Déli Hírlap, 1978. november (10. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-15 / 269. szám

„Pillanatok alatt kiadom magam” Kettesben — Szilágyi Jánossal Rámenős, ha kell, agresszív, nem tűri, hogy interjúalanyai mellébeszéljenek, könyörtelenül rákérdez rázós dolgokra — kö­rülbelül ezekkel a szavakkal jellemezhetném őt, illetve stí­lusát, amikor annak idején „belőle” vizsgáztam az újság­író-iskolán. (A rádiós ismere­tek című tantárgyból kollok­váltam, az interjút húztam, és Szilágyi János stílusát kellett összehasonlítanom Vitray Ta­máséval.) Beszélgetésünk során aztán kiderült, hogy interjú­­alanynak egészen másmilyen. Közvetlen, barátságos, őszinte, szó sem volt a tapasztalatla­nabb ifjú kolléga cikizéséről. — Volt mit interjúalany? — Nem is egyszer. Rádió­ban, újságban, de főleg klu­bokban, ankétokon, közönség­­találkozókon. A legkellemet­lenebb kérdést sohasem fe­lejtem el, a Műegyetem klubjában tette fel egy­­ fia­talember. Azt kérdezte, hogy megcsalom-e a feleségem. — Mit válaszolt? — Egy kicsit melegem lett, hiszen megígértem: bármit kérdezhetnek, mindenre őszintén felelek. Ha azt mon­dom: nem, kinevetnek, vagy nem hiszik el. Azt sem mondhattam, hogy igen. Ab­ban a pillanatban jött az is­teni szikra. „Erre még a fe­leségemnek sem válaszol­nék” — feleltem. — Taps, nevetés ... — Igen. — Mikor kezdte a rádió­zást? Mennyi idős? — 36-os vagyok. Születé­sű, ötvenhétben kerültem a Rádióhoz, hatvanegyben azt mondták, jobb, ha elmegyek. Négy évig vidéken dolgoz­­t­un, a Veszprémi Naplónál és a Kisalföldnél. — Milyen rovatnál? — A belpolitikaiban. — Iskolai végzettsége? — A középiskola után el­végeztem a hároméves MU­­OSZ Főiskolát, egyetemre nem jártam. Kétszer jelent­keztem a Közgazdaságtu­dományi Egyetemre, de nem vettek fel, aztán feladtam. — Mióta megy a Kettes­ben? Ön kezdte hamarabb, vagy Vitray Tamás? — Hetvenhárom elején lett sorozat belőle, Vitray öt­­szemkürtje az év őszén in­dult. De biztos vagyok ben­ne, hogy nem tőlem vette az ötletet. Ez úgy benne volt a levegőben. — Kik azok az interjúala­nyok, akikre legszívesebben emlékezik, és kikkel nem jött össze a beszélgetés? — Horváth Ede, Kodályné, Csikar, Berkesi, Gáspár Mar­git — ők jutnak először eszembe, a velük folytatott beszélgetések jelentették szá­momra a legkellemesebb ék­­s? ményt. Azokat a Kettesben­­eket nem szeretem, amelyek laposak voltak, amikor a kérdezettek mellébeszéltek. Például Albert és Dalnoki. — Utána megmondta ezt nekik? — Igen. Nagyon jól sike­rültnek érzem viszont, a Komlós-interjút, amelyről a hallgatóság többségének az volt a véleménye, hogy én ott éltem. — Hogyan készül fel a Kettesben-re? — Általában öt-tizenöt emberrel beszélek előtte, olyanokkal, akik jól isme­rik az interjúalanyt, amit lehet, elolvasok róla és tőle. Az adás napján estig ki sem mozdulok otthonról, rendsze­rezem, amit tudok. — Készít jegyzeteket? — Igen. Három-négy alap­pillére van a műsornak, e­­köré kerekítjük a beszélge­tést. — A Vitray-interjútól so­kan többet vártak ... — Azok a „kibicek”, akik arra számítottak, hogy egy­másnak ugrunk, biztos, hogy