Déli Hírlap, 1971. január (3. évfolyam, 1-25. szám)
1971-01-26 / 21. szám
Zöld út az értelemhez A Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola diákjai kérdezték az iskolában rendezett vitafórumon: segíti-e a szocialista társadalom építését a tanulás? Nagy Richárd, a budapesti VIII. kerületi pártbizottság első titkára, országgyűlési képviselő így válaszolt: bauxitunk van, művelt, okos, értő fejek kellenek. Széchenyi István óta nem új a gondolat, legfeljebb ilyen párosításban tűnhet furcsánal. De Nagy Richárd néhány, a gyerekeknek azonnal érthető, okos gondolata gyors magyarázatot adott. Nem tartozunk a világ leggazdagabb országai közé, és ha az emberi fej, a teremtő gondolat a világon a legnagyobb érték, nálunk különösen az. Helyettesítheti a természeti kincseket! A tizenévesek számára (mint az a szombat délelőtti KISZ- oktatás keretében tartott vitafórumon is kiderült) az ország dolgairól hozott határozatok betűhalmaz csupán, míg értő, és nyelvükön értő előadó (nem előadva, hanem beszélgetve!) életet nem lehet a szavakba. Személyes varázs, ragyogó előadókészség, imponálóan nagy tudásanyagra épülő könnyedség, semmi felolvasás és semmi segédeszköz: ez a recept, hogy az ezredforduló vezetőinek, a közeljövő felnőttjeinek értelméhez zöld utat találjunk. Nagy Richárdnak sikerült megértetnie a gyerekekkel sok olyan igazságot, melyet sokszor a felnőttek sem értenek. Hogy egy rendszer akkor szilárd, ha népérdek, tömegvélemény és hatalom egyet jelent. Ilyenkor nincs talaja semmiféle ellenpropagandának. A „Mit tart a nyugatimádatról?” kérdésre csaknem lakonikus volt a válasz: el kell menni, és meg kell nézni. Ha minél többen látják és elmondják, akkor tanulják meg az emberek, az „itthon mi van” kritizálása helyett, hogy önmagunkhoz mérjük magunkat. Az érdekeinkre és a népek érdekeire figyelő okos politikáról úgy szólt, mint a két világrend ellentétének egyetlen lehetséges megoldásáról. Beszélt a fiatalok igazság iránti fogékonyságáról, mely meghatározza a nyugati ifjúságnak a szocialista társadalomról alkotott véleményét is. Jobb helyen nem hangozhattak volna el ezek a gondolatok, és az ezeket követők sem. Számtalanszor írtuk, mondtuk, hogy a gyerek fogékony, módfelett kíváncsi és őszinte. Amit nem ért, azt megkérdezi egyenesen, és egyenes választ vár. Az őszintét elhiszi és életreszólóan elraktározza. Teret engedni kíváncsiságának, és azt kielégíteni, vagyis gondolkodását, életszemléletét formálni — oktatásával egyenrangú feladat. MAKAI MARTA Könyv lemezen Adler és Van Dorren amerikai konstruktőrök a „könyvnyomtatás” új formáját ajánlják: egy képeslap nagyságú plasztiklemezről van szó, melyen elfér egy ezeroldalas, illusztrált könyv teljes szövege. E „lemezkönyv” olvasása külön vetítő segítségével történik. A vetítőgép akkora, mint egy írógép. Az új találmányt a szakemberek fanyalogva fogadták, feltalálói azonban kitartanak amellett, hogy lemezük az egyedüli megoldás arra, hogy a könyvtárak helyhiányát enyhítsék. Táncsics neveltje, Petőfi barátja Teleki Sándor szabadságharcos honvédezredes, a neves emlékíró 150 évvel ezelőtt, 1821. január 26-án született. Erdélyi grófi családból származott, iskoláit is Erdélyben végezte. 1835-ben Táncsics Mihály volt a nevelője. Már fiatalon beutazta fél Európát; hosszabb tanulmányutakat tett Németországban, Spanyolországban, Itáliában. Az irodalomtörténet Petőfi barátjaként is számon tartja a nevét. (Mint ismeretes, a költő Teleki Sándor költői kastélyában töltötte mézesheteit Szendrey Júliával.) 1848-ban honvéd volt a délvidéki harcokban; később Kossuth Erdélybe küldte, s Bem mellett, mint őrnagy, ezredes, több csatában részt vett. A szabadságharc bukása után külföldre menekült. Párizsba került, ahonnan köztársasági érzelmei miatt III. Napoleon Guernsey szigetére száműzte; itt Victor Hugo társaságában élt. Szolgált Garibaldi seregében is. A kiegyezés után hazatért és visszavonultan élt birtokán, ahol 71 éves korában halt meg. Teleki Sándor Emlékezései címmel 1958-ban jelent meg rendkívül érdekes önéletírása. Mindannyiunk gondja a továbbtanulás Ezekben a napokban sok ezer nyolcadik osztályos tanuló találkozik a döntő kérdéssel, hol, melyik középiskolában, szakmunkástanuló