Déli Hírlap, 1970. szeptember (2. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-17 / 218. szám
Üzenet a múltból A prügyi lelet A lelet sokat fog elmondani, az bizonyos. Ritka, a maga nemében egyedülálló, európai viszonylatban is jelentős, mindenki örül neki, a „vallatását” elkezdték. A kimmerek használati tárgyai t Jó egy héttel ezelőtt hozta be a Herman Ottó Múzeumba Mudri Imre prügyi lakos az udvarán, pinceásás közben talált urnát. Ritka kincs volt benne: 60 darab, az i. e. 8. századból származó bronztárgy. A dél-orosz sztyeppekről származott, a szkítákat megelőző népk a kimmer használati tárgyai . ..mutatja be” a restaurátor asztalán elhelyezett leletanyagot dr. Kemenczei Tibor régész. Tizennyolc karperec, 35 balta, 2 zabla, 2 lószerszámdísz, 1 bronzüst, 1 buzogány, 1 fokos — a teljes leltár. Ami a szakembert a felfedezés izgalmába hozza (és ez addig tart, amíg a titok nem titok többé), az előtt a laikus is tisztelettel áll meg. Háromezer évvel ezelőtti kultúra szele csapja meg az embert. Tanultunk az őskorról, kő-, bronz- és vaskorról, de most a mai ember betűi mögött a régvolt ember kezenyomát is tapinthatjuk. Persze, hogy külön-külön mindegyiket a kezembe veszem. Súlyosak. Értékesebb az aranynál .• Ennyi idő alatt a tudomány megkövetelte pontossággal még semmit nem tudhatunk. Körülbelül egyéves munkát igényel az anyag feldolgozása. A karperecekt ahhoz nagyon is nehezek, hogy viselték volna őket. Inkább — tekintve, hogy akkor még nem volt pénz — értékmérőként használhatták. Az egészen kicsi balták — szerszámnak túlságosan aprók, kultikus, vallásos jelentőségük lehetett. A lófejben végződő fokosfej egyértelmű. De a kis bronzüst már megint talány. A zabla is. Csak egy része lehet a lószerszámnak. Hogy rekonstruálni lehessen, ahhoz még nagyon sokat kellene tudni az évezredekkel ezelőtti világról. Ennek a kornak a kutatásánál csak a véletlen segít, mint most is. A restaurátor megtisztítja a tárgyakat a föld ezeréves védőburkától, a régész a szakirodalomhoz folyamodik. Évtizedre pontosan akarják meghatározni a lelet eredetét. Akkor talán kiderül: egy nagyon gazdag emberé volt-e vagy egy törzsé az akkor — mostani fogalmaink szerint — aranynál értékesebb „gyűjtemény”. A népvándorlások koráról vallanak .— Ilyen korai emléknél a díszítés minden rovátkája, a színképelemzés nyomán kiderülő fémlelőhely — hogy a tárgyak formájáról már ne is beszéljek — mérvadó. Mikor jöttek a Kárpát-medencének erre a vidékére a kimmerek, s meddig éltek itt? Milyen népekkel voltak kapcsolatban? Az máris biztos, hogy 300 évvel korábban élt itt ez a törzs, mint ahogyan a régészek ennek a leletnek a megtalálása előtt tudták. Ilyen jellegű „hagyatékot” idáig a Szovjetunió déli részén, a szkíták lakta területen őrzött csak tömegesen a föld. Túrócz megyében, a Sárvíz csatornából, két éve Fügödön kerültek elő hasonló leletek. S most ennek nyomán a tudomány még élesebb reflektorfényébe került a népvándorlások kora (a sugarak Észak-Németországig ás Dániáig világítanak!). Az eredmény legalább olyan izgalmas lesz, mintha a modern kor egyik legújabb felfedezéséről lenne szó. (makai) Sajtótájékoztató A Szerelmesfilmtől a Szerelemig Szabó István Szerelmesfilmjének díszbemutatójával nyílik és Makk Károly