Déli Hírlap, 1983. július (15. évfolyam, 155-180. szám)
1983-07-11 / 163. szám
+ A Lehet egy kérdéssel több? című tévés játékban sikerrel szerepelhetne a felvétel, ha még élne a műsor. A miskolciak legalábbis könnyen felismernék: a fotóriportert a diósgyőri városközpont üzletházainak felülnézetből látható képe fogta meg. A magasból érzékelhető jól igazán az Ady Művelődési Ház átépítésének alapkoncepciója is: a húsz évvel ezelőtti épület simuljon bele az azóta készült, modernebb együttesbe. (Farkas Ida felvétele) Tetőtéri mérleg Miskolcon Lakása Többször írtunk már arról, hogy az otthonteremtés talán leggazdaságosabb módja a tetőtérbeépítés és az emeletráépítés. Lassan kétéves az a rendelet, amely előírja, hogy amennyiben lehetséges, a felújítási munkák során el kell végezni az emeletráépítést, s lakhatóvá kell tenni a tetőtereket. Vajon mennyit sikerült eddig ebből Miskolcon megvalósítani? Tavaly úgy tervezték, hogy 53 otthont alakítanak ki ráépítéssel, azonban az elképzelések nem váltak valóra. Volt, ahol a kiviteli tervek késtek, vagy éppenséggel a ráépítésre alkalmas épület felújítása halasztódott el egy távolabbi időpontra. Az idén 24 lakást kellene ráépítéssel kialakítani a tervek szerint, ám az év végéig csak 19 új otthon létesülhet így — hangzott el a városi tanács végrehajtó bizottságának ülésén. Ráépítést azonban nemcsak a felújításokkal egy időben lehet végezni, hanem magánosok is vállalkozhatnak erre. Ha magánerős a ráépítés, először a tervezési programnak kell elkészülnie minden esetben — ebből lehet megtudni, hogy hány lakást lehet az épületben kialakítani, s nagyjából mibe kerül a vállalkozás. A programokat már megrendelték, a tervezők pedig 1984-re vállalták elkészítésüket, így most csak azoknak van, esélyük a gyors otthonteremtésre, akik saját maguk készíttetik el a programot. Sajnálatos, hogy a tanácsi szakemberek többszöri felhíváséra, kezdeményezésére sem jelentkeztek vállalatok, közületek, hogy dolgozóik lakásgondján ráépítéssel segítenének. Talán majd a szívós, kitartó magánosok kedvet csinálnak ehhez ... (k—ó) A Viiúa és nyelv magazinja Nemrég jelent meg a Világ és nyelv című folyóirat második, a nemzetközi kommunikáció világévének jegyében szerkesztett magazinja. A 192 oldalas, sok képes, rajzzal illusztrált kiadványban olvashatunk a kommunikáció, az információrobbanás különböző kérdéseiről. E fő témák mellett közlik a szerkesztők neves írók elbeszéléseit is; ezek sajátos emberi kapcsolatok ábrázolásával érzékeltetik felnőttek és gyerekek egymás közti érintkezéseinek sokféle rezdülését. Találhatók a kiadvárban szórakoztató írások, valamint rövid eszperantó nyelvtan, szótárral, Közlemény Értesítjük megyénk lakosságát, hogy a Borsod megyei Rendőrfőkapitányság vezetője, dr. Túrós András rendőr ezredes, a lakosság részére fogadónapot tart július 12-én 9 órától 12 óráig, a főkapitányságon. (Miskolc I., Zsolcai kapu 32.) Mént, vagy alabárdot? Most, hogy így magánvállalkozásban kezdjük építeni... Hoppá, majdnem kimondtam, hogy mit!... Szóval, most, hogy így országszerte fellendült a magánvállalkozói kedv, jómagam is törni kezdtem a fejem, ne nézzek-e jövedelmezőbb foglalkozás után. Kora ifjúságomtól fogva nagy rajongója vagyok a krimiknek, s ha szakirodalomnak fogom fel az évek soránt elolvasott műveket, Derricknek, Poirot mesternek, vagy akár Szabó Lászlónak képzelhetem magam. De fájdalom, hiába szürcsöltem a legjobb forrásokból