Déli Hírlap, 1976. január (8. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-08 / 6. szám
A siketek nem némák Küzdelem a hangokért • Csengetnek. Kivágódnak a tanteremajtók, hangos lesz a folyosó és az udvar, a gyerekek jókedvűen viháncolnak, szaladgálnak, a miskolci Zoli és a miskolc-tapolcai Barnabás heves pir^nongcsatát vív, de van, aki könyveit lapozgatja. A kép, amely a látogatót fogadja, majdnem olyan, mint a többi iskolában. Csak éppen a folyamatos beszéd zsivalya hiányzik, helyette furcsán artikulált hangokból összeállt szavak hallatszanak, amelyet bizony nehezen ért meg a külvilág. A siketek egri iskolájába és diákotthonába kalauzolom most az olvasót, a belváros egyik, fáktól övezett, emeletes épületébe, abba az intézménybe, ahol Borsod és Heves megyéből 135 gyereket oktatnak, tanítanak beszélni. Évente 300 szó A természet kegyetlen korlátja: siketek — és nem süketek! —, akik még a 80 decibel feletti hangot sem érzékelik, akik így születtek, és sohasem hallottak emberi szót, édesanyjuk hangját, s ezért nem tudnak beszélni sérti. A siket így néma is, a korábbi években így mondták: siketnéma. 1960-tól lassan levált a néma, a siketek ugyanis beszélni tanulnak. Vass László több mint két évtizede tanít ebben az iskolában, öt éve igazgató. 1802-ben Cházár András dolgozta ki a siketnémák oktatásának alapjait. A mi iskolánk 1901-ben jött létre, jövőres ünnepeljük a 75. évfordulót. Az évek során sok minden megváltozott: beszélni tanítjuk a gyerekeket. Az iskola tízéves, ebből két esztendő az előkészítő. Az idegen nyelven kívül minden más tantárgyat tanítunk ugyan, de a legfontosabb, hogy kicsaljuk a gyerekekből a szavakat, az érthető beszédet, és hogy megtanuljanak szájról olvasni. — Természetesen külön tankönyveink vannak, az alsó tagozatban főleg anyanyelvet tanítunk, beszélgetésre szoktatjuk a gyerekeket. Ez a beszéd persze megjelenésében és tartalmában is szegényes, hiányzik belőle a nyelvi rendezettség. Évenként mindössze két-háromszáz szó gyűlik össze, s ez már jó eredménynek számít. Kegyetlen örökség A mindennapi küzdelem a hangokért, beszédért már az iskola óvodájában kezdődik. A kiscsoportosok látszólag olyanok, mint bármely óvoda apróságai, nevetgélnek, játszanak, verekednek, majd megrohanják a látogatót, s hevesen magyaráznak. Kézzel. Aztán, amikor rendet parancsol az óvó néni, a nyolc kisgyerek körülüll, és tágra nyílt szemekkel figyeli a beszélő szájmozgását. — Köszönni! Kö-szön-ni! — Pa! — ... Pá! — hangzik furcsán, de érthetően az elnyújtott köszönés, amelyet szinte ösztönösen megtoldanak egy kézmozdulattal. Foglalkozás. Az óvó néni lassan, tagolva ejti a szavakat, miközben szóképeket mutat a gyerekeknek. PISTA! — Ki a Pista? — Szőke fiú veri a mellét, ő a Pista, aki Miskolcról jött. Egy másik felirat: Mariann. Értelmes arcú, egri kislány jelentkezik, akiről elmondják, hogy ebbe az iskolába járt az édesanyja és az édesapja is. Kegyetlen örökség ... Ismét derű váltja fel a komor hangulatot, a gyerekek előtt képeket rak szét az óvó néni, az egyiken fiú, a másikon lány, ezen össze is vesznek. — Aki rossz, az nem játszhat az autóval! — hangzik