csalódtak. Ezt az örömet nem akartuk megszerezni ne­kik. Nem ez volt a célja a beszélgetésnek. — Ha nem? — Nem derült ki az in­terjúból ? — De, azt hiszem, igen. Nekem különben tetszett, ön is elégedett vele? És Vitray — Igen, bár, nem volt rá módom, hogy , sokszor „utá­­namenjek”, inkább csak „vé­­giglapoztam” Vitrayt, sok mindenre kíváncsi voltam. — S­evetik a kollégái? — Nem tudok róla, hogy lennének ellenségeim. — Rengeteg műsorban sze­repel. Szeret dolgozni? — Tulajdonképpen nem. De a munka állapotát mégis nagyon szeretem. Ezek sze­rint szeretek. — Milyen érzés, amikor felismerik? Szívesen beszél magáról? — Ha felismernek, azt szoktam mondani, hogy nem én vagyok az, hanem az öcsém. — Elhiszik? — Van aki igen. Nem va­gyok hiú, de a dumát, mint műfajt, imádom. Pillanatok alatt kiadom magam, exhi­bicionista módon kitárulko­zom. — Apropó, exhibicioniz­mus! Az Ön felesége pszi­chológus. Nem fedezett még fel semmi „defektet” ön­nél? — Nem, de azt hiszem, nincs is ilyen. Meg külön­ben is, van olyan jó szak­ember, hogy akkor sem mondaná a szemembe. — Tudom, hogy nem akár­milyen állapot a Rádió (sze­rintem), legnépszerűbb ri­porterének lenni, akár egy életen át. Mégis nem vágyik másra? Többre? — Ebbe nem merek bele­­gondolni. Nem az öregségtől félek, de nyomaszt a jövő. Szeretnék írni. Riportköny­veket ... ilyesmit. Nem tu­dom. SZABADOS GÁBOR Kiállítás a Vasas Galériában Holnap délután fél 3 óra­kor a Vasas Galériában Sir László, a városi tanács mű­velődésügyi osztályának he­lyettes vezetője nyitja meg Zsignár István festőművész kiállítását. A kiállítás de­cember 10-ig tekinthető meg. Családszociológia Tizennégy ország szocioló­gusainak részvételével a Magyar Tudományos Akadé­mián tegnap megkezdődött a Nemzetközi Társadalomtudo­mányi Tanács bécsi koordi­nációs központjának négyna­pos családszociológiai kon­ferenciája. A tanácskozás résztvevői megbeszélik, hogy a nemzetközi kutatógárda milyen összehasonlító kuta­tásokat végez a jövőben. Az előzetes javaslatok szerint a szociológusok megvizsgálják, milyen változást okozott a család életében a nők tö­meges munkavállalása, s elemzik a válások okait, kö­vetkezményeit is. A külön­böző országok kutatási ta­pasztalatait a tudományos munka utolsó fázisában ös­­­szevetik, s ennek alapján vonják le a végső követ­keztetéseket. A tudományos programban hazánkat az MTA Szociológiai Kutató­­intézete képviseli. A Magyarországon turnézó lett kamarazenekar hang­versenyét hallhatta hétfőn Miskolcon, tegnap este Lenin­­városban a komoly­zenét kedvelő közönség. A húsztagú ze­nekar Tovi Lifsic vezetésével Pergolesi, Scarlatti, Sztra­vinszkij, Mozart és Sosztakovics műveit tolmácsolta. (Kovács Attila felvétele) ................ 