Déli Hírlap, 1980. szeptember (12. évfolyam, 204-229. szám)

1980-09-03 / 206. szám

O 1 *- 17 Az elmaradt interjú helyett... A Miskolci Református Gimnázium 420. évfordulóján rendezett nagy találkozón — méltán — az emelvényre díszhelyre ültették az iskola legrégebben végzett öregdi­ákjait. Akkor rögtön kértem őket, hogy adjanak alkalmat a beszélgetésre de az ünnep forgataga elsodorta őket. Sok is lett volna a megfá­radt, h­­ős embereknek — res­gél­től tartott a program — esv kimerítő beszé­ setés. Ám a minap vaskos poríré­­kat hozott » post a Pollner Jenő nyugalmazott bánya­­m­é’­nöktől, b»nne az alábbi kedves levél lel. ..F. hó 23-án, a miskolci öregd­ákok­­ Hánytal­álkozó­­ján, interjút kért tőlem al­kalmasabb időben. Közöltem, hogy délután Budapestre vis­­­sza kell utaznom, de meg­írom ami érdekelheti. Most beváltom ígéretemet, bár ak­tualitását már elvesztette az ügy. Miután kérdései sokfé­lék lehetnek, úgy gondoltam, legjobb lesz egy régebben, más célból összeállított és most pótlólagos bejegyzések­kel kiegészített életrajzomat rendelkezésére bocsátani, amiből kiveheti amire szük­sége van, vagy esetleg érde­kes az ön számára." S most előttem van a 23. sűrűn teleírt oldal, az ..ön­életrajzom, különös tekintet­tel szakmai működésemre”. Zavarba ejtő olvasmány. No nem azért, mintha különö­sebben intim lenne, illeték­telenül pillanthatnánk be egy ember magánéletébe. Ehhez nincs joga a sajtónak. Tu­lajdonképpen az parancsol tiszteletet, amit a mérnöki pontossággal az alcím is je­lez. 23 oldal .,száraz” adat és tény, de benne a szó szoros értelmében századunk törté­nelme (Pollner Jenő 1899-ben született­. Az a történelem, amelyet a sorok írója is csak a tankönyvekből ismer. Gondolom itt, Miskolcon különösen nem érdektelen egy ,.átlagos” műszaki értel­miségi életútja, amelyben a Monarchia összeomlása 19­­8 —19 forradalmai, 1920. IV. Károly bevonulása és dicte­len kivonulása, a nehéz hú­szas évek, a bányák (Poll­er Jenő többek között Kecskén dolgozott 1939-ig) be­nd­tás? majd fejle­­sztése, a bécsi döntés utáni helyzet majd a második világháború, benne a deportálás Frei­bergbe, amerikai fogság, családtagok elvesztése, majd hazatérve az újrakezdés — felsorolni is sok — mi minden ..fér bele”. S mindezt Pollner Jenő már­­már szenvtelen precizitással sorolja fel, csak a házasság­kötése, a halálesetek (szülei, testvérei, lánya) közlésénél engedve még magának egy­­egy líraibb jelzőt. A lényeg: egy érték és teljesítmény­orientált embernek a szűk­szavúan , puritánul előadott életútja, amelyben a hang­súly a munkán van. Termé­szetesen értelmiségi munká­ról van szó, de éppen ideje, hogy ennek is visszaszerez­­zük­ a becsületét. Pontosság, szakszerűség, megbízhatóság — ebben fogalmazható meg az a Selmecbányai—soproni hagyomány, amelyre szerzőnk is joggal és büszkén hivat­kozik. Félreértés ne essék, nem valamiféle kivagyiság­ról, hencegésről van szó. Egyetlen helyen érhető tet­ten a szakmai büszkeség. Még kezdő mérnök korában méréseket végzett 25 kilomé­teres körzetben, s csupán 5 milliméter volt az eltérés. Ez a generáció (meg) ugyanis mit sem tart természetesebb­nek, mint a megbízható tu­dást és szakszerűséget. Nem árt erre felhívni a fiatalok figyelmét, éppen a tanév