intézetben szeretné tovább folytatni tanulmányait. A döntést hosszú előkészítő időszak vezeti be. Már az általános iskola alsóbb évfolyamaiban ismerkednek a különböző szakmákkal, beszélgetnek azokról, üzemeket látogatnak... A tapasztalat azt mutatja, hogy nagy szükség van erre. A részletes ismertetést nyújtó ún. Pályaválasztási füzet ellenére is sokszor találkozunk bizonytalansággal, vagy egy iskolához való merev ragaszkodással. Kormányzatunk mindenki előtt ismert problémája: a fizikai dolgozók gyermekeinek tanulása, továbbtanulása, egyetemi felvétele. A statisztika adatai figyelmeztetnek, hogy ezen a területen bőven van tennivalója szülőnek, gyermeknek, pedagógusnal, az egész társadalomnak. Nevelőink mindennapi munkájában fontos feladatnak tekintik, hogy segítsék a lemaradókat, helyesen irányítsák a tehetségeseket. Rendszeresek a korrepetálások, a hátrányos helyzetből adódó problémák megoldására történő erőfeszítések. Azokat a pedagógusainkat, akik ezt a munkát hivatás- és felelősségtudattal — társadalmi munkában — végzik, messzemenő elismerés illeti meg. Sokszor igen sok nehézséggel kell szembenézniük és megbirkózniuk. Nem egy esetben találkoznak közömbösséggel. A korrepetálásra nem jönnek el a tanulók, s az iskola nyújtotta kedvező lehetőségeket nem veszik igénybe. Sok szülőnek kellene megértenie, hogy a gyermek érdekében csak közös erőfeszítéssel lehet dolgozni eredményesen. Most a középiskolai jelentkezések idején mindnyájunk gondja, hogy a fizikai dolgozók tehetséges gyermekei megfelelő középiskolába kerüljenek. Ez a törekvésünk gyakran szembekerül olyan véleménnyel, hogy: „Nem kell a gyereknek továbbtanulnia, menjen olyan pályára, ahol hamar keres!” Nagy felelőssége van itt a szülőnek, ha anyagi és egyéb okokra hivatkozva megakadályozza a továbbtanulást! Államunk messzemenő anyagi támogatást, ösztönzést ad a tanulásban jeleskedő fiataloknak. Olyan lehetőségek ezek, amelyekkel élni a munkásosztály gyermekeinek politikai feladata is. A középiskolák közül elsősorban a gimnáziumok hivatottak a felsőfokú tanulás megalapozására. Az ezekben létesített nyelvi és természettudományi tagozatos osztályok várják a jó képességű tanulók jelentkezését. A Pályaválasztási füzet iskolánként tartalmazza, hol, milyen tagozat létezik. A jó szakmai vezetés és felszereltség mellett itt gazdag tudástöbbletet nyerhetnek a rátermett, igyekvő tanulók. KORKOS JENŐNÉ I. ker. tanulmányi felügy. Az első szerelemhez hűen Mizerák István fotókiállítása — Alaposan elraktak tizennyolc éve, amikor cserebere alapon szereztem fényképezőgépet egy ezüstláncért. De megtarthattam a gépet, mert a szüleim végül is kifizették. Azóta fényképezek. Nemcsak Mizerák Istvánt, az Ózdi Kohászati Üzemek Tájékoztatási és Propaganda Irodájának fotósát próbálták ilyen cserékért jobb belátásra bírni gyermekkorában Mindannyian így szereztük meg, amit leghőbben óhajtottunk. Legfeljebb nem maradtunk hűek a pillanatnyi szerelemhez. — Ki így, ki úgy fejezi ki magát arról, amit lát, amit a mindennapinál többnek érez az életben. Engem a kép, a fény, a mozgás fog meg. Két éve már volt kiállítása. A munkáról, a városról, az ózdi emberekről vallottak képet. Az ózdi Kun Béla Művelődési Házban szombaton megnyílt kiállításának is ezek a fő témái. De fényképez mindent, ami felkelti figyelmét. Látásmódja csak az övé, technikai megoldásai is újszerűek. — A Magyar Távirati Iroda által három évvel ezelőtt meghirdetett versengésen több ezer pályázó közül első lettem. Eredményesen szerepeltek már képeim külföldi kiállításokon is. Fizetett munkám a fotózás, de igazán akkor örülök, ha magamnak, és — ne legyen szerénytelenség — mindenkinek fényképezek. ő az első ózdi, akinek a városban önálló fotókiállítása van. Munkahelye és a helyi népművelési intézmények segítették. — Tudom, hogy saját hazájában nehezen próféta az ember. Nem is akarok az lenni, de most örülök. Itt sok embernek mutatkozhatom be, a kiállítás anyagát pedig Salgótarjánban, Diósgyőrben, Pesten és Dunaújvárosban is várják. Miskolcon is szívesen nézzük majd meg gazdag művészi fantáziára, jó szemre, fürge ügyességre valló, 48 képből álló kiállítását. m. m. + Munkásportré Mizerák István felvétele