111 ■ 1­1 ■ [UNK] A béke forradalma 3. A forrongó Balkán „Én nem akarok semmifé­le szemfényvesztő játékot űzni a szavakkal. Én elis­merem azt, amit gróf Káro­lyi Mihály t. képviselő úr tegnap mondott, hogy ezt a háborút elvesztettük.” Rengeteg vérrel kevert víz folyt le Európa folyóin ad­dig, amíg 1918. október 17- én Tisza István gróf, a dua­lista rezsim legfőbb megtes­tesítője, többszörös minisz­terelnök, az Ady-ostorozta geszti nagyúr beismerte azt, amit a közvélemény jelen­tős része még mindig csak neki volt hajlandó elhinni. De pergessük vissza az eseményeket, és nézzük meg, hogyan került a monarchia az öngyilkos háborúba? A századfordulóra — az is­kolai tananyagból is ismer­jük — kialakult az egymás­sal szemben álló imperialis­ta hatalmak két tömbje: az antant (Anglia és Franciaor­szág) és a központi hatal­mak (Németország, Auszt­­ria-Magyarország). A világ fel- és újrafelosztására, a „gazdátlan területek” meg­­kaparintására, piacok vagy nyersanyagellátó övezetek megszerzésére szövetkeztek egymással és egymás ellen, s csak az alkalomra vártak, mikor tehetik a másik tor­kára a kést. Ez az alkalom 1914-ben jött el Miért? A kiindulópont a forrongó Balkán volt. Európa régóta „beteg emberé”-nek, a kor­szerűsödni nem tudó török birodalomnak fokozatos ki­vonulásával az osztrák—ma­gyar külpolitika gazdátlan területnek és saját érdek­szférájának tekintette a tér­séget. Törekvéseiben nem­csak a hasonló dinasztikus hatalmi érdek­politikát foly­tató, meleg tengerekre és Konstantinápolyra vágyó Oroszországgal, hanem a tér­ség újonnan alakuló és fo­kozatosan konszolidálódó nemzeti államaival is ellen­tétbe került. Ráadásul ez utóbbiak egyre határozottab­ban kacsingattak a monar­chia területén élő saját etni­kumukra is, s mondanunk sem kell, hogy a rokonszenv kölcsönös volt. A dualista kormányzat nem volt haj­landó tudomásul venni az átrendeződő Balkán nemzeti realitásait, a térségben való jelenlétéből — valószínűleg joggal — élet-halál kérdést csinált. Nagyhatalmi státu­sának sorsát a Balkán fe­letti ellenőrzéshez kötötte. Így, amikor 1912—13-ban az egymást követő két Balkán­háború eredményeképpen úgy tűnt, hogy az ottani kis nem­zetek maguk oldják meg problémáikat, s ezzel kiszo­rul a térségből, dinasztikus presztízsszempontokból csak egy kiutat látott: a háborút. Szerencsétlenségére a kor nagyhatalmai mind elérke­zettnek tudták az időt a döntésre, így közös erővel sikerült az emberiséget ad­digi legpusztítóbb katakliz­májába sodorni. Nem kívánom az olvasót a világháború eseményeivel terhelni. Voltaképpeni tár­gyunktól túlságosan messzi­re vezetne. Elég legyen an­­­nyi, hogy a vérzivataros vi­lágégés több mint négy éve alatt előtűnt a monarchia minden szerkezeti gyengesé­ge, nemhogy hosszú, de rö­vid háborút vívni is teljes képtelensége. A birodalom nemzetközi státusa (első­­rendű nagyhatalom) és funk­ciója (kelet-európai ütköző­állam) csakúgy, mint belső erőviszonyai, gyökeresen megváltoztak, így a háborús vereség a felbomlás régtől érlelődő tendenciája előtt nyitott utat. Az elhúzódó háborúban a népesség teljesen kimerült. A kezdet mesterséges harci szelleme teljesen tovatűnt, a hátország forrongott. A fér­filakosság hatalmas tömegei élték át a gyengén ellátott és rosszul felszerelt frontka­tonák sorsát, estek el, rok­kantak meg vagy kerültek fogságba a szövetséges német hadsereghez viszonyítva ha­talmas arányokban. Nemkü­lönben megváltozott a hát­országban élők sorsa is. Nőtt