a kedves intés, és az óvó néni már tartja is kezében a szép autót, mire helyreáll a rend. „Kétnyelvűség” Csengetnek. A szünetben ismét az igazgatóval beszélgetek. — Azt mondják, hogy a siketek „kétnyelvűek": értik a jelbeszédet és tudnak olvasni a száj mozgásáról is. — Ez valóban így van, bár itt, az iskolában nem szorgalmazzuk a jelbeszédet. Azt szeretnénk ugyanis, ha nehezen is, de beszélnének a gyerekek. Az a legfontosabb, hogy gyakorolják a hangképzést, a beszédet, amely ilyen formán tisztul, alakul, gazdagodik és érthetőbbé válik. — Min alapszik a jelelés? — A jelbeszéd alapja tulajdonképpen egy vizuális logikai rendszer, amelynek minden mozdulata átvitt értelemben, vagy a raelitásokhoz közel esően utal a mondandóra. Már szótára is van ennek a jelölésnek, a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola egyik docense állította össze az elsőt, amely mintegy kétezer jelt tartalmaz. A jelbeszéd segítségével például nemzetközi találkozókon, tolmács nélkül is megértik egymást a siketek. — Milyen jövő vár ezekre a gyerekekre? — Tíz év után bizonyítványt adunk, amely egyenérvényű a rendes nyolc osztály elvégzését igazoló okmánnyal. De nem egyenértékű, hiszen mi itt csökkentett anyagot tanítunk. Akik innen kikerülnek, elméletileg nem olyan képzettek ugyan, de remek a kézügyességük és nagyon jó iparosok, szakmunkások lesznek. A siketek nem elveszett emberek. MARKUSZ LÁSZLÓ Osztálytársak (Kerényi felv.) „Benn világok kincse forr...” Ivott-e tokajit Vörösmarty Mihály? A Déli Hírlap pár nappal ezelőtt megjelent számában rövid cikk tudatta, hogy a 150 évvel ezelőtt született költő 1844 nyarának egyik estéjén hiába járta sorra barátaival a pest-budai vendéglőket, sehol sem kapott kedvére való italt. A kocsmárosok tiszta bor helyett kevert vinkót, hitvány karcost tettek a vendégek elé. „Ez bosszút kíván!” — kiáltott fel türelmetlenül a költő, s néhány nap múlva ki is öntötte haragját a Honderű hasábjain megjelent „Rossz bor” című versében. A verses kifakadásra hamarosan válasz érkezett, mégpedig nem is egy. Az ország híres bortermő vidékein lakó tisztelők kisebbnagyobb butéliákkal kedveskedtek Vörösmartynak, éspedig nemcsak a Rossz véreben aposztrofált tájról, hanem szép sorjában Biharból, Arad, Somló vidékéről, Egerből és természetesen Tokaj- Hegyaljáról. A tokaji nektárral telt butéliához verses kísérő levelet is mellékelt a zempléni barát, aki maga is jónevű költője volt korának. Szemere Miklós: Lángborához hös-Egernek / Vedd aranyborát Tokajnak, / Mellyel, íme, hű barátid / Vig szeszélyes bordalodtól / Lángra gyúlva / Tisztelőleg üdvözölnek. Kis idő múlva újra meghívta barátait Vörösmarty, ezúttal azonban nem a vendéglőbe, hanem saját otthonába. Megilletődötten, boldogan kedveskedett nekik az ajándékborokból. Gyöngyözve csillogott poharukban az öt híres borvidék nektárja, s míg illatát, zamatét, erejét ízlelgették a nemes italoknak, a költő már ott melengette magában csengő rímekbe szedett dicséretét a „Jó bor”-nak. Lelkendezését Egerrel kezdi, majd Tokajjal folytatja: Kiért e lángpohár, / Fényes, mint napsugár? / Nem folyt-e vér az ős Tokaj körül, / Hogy