Déli Hírlap, 1980. október (12. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-21 / 247. szám

Magyarországi ősbemutató a Játékszínben A tribádok éjszakája Per Osov Enquist A tribádok éjszakája című színművével kezdte meg az idei szezont a Miskolci Nemzeti Színház stú­diója, a Játékszín. A premier magyarországi ősbemutató volt, a negyvenes éveiben járó, vi­lágszerte ismert svéd író da­rabja nálunk most először ka­pott színpadot. Osztovits Cecí­lia fordításában magyarul is csak nemrég jelent meg a Mo­dern Könyvtár sorozatban, nyilván nem jutott el a leg­szélesebb közönségrétegekhez. A nézők nagy része tehát elöl­járóban biztosan nem ismeri, de főként előfordulhat, hogy még akkor is teljesen idegen­ként áll előtte, ha tudja, hogy a Játékszín éppen arra való, hogy a többi között a mai nemzetközi drámairodalom ter­mésének is helyet adjon. A hasonnemű emberek kö­zötti szerelem, az emberi lé­lek mélyrétegeinek naturalis­ta igazmondással megjelení­­tet képe legalábbis szokat­lan, a kifejezés szabadszájú­­sága — ha tetszik — tri­vialitása, az emberi kapcso­latok különböző okokból ere­dő lehetetlensége megbotrán­koztathatja azt, aki az azon­nali megbotránkozásra hajla­mos. Holott a darab sok min­dent akar, de a néző meg­­botránkoztatása távol áll tő­le. minden említett .Jellem­­zője csak az ábrázolás esz­köze. Egy ember, „mellesleg” egy szuverén, alkotó ember lélektani kálváriájának meg­mutatásával egy sajátos vi­lágot ábrázol Ezzel együtt nem véletlenül játsszák ti­zennyolc éven felülieknek: csak minden szempontból felnőttekhez szólnak egy másik nagy svédnek, Ingmar Bergmannak a filmjei is. 9­9 Az északi országokban más a morál, pontosabban más­képpen jelenik meg a morál, a zseni pedig nem mérhető polgári mércével. Tudta ezt már a darab főhősének, August Strindbergnek, a szá­zadforduló egyik legtöbbet vitatott nagyságának a saját kora is­, s életének egyik leg­fontosabb meghatározója, mérhetetlen nőgyűlölete nem véletlenül izgatja a késői utódot, Enquistet. Strindberg maga siet a segítségére a majdani pályatársnak, férfi és nő sajátosan alakuló kap­csolatát, az egeynsúlyt biz­tosító párkapcsolatok fel­bomlását három rossz házas­ságban megélte, és közhírré tette. Enquist most csupán újraelemzi azt az időt, mi­­kor a férfi feltétlen uralkodó szerepe megszűnik, és a nő szabadságvágya kiutat keres. Az aberráció, a leszbikus szerelem nyilván nem meg­oldás, de ha egy egyébként kiváló férfi a modern élet­nek ettől a kor-, vagy in­kább kortünetétől így szen­ved, az ember tudomásul ve­szi: volt, van ilyen. De a tértől és időtől független mondandóra sem nehéz rá­jönni : egyedül marad, aki önző, aki a saját „igazságain” képtelen túllátni. A strindbergi lelki trau­mákat kegyetlen éleslátással elemző dráma fülledt légkö­rét Csiszár Imre rendezése már a miliővel megteremti, a jaleiter is az ő munkája. A nézőtérré előlepett laten­­színi társalgó berendezése (lanikárpitjai, tükrei) nem akármilyen „háztartáson" in­vitálják a nézőt. Nincs le­vegő, a két ember, Strind­berg és valoiéiben levő fele­sége számára már nincs kö­zös élettér. Csak közös érde­kek vannak; a gyerekeik (akiket az anya nem ad, oda a szerinte méltatlanná vált apának), az író gyenge anya­gi