Déli Hírlap, 1976. május (8. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-12 / 111. szám

Alighanem lehetetlen feladatra vállalkozna az, aki egy egész délelőttöt betöltő műhelybeszélgetésnek meg akarná vonni a határait. (Még a terjedelmi kötöttségeket is csak nehezen vettük tudomásul.) Az utóbbi mondatból talán sejt­hető, hogy rendkívül termékeny és jó hangulatú beszélgetés, vita alakult ki. Valaki megjegyezte a vendégek közül, hogy nem egymás ellen, hanem egymásért szóltak. Ez talán így túl szépen, némelyek számára esetleg bombasztikusan is hangzik, de tény, hogy legnagyobb tömegkommunikációs esz­közünk műsorainak készítői, s mi nézők valamennyien (kinek nincs meghatározó tévés élménye ebben az országban?!) rokonszenves szenvedéllyel keresték, kerestük, hogy mi dolga van a tévének ebben az országban s mi dolgunk van a tévével. Az elöljáró beszédet Máriássy Judit, az Élet és Irodalom rovatvezetője és Zsugán István, a Filmvilág rovatvezetője tartotta. Mint ismeretes, mindketten elnökként dolgoztak a fesztivál előzsürijében, s így rendkívül sok ismeretük, élmé­nyük gyűlt össze mind a dokumentumfilmekről, mind pedig a tudósításokról, publicisztikákról, ismeretterjesztő és ani­mációs tévéfilmekről. Már most megjegyzendő, hogy nem könnyű a kategorizá­lás; a következő tévéfesztiválra bizonyára revidiálják majd mind a filmek kategória szerinti megosztását, mind a neve­zési feltételeket. Pillanatnyilag azonban sokkal érdekesebb ennél, hogy a műhelybeszélgetés folyamán milyen problémák merültek fel. Máriássy Juditot ismételve, mi is szükséges­nek tartjuk megállapítani, hogy tulajdonképpen három kü­lönböző tévéfesztivál (gyermekfilmek és műsorok — Kőszeg; filmpublicisztikák, dokumentumok stb. — Miskolc; drámai alkotások — Kőszeg) sem elegendő ahhoz, hogy teljes mér­tékben feltáruljon s „versenybe kerüljön” a tévé sok és sok­féle alkotása. Mert például olyan fesztivál nincs és nem is lehet, ahol a televízió egyenes adásai, közvetlen kapcsolású műsorai tétetnek mérlegre. És az is igaz, hogy egy fesztivál székén ülve soha nem lehet úgy érezni a műsorokat, mint otthon, a képernyő előtt. — A mozi, a film vetítése hasonlít valamiféle rituális tevé­kenységre — ha úgy tetszik, istentiszteletre —, a tévé pedig a „csapból folyik” — mondta egyik neves rendezőnk. Talán ennek tulajdonítható, hogy a vászon előtt ülve, olykor hos­­­szúnak, magyarázkodónak, terjengősnek tűnnek a képernyőre komponált alkotások. Komponált? Alapvető kérdés, hogy mennyire komponál­­tatnak meg ennek a nagy hangos-képes újságnak a cikkei, riportjai. Különösen a riport esztétikai és etikai kérdései késztettek sok résztvevőt felszólalásra. Nem lenne azonban igazságos, ha sommásan sorolnánk fel a kritikusok kifogásait. Ezek közül csupán néhányat említünk. Mindenki rendkívül fontosnak tartotta a vitában a televí­ziónak az alanyhoz, az emberhez való viszonyát. A dokumen­­taristáknak egyik legfőbb gondja, hogy a személyiség meg­sértése nélkül hírjanak szóra embereket. Humanista maga­tartásra van szükség, még olyanokkal szemben is, akik meg­sértették a tételes jogot, vagy morális vétségeket követtek el. Szituációba kerülni! Helyzetet teremteni! Ezek a mondatok sokszor elhangzottak. És