e bor végképp meg nem sékesül? /Vagy tán arany jövendőt vár hazánk, / Azért mosolyog Tokajnak nedve ránk? / ........... De mit beszélek? Itt a bor, / Benn világok kincse forr; / Nap a jövő, a múlt csak hold, / Több jó napot, mint mennyi volt! Mindegyik borvidék magasztalására egy-egy strófát szán a költő, aztán egy záróstrófa végén a „magyar hont és a tiszta bort” dicsőíti. HEGYI JÓZSEF Ballám idő Fekete István ifjúsági regényei ott vannak a legtöbb gyerek polcán, kevés tévéfilmnek volt a körükben akkora sikere, mint a Tüskevárnak. Az író műveiből készült Ballagó idő című új magyar filmet azonban elsősorban nem a gyerekeknek forgatta a korábbi adaptációk mestere Fejér Tamás rendező. Maga írta a forgatókönyvet, az azonos című önéletrajzi íráson kívül felhasználta a többi művet is amely az ebben elmondottakat erősíti, de nézőjét elsősorban nem a gyerekszívnek olyan kedves erdőbe, mezőre, rétre kalauzolja el, hanem a bontakozó gyermeklélek alakulását figyeli. A film egy nyári vakáció idején játszódik, de nem egy megfilmesített történet, hanem folyamatos történés; egy kamaszfiú múltat és jövőt összekapcsoló jelene éppen akkor, amikor a gyerek már nemcsak néz, hanem a maga sajátos szemüvegén keresztül látni kezd. Talán mondani sem kell, hogy az író világa ez a sajátos látószög, amely megadja a film hangvételét és hangulatát is. Az elemi kötődés a természethez, annak igazságához, törvényekhez, szépségéhez, és a Fekete Istvánra jellemző mélységes humazimus hatja át a cselekményt. Az író könyvei olyanok mint cseppben a tenger. A Somogy megyei Gölle néhány katasztrális holdban mérhető határa, a berek, a rét, a szelíd lombú erdő, a csendes vidéki ház mindent elmondott neki; egy hosszú élet alatt sem tanulhatunk többet a felnövő gyerekbe a szülőföld által bevésett igazságoknál. Fekete István mindenki számára érthetően bírta szóra ezt az intim világot, és ért ehhez a rendező mellett Hildebrand István operatőr is. „Belülről” fényképező kamerája a rá jellemző lírai művészettel Pisti nyiladozó értelmén keresztül hozza elénk a világot. A film hangvétele visszafogott, a képsorok nem gyorsan pergő eseményeket, hanem egymást váltó gondolatokat ábrázolnak. De mindent megtudunk, amit tudnunk kell. Hogy a felnőttek okosak, jók és következetesek, de lehetnek buták, rapszódikusak és értetlenek is. A fiúk jó pajtások, partnerek a játékhoz és az élet felfedezéséhez amelyben (az egyik legnagyobb élmény) ott van a másik nem is. Fürdeni csodálatos, a csóka szép, a madárfiókát nem szabad kiszakítani a fészekből. Az élet születik és elmúlik, de gyönyörű az egész bonyolult világ, ha mindig igaz törvények szerint „ballag” minden dolgok mércéje, az idő. Fekete Istvánt, így a filmet is szeretik akik elvállalták a szerepeket, mert ha csak egy-egy epizódnyi jelenlétért is, de olyan színészek írták alá a szerződést, mint Latinovits Zoltán, Kozák András, a felnőtt világ pedig Tolnay Klári, Patkós Irma, Makay Margit, Páger Antal, Káldi Nóra, Juhász Jácint alakjában irányítja Pisti életét. A gyerek főszerepet Tóth Sanyi játssza, aki legalább olyan tehetséges, mint amilyen szép. (M—) Jubileumi hangi