Déli Hírlap, 1976. május (8. évfolyam, 103-127. szám)
1976-05-12 / 111. szám
Alighanem lehetetlen feladatra vállalkozna az, aki egy egész délelőttöt betöltő műhelybeszélgetésnek meg akarná vonni a határait. (Még a terjedelmi kötöttségeket is csak nehezen vettük tudomásul.) Az utóbbi mondatból talán sejthető, hogy rendkívül termékeny és jó hangulatú beszélgetés, vita alakult ki. Valaki megjegyezte a vendégek közül, hogy nem egymás ellen, hanem egymásért szóltak. Ez talán így túl szépen, némelyek számára esetleg bombasztikusan is hangzik, de tény, hogy legnagyobb tömegkommunikációs eszközünk műsorainak készítői, s mi nézők valamennyien (kinek nincs meghatározó tévés élménye ebben az országban?!) rokonszenves szenvedéllyel keresték, kerestük, hogy mi dolga van a tévének ebben az országban s mi dolgunk van a tévével. Az elöljáró beszédet Máriássy Judit, az Élet és Irodalom rovatvezetője és Zsugán István, a Filmvilág rovatvezetője tartotta. Mint ismeretes, mindketten elnökként dolgoztak a fesztivál előzsürijében, s így rendkívül sok ismeretük, élményük gyűlt össze mind a dokumentumfilmekről, mind pedig a tudósításokról, publicisztikákról, ismeretterjesztő és animációs tévéfilmekről. Már most megjegyzendő, hogy nem könnyű a kategorizálás; a következő tévéfesztiválra bizonyára revidiálják majd mind a filmek kategória szerinti megosztását, mind a nevezési feltételeket. Pillanatnyilag azonban sokkal érdekesebb ennél, hogy a műhelybeszélgetés folyamán milyen problémák merültek fel. Máriássy Juditot ismételve, mi is szükségesnek tartjuk megállapítani, hogy tulajdonképpen három különböző tévéfesztivál (gyermekfilmek és műsorok — Kőszeg; filmpublicisztikák, dokumentumok stb. — Miskolc; drámai alkotások — Kőszeg) sem elegendő ahhoz, hogy teljes mértékben feltáruljon s „versenybe kerüljön” a tévé sok és sokféle alkotása. Mert például olyan fesztivál nincs és nem is lehet, ahol a televízió egyenes adásai, közvetlen kapcsolású műsorai tétetnek mérlegre. És az is igaz, hogy egy fesztivál székén ülve soha nem lehet úgy érezni a műsorokat, mint otthon, a képernyő előtt. — A mozi, a film vetítése hasonlít valamiféle rituális tevékenységre — ha úgy tetszik, istentiszteletre —, a tévé pedig a „csapból folyik” — mondta egyik neves rendezőnk. Talán ennek tulajdonítható, hogy a vászon előtt ülve, olykor hosszúnak, magyarázkodónak, terjengősnek tűnnek a képernyőre komponált alkotások. Komponált? Alapvető kérdés, hogy mennyire komponáltatnak meg ennek a nagy hangos-képes újságnak a cikkei, riportjai. Különösen a riport esztétikai és etikai kérdései késztettek sok résztvevőt felszólalásra. Nem lenne azonban igazságos, ha sommásan sorolnánk fel a kritikusok kifogásait. Ezek közül csupán néhányat említünk. Mindenki rendkívül fontosnak tartotta a vitában a televíziónak az alanyhoz, az emberhez való viszonyát. A dokumentaristáknak egyik legfőbb gondja, hogy a személyiség megsértése nélkül hírjanak szóra embereket. Humanista magatartásra van szükség, még olyanokkal szemben is, akik megsértették a tételes jogot, vagy morális vétségeket követtek el. Szituációba kerülni! Helyzetet teremteni! Ezek a mondatok sokszor elhangzottak. És