helyzete, és van valami, ami mindkettőjüknek fontos. A férfi színpadra akarja vinni új drámáját, a nő el­­ akarja játszani az új darab főszerepét, így alakul ki a játék a játékban, a darab próbáján tudjuk meg, hogy az önzésébe, zseb­jébe, ta­­­­nácsfalahságába fulladt férj'­ mellett már régen „szaba­dabb” az asszony­ barátnője nemcsak a színpadon part­nere. Mindkét rész elején vetített képek támogatják meg az eredeti tér és idő képzetének születését, a hajdani strind­bergi kamaraszínház egyet­len parányi helyszíne a nor­mális lét határait szétfeszítő indulatoknak. De nem is eb­ben a színháznak kinevezett pincében; önmagukban nem félnek ezek az emberek. Ba­jukat, bánatukat azután ki­tűnő, múltat, jövőt, embert, lehetségest és főként lehetet­lent felmutató, férfit, nőt él­­ve bonroló dialógusokban mondják el. Még a triviális is szellemes, a mondatok azt a négy remek karaktert épít­getik, amelyek mindegyiké­nek megjelenítése igen hálás színér­i feladat. Tulajdonképpen ott kellett volna kezdeni, hogy a tribá­­dok leszbikus hajlamú nőket jelentenek, de az — hála Szakács Györgyi ruháinak és a maszkmesternek — igen hamar kiderül. A Marie Ca­roline Dávidot, a barátnőt játszó Szerencsi Éva már a megjelenésével is sugallja, mekkora baj lehet itt, ha a Timár Éva alakította érett asszonynak erre az ocsmány teremtésre van szüksége. Pontosabban arra, amit meg­jelenít, mert hamar kiderül: mind a két nő szerencsétlen. Siri von Essen-Strindberg­­ként ezt a tragédiát Timár Éva a sebzett, tönkrement női lélek minden árnyalatá­nak felmutatásával, vitalitás­sal telített játékkal ábrázol­ja, Szerencsi Éva a közöny álarca, látszólagos passzivi­tás mögé rejti Caroline drá­máját. Időnként talán job­ban, mint kellene. Ezzel szemben Blaskó Péter sem­mit nem titkol, de hát August Strindbergnek is leghőbb vá­gya volt, hogy beszélhessen, „ha elmondom, megkönnyeb­bülök”. A színész teljes át­éléssel játssza ezt a zseniá­lisan sokszínű, mégis olyan egyér­telm­ű, a kapcsolódó nőkhöz hasonlóan szerencsét­len embert. Azt a gonosz zsenit, igaz, színházi embert, akinek minden körülmények között van rá ideje, hogy másoknak játsszon. „Közön­ség nélkü­l minek” címszóval kerül tehát a darabba Viggo Schiwe, aki kívülállóként, a többieknél kisebb kaliberű emberként bambán sodródik ide-oda ebben a viharzó álló­vízben. Matus György for­málja meg nagyszerűen. A dialógusokban, a maguk életét öntörvényeik szerint élő emberek egy találkozás­ba sűrített létezésében van, lehet humor, de A tribádok éjszakája félresiklott életek drámája. Az előadásnak Sel­­meczi György által összeál­lított zenéje ezt hangsúlyoz­za. MAKAI MARTA sjc August Strindberg: Blaskó Péter (Jármay felv.) Feltehetően csak a ,, min­denevő” tévénézők nézik a Pedagógusok fórumát vasár­nap délután kettőkor, mégis azt kell mondanunk, hogy az járt jól, aki — mondjuk mo­sogatás helyett — megnézte ezt a műsort. Az időről volt szó, a pedagógus idejéről­, amelyről csak a kívülálló hi­szi, hogy sok van. Mert igaz ugyan, hogy a heti kötelező (tanítási) óraszám „csupán” 19—20, de nincs pedagógus, aki csak ennyit tart meg. A túlóra létérdek. Sokszor az egyéné (az alacsony fizetések miatt), de sok esetben (lásd például gyes) az iskoláké. A