verseny leninvárosban Negyedszázada államosították a zeneiskolákat. Ebből az alkalomból január 10-én este közös tanári hangversenyt rendez Leninvárosban, a Derkovits Gyula Művelődési Központban a fővárosi VIII. kerületi Vándor Sándor Állami Zeneiskola és a vegyészváros zeneiskolája. Az egymással hosszú évek óta kapcsolatban álló két zeneiskola tanárai közül tizenöten lépnek fel, tolmácsolva többek között Vivaldi C-dúr szimfóniáját, Bach gmoll szonátáját, Bartók és Csajkovszkij műveit. II iiI.TM CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió: 12.00: Déli Krónika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.35: Melódiákoktól. — Közben 13.15—13.30: Házunk tája. — 14.00: Világirodalmi könyvszemle. — 14.30: Operafelvételekből. — 15.00: Hírek. — 15.10: Wieniawski hegedűműveiből. — 15.30: Ezüstagancsos őz. Mesejáték. — 16.00: A világgazdaság hírei. — 16.05: Népi zene. — 16.41: Jannequin-felvételekből. 17.00: Hírek. — 17.05: Egy hazában. Papp Endre műsora. — 17.25: Offenbach: Orfeusz az alvilágban — közzene és együttes. — 17.35: Mindenki zeneiskolája. I. Kettesével és hármasával. — 18.15: Kritikusok fóruma. Sükösd Mihály: ítélet előtt. — 18.25: Új könyvek. — 18.30: Esti Magazin. — 19.15: Kathleen Ferrier énekel. — 20.03: Kultúra füzértánccal. Ambrus Zoltán elbeszélésének rádióváltozata. — 21.00: Hírek. — 21.05: Operettfelvételekből. — 21.40: Adottságok, lehetőségek — a Bajai Állami Gazdaságban. — 22.00: Hírek. — 22.15: Sporthírek. — 22.20: A dzsessz világa. — 23.20: Csajkovszkij műveiből. — 24.00: Hírek. — 0.10: Filmzene. — 0.25: Himnusz. Petőfi rádió: 12.00: Slágerek az NDK-ból. — 12.30: Hírek. — 12.33: Nyíregyházi stúdiónk jelentkezik. — 12.55: Takács Paula és Szalma Ferenc énekei. — 13.30: Hírek. — 13.33: Indulók. — 13.45: Időjárás- és vízállásjelentés. — 14.00: Kettőtől ötig. — 17.00: Az Ifjúsági Rádió órája. — 18.00: Népzenekedvelőknek. — 18.30: Hírek. — 18.33: Hétvégi panoráma. Ajánlóműsor sok muzsikával. — Közben 19.25 —19.30: Jó estét, gyerekek! — 20.30: Hírek. — 20.33: Munkásakadémia. Létünk színpada a tér. — 21.03: Zenekari muzsika. — 21.33: Nótacsokor. — 22.30: Hírek. — 22.33: Operarészletek. — 23.20: Táncdalok. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió. 17.00: Műsorismertetés, hírek. — 17.05: Ifjúsági körkép: Klubok, gimnáziumokban. — 17.20: Beatkedvelőknek. — 17.35: Emberek a gépek mellett: A miskolci távfűtőműben. — 17.45: Szívesen hallgattuk! — 18.00: Borsodi Tükör — a stúdió krónikaműsora. — 18.15: Operettmelódiák. — 18.25: Hírösszefoglaló. Televízió, 1. műsor: 17.23: Műsorismertetés. — 17.25: Hírek. — 17.30: Kapitányok lesznek...? Szovjet rövidfilm. — 17.45: Válogatás 30 év úttörődalaiból. — 18.00: Postafiók 250. Takács Mari műsora. — 18.15: Telesport. ..Az év ifjúsági sportolója” vándordíj eredményhirdetése. — 18.40: Program öt esztendőre. II. rész. — 19.15: Esti mese. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Tvtorna. — 20.05: A tenger titkai, befejező rész. Hadihajók sírja. — 20.55: Kezdőkör. — 21.45. ..Folytatódik a mese”. — Ausztrália. — 22.25: Tv-híradó 3. Televízió, 2. műsor: 20.00: Műsorismertetés. — 20.01: Beszélgetés a tudományos-fantasztikus irodalomról. — 20.40: Riga. Rövidfilm. — 21.05: Tv-híradó 2. — 21.25—22.15: Hegyek tengerén. Hegyalja műemlékeiről, kulturális örökségéről. Szlovák televízió: 16.10: Hírek, sport. — 16.45: Staféta ’76. — 17.15: Fecske. Ifjúsági magazin. — 18.10: Publicisztika. — 19.00: Híradó. — 20.00: Magánügy. Tévéjáték. — 21.00: Híradó. — 21.05: Természetvédelem. Filmsorozat 1. — 22.35: Tanácsok motorosoknak. — 22.40: Hírek. Miskolci Nemzeti Színház (7): Börtönkarrier. Madách és Egyetemi bérlet. Kiállítások: Herman Ottó Múzeum (10—18): Ember és munka. — Habán kerámia. — Herman Ottó-emlékház (10—18): Herman Ottó élete és munkássága — Miskolci Képtár (10—18): A XX. század magyar festészete. — Kondor Béla-emlékkiállítás. BÉKE filmszínházak Ballagó idő Szí. magyar film Kezdés: 14 és hn6 órakor Lopakodó hold Szí. amerikai film Kezdés: 8 órakor Felemelt hely ár! KOSSUTH Robinson és a kannibálok Mb. szí. olasz film Kezdés: 13 órakor A sakál napja Szí. angol—francia film Kezdés: hn5 és 7 órakor HEVESY IVÁN FILMKLUB A 22-es csapdája Szí. amerikai film Kezdés: 15 és 17 órakor 18 éven felülieknek! FÁKLYA Ostromállapot Mb. szí. francia film Kezdés: 15 és 17 órakor PETŐFI Gyilkosságok péntek este Szí. angol film Kezdés: 15 és 17 órakor Felemelt helyár! SZIKRA 4 Gyilkosság leírása Szí. lengyel film Kezdés: 5 és 7 órakor 16 éven felülieknek! TÁNCSICS Ballagó idő Szí., magyar film Kezdés: 15 és 17 órakor TAPOLCA-ADY Hugó, a víziló Szí. magyar—amerikai film Kezdés: 7 órakor HÁMOR Egy tiszt nem adja meg magát Szí. olasz film Kezdés: 6 órakor Felemelt hely ár! PERECES Én és a tábornok Angol film Kezdés: 5 és 7 órakor PÉNTEK Kossuth rádió. 8.00: Hírek. — 8.05: Műsorismertetés. — 8.20: A nap kulturális programjából. — 8.27: Zenekari muzsika. — 9.34: Gyí, te, pad . . Óvodások műsora. — 9.53: Lottósorsolás. — 10.00: Hírek. — 10.05: Iskolarádió. — 10.25: Tél végi csatangoló. Csanádi Imre versei. — 10.30: „Vulkanizáló keresztkötések” az atomkémiában. — 10.40: Schumann: Gyermekjelenetek. — 10.59: Lottóeredmények. — 11.00: Hogy volt!? Nemes György műsora — műsorokról. Petőfi rádió: 8 00: Hírek. — 8.05: polkák. — 8.15: Az izraelita felekezet negyedórája. — 8.30: Hírek — 8.33: Klasszikus operettekből. — 9.23: Délelőtti torna. — 9.30: Hírek. — 9.33: Katonadalok, néptáncok. — 9.53: Lottósorsolás. — 10.00: A zene hullámhosszán. — Közben 10.30 és 11.30: Hírek. — 9 .50: Újra Pécsett a magyar filmszemle. Jegyzet: Televízió* 9.05: Magyar irodalom. — 9.45: Tv-torna. A Miskolci Üveggyár felvételre keres villanyszerelő szakmunkásokat. Bérezés megegyezés szerint. * Felvételre keresünk a leninvárosi kiemelt munkahelyünkre magasban végzendő szerelési munkákban jártas lakatos és hegesztő szakmunkásokat, valamint segédmunkásokat. Jelentkezni lehet a Hőtechnika Építő és Szigetelő Vállalat kirendeltségén: Leninváros, Tiszai Hőerőmű. Felvételre keresünk csoportvezető technikust a Helyközi Távbeszélő Igazgatóság Hálózatfenntartó Üzemegységéhez. Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezés: Miskolc, Budai József út 44. sz. alatti üzemegységünkben. Telefon: 34-300,