Szerelem című alkotásával zárul a VI. magyar játékfilmszemle Pécsett. A közbeeső napokon az újságírók és a filmszakemberek nemigen dúskálhatnak az ősbemutatókban. Az idén mindössze hat új film szerepel az október 5-től 10-ig tartó szemle programján. Az említetteken kívül, Bacsó Péter: Kitörés, Mészáros Márta: Szép lányok, ne sírjatok, Esztergályos Károly: Pillangó (Móricz regényének adaptációja) és Szinetár Miklós: Igéző című alkotása. (Az utóbbi két mű tv-film. Nagyon rangos lesz viszont — amint a tegnapi sajtótájékoztatón Máriássy Félix rendező és Bernáth László kritikus elmondta — a versenyfilmek programja. A különböző hazai bemutatókon sikert aratott és külföldön is elismerést szerzett művek közül a következők „kelnek versenyre” egymással: Szemüvegesek, Arc, Ítélet, Isten hozta, őrnagy úr, Utazás a koponyám körül, Virágvasárnap, Imposztorok, Szemtől szembe. A hagyományokhoz híven néhány izgalmas külföldi filmet is láthatnak a szemle vendégei. Köztük lesz — a magyar filmszakemberek által nemrég megvásárolt Wajda-film — a Hamu és gyémánt rendezőjének új munkája — a Tájkép csata után. (A filmnek éppen ezekben a hetekben rendezik hazai bemutatóit.) Ezenkívül érdekesnek ígérkezik a Twist Olivér musical-változata, valamint néhány szovjet, francia és japán film. A pécsi szemle évről évre vitafóruma is a szakmának. Az idén három jelentős tanácskozásról számolhatunk majd be. Ezek közül „A magyar filmművészet időszerű kérdései” című tanácskozás és vita várható a legnagyobb horderejűnek. A témát B. Nagy László előadása készíti elő a vitára, melyet több korreferátum követ. Ezt a tanácskozást időrendben megelőzi a filmklubvezetők összejövetele és a tízesztendős Balázs Béla stúdió alkotógárdájának egymással és a vendégekkel folytatott vitája. A fiatal alkotók stúdiójának jubileuma egyébként kitűnő alkalom arra is, hogy számos egészen új Balázs Béla filmmel ismerkedjenek meg az érdeklődők. A sajtótájékoztatón néhány kérdés elhangzott a zsűri összetételét, munkáját és a díjazást illetően. Máriássy Félix elmondta, hogy a két nagydíjon kívül ez alkalommal az operatőri, forgatókönyvírói, zeneszerzői munkát is díjazzák. Az utóbbi egy meglehetősen nagy létszámú társadalmi zsűri feladata. Tagjai ismert zeneszerzők, esztéták, költők, közéleti emberek. (Érdekes módon filmművész nincs közöttük.) Az egyik nagydíj odaítélésében azonban a Játékfilmszövetség országos vezetőire vár jelentős szerep. (A másik nagydíjat a közönség adja.) A szemle idején Pécs és Baranya több „kiegészítő” rendezvénnyel várja a vendégeket. Sőt az idén a Hanglemezgyártó Vállalat hangversenyei is színesítik a programot. És bizonyára lesz néhány — előre nem látott — kellemes meglepetés is ... (gyarmati) Major Máté Borsodban A Magyar Tudományos Akadémia Építészettörténeti és Műemléki Főbizottsága Major Máté akadémikus vezetésével látogatást tett a napokban Eger, Miskolc, Sárospatak és Karcsa építészettörténeti emlékeinél. A 30 főből álló tudóscsoportot Czeglédi Ilona, a kiállítási intézmények igazgatója kalauzolta Borsodban. A vendégek megelégedésüket fejezték ki a diósgyőri vár restaurálási munkáinak láttán, valamint a sárospataki műemlék templom helyreállítását megszemlélve. Magyar műsor a katowicei rádióban Elutazott Miskolcról