heti 25—30 óra tanítás azon­ban jóval több elfoglaltságot jelent magában az iskolában is. Ha meggondoljuk, hogy ma már minden tíz pedagógusból kilenc nő és családanya, ak­kor ez sem kis teher. Bölcs István azonban va­sárnap nem ezekről az elfog­laltságokról beszélt, hanem azokról a sokszor fölösleges és bosszantó terhekről, ame­lyek megnehezítik a peda­gógus amúgy sem könnyű dolgát. Nevezik ezt admi­nisztrációnak, bürokráciának is, de nem az elnevezés szá­mít, hanem a szemlélet, amely e mögött lappang. Bár ez, az az adminisztráció is „megér egy misét”. Mert csak az igazgatók a megmondha­tói (a­­ műsorban el is mond­ták), hogy hányféle jelentést kérnek tőlük a felettes szer­veik, hogy egy-egy iskola munkája sokszor éppen a ,,papírokon” méretik meg . . . Mondanunk sem kell, hogy ehhez az adatokat, az érde­mi munkát nem maguk az igazgatók végzik el (képtele­nek is lennének rá), hanem tovább adják a beosztottak­nak. S minthogy őket is a papírral mérik, nem egy igazgató hajlamossá válik ar­ra, hogy ő is annak alapján ítélje meg a beosztott neve­lőket. Ne folytassuk a sort, ho­gy az hogyan hat „vissza” a nevelés alanyára és tárgyá­ra: a gyerekekre ... Tény — akár elismerjük, akár nem —, hogy ezek a felesleges, meddő órák teszik sokszor fáradttá a pedagógusokat, vonják el az alkotó energiát­­ maguktól a gyerekektől. Mert a pedagógus szabad ideje nem csupán azért fontos, mint minden más munkavál­lalónál, hogy regenerálja ön­magát, a munkaerejét. Kevés hivatás van (talán még az orvosé), amelynél a teljes személyiség a „munkaesz­köz”, ahol ennyire számít a közérzet, az, hogy a pedagó­gus milyen viszonyban van a munkájával, önmagával, a környezetével, tágabb érte­lemben a világgal. Mert dur­va torzítás lenne azt állíta­ni, hogy a fáradt pedagógus rosszul végzi a munkáját, de az is nyilvánvaló, hogy hos­­­szú távon hatékonyan nem végezheti így a dolgát. A tévé példái lehetnek szívderítőek­, mégsem tud­tunk örülni nekik. El tudunk képzelni — mondjuk egy mérnököt —, aki a szabad­ságát arra áldozza fel, hogy bútort cipel az­ irodájába, berendezi a rábízott mű­helyt? Ugye már a feltéte­­lezést is képtelennek tart­juk? Márpedig — s ezt nem csupán a tv-ből tudjuk — sok pedagógus heteket tölt ilyen­olyan táborban (napközis, út­törő, KISZ, építő), hogy a nyári szabadságáról vissza­térve a mezőgazdaság segít­ségére siessen a gyerekekkel, ők azok, akikre mindenkor számíthatnak a társadalmi és tömegszervezetek, holott pél­dául igen nehéz belátni, hogy a népgazdaságnak létfontos­ságú alapanyagokat (vas, rongy, papír) miért a gye­rekekkel gyűjteti össze a több milliós haszonnal dolgozó MÉH? (Miért nincs több be­­gyűjtőhely, miért nem teszik a felnőtt lakosságot, például az időmilliomos nyugdíjaso­kat érdekeltté?) S aki minderre azt mond­ja, hogy „nyafogás", az ne feledje, hogy szemünk fé­nyét, a gyerekeinket bízzuk rájuk. (horpácsi) Liszt­hangverseny Ma este 6 órától Liszt-em­­lékhangverseny lesz a mis­kolci Bartók-teremben. A Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskola tanárai mutatnak be Liszt-műveket, Előadás a Magaráról Majdnem egy hónapon át tartanak városunkban és me­gyénkben a XXII. borsodi földrajzi hetes rendezvényei. Ma délután 6 órakor