A Miskolci Szimfonikus hangversenye A naptári év első zenekari estjén szépszámú hallgatóság fogadta a Miskolci Szimfonikus Zenekar produkcióját. A vonzó összeállítású program mellett — Beethoven: Házavatás nyitány, Vivaldi: Gitárverseny; Szendrei Karper László közreműködésével. Brahms: IV. szimfónia — az olasz karmester vendégszereplése emlékezetes hangversenyélményt ígért. S a közönség ezúttal sem csalódott; Riccardo Matiban délies temperamentumú, határozott stíluskészséggel rendelkező karmestert ismerhettünk meg. Lendületes dirigálását romantikus átéltség jellemezte, s így maradéktalanul érvényre juttatta a Brahms-szimfóniáról vallott színes elképzelését. Muti igazi zenészegyéniség, alkalmazkodott a zenekar létszámához, felkészültségéhez. Bár néhol szívesebben hallottunk volna megnyugtatóbb, visszafogottabb értelmezést is (a nyitó tétel egyes részeiben, az Andante tételben), kárpótolt érte az önmagában is remekbe sikerült Scherzo, tétel önfeledt jókedve és általában az egész mű egységes, koncentrált előadása. A Miskolci Szimfonikus Zenekar apróbb pontatlanságoktól eltekintve, feladata magaslatán állt és fegyelmezetten, lelkesen követte karmesterét. Vivaldi Gitárversenyének szólistája a klasszikus gitárművészet nagy hírű egyénisége, Szendrei Karper László volt. A művész közismert erényei legelőnyösebben a lassú tételben mutatkoztak meg, a szélső tételekben a vékony gitárhangzást a kis létszámú vonóskar is fedte. Szendrei Karper László kiművelt kézügyessége nagyszerűen érvényesült, a közönség lelkes tetszésnyilvánítására ráadásként eljátszott Tarrega, Alhambra és Villa- Lobos etűdjének előadásában. BARTA PÉTER Zenekar Keres Emil előadóestje Ma délután 6 órakor a Gárdonyi Géza Művelődési Ház Pódium-sorozatának keretében Keres Emil látogat városunkba. A Thália Színház művésze ismertebb szerepeiből és legkedvesebb verseiből állította össze előadóestjének műsorát. BŰNÖSNEK TALÁLTA A BANDAVEZÉRT A Los Angeles-i esküdtszék bűnösnek találta Charles Manson bandavezért, valamint két társát: Susan Atkinst és Patricia Kernwinkelt Sharon Tate-nak és hat másik személynek előre megfontolt, szándékos meggyilkolásában. Csütörtökön mondanak ítéletet, halál vagy életfogytiglan vár rájuk. PÉNZHAMISÍTÓ BANDÁT LEPLEZTEK LE A kaliforniai Palm Springsben pénzhamisító bandát lepleztek le. Kétmillió dollár névértékű, 100 dolláros bankjegyeket foglalt le és három embert tartóztatott le az amerikai titkosszolgálat egyik osztaga. GYERMEKHALÁL Harmincegy gyermek fulladt a vízbe Kelet-Jáván, amikor leszakadt a Sarpau folyó egy elhanyagolt állapotban levő régi hídja. A hídon a katasztrófa pillanatában ötven iskolás tartózkodott. LÖVÖLDÖZÉS Zavargások robbantak ki az ankarai egyetem politikai fakultásának egy diákszállójánál. Az egyetemisták és a rendőrség is tűzfegyvereket használt. Nyolcan megsebesültek. Több tucat diákot őrizetbe vettek. ÉTELMÉRGEZÉS Pásztón az egyik lakásban holtan találták Kiss Istvánná, 47 éves takarítónőt, Kiss László 21 éves gépkocsivezetőt. Kiss Irén életben maradt. Az első orvosi vizsgálatok szerint valószínűleg ételmérgezés történt. SZERENCSÉTLENSÉG Az Andokban lezuhant egy venezuelai repülőgép, amelyen 43 utas és négytagú személyzet tartózkodott. A gépen utazók nagy többsége életét vesztette. ELÜTÖTTE Ábrahámhegy községben Hartmann Aladárné 38 éves tapolcai lakos, férje személygépkocsijával elütötte Héfer Józsefné 55 éves és Szele Ferencné 47 éves tsz-tagot, akik kórházba szállítás közben meghaltak. A baleset során a gépkocsi felborult, két utasa megsérült. Hartmannét a rendőrség őrizetbe vette. A LÉTRÁRÓL LEESETT A Szolnoki Cukorgyárban Hajnács István 41 éves gyári munkás egy 2x4 méteres derítő belső faláról a megkövesedett iszapot takarította le, miközben a létráról leesett és olyan súlyosan megsérült, hogy meghalt. FELHŐSZAKADÁS A napok óta tartó felhőszakadás, 39 halálos áldozatot követelt Indonéziában. Egy megáradt folyó elsodort egy autóbuszt, amelyen 35 iskolásgyermek utazott. SZÉLVIHAR PUSZTÍTOTT Óránként 120 kilométer sebességű szélvihar söpört végig az Atlanti-óceán partján fekvő franciaországi La Rochelle városán. Többen életüket vesztették, a természeti csapásnak sok sebesültje van.