a munkaidő, általánossá vált a női és gyermekmunka, a megélhetési költségek pedig ugrásszerűen emelkedtek. Egyben súlyos áruhiány lé­pett fel, s a beszerezhető is selejtes vagy pótlékáru volt. A munkásság katonai fel­ügyelet alatt dolgozott és nem alkalmazhatta hagyo­mányos fegyvereit helyzete javítására. Ugyan néhány ha­diszállító milliós vagyon ura lett, ezzel szemben széles munkás- és alkalmazotti ré­tegek éltek majdnem nyo­morszinten. Hatalmas volt a tömegek békevágya­­ és erősödött felháborodása. (Folytatjuk) DERER MIKLÓS Versmondó fesztivál Győrött November 24-én és 25-én — első alkalommal — Rad­nóti Miklós versmondó fesz­tivált rendeznek. A Kulturá­lis Minisztérium, a Magyar Színházművészeti Szövetség,­­ a Magyar Rádió és a Győr-­ Sopron megyei Tanács szer­vezte kétnapos program so­rán mintegy ötven színész,­ előadóművész lép fel az új győri Kisfaludy Színházban,­­valamint Kapuvárott és Sop­ronban. A rendezvényeken — megfigyelőként — bolgár,, cseh, jugoszláv, szlovák és szovjet meghívott művészek is részt vesznek. SZERDA Kossuth rádió: 12.00: Déli Kró­nika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.35: Brigádnapló. — 12.55: Operaslágerek. — 13.25: Örök­zöld dzsesszmelódiák. — 14.20: Népdalcsokor. — 15.00: Hírek.— 15.10: Durkó Zsolt műveiből. — 15.28: MR 10—14. Iskolák — őr­sök — barátok. — 16.00: Útköz­ben. — 16.10: Kritikusok fóruma. — 16.20: Zentai Anna és Kishe­gyi Árpád operettfelvételeiből. — 17.00: Hírek. Útközben. — 17.07: Táj, változó fényben. — 18.10: Hol volt, hol nem volt... — 13.30: Esti Magazin. — 19.15: Ma­gyar­ Imre népi zenekara ját­szik, Jákó Vera nótákat énekel. — 19.45: Kinek volt végül iga­za? _ 20.10: Közvetítés az NSZK —Magyarország válogatott lab­darúgó-mérkőzésről. — 22.00: Hí­rek. — 22.15: Sporthírek. — 22.20: Leállított gyárak — épülő üzemek. — 22.30: Britten • öt vi­rágének. — 22.42: Afrika fejlődé­si alternatívái. — 22.57: Nagy mesterek — világhírű előadómű­vészek. — 24.00: Hírek. — 0.10: Burka Sándor klarinétozik. Petőfi rádió: 12.00: Népdalok a Dunántúlról. — 12.30: Hírek. — 12.33: Tánczenei koktél. — 13.20: Tankönyv — felnőtt módra. — 13.30: Labirintus. Zenei rejtvé­nyek fiataloknak. — 14.00: Kettő­től négyig ... A Petőfi rádió ze­nés délutánja. — 16.00: Minden­ki iskolája. — 16.30: Hírek. —­­ 16.30: Útközben. — 16.35: Egész­ségünkért! Az Országos Egész­ségnevelési Intézet műsora. — 16.40: Fiataloknak! — 17.30: öiö­ JTJT­ ___■ műsor dik sebesség. — 18.30: Hírek. — 18.33: Népdalkörök országszerte. — 18.53: A megfiatalodott tsz.— 19.15: Nem zavarok...? —19.45: A beat kedvelőinek. — 20.30: Hí­rek. — 20.33: Kíváncsiak Klubja. — 21.23: A Duna két partjáról. — 23.00: Hírek. — 23.15: Offen­bach operettjeiből. — 24.00: Hí­rek. Miskolci rádió: 17.00: Hírek, idő­járás. — Tíz perc mezőgazdaság. (Tájegységünk szerepe az élel­miszer-termelésben. I. rész. He­ves megye. Hol tart a gyön­gyösi­ tejüzem rekonstrukciója? Ripor­ter: Borsodi Gyula). — Heves megyei népdalok. — Vendégség­ben a brigádnál. Az állványépí­­tők. (Riporter: Pong­rácz Judit). — Slágerpanoptikum. — Sport. — 18.00—18.30: Észak-magyaror­szági Krónika. (Az SZMT elnök­sége tárgyalta. — Párttitkárok, IDISZ-titkárok koordinációs érte­kezlete az LKM-ben. — Kiss La­jos internacionalista emlékkiál­lítása nyílik Egerben). — Mela­nie énekli saját szerzeményeit. — Lap- és műsorelőzetes. Televízió, 1. műsor: 16.26: Hí­rek.