Celestin Kwiecien, a katowicei rádió irodalmi főszerkesztője. Miskolci tartózkodása idején Magyarországon élő lengyelekkel is találkozott. Hazatérve monstre műsort készít irodalmi kapcsolatainkról, amelyben városunknak is jelentős szerepet szán a szerkesztő. A lengyel irodalom fordítóival való találkozásainak eredményeként újabb műsorok összeállításán dolgoznak a katowicei rádiónál. Borsodi házak az országos skanzenban Búza f üld, virágoskert a „múzeumban ” Szentendrén, egy 80 holdas területen olyan szabadtéri múzeumot építenek, ahol az egész ország népi építkezésének legjellegzetesebb emlékeit, lakóházakat, szélmalmokat, csűröket, gémeskutakat, haranglábakat láthatunk majd. Megyénket főképp Mezőkövesd, Mezőcsát, a zempléni táj sajátos falusi épületei képviselik az országos skanzenban. Így felállítanak egy íves-oszlopos mezőcsáti házat, egy fa falazatú filkeházi lakóházat a Hegyközből és egy csűrt a Zemplén-hegy?gi Mogyoróskáról. Az egyes épületcsoportok között parkokat, tereket, helyenként virágoskerteket, búzaföldeket, szőlőket, gyümölcsösöket létesítenek, hogy a vendégek úgy érezhessék majd magukat a szentendrei ,, múzeumlátogatás” során, mintha kis falvakban járnának. 2^ „Olyan személyek ezek, akik szövetséget kötöttek az ördöggel, megtagadták Istent és a keresztény hitet, a sátánt ismerték el uruknak, amiért az ajándékként megadta nekik, hogy különböző természetfeletti dolgokat vigyenek véghez’’ — hangzott az 1678—85 között lejegyzett periratok boszorkányokra vonatkozó definíciója. Az iszonyatos félelmek korát, a keresztény szeretet és megértés jegyében gyilkoló inkvizíció korát dolgozza fel a Václav Kapliczky történelmi regénye nyomán készült, a Ötakar Vávra rendezte Boszorkányper című csehszlovák film. A Morvaország területén lezajlott utolsó boszorkányperek anyaga biztosítja a film dokumentációs hűségét. A film alkotói arra törekedtek, hogy tényszerű realizmussal rajzolják meg egy boszorkányper lényegét: a megfélemlítésnek és a szorongásnak azt a lavináját, amely mindent és mindenkit magával ragad. A Kossuth filmszínházban mától kezdve színre kerülő film hitelét az elmélyült és őszinte színészi alakítások is alátámasztják. (Képünkön: jelenet a filmből.) Első szobrait inaséveiben faragta AZ ANYAG SZERELMESE Az alábbi cikket a kolozsvári trtunk-ból vettük át; a faszobrászat ott élő, nemzetközi hírű művészéről ad ismertetőt. A szépségigény végigvonul Szervátiusz Jenő egész művészetén. („Én mindig csak a szépet szerettem, és kerestem is mindenben. Egyszer aztán előjött a vésőm alól is a szép forma. A szép arckifejezés ...”) Anyai ősei mind kézműves emberek, kovácsok, bádogosok és kerekesek voltak. Talán tőlük örökölte egészen különleges anyagszeretetét. („Mint inas, magam is megismertem a fát. Megtanultam száját, görcsét, fajtáit. Hogyan kell emelni, kibillenteni, hasítani, fűrészelni. Olyan szál, görcs nem volt, hogy ki nem tudtam volna tisztítani.” Első szobrait még inaséveiben faragta. De ahhoz, hogy nagy művésze lehessen a faragásnak, előbb ki kellett járnia a szobrászat iskoláját. („Ha nagy tömeget kaptam, nagyobb alakot faragtam belőle. Sohasem volt lelkem, hogy hosszú fát eldaraboljak. Elnyújtott szobrot készítettem belőle. Hiszen a fa is felfelé nő!...”) A fa