kez­detén! Mint ahogyan sze­rénységet is tanulhatnak Pollner Jenőtől. Ezekkel a sorokkal fejezi be az önélet­rajzát . ..Mint a fentiekben főleg szakmai szem­pontból i­smer­­tetett életpályám is mutatja, azon nem alkottam és nem követtem el rendkívüli vagy nagy dolgokat, de dicseked­­hetem azzal, hogy a magyar ércbányászat sok kicsiny és nagyobb objektumának a születésénél ott bábáskod­tam, hogy műszakilag vala­mennyi objektumával foglal­koztam, s nyugdíjaztatásomig hivatalból több ízben bejár­tam a legtöbb hazai ásvány­bányát is. Egyéb szakmai te­vékenységem sem mutat fel csillogó eredményeket, a közéletben is alig szerepel­tem, de sokirányú apró mun­káimmal is népünk javát igyekeztem szolgálni, s meg­rokkantam, megfogyatkozott képességeimmel is szolgálom — hűséges feleségem oldalán — Isten kegyelméből ma is és mindaddig, amíg Terem­tőm megengedi.” (horpácsi) Mikor fogad szót a gyerek? Amint a kisgyerek kezdi megejteni a szülők kívánságát, természetes számára, hogy engedelmeskedik azoknak, akik gondját viselik. Az értelmi és a fizikai fejlődés korai szaka­szában, amíg nem került a kicsi bonyolult kapcsolatokba az őt körülvevő emberekkel, az engedelmesség a személyiség alapvető erkölcsi tulajdonsága. Ezért is fontos erre ránevelni már az első életévekben. A kisgyerek a legtöbb erkölcsi követelményt nem érti, ezért ha nem kap megfelelő felnőtt vezetést, akkor nem magabiz­tos, hanem önfejű lesz magaviseletében. Az engedelmessel egyébként az akarat nevelésében is alapvetően fontos. Hisz ebben kifejeződik a készség és megértés a szükséges magatar­tásbeli elvárások iránt. A kisgyerek nem is érti sokszor, hogy miért azt kell tennie, amit kérünk tőle, csak azt tudja, hogy a saját kívánságainál fontosabb, amit mi kérünk tőle. Az engedelmes gyerek természetesen fegyelmezett is. Hisz a nevelés során azok a tulajdonságok is kifejlődtek benne, amelyek szükségesek az öntudatos fegyelemhez. Az ilyen gye­rek könnyen igazítja magatartását a társadalmi normákhoz és a közösség elvárásaihoz. A gyerek szívesen engedelmeske­dik azoknak az embereknek, akikben bízik, akik cselekede­teikkel nem okoztak csalódást neki. Az engedelmesség a sze­­reteten és a tiszteleten, a szívélyes, meghitt kapcsolaton alap­szik. Csak így tudja legyőzni az utasításunkkal szembeni belső ellenállást, így hajtja végre jószívvel a kérésünket. A közeli, szeretett, személynek még akkor is örömmel engedel­meskedik a gyerek, ha e­miatt a saját kívánságáról is le kell mondania. Hogyan is neveljünk engedelmességre? Nagyon fontos, hogy csak olyat kérjünk, amit a gyerek életkoránál sova megért, és meg is tud tenni. Így szívesen mozgósítja erejét, legyőzve saját kívánságait, míg végre nem hajtja a feladatot. Fokoza­tosan válik erős akaratává, öntudatossá, magabiztossá. Hisz az engedelmesség az önállósággal, a tevékenységgel, az élet­örömmel harmonikusan fejlődik. Megtanulva az engedelmességet a hozzá közelállókhoz, a gyerek könnyebben sajátítja el a közösségben való viselke­dés szabályait. Természetesen ettől az öntudatos, fegyelme­zett magatartás még messze van, még sok mindent meg kell értenie, amíg a kollektíva cselekvő és öntudatos tagja lesz. De ez már a közös cselekvés folyamatában alakul ki. A jó értelemben