nem véletlenül, hiszen szituáció nélkül nem jöhet létre drámai helyzet; a néző valamiféle hosszú, kiszámított vagy ki sem számított kérdés-feleletnek lehet csak tanúja. Az őszinte indulatok felkeltésére múlha­tatlanul szükség van a tévé politikai műsoraiban is — egyéb­ként nem lesz képes a televízió orientálni a tömegeket. Mindenki megegyezett abban, hogy a műsorok készítőinek rendkívül alapos társadalmi és tárgyi felkészültségre van szükségük, mielőtt munkához kezdenek, hogy kerülni kell a közhelyeket, sablonokat, a nyelvi zsargont, hogy gondos munkának kell folynia a vágóasztalon, s hogy nemcsak a primér hatásokban (hang, kép) kell hinnünk; a vágás, a zene stb. dramaturgiai funkciójának szakszerű felhasználásá­val fokozhatjuk a hatást. Látszólag — különösen így, visszaolvasva — mintha sok volna a közhely ezekben a jegyzetfüzetből kiragadott vita­momentumokban. Nem csoda, hiszen mindig egy-egy alkotás­sal összefüggésben válhat és válik csak igazán izgalmassá minden esztétikai, etikai követelmény. Óvakodunk a fenti sorok blickfangos lezárásától — annál is inkább, mert a szakemberek mindenkit óvtak a kedélyeskedéstől, bűbájos­­kodástól, viccelődéstől. Így hát ismét Máriássy Juditot idéz­zük: „Ezt a vitát folytatni kell.’’ (gyarmati) Borsodi biológus napok Folytatódnak a borsodi biológusnapok rendezvényei. Ma délután 6 órakor, a Gár­donyi Géza Művelődési Házban A természeti kör­nyezetformálás haszna és veszélyei címmel hallgat­hatnak meg előadást az ér­deklődők és a meghívott szakemberek. Helyesírási versenyek A magyar nyelv hetének Vas megyei eseménysorozatát tegnap nyitották meg Szom­bathelyen. Az anyanyelvmű­velést széles körben érintő program gazdája a tanárkép­ző főiskola. Megrendezik egyebek között a gyors- és gépíró tanulók, valamint a titkárnőképző tanfolyam hall­gatóinak helyesírási verse­nyét. A megyében a hét alatt 23 előadásra, bemutatóra ke­rül sor. A leninvárosi közönségtalálkozón (Solymos felv.) Megnyerték a tanulmányi versenyt Felvételi nélkül az egyete Most hirdették ki a villa­mosipari szakközépiskolák tavasszal megrendezett orszá­gos szakmai tanulmányi ver­senyének eredményét. A Bu­dapesten tartott vetélkedőn négy iskola — Budapest, Szentes, Győr és Miskolc — összesen húsz diákja vett részt. — Fekete Csabának, Má­­yer II. Imrének és Molnár Józsefnek, a három első he­lyezettnek a szakmai tár­gyakból nem kell érettségiz­nie sem szóban, sem írás­ban. Ezenkívül az egyetemi felvételnél hármójuknak fi­zikából eltekintenek a vizs­gától — hallom Hernádfői Ferenc műszaki igazgatóhe­lyettestől. A diákokat Szabó Károly, Pogány Sándor és Csubri Károly tanárok készítették fel a versenyre. Csubri Ká­roly mérnöktanár el is kí­sérte Budapestre az öt ver­senyzőt : — Tavaly is, az idén is abszolút győztesek lettünk: mind a három első díjat a mi iskolánk tanulói hozták el. Bevallom, számunkra, kí­sérők számára is izgalmas volt a verseny. A feladato­kat a villamos gépek és vil­lamos művek témakörből vá­logatta a bizottság. A ver­seny után megkérdeztek minket, tanárokat, hogyan készítettük fel a gyerekeket? Ennek csupán egy titka van: iskolánkban második osz­tálytól kezdődően komoly szintű elektrotechnika szak­köri munkában