolít le egy dóra hasonlítana. Hosszúsá­guk 12 méter. Kényelmes be­rendezés, ülő és fekvőlehető­ségekkel. Állítólag non,plus ultra lehetőségeket biztosíta­nak nemcsak egy atomrob­banás ,hanem a káros kis.­ Miért szabad Kolozsvárt és Kassát mondani Budapesten (FEC) Kiemelések a Ma­gyar Tudomány cikkéből — “A nacionalizmus és a koz­­mopolitizmus problémái anyanyelvünk oktatásában” címmel: “Jellemző példáit találhat­juk egyrészt a sovinizmus­nak ,másrészt a nemzeti ni­hilizmusnak a külföldi vá­rosnevekkel kapcsolatos ál­­lásfoglalás, illetőleg azok használati módja terén. Is­meretes ,hogy az u. n. “tör­ténelmi” Magyarország terü­letén sok olyan idegen ajkú nép által lakott vidék volt, ahol elsősorban a kisebb he­lyiségeknek eredetileg nem volt magyar nevük. Naciona­lista elfogultság lenne tőlünk s joggal bánithatn­á a szom­­­szédnépek érzékenységét, ha a később adott “álmagyar" neveket ma is használnánk. Magától értetődik viszont,­­ hogy azokat a helységeket, városokat ,amelyek a ma­gyar nép történeti múltjá­ban szerepet játszottak, me­lyeknek sok évszázad óta élő magyar nevük van, me­­lyeket az ott élő magyar­ság ma is használ — még ak­kor is saját nyelvükön em­legetjük, ha ma más terüle­­ten vannak. A nacionalizmus elleni küz­delem hevéren felütötte ná­lunk a fejét az a felfogás, hogy nem szabad Kassát, Ko­lozsvárt, Felsőőrt stb. írnunk és mondanunk, hanem csak Kosicét, Clujt, Oberwart-ot stb., mert a magyar nyelvi formával a régebbi magyar uralkodó osztály impenalis­ta politikájával azonosíta­nánk magunkat és revansis­­ta vágyainkat juttatnánk ki­fejezésre. Ez azonban ferde, túlzó nézet, ellentmond mind a józan észnek, mind a nyelv természetének és a nyelvtudomány egyetemes álláspontjának. Minden nép, minden időben, saját nyel­vén nevezte és nevezi azo­kat a külföldi földrajzi ne­veket, amelyek történelmi múltjában régi ismeretköré­ben gyökereznek, miért len­nénk csupán mi kivétel?” Néger tánccsoport és a zala­egerszegi Szűz Mária (FEC) Az Új Ember (Ka­­tolikus hetilap) közli, hogy egy világhírű délamerikai néger tánccsoport budapesti szereplése után Zalaegersze­gen is fellépett, ahol az el­ragadtatott közönség virá­gokkal halmozta el őket.­­ Másnap a néger művésznők a virágok halmazát mind el­vitték az “Aranyos Mária” oltárához a zalaegerszegi fő­plébánia templomba. 5. oldal MAGYAROK MINDENFELÉ A németországi magyarok központi szervezetet építe­nek ki Németországi Ma­gyarok Szövetsége cím alatt az előkészítő o­zottság tag­jai: Kürthy Tamás, Pongrácz Imre, Széchenyi György, Szilágyi Lajos és Tatár Gé­za.* Londonban “Tangó" címer, jelent meg Mikes György humoros délamerikai útiraj­za angol nyelven. A Capri világhírű szigetén a három tér­ egyikét az 1966-os magyar szabadságharcosok­tól “Piazza Martin D’Unghe­ria, 1956”, vagyis az 1956-os magyar mártírok terének ne­vezték el.♦ A kanadai Ottawában — “Bujdosó regősök” címmel a magyar versesfüzet jelent meg Németh Ernő, Bán Györ­gyi, Csiky Ágnes Mária, Cs. Szabó László, Fáy Ferenc, Gömöri György, Kannás Ala­jos, Kisjókai Erzsébet, Ko­­rondy András, Lökkös Antal Serfőző Ferenc, Sulyok Vin­ce, Thinsz Géza, Tollas Ti­bor, Tóth-Kurucz Mária és Tűz Tamás költeményeivel. A könyv az ottawai kapuciá­nusok kolostorában készült Kovács Angelus magyar lel­kész összeállításában,­­ aki munkájáért csak egy Ave Maria-t kér az olvasótól. * Rökk Marika másodvirág­zása rendkívüli sikert jelent a kitűnő magyar táncosnő ré­szére, különösen ha meggon­doljük, hogy egyik kortársá­nak, Magda Schneidernek a lánya, Romy az egyik kon­­kurrense a német sztárgalé­riában. Rökk Marika táncos zenés színes filmjeit egymás után mutatják be a világ minden részében nagy si­kerrel.* New Yorkban a Liszt ju­­bileum alkalmával ifj. Er­délyi József adott tárogató hangversenyt.* Tokióban Liszt-Bartók bi­zottság alakult, amely dísz­hangversenyt rendezett a Két zenem­an jurneumi ün­nepségeinek keretében. * Pozsonyban emléktáblát lepleztek le azon a házon, a­melyben Liszt Ferenc kienc éves korában először lépett a közönség elé. * Horváth Szonja magyar festőnő kiállítást rendezett virágfestményeiből a new­­yorki Portugala-házban. A kiállításon természetesen sok magyar is megjelent, köztük Kánay Miklós volt minisz­terelnök, Eckhardt Tibor, Teregdy György és Js,évay Ti­bor.* A newyorki magyar refor­mátus templom dísztermé­ben kitűnően sikerült irodal­mi estet rendezett Szeleczky Zita ,Serényi István össze­kötő szövegével és Korda Sándor tanítványának, Sá­­rossy Józsefnek színpadi dí­szítése mellett. * A newyorki Town Hallban Anda Géza zongoraművész tartott nagysikerű hangver­senyt. A newyorki lapok a legnagyobb elismeréssel ír­tak róla.* A budapesti Madách Szín­házban az amerikai Gibson kétszerepes színművét,­­ a “Libikóká”-t játssza Váradi Hédi és Gábor Miklós Ádám Ottó rendezésében, Köpeczi Boócz István díszleteivel. * Ausztriában az osztrák cserkészek aranyjubileumi táborán magyarok is részt­­vettek és a finnekkel együtt tartottak tábortüzeket. * A magyar diákok Kana­dában is kiesznek magukért. A toronti Central Technical School kitüntetettjei között elsőnek a magyar Gyana Zol­tán és Fekete Gabriella vet­ték át diplomájukat. Har­mincöt ösztöndíjas közül öt magyar: Haász Antal, Bar­­tai Zoltán, Korányi János, Kostya Attila és Juhász Pé­ter.

Next