vett gyermeki engedelmesség nem egyenlő az idegen akarat gondolkodás nélküli végrehajtásával, hanem azonosulás, az öntudat, a tudatosság szintjén való közös cse­lekvés. A. L, t • Hungaroton­hetek Harmadszor rendezi meg a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat a Hungaroton hang­lemezheteket. Szeptember 12- től október 1-ig művészleme­zek egész sorát kínálják a boltok csökkentett, 50 forin­tos áron. Az idei hetek jel­szavai: magas művészi szín­vonal, egyre jobb minőség, s minden korszak remekel hanglemezen. + Anyóka (Barcsi Pál rajza) A szeptemberi Napjaink Fiatal írók 1972-ben szer­vezték az első olvasótábort, és azóta az ország legtöbb megyéjében, városában vis­­­szatérő formájává vált a köz­művelődésnek, hasznos esz­köz az általában középiskolás fiatalok tudásának gyarapí­tására. A Napjaink szeptem­beri számában Olvasótábor 1980 címmel erről ír Udvardi Lakos Endre, akinek elméle­ti fejlesztései Debreczeni Ti­bor Játék, alkotás, kötösség című cikke támogatja meg. A szerző a szakmunkástanu­lók tokaji, olvasótáborában szerzett tapasztalatait összeg­zi, a fiatalok értelmes, érté­kes együttlétét mutatja be. Bartha Gábor Bérházi Ne­­mecsek című riportja a nagy­városok régi, és a lakótele­pek sokasodásával egyre ége­tőbb gondjáról szól: kevés a játszótér, vagy inkább nem az egészen apróknak kiala­kított szabvány homokozó, libikóka, mászóka hiányzik, hanem azok a terek, ahol ki­csik és nagyobbak mozogni tudnának. Jóformán minden talpalatnyi helyet beépítünk, gyerekeink életét is beren­dezzük, és nem érzékeljük, hogy míg sokat adunk, el­vesszük a legfontosabbat. A grundokat, ahol a rohanó gye­­reklábaknál is gyorsabban szárnyalhatna a fantáziájuk. Aktuális írás még egy van a lapszámban: Fekete Gyu­la Ki járjon jól? című jegy­zete, melyben a szerző az egyénnek, népgazdaságnak egyformán hasznos takaré­kosság lehetőségeit fejtegeti. A többi könyvismertetés, ta­nulmány, regényrészlet, el­beszélés, vers­. Egy-két hazai szerző mellett — a Napjaink régi gyakorlatának megfele­lően — a szocialista országok kortárs irodalmából ezúttal Polgár írókkal és költőkkel ismerkedhet az olvasó. A válogatás elé Szondi György írt bevezetőt. Tanulmányt közöl a lap a Jeszenyin-fordító Nagy Lász­lóról (Cs. Varga István Szí­ve szerinti példakép), a kár­­pát-ukrajnai magyar költők­ről M Takacs L­ajos, a hú­szas, harmincas évek szlová­kiai munkáskultúrájáról, a Sarló-mozgalomról Botka Fe­renc ír. Közös dolgaink a cí­me Rajki András a magyar —lengyel kulturális kapcso­latokról szóló cikkének, a művészeti ág képviselőit ér­dekelheti s 8. krakkói nem­zetközi biennáléról közölt elemző írás, Csorba Piroska cikke viszont szélesebb ol­vasórétegek figyelmét is megérdemli. A nyíregyházi anyanyelvoktatási napok után Anyanyelvünk dadogá­sa okairól gondolkodó a szerző. A lapszámot Szalay hajós grafikusművész rajzai illusztrálják. M— Közös kiadói vállalkozás Hét szocialista ország­ — Bulgária, Magyarország, az­­ NDK, Mongólia, Lengyelor­szág, a Szovjetunió és Cseh­szlovákia — kiadói több mint öt éven keresztül dolgoztak a sokkötetes „Győzelem könyvtára” közös kiadásán. 