a TIT miskolci Kazinczy Ferenc klubjában a Niagaráról és az Appalache hegységről tart előadást dr. Svaslits Zoltán. Holnap, ugyancsak 18 óra, kezdettel a Rónai Sándor Művelődési Központban Fe­hér Miklós a Mátrát mu­tatja be. Ma délután 7 órai kezdet­tel a dubicsányi SZOT-üdülő vendégeinek tart előadást Kisgyörgy István az aggtele­ki karsztvidékről. MISKOLC MEGYEI VÁROS TANÁCSA V. B. építési és közlekedési osztálya pályázatot hirdet a felügyelete alá tartozó vállalatnál főmérnöki munkakör betöltésére. A pályázat feltételei: építészmérnöki, vagy szerkezetépítői mérnöki végzettség és legalább ötéves szakmai gyakorlat. Fizetés megegyezés szerint. A pályázatot részletes önéletrajz és az oklevél­­másolat mellékelésével az építési és közlekedési osztályon 1980. november 10-ig kell benyújtani. Cím: Miskolc, Tanácsház tér 8. sz. W • j KEDD Kossuth rádió: 12.00: Déli Krónika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.35: Törvénykönyv. — 12.50: Az elvált asszony. — 14.10: Rigó Sándor népi zenekara játszik, Sops János nótákat énekel. — 14.43: Arcképek a német iroda­lomból.­­­ 16.00: Hírek. — 15.10: Andor Ilona énekkara énekel. — 15.28: Nyitnikék. — 18.00: Út­közben. — 16.05: Kegyetlenül . . . — 16.35:­­Régi híres énekesek műsorából. — 17.00: Hírek. Út­közben. — 17.07: Fiatalok stú­diója. — 17.32: Locke: Zene őfel­ségének sac­kbu­tokra és kornet­tekre — TI. Károly restauráció­jára. — 17.45: A Szabó család. —­ 18.15: Hol volt, hol nem volt ... — 18.30: Esti Magazin. — 19.15: Chopin, b-moll szoná­ta. — 19.40: Egy Nobel-díjas agykutató életútja. — 20.10: Leonard Bernstein zenés játé­kaiból. — 21.21: Legszebb stú­di­óf­elv­ételeinkből. — 22.00: Hí­rek. — 22.13: Sporthírek. — 22.20: Tíz perc külpolitika. — 22.30: Maros Rudolf műveiből. — 23.10: A kegyencnő. Opera­­részletek. — 24.00: Hírek. — 6.10: Táncdalok. Petőfi rádió: 12.25: Látószög. — 12.30: Hírek. — 12.33: Meló­diákoktól. — 13.30: A gyerme­keknek írta • Bartók Béla. — 14.66: Kettőtől hatig... — 18.00: A Neoton família felvételeiből. — 18.30: Hírek. — 13.33: Beszél­ni nehéz. — 18.45: A Belügy­minisztérium Duna Művész­­együttes­ének népi zenekara ját­szik, Máthé Jolán népdalokat énekel. — 19.20: Mikrobiológia a gyakorlatban. — 19.30: Csak fia­taloknak! — 20.30: Hírek. — 20.33: Mindenki könyvtára. — 21.03: Nótacsokor. — 22.00: Zene­­közelben a hallgató. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió: 17.00: Hírek, időjárás. — 17.05: Zenedoboz. A stúdió zenés kívánságműsora. Szerkesztő: Zakar János é­s Re­gős Zsolt. — 17.45: Egészségünk védelmében. A fogak betegsé­gei és a helyes fogápolás. Dr. Pénzes Géza előadása. — Mai svéd író drámája a Miskolci Nemzeti Színház Zsebszínpadán. — 18.00: Észak-magyarországi Krónika. (A Heves megyei Ta­nács V. B. Eger város kereske­delmi fejlesztéséről tárgyalt. — Zenei ismeretterjesztés a Mis­kolci Megyei Könyvtárban. — Braule-emlékérmeket adtak át a Vakok és Gyengénlátók Orszá­gos Szövetsége Borsod megyei Szervezetének elnökségi ülé­sén.) — 18.25—18.30: Lap- és műsor előzetes Televízió, 1. műsor: 16.15: Hí­rek. — 16.20: Nyilvántartó hiva­tal. — 17.30: Mindenki iskolája., — 13.30: Estélyi ruha. —­ 18.40: Úton a halászflottillával. — 19.10: Tévétorna. — 1­9.15: Esti mese. —■ 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Ártatlan kék szemek. — 20.50: Biztonság hét márkáért. — 21.40: Slágerről slágerre. — 22.20: Tv-híradó 3, Televízió, 2. műsor: 20.01: Ker­tünk — udvarunk. — 20.25: Leg­személyesebb közügyeim. — 21.15: Tv-híradó 2. — 21.35: Az emlékmű. • Szlovák televízió: 15.40: Hírek. 