­ ..,16.30: Kedves együttla­­kók. NDK tévéfilmsorozat. — 17.45: Postafiók 250. Takács Mari műsora. — 13.05: Egészségünkért! — 18.15: »»Életet az éveknek.*'’ Nyugdíjasok műsora. — 18.45: Szépen, jól magyarul. — 19.10: Esti mese. — 19.20: Tévétérna. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Te­­lesport. — Kb. 23.00: Tv-híradó 3. Televízió, 2. műsor— 19.00: Un­ser Bildschirm. Kongresszusi kü­lönkiadás. A pécsi körzeti stú­dió műsora. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Charly. Amerikai film. — 21.40: Tv-híradó 2. — 22.00 : Grieg: a-moll zongoraverseny. Szlovák televízió: 17.55: Autó­sok, motorosok. — 19.00 és 21.30: Híradó. — 19.30: Szórakoztató műsor. — 22.05: Tizennégyen. Angol film. Miskolci Nemzeti Színház (7) : A kolduscicák. Kiállítások: Miskolci Galéria (10—18): Kunt Ernő festőművész kiállítása. — Miskolci Képtár (10—18): A XX. század magyar festészete. — Kondor Béla-em­­lékkiállítás. — Szolnoki művé­szek.­ — József Attila Könyvtár (12—20): Lenkey Zoltán grafikus­művész kiállítása. — Mini Galé­ria (10—18) : Utcák és terek kul­túrája. — Herman Ottó Múzeum (10—18) : Ember és munka. — Diósgyőri vár (10—10): A diósgyőri vár története. — Péntek Diós­győr életében. — Erdei Ferenc építész műemléki tervei. — Dé­­ryné-ház (9—15): Déryné Szép­­pataki Róza­ és Lévay József­­emlékszobák. — Herman Ottó­­emlékház (10—13) : Herman Ottó élete és munkássága. BÉKE FILMSZÍNHÁZAK Kalózok Jamaicában Szí. angol film Másfél helyár! Kezdés: 14, hn6, 8 órakor KOSSUTH Szót kérek I—II. Szí. szovjet film 14 éven felülieknek! Másfél hely ár! Kezdés: 13, 16 órakor SÁGVÁRI Az ezüst tó kincse Mb., szí. NSZK—jugoszláv film Kezdés: 7 órakor ADY ENDRE MŰVELŐDÉSI HÁZ KLUBMOZI Gázolás Magyar film Kezdés: 4, 6 órakor SZIRMA Szívvel, szerelemmel Mb. lengyel film Kezdés: 16 órakor CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — Kb. 8.20: A mai nap kulturális programjából. — 8.27: Reggeli kórusmuzsika. — 8.45: Szerpen­tin. A tudományos szerkesztő­ség órája. — 9.44: Muzsika Zsu­zsika meséi. Végh György ös­­­szeállítása. — 10.00: Hírek. — 10.05: Csiribiri. Ezeregy történet kicsiknek. — 10.35: Nótacsokor. — 11.25: Népi ellenőrök vizsgál­ták. — 11.40: A boldog ember. Móricz Zsigmond regénye foly­tatásokban. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: A Budapesti Koncert Fú­vószenekar Sebestyén András fúvósműveiből játszik. — 8.20: Leállított gyárak — épülő üze­mek. — 8.30: Hírek. — 8.33: Slá­germúzeum. — 9.23: Egy éj Ve­lencében. — 10.00: Zenedélelőtt. — 11.30: Csak fiataloknak! Televízió, 1. műsor: 8.30* Té­vétorna. — 8.35: Iskolatévé. Köz­ben : Melyiket az ötezerből ? Pá­lyaválasztási műsor gyerekeknek. apróhirdetés adás-véte­l Veszek! Mindenféle ágytollal! Magas áron! Házhoz megyek! Címfelvétel: 38-839. /

Next