1980 tavaszán, a fasiszta Né­metország felett aratott győ­zelem 35. évfordulójának elő­estéjén jelentek meg e soro­zat utolsó kötetei. A kiadás egységes terve­zet alapján történt, de min­den országban szerkesztő bi­zottságokat hoztak létre, amelyek meghatározták, hogy az adott nyelven mi­lyen műveket jelentetnek meg és milyen példányszám­­ban. A sorozat nyomdatech­nikai és művészi kivitelezé­se egységes. Minden kötet borítóján megtalálható a győzelem jelképe — a ho­­rogkeresztet átfúró vörös nyíl. A közös kiadványok között jelentős helyet foglal el a szovjet irodalom. Így például Alekszandr Fagyajev ..Ifjú gazda” című regénye Bulgá­riában és Lengyelországban, Borisz Gorbatov „Legyőzhe­­tetlenek" című novellája Bulgáriában, Magyarországon és Csehszlovákiában jelent meg, Mihail Solohov váloga­tott műveit és Borisz Polevoj „Egy igaz ember” című re­gényét bolgár, mongol, len­gyel és cseh nyelven adták ki. Különböző szocialista or­szágokban megjelentek Jurij Bondarev, Leonyid Szobol­­jev, Olesz Goncsar, Jonas Avizus és más írók könyvei. A Szovjetunióban a „Győ­zelem könyvtára” sorozat 38 kötetét öt nagy moszkvai ki­adó jelentette meg: a Szép­­irodalmi, a Katonai, az ,.If­jú Gárda”, a „Haladás” és a „Művészet”. A ,.Győzelem Könyvtára” Szovjetunióban megjelent, kiadványainak nagy része a baráti szocia­lista országok íróinak leg­jobb antifasiszta regényeiből került ki. Köztük van Dimi­­tar Pimov „Dohány” című regénye. Illés Béla „Honfog­lalás” című regénye. Anna Seghers „A hetedik kereszt", Marija Pulmanova „Játék a tűzzel” és Julius Fucik „Ri­portok az akasztófa tövében” című könyve. A ,,Győzelem Köny­vtára” sorozatot két gyűj­temén­yes kötet zárja: a moszkvai Szépirodalmi Könyvkiadó céhsantológiával jelentkezett, a „Művészet” könyvkiadó pe­dig a részt vevő országok drámaíróinak gyűjteményes kötetével. műsor SZERDA Kossuth rádió: 12.00: Déli Kró­nika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.35: Magvetők. — 12.35: Opera­­slágerek. — 13.25: Dzsesszmeló­­diák. — 14.02­­ Sztárok, anekdo­ták nélkül. — 14.32: Hangképek a IV. Galga menti népművészeti találkozóról. — 15.00: Hírek. — fő.lü: Amatőr zenei együttesek műsorából. — 15.24: Ro­d­. Tóni és TófrÖcso. — 16.00: Útközben. — 16.10: Kritikusok fóruma. — 16.21­: Bemutatjuk új felvételein­ket. Onczay Csaba gordonkázik. Szűcs Lóránt zongorázik. — 17.00: Hírek. — 17.07: Váltás fö­lül is. — 17.32: A Belügyminisz­térium Duna Művészegyüttesé­nek népi zenekara játszik. — 18.15: Hol volt, hol nem volt . . . — 18.30: Esti Magazin. — 19.13: Kilátó. A Radio világirodalmi folyóirata. — 20.00: A Rádiós le­­mezalbuma. — 21.30: Külpolitikai Klub. — 22.00: Hírek. — 22.15: Sporthírek. — 22.20: Tíz perc: külpolitika. — 22.30: A vitnami kultúra hete. — 22.42: Személyi­ség és kultúra. — 22.57: Erkel Operáiból. 24.00: Hírek. — 0.10: Payer András táncdalaiból. Petőfi rádió: 12.00: Énekszóval, muzsikával. — 12.30: Hírek. — 12.33: Tánczenei koktél. — 13.20: Türelemmel a türelmetlenségről. — 18.30: Labirintus. — 14.00: Kettőtől négyig... — 16.00: Szó­ból ért az ember. — 16.30: Hí­rek. — 16.33: Útközben. — 16.35: Néhány p­erc tudomány. — 16.40: Ötödik sebesség. — 16.30: Kör­­kapcsolás bajnoki labdarugó­i m­érkőz­és­ekről és a DVTK—Cel­tic KEK-mérkőzésről. — 18.30: Hírek. — 18.33: A hanglemezbolt könnyűzenei újdonságai. — 18.50: Moszkvából érkezett. — 19.20: Magyari Imre népi zenekara játszik. — 19.15: A beat kedve­lőinek. — 20.30: Hírek. — 20.38: Irány, a Parnasszus! — 21.05: A ,,Válas(s)z !” melléklete. —­ 21.30: A tegnap slágereiből. — 22.20: A cigánybáró. — 23.00: Hírek. — 28.15: A dzsessz a 70- es években. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió. 17.00: Hírek, időjárás. — 17.05: Index... A miskolci stúdió gazdaságpolitikai magazinja. (A tartalomból: Mi­re vigyáz a minőség őre? — A szarvasmarha-tenyésztés fejlesz­téséről. — Lassan őröl a malom építése.) Felelős szerkesztő: Pau­­lovits Ágoston. — Népdalcsokor. — Sport. — ILCO: Észak-magyar­­országi Krónika (A Hazafias Népfront B.-A.-Z. megyei Bi­zottságának elnöksége tárgyalta. — Befejeződött Visontán az éves nagyjavítás.) — 18.25—18.30: Lap­­os műsorelőzetes. Televízió, l. műsor: 16.05 Tk­­kolanyitogató. — 1«.46: Hírek. — 16.56: Rudolfinum — A művé­szek háza. — 17.10: A régi tí­pus. — 18.25: Kertünk — udva­runk. — 18.45: Staféta. — 19.10: Tévétorna. — 19.15: Esti mese. — 19.30: Tv-hiradó. — 20.00: Kék fény. — 21.00: A Szenegáli Nem­zeti Balett Együttes. — 21.­50: Bucsuvacsora. — 22.50: Tv-híradó Televízió, ?. műsor: 21.01- Al­földi antenna. — 20.20: Szerelmi lecke. — 21.15: Tv-híradó 2. — 31.40: Szemle. Szlovák televízió: 17.15: Hírek. — 17.20: Ipari tanulók műsora. — 17.55: Magazin. — 18.30: Esti mese. — 18.40: Szórakoztató mű­sor. — 18.50: Autósok, motoro­sok­ magazinja. — 19.30: Tv-hir­­adó. — 20.00: A föld eltartója. — 20.40: Énekek e napra. — 21.35: Dokumentumműsor. — 22.00: Tv­­hiradó. — 1:L36: A delfin vihar­ban.­­ 28.45: Hírek. Kiállítások: József Attila Könyvtár (12—20): Szemethy Im­re grafikái. — Mini Galéria (10— 18; . ..Kézben egy szív” — Soly­­mos László fotókiállitása. — Kossuth Művelődési Ház (9—17): Grafika Mesterségünk króniká­­i.­­ Déryné-ház (9—17): A mis­kolci színészet története. — Her­man Ottó Múzeum (10-18)- Em­­ptv ©s munka. _ Herman Onó Emlékház (10—18): Kerman Otto élete és munkássága. — Diós­győri vár (14—19) : A diósgyőri vár története. — Péntek Diós­győr életében. Filmszínházak: Béke (14): Sa­b.ne (mb. szí. NDK film. 14 éven aluliaknak nem ajánljuk!) — (lintí): A Jó, a Rossz és a Csúf 1—II. (szí. olasz film. duója és III hely«r. 18 éven felülieknek!). — Kossuth (13. hn5. 7): a biz­tosan ölő sárkánylady (japán film., in helyar. 16 éven felü­lieknek!). — Tokaj vendéglátó­­nak (19.30) Egy másik férfi és egy másik nő !—Ti. (mb. szí amerikai film). — Tapolca, kert­­mozi (18): Utazás a világ végé­re (mb. szí. francia film). _ Gárdonyi kertmozi (f$); Ki öli meg Európa nagy konyhafőnö­­keit? (mb. szí. amerikai—NSZK film, II. hely ár. 14 éven aluliak­nak nem ajánljuk!) CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió; 8.00: Hírek. — 8.20: A mai nap kulturális prog­ramjából. — 8.25: örökzöld dal­lamok. — 9.25: Suki András né­pi zenekara játszik. — 9.44: Brummadzag, a zenebohóc. — 10.00: Hírek. — 10.05: Tudod-e? — 10.35: Astrid Varnay és Wolf­gang Windgassen operafelvételei­ből. — 11.25: Galéria Karcagon. — 11.42: Utazás a Balaton kö­rül. Petőfi rádió; 8.00: Hítek. — 8.05: Dzsesszfelvételekből. — 8.20: Tíz perc külpolitika. — 8.30: Hírek. — 8.33: Napközben. — 10.30: Hírek. — 10.36: Zene­­déi előtt.

Next