vesznek részt azok a diákok, akik külö­nösen érdeklődnek a tan­tárgy iránt. Oktatási mód­szereink és a tantervi anya­gunk egyébként megegyezik a többi, azonos profilú isko­láéval. Február 23-án, az országos döntő előtt háziver­senyt tartottunk, amelyen huszonnégyen indultak. Kö­zülük válogattuk ki a leg­eredményesebben szereplő­ket. A győztesekkel sajnos nem sikerült találkoznom. Mind­hárman vidéken laknak és jelenleg a hétfőn kezdődő írásbeli érettségi vizsgára készülnek. Szívesen hallot­tam volna például Máyer II. Imre szájából, hogy ő miben látja a siker okát. (Számára egyébként összehasonlítási alap lehet az, hogy az idén már külföldi műszaki egye­temre felvételizett.) Az ered­mények azonban helyettük is beszélnek. V. R. Sok hűhó semmiért Az évad utolsó premierje előtt Jutka Lászlót éppen pihenésé­ben zavartam meg, a délután háromkor véget ért egyik, és az este hétkor kezdődő másik próba között szeretett volna egy kicsit lazítani. Vele szem­ben egyébként is mindig fur­dal a lelkiismeret, ha előadás előtt pár nappal kell beszéltet­ni a darabról, rendezői elkép­zeléseiről; szemmel láthatóan nem szívesen lép ki a produk­cióból, hogy hónapok munkáját pár mondatban foglalja össze. — Kérdezzen akkor! — mond­ta, de aztán kérdés nélkül is elkezdte: — Az „illeszd a szót a cse­lekvéshez, a cselekvést a szóhoz, és létrejön a szín­játszás” alapigazsága kevés íróra érvényes annyira, mint éppen Shakespeare-re. A szó óriására, aki jóformán a mai színház minden segédeszkö­ze, díszlet, világítás nélkül, pusztán a beszéd erejére építve mindent elmond, amit darabjával közölni akar. Késői utódaira, ránk is, azt hiszem azt hagyta alapvető örökségül, hogy aki közölni akarja a gondolatait, az is­merje a szó jelentését. Min­dent megírt Sok hűhó sem­miért című vígjátékában is. Az éjszakát, a hajnalt, a szerelmet, a gyűlöletet, az intrikát, a jót, a rosszat. A darab a reneszánsz emberé­ről szól, vagyis ők, egy 400 évvel ezelőtti világ asszo­nyai, férfi­ai a szereplők. De Shakespeare mindig az em­berről írt, elénk, ma élők elé is tükröt tart, és ebben a mindenkori emberi lelket tükrözteti.” — Sok hűhó semmiért. Már a címben is ítéletet sejt az em­ber ... — Azt is mutatja a cím, hogy ez a mű írói bravúr. Míg Shakespeare két gyak­ran visszatérő témáját, az indokolatlan féltékenységet, a kötekedő szerelmesek vi­táját együtt vonultatja fel, mesterien szövi a sokszálú cselekményt. De az emberi lélek sok-sok színének, és még több színjátszásának bemutatása mellett igazsá­gai valóban egyszerűek, ko­rára épített ítéletei ma is igazak: egyedül a szaono, független szerelem méltó az emberhez. — A magyarországi ősbemu­tató 1876-ban, a Nemzeti Szín­házban volt,­­azóta nagyon sok­szor felújították színpadainkon a vígjátékot. Mit tudhatunk előre a miskolci előadásról? — Székely László tervezte a színpadképet, annak szel­lemében, hogy Shakespeare színháza a szó és nem a kel­lékek színháza. Arany háló zöld körfüggöny előtt, ez, és néhány, a különböző cso­portok kialakulását, elkülö­nülését, a dramaturgia ki­bontakozását segítő, egymás­tól távolabb elhelyezett pad minden díszlet. A jelmezek korhűek, de egyébként a gondolat, a szituációk sodrá­ra, saját teremtő erejére van