növési sajátosságai is szobrok ihletői lesznek. Csak a szükségest szedi le, ahol lehet, meghagyja a természetalkotta szépségeket. A tiszafagyökérből rendszerint romantikus munkák születnek. Ezt sugallja a gyökér szabálytalan, zegzugos növése. Ebbe a szabad, kötetlen áradásba rejti el faragott alakzatait. Ha a lehetőségek megengedik, sokszor még a fa héját is meghagyja itt-ott. Csak onnan szed le, ahonnan éppen elengedhetetlenül fontos. Annyira szereti és becsüli a fát, hogy egy vésőnyomnyit sem távolítana el fölöslegesen. Gyakran csak megbontja a felületet, s úgy dolgoz ki egy-egy arcot, alakot, hogy körülötte érintetlen marad minden. És épp ezáltal olyan sajátosan, olyan eredendően szépek a munkái. Innen kapják letagadhatatlan egyéni varázsukat (Fejek, Életfa, Éjszaka). Ez a babonás tisztelet rabjává is tehetné az anyagnak. Ettől azonban mindig megóvja nagyfokú látomásos képessége és alázatos hivatásszeretete. Sokszor évekig néz egy-egy farönköt, kődarabot, amíg „meglátja benne a szobrot”. Az alkotás mámorában formálódik ki a látomás, ölt testet a mindig lelki fogantatású mű. HALÁLOS ZUHANÁS Csatornatisztítás közben Csók Gábor 40 éves lakatos, a Metró dolgozója, a Metró Baross téri állomásának peronja felett átmászott a védőkorláton, lezuhant és olyan súlyosan megsérült, hogy kórházba szállítás után meghalt. Vizsgálat indult a felelősség megállapítására. A MELLKASÁBA HATOLT A palotási tsz Héhalom községben levő kukorica földjén Molnár Imre 18 éves traktoros egy silógépet javított. A forgásban levő szerkezet vasrésze a fiatalember mellkasába hatolt. A szerencsétlen ember a helyszínen meghalt. ELGÁZOLTA A soproni vasöntöde udvarán figyelmetlenül járkált Pethőr Béla 33 éves gépkezelő, egy tolató dömper halálra gázolta. MEGFULLADT Jogtalanul igénybe vett egy motorkerékpárt Eke János 36 éves kőműves. A járművet ittasan, jogosítvány nélkül vezette. Tass községben egy vízelvezető csatornába borult és megfulladt. BESZÜNTETTÉK AZ ELJÁRÁST A müncheni ügyészség beszüntette az eljárást Matthias Defregger müncheni segédpüspök, náci háborús bűnös ügyében. Defregger a második világháborúban az olaszországi Abruzzókban állomásozó német hegyivadász dandár kapitányaként kivégzési parancsot továbbított, amelynek alapján a nácik az egyik falucskában 17 polgári személyt agyonlőttek. 14 MERÉNYLET 14 merényletet követtek el Buenos Aires központjában ismert személyiségek lakása és különböző intézmények épületei ellen. Sérülés nem történt, de jelentős anyagi károk keletkeztek. HEVES ÖSSZECSAPÁSOK Heves összecsapások zajlottak le a kelet-pakisztáni Bogra városában különböző irányzatú diákcsoportok között. Az egyetemeket meghatározatlan időre bezárták. Az összecsapásokban nyolc személy megsebesült. LELŐTTÉK A VDK területe felett lelőttek egy pilótanélküli amerikai felderítőgépet. A saigoni amerikai parancsnokság pedig hét helikopter elvesztését jelentette be. A helikopterek legénységének négy tagja meghalt, hatan megsebesültek. További 8 helikopter megrongálódott. ÍTÉLET Egy nürnbergi bíróság nyolc hónaptól két és fél évig terjedő börtönbüntetésre ítélte azt a nyolc csehszlovák állampolgárt — négy férfit és négy nőt —, akik június 8-án az NSZK-ba térítettek egy csehszlovák utasszállító repülőgépet.