nem véletlenül, hiszen szituáció nélkül nem jöhet létre drámai helyzet; a néző valamiféle hosszú, kiszámított vagy ki sem számított kérdés-feleletnek lehet csak tanúja. Az őszinte indulatok felkeltésére múlhatatlanul szükség van a tévé politikai műsoraiban is — egyébként nem lesz képes a televízió orientálni a tömegeket. Mindenki megegyezett abban, hogy a műsorok készítőinek rendkívül alapos társadalmi és tárgyi felkészültségre van szükségük, mielőtt munkához kezdenek, hogy kerülni kell a közhelyeket, sablonokat, a nyelvi zsargont, hogy gondos munkának kell folynia a vágóasztalon, s hogy nemcsak a primér hatásokban (hang, kép) kell hinnünk; a vágás, a zene stb. dramaturgiai funkciójának szakszerű felhasználásával fokozhatjuk a hatást. Látszólag — különösen így, visszaolvasva — mintha sok volna a közhely ezekben a jegyzetfüzetből kiragadott vitamomentumokban. Nem csoda, hiszen mindig egy-egy alkotással összefüggésben válhat és válik csak igazán izgalmassá minden esztétikai, etikai követelmény. Óvakodunk a fenti sorok blickfangos lezárásától — annál is inkább, mert a szakemberek mindenkit óvtak a kedélyeskedéstől, bűbájoskodástól, viccelődéstől. Így hát ismét Máriássy Juditot idézzük: „Ezt a vitát folytatni kell.’’ (gyarmati) Borsodi biológus napok Folytatódnak a borsodi biológusnapok rendezvényei. Ma délután 6 órakor, a Gárdonyi Géza Művelődési Házban A természeti környezetformálás haszna és veszélyei címmel hallgathatnak meg előadást az érdeklődők és a meghívott szakemberek. Helyesírási versenyek A magyar nyelv hetének Vas megyei eseménysorozatát tegnap nyitották meg Szombathelyen. Az anyanyelvművelést széles körben érintő program gazdája a tanárképző főiskola. Megrendezik egyebek között a gyors- és gépíró tanulók, valamint a titkárnőképző tanfolyam hallgatóinak helyesírási versenyét. A megyében a hét alatt 23 előadásra, bemutatóra kerül sor. A leninvárosi közönségtalálkozón (Solymos felv.) Megnyerték a tanulmányi versenyt Felvételi nélkül az egyete Most hirdették ki a villamosipari szakközépiskolák tavasszal megrendezett országos szakmai tanulmányi versenyének eredményét. A Budapesten tartott vetélkedőn négy iskola — Budapest, Szentes, Győr és Miskolc — összesen húsz diákja vett részt. — Fekete Csabának, Máyer II. Imrének és Molnár Józsefnek, a három első helyezettnek a szakmai tárgyakból nem kell érettségiznie sem szóban, sem írásban. Ezenkívül az egyetemi felvételnél hármójuknak fizikából eltekintenek a vizsgától — hallom Hernádfői Ferenc műszaki igazgatóhelyettestől. A diákokat Szabó Károly, Pogány Sándor és Csubri Károly tanárok készítették fel a versenyre. Csubri Károly mérnöktanár el is kísérte Budapestre az öt versenyzőt : — Tavaly is, az idén is abszolút győztesek lettünk: mind a három első díjat a mi iskolánk tanulói hozták el. Bevallom, számunkra, kísérők számára is izgalmas volt a verseny. A feladatokat a villamos gépek és villamos művek témakörből válogatta a bizottság. A verseny után megkérdeztek minket, tanárokat, hogyan készítettük fel a gyerekeket? Ennek csupán egy titka van: iskolánkban második osztálytól kezdődően komoly szintű elektrotechnika szakköri munkában vesznek részt azok a diákok, akik különösen érdeklődnek a tantárgy iránt. Oktatási módszereink és a tantervi anyagunk egyébként megegyezik a többi, azonos profilú iskoláéval. Február 23-án, az országos döntő előtt háziversenyt tartottunk, amelyen huszonnégyen indultak. Közülük válogattuk ki a legeredményesebben szereplőket. A győztesekkel sajnos nem sikerült találkoznom. Mindhárman vidéken laknak és jelenleg a hétfőn kezdődő írásbeli érettségi vizsgára készülnek. Szívesen hallottam volna például Máyer II. Imre szájából, hogy ő miben látja a siker okát. (Számára egyébként összehasonlítási alap lehet az, hogy az idén már külföldi műszaki egyetemre felvételizett.) Az eredmények azonban helyettük is beszélnek. V. R. Sok hűhó semmiért Az évad utolsó premierje előtt Jutka Lászlót éppen pihenésében zavartam meg, a délután háromkor véget ért egyik, és az este hétkor kezdődő másik próba között szeretett volna egy kicsit lazítani. Vele szemben egyébként is mindig furdal a lelkiismeret, ha előadás előtt pár nappal kell beszéltetni a darabról, rendezői elképzeléseiről; szemmel láthatóan nem szívesen lép ki a produkcióból, hogy hónapok munkáját pár mondatban foglalja össze. — Kérdezzen akkor! — mondta, de aztán kérdés nélkül is elkezdte: — Az „illeszd a szót a cselekvéshez, a cselekvést a szóhoz, és létrejön a színjátszás” alapigazsága kevés íróra érvényes annyira, mint éppen Shakespeare-re. A szó óriására, aki jóformán a mai színház minden segédeszköze, díszlet, világítás nélkül, pusztán a beszéd erejére építve mindent elmond, amit darabjával közölni akar. Késői utódaira, ránk is, azt hiszem azt hagyta alapvető örökségül, hogy aki közölni akarja a gondolatait, az ismerje a szó jelentését. Mindent megírt Sok hűhó semmiért című vígjátékában is. Az éjszakát, a hajnalt, a szerelmet, a gyűlöletet, az intrikát, a jót, a rosszat. A darab a reneszánsz emberéről szól, vagyis ők, egy 400 évvel ezelőtti világ asszonyai, férfiai a szereplők. De Shakespeare mindig az emberről írt, elénk, ma élők elé is tükröt tart, és ebben a mindenkori emberi lelket tükrözteti.” — Sok hűhó semmiért. Már a címben is ítéletet sejt az ember ... — Azt is mutatja a cím, hogy ez a mű írói bravúr. Míg Shakespeare két gyakran visszatérő témáját, az indokolatlan féltékenységet, a kötekedő szerelmesek vitáját együtt vonultatja fel, mesterien szövi a sokszálú cselekményt. De az emberi lélek sok-sok színének, és még több színjátszásának bemutatása mellett igazságai valóban egyszerűek, korára épített ítéletei ma is igazak: egyedül a szaono, független szerelem méltó az emberhez. — A magyarországi ősbemutató 1876-ban, a Nemzeti Színházban volt,azóta nagyon sokszor felújították színpadainkon a vígjátékot. Mit tudhatunk előre a miskolci előadásról? — Székely László tervezte a színpadképet, annak szellemében, hogy Shakespeare színháza a szó és nem a kellékek színháza. Arany háló zöld körfüggöny előtt, ez, és néhány, a különböző csoportok kialakulását, elkülönülését, a dramaturgia kibontakozását segítő, egymástól távolabb elhelyezett pad minden díszlet. A jelmezek korhűek, de egyébként a gondolat, a szituációk sodrára, saját teremtő erejére van utalva minden színész, a darab egész natív társulata. A Sok hűhó semmiért az évad utolsó bemutatója. Az előadás május 14-én, pénteken este hétkor kezdődik. (M—) e Kérdezz—felelek Leninvárosban Valódi „szendvicsemberek” sétálgattak tegnap délután Leninvárosban. A rájuk akasztott táblák elöl-hátul hirdették, hogy a miskolci tévéfesztivál vendégei a városba látogatnak. Berkes Zsuzsa bemondónőt, az ismert alkotópárost, Balogh Mária és Bán János szerkesztőriportereket, valamint Kígyós Sándor rendezőt és a fesztivál talán legnépszerűbb vendégét, Chrudinák Alajost, a tízéves fennállását ünneplő Leninváros vezetői és az üzemek képviselői köszöntötték. A város lakói zsúfolásig megtöltötték a művelődési központ nagytermét, s a köszöntő szavak elhangzása után már záporoztak is az érdeklődők kérdései. SZERDA rem Kossuth rádió: 12.00: Déli Krónika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.35: Tánczenei koktél. — 13.20: Könyvszemle. — 13.30: Nóták. — 14.00: Ezeregy délután. — 14.30: Dalom. — 14.37: Operarészletem. — 15.00: Hírek. — 15.10: Iskolarádió. — 15.50: Indulók. — 16.00: A világgazdaság hírei. — 16.10: Operettrészletek. — 16.29: Beszélgetés az új formájú gimnáziumi tagozatokról. — 16.44: Kórusművek. — 17.00: Hírek. — 17.05: Fogyasztók fóruma. — 17.30: Közvetítés a Magyarország—Jugoszlávia labdarúgó-utánpótlás EB-mérkőzés II. félidejéről — 18.15: Miért igen, miért nem? Zenéről — tíz percben. — 18.25: Új könyvek. — 18.30: Esti Magazin. — 19.15: Gondolat. A Rádió irodalmi lapja. — 20.00: Népdalok. — 20.22: Hírek — 20.27: Kis magyar néprajz. — 20.32: Cimarosa: A titkos házasság. Kétfelvonásos opera. — Közben 22.00: Hírek. — 22.15: Sporthírek. — 22.20—22.30: Két kongresszus között. Berlinből jelentkezik Vámos Ignác. — 23.34: Nóták. — Közben 24.00: Hírek.— 0.25: Himnusz. Petőfi rádió: 12.00: Az élő népdal. — 12.10: Tánczene — 12.30: Hírek. — 12.33: Chopin-lemezekből. — 13.30: Hírek. — 13.33: Zengő május... — 13.45: Időjárás- és vízállásjelentés. — 14.00: Kettőtől ötig ... — 17.00: Vendégségben a KISZ-kongresszuson . . . Hangképek a Madách Színházból. — 18.00: Egy kis figyelmet kérek! Jegyzet. — 18.10: Szovjet népzene. — 18.30: Hírek. — 18.33: Rossini összes nyitánya. Kertész Iván összeállítása — 19.13: Jó estét, gyerekek! —19.30: Az Apostol és a Sprint együttes hangversenye. — 20.30: Hírek.— 20.33: Don Juan dédunokája. Zenés rádiókomédia. — 21.22: Sanzonok a világirodalom szerelmes verseire. — 21.45: A hamis vasalónő. Riport. — 22.00: Daljátékokból. — 22.30: Hírek. — 22.33: Egy óra dzsessz. — 22.33: Saint Saëns: h-moll hegedűverseny. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió: 17.00: Műsorismertetés, hírek. — 17.05: Eredmények, gondok, tervek a borsodi üzemekben., A Tiszai Vegyi Kombinátban.... — 17.15: Brahms: e-moll gordonka-zongoraszonáta. I. tétel. — 17.25: Női dolgok, női gondok. Szerelem, házasságban... — 17.35: Sanzonok és hangszerszólók. — 17.55: A megye sportéletéből — — 18.00: Borsodi Tükör. A stúdió krónikaműsora. — 13.15: Előadó, a szerző. — 18.25: Hírösszefoglaló, időjárásjelentés, műsorismertetés. Televízió, 1. műsor: 17.28: Műsorismertetés. — 17.30: Hírek. — 17.35: Életút. Rövidfilm. — 18.05: Postafiók 250. Takács Mari műsora. — 18.20: A nyelv világa. — 19.10: Esti mese. — 19.20: Tvtorna. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Robert Capa képeiből. Etűd. — 20.10: Bayern München —St. Etienne labdarúgó BEK- döntő. — 22.10: Tv-híradó 3. Televízió, 2. műsor: 20.00: Műsorismertetés. — 20.01: A rózsaszínű párduc kalandjai. Amerikai rajzfilmsorozat 8. — 20.05: Vezetők klubja. — 20.45: Letűnt kultúrák nyomában. Francia kultúrtörténeti sorozat. 2. rész: Szúza. — 21.10: Tv-hiradó 2. — 21.30—22.35: A kígyók háza. NSZK bűnügyi film, 1. rész. Szlovák televízió: 14.50: Iskolásoknak. — 16.50: Technikai magazin. — 17.15: Ifjú szemmel. — 18.10: Apuka. Tévékomédia. — 19.00: Híradó. — 19.55: Prágai Tavasz ’76. Hangverseny. —2140: Híradó. — 22.00: A kabuli misszió. Szovjet film. 2. rész. — 23.15: Sajtószemle. Miskolci Nemzeti Színház (7) : A kettéfűrészelt zongora. Leltár és Egyetemi bérlet. Kiállítások. Herman Ottó Múzeum (10—18) : Ember és munka. — Görög kereskedők Miskolcon — kiállítás. — Herman Ottóemlékház (10—18): Herman Ottó élete és munkássága. — Miskolci Képtár (10—18): A XX. század magyar festészete. — Kondor Béla-emlékkiállítás. — Miskolci művészek. Kiállítás. — Aba Novák Vilmos és kortársai. Kiállítás. — Déryné-ház (9—18): Déryné- és Lévay József-emlékszobák. — Diósgyőri Vár (9—18) : A diósgyőri vár története. — Szőnyi-terem (10—18): Diósy Antal festményei. — Kossuth Művelődési Ház (10—18): Varga Éva szobrászművész kiállítása. — Miskolci Galéria (10—18): Rajzok. BÉKE: FILMSZÍNHÁZAK: A rivális Mb. szí. francia film Kezdés: f4, hn6 és 8 órakor KOSSUTH: Labirintus Magyar film Kezdés: f3, hn5 és 7 órakor SAGVARI: Holnap lesz fácán! Szí. magyar film Kezdés: 7 órakor 16 éven felülieknek! SZIRMA: Az ég velem van Szovjet film Kezdés: 17 órakor CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió; 8.00: Hírek. — 8.05: Műsorismertetés. — 820: A nap kulturális programjából. — 8.27: Baritonáriák. — 8.50: Harsán a kürtszó! — 9.20: Zenekari muzsika. — Közben 10.00: Hírek. — 10.05: Iskolarádió. — 11.24: Utat a középszerűnek? Riport. — II. 39: Márton és barátai. Hidas Antal regénye folytatásokban III. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. —8.05: Német népdalok és táncok — 8.20: Két kongresszus között. — 8.30: Hírek. — 8.33: Slágermúzeum. — 9.23: Délelőtti torna.— 9.30: Hírek. — 9.33. ..Sajnálom, de megérti ugye?” Az Ifjúsági Rádió műsora. — 10.00: A zene hullámhosszán. — Közben 10.30: és 11.30: Hírek. — 11.56: Gyermekek könyvespolca. Televízió: 10.33: Műsorismertetés. — 10.35: Tv-torna. — 10.40: Tévéovi. Iskolaelőkészítő tanfolyam. — 11.05—11.30: Kémia. — 11.55—12.30: Földrajz. Jó kereseti lehetőséggel a Miskolci Pamutfonó felvesz 16 éves betöltött nőket FONÓATKÉPZŐSNEK Átképzési idő 6 héttől 3 hónapig tart. Mint betanított fonó 2400-2800 Ft-ot kereshet, CSÖKKENTETT, 40 órás munkaidőben. Dolgozóink számára természetbeni juttatás, kedvezményes étkeztetés, üdültetés, kulturális szolgáltatások, sportélet biztosított. Albérleti hozzájárulást fizetünk vidéki dolgozóinknak a leányszálló felépítéséig. Vidékről naponta bejáróknak útiköltséget térítünk.