15.45: Iskolatévé. — 16.15: Ipari tanulók műsora. — 16.45: A tu­domány és a technika világa. — 17.35: Iskolatévé. — 18.15: Portréfilm. — 18.30: Esti mese. — 18.40 : A­utósok-motoros­ok ma­gazinja. — 19.10: Egy kis mu­zsika. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Mexikói film. — 21.30: Do­kumentumműsor. — 21.55: Köny­vek. — 22.00: Tv-híradó.­­22.30: Zenéi műsor. — 23.15: Hí­rek. Kiállítások: Herman Ottó Mú­zeum (10—18) : Ember és mun­ka. — Barlangkutatás Magyar­­országon. — Miskolci Képtár (10 —18) : Két évszázad magyar fes­tészete. — Borsod-Miskolci Mú­zeum (10—18): Műtárgyvédelem a néprajzi muzeológiában. — Herman Ottó-emlékház (10­—18): Herman Ottó élete és munkás­sága. — Diósgyőri vár­­ (9—16) : A diósgyőri vár története. — Pénzek Diósgyőr eletében. — Déryné-ház (9—16): A miskolci színészet története. — József At­tila Könyvtár (12—20): Magyar tipográfiai műhelyek III.­­ — Miskolci Galéria (10—18): Észak­­magyarországi tervezővállalatok: I. építészeti kiállítása. — Gár­donyi Géza Művelődési Ház (10 —20) : Lakásépítés 1980. — Ne­hézipari Műszaki Egyetem (9— 15) : Szőnyi István grafikái. — Diósgyőri Vasas Művelődési Központ (14—19): Robert Capa és Kocsis Iván fotói. Filmszínházak: Béke (14. hn6. 8): Circus Maximus. (Szí. ma­gyar film, 14 éven aluliaknak nem­ ajánljuk!) — Béke kama­­ramozi (4) : A Pál utcai fiúk. (Magyar film.) — (6) : A kard. (Magyar film.) — Kossuth (fa, hn5, 7) : Norma Rae. (Mb. szí. amerikai film, 14 éven aluliak­nak nem ajánljuk!) — Hevesy Iván Filmklub (15. 17): Az ötös számú vágóhíd. (Mb. szí. ame­rikai film, 16 éven felülieknek!) — Táncsics (fő. 17): Szenzáció (Szí. amerikai film, II. helyár!) — Táncsics kamaramozi (6) : Az amerikai éjszaka. (Mb. szí. fran­cia film, 14 éven aluliaknak nem ajánljuk!) — Fáklya (fő. 17): A kétdimenziós gyilkos. (Mb. szí. olasz film.) — Szikra (4. 6): A szentév. (Szí. francia film, 14 éven aluliaknak nem ajánljuk!) — Petőfi (15. 17): Az ötödik évszak. (Mb. szí. szov­jet film.) — Tokaj vendéglátó­­ház (8) : Joseph Andrews. (Mb. szí. angol film, 16 éven felü­lieknek !) SZERDA Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — Kb. 8.20: A mai nap kulturális programjából. — 8.27: Világab­lak. — 8.56: Beszélni nehéz. — 9.08: John Barbirelli vezényli a Hallé Zenekart. — 9.41: Kis ma­gyar néprajz. — 9.49: Tarka me­se, kis mese. — 10.00: Hírek. — 10.05: Kagylózene. — 10.35: Vá­laszolunk hallgatóinknak. — 10.50: Ro­mantikus kamaramu­zsika. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.03: Márkus László énekel. — 8.20: Tíz perc külpolitika. — 8.30: Hírek. — 8.33: Idősebbek hullámhosszán. — 9.28: Operett­­együttesek. — 10.00: Zenedél­előtt. — U.30: A Szabó család. Televízió. 1. műsor: 8.00: Té­vétorna. — 8.05: Iskolatévé.­­— 9.45: Delta. — 10.05: Ártatlan kék szemek — t6.55- Tv-kam­ar­ra koncert.­­ 11.40: Lehet egy kérdéssel több?

Next