utalva minden színész, a da­rab egész natív társulata. A Sok hűhó semmiért az évad utolsó bemutatója. Az előadás május 14-én, pénte­ken este hétkor kezdődik. (M—) e Kérdezz—felelek Leninvárosban Valódi „szendvicsemberek” sétálgattak tegnap délután Leninvárosban. A rájuk akasztott táblák elöl-hátul hirdették, hogy a miskolci tévéfesztivál vendégei a vá­rosba látogatnak. Berkes Zsuzsa bemondó­nőt, az ismert alkotópárost, Balogh Mária és Bán János szerkesztőriportereket, vala­mint Kígyós Sándor rendezőt és a fesztivál talán legnép­szerűbb vendégét, Chrudinák Alajost, a tízéves fennállá­sát ünneplő Leninváros ve­zetői és az üzemek képvise­lői köszöntötték. A város lakói zsúfolá­sig megtöltötték a művelő­dési központ nagytermét, s a köszöntő szavak elhangzá­sa után már záporoztak is az érdeklődők kérdései. SZERDA rem Kossuth rádió: 12.00: Déli Kró­nika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.35: Tánczenei koktél. — 13.20: Könyvszemle. — 13.30: Nóták. — 14.00: Ezeregy délután. — 14.30: Dalom. — 14.37: Operarészletem. — 15.00: Hírek. — 15.10: Iskolará­dió. — 15.50: Indulók. — 16.00: A világgazdaság hírei. — 16.10: Operettrészletek. — 16.29: Beszél­getés az új formájú gimnáziumi tagozatokról. — 16.44: Kórusmű­­vek. — 17.00: Hírek. — 17.05: Fogyasztók fóruma. — 17.30: Közvetítés a Magyarország—Ju­goszlávia labdarúgó-utánpótlás EB-mérkőzés II. félidejéről — 18.15: Miért igen, miért nem? Zenéről — tíz percben. — 18.25: Új könyvek. — 18.30: Esti Ma­gazin. — 19.15: Gondolat. A Rá­dió irodalmi lapja. — 20.00: Népdalok. — 20.22: Hírek — 20.27: Kis magyar néprajz. — 20.32: Cimarosa: A titkos házas­ság. Kétfelvonásos opera. — Közben 22.00: Hírek. — 22.15: Sporthírek. — 22.20—22.30: Két kongresszus között. Berlinből je­lentkezik Vámos Ignác. — 23.34: Nóták. — Közben 24.00: Hírek.— 0.25: Himnusz. Petőfi rádió: 12.00: Az élő népdal. — 12.10:­ Tánczene — 12.30: Hírek. — 12.33: Chopin-le­­mezekből. — 13.30: Hírek. — 13.33: Zengő május... — 13.45: Időjárás- és vízállásjelentés. — 14.00: Kettőtől ötig ... — 17.00: Vendégségben a KISZ-kongres­­­szuson . . . Hangképek a Madách Színházból. — 18.00: Egy kis fi­gyelmet kérek! Jegyzet. — 18.10: Szovjet népzene. — 18.30: Hírek. — 18.33: Rossini összes nyitánya. Kertész Iván összeállítása — 19.13: Jó estét, gyerekek! —19.30: Az Apostol és a Sprint együttes hangversenye. — 20.30: Hírek.— 20.33: Don Juan dédunokája. Ze­nés rádiókomédia. — 21.22: San­zonok a világirodalom szerelmes verseire. — 21.45: A hamis va­salónő. Riport. — 22.00: Daljáté­kokból. — 22.30: Hírek. — 22.33: Egy óra dzsessz. — 22.33: Saint Saëns: h-moll hegedűverseny. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió: 17.00: Műsoris­mertetés, hírek. — 17.05: Ered­mények, gondok, tervek a bor­sodi üzemekben., A Tiszai Vegyi Kombinátban....­ — 17.15: Brahms: e-moll gordonka-zon­goraszonáta. I. tétel. — 17.25: Női dolgok, női gondok. Szere­lem, házasságban... — 17.35: Sanzonok és hangszerszólók. — 17.55: A megye sportéletéből — — 18.00: Borsodi Tükör. A stú­dió krónikaműsora. — 13.15: Elő­adó, a szerző. — 18.25: Hírös­­­szefoglaló, időjárásjelentés, mű­sorismertetés. Televízió, 1. műsor: 17.28: Mű­sorismertetés. — 17.30: Hírek. — 17.35: Életút. Rövidfilm. — 18.05: Postafiók 250. Takács Mari mű­sora. — 18.20: A nyelv világa. — 19.10: Esti mese. — 19.20: Tv­torna. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Robert Capa képeiből. Etűd. — 20.10: Bayern München —St. Etienne labdarúgó BEK- döntő. — 22.10: Tv-híradó 3. Televízió, 2. műsor: 20.00: Mű­sorismertetés. — 20.01: A rózsa­színű párduc kalandjai. Ameri­kai rajzfilmsorozat 8. — 20.05: Vezetők klubja. — 20.45: Letűnt kultúrák nyomában. Francia kultúrtörténeti sorozat. 2. rész: Szúza. — 21.10: Tv-hiradó 2. — 21.30—22.35: A kígyók háza. NSZK bűnügyi film, 1. rész. Szlovák televízió: 14.50: Isko­lásoknak. — 16.50: Technikai magazin. — 17.15: Ifjú szemmel. — 18.10: Apuka. Tévékomédia. — 19.00: Híradó. — 19.55: Prágai Tavasz ’76. Hangverseny. —2140: Híradó. — 22.00: A kabuli mis­­­szió. Szovjet film. 2. rész. — 23.15: Sajtószemle. Miskolci Nemzeti Színház (7) : A kettéfűrészelt zongora. Leltár és Egyetemi bérlet. Kiállítások. Herman Ottó Mú­zeum (10—18) : Ember és munka. — Görög kereskedők Miskolcon — kiállítás. — Herman Ottó­emlékház (10—18): Herman Ottó élete és munkássága. — Miskolci Képtár (10—18): A XX. század magyar festészete. — Kondor Béla-emlékki­állítás. — Miskolci művészek. Kiállítás. — Aba No­­vák Vilmos és kortársai. Kiállí­tás. — Déryné-ház (9—18): Dé­ryné- és Lévay József-emlékszo­­bák. — Diósgyőri Vár (9—18) : A diósgyőri vár története. — Sző­­nyi-terem (10—18): Diósy Antal festményei. — Kossuth Művelő­dési Ház (10—18): Varga Éva szobrászművész kiállítása. — Miskolci Galéria (10—18): Raj­zok. BÉKE: FILMSZÍNHÁZAK: A rivális Mb. szí. francia film Kezdés: f4, hn6 és 8 órakor KOSSUTH: Labirintus Magyar film Kezdés: f3, hn5 és 7 órakor SAG­VARI: Holnap lesz fácán! Szí. magyar film Kezdés: 7 órakor 16 éven felülieknek! SZIRMA: Az ég velem van Szovjet film Kezdés: 17 órakor CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió; 8.00: Hírek. — 8.05: Műsorismertetés. — 8­20: A nap kulturális programjából. — 8.27: Baritonáriák. — 8.50: Har­sán a kürtszó! — 9.20: Zenekari muzsika. — Közben 10.00: Hírek. — 10.05: Iskolarádió. — 11.24: Utat a középszerűnek? Riport. — II. 39: Márton és barátai. Hidas Antal regénye folytatásokban III. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. —8.05: Német népdalok és táncok — 8.20: Két kongresszus között. — 8.30: Hírek. — 8.33: Slágermú­zeum. — 9.23: Délelőtti torna.— 9.30: Hírek. — 9.33. ..Sajnálom, de megérti ugye?” Az Ifjúsági Rádió műsora. — 10.00: A zene hullámhosszán. — Közben 10.30: és 11.30: Hírek. — 11.56: Gyer­mekek könyvespolca. Televízió: 10.33: Műsorismerte­tés. — 10.35: Tv-torna. — 10.40: Tévéovi. Iskolaelőkészítő tanfo­lyam. — 11.05—11.30: Kémia. — 11.55—12.30: Földrajz. Jó kereseti lehetőséggel a Miskolci Pamutfonó felvesz 16 éves betöltött nőket FONÓATKÉPZŐSNEK Átképzési idő 6 héttől 3 hónapig tart. Mint betanított fonó 2400-2800 Ft-ot kereshet, CSÖKKENTETT, 40 órás munkaidőben. Dolgozóink számára természetbeni juttatás, kedvezményes étkeztetés, üdültetés, kulturális szolgáltatások, sportélet biztosított. Albérleti hozzájárulást fizetünk vidéki dolgozóinknak a leányszálló felépítéséig. Vidékről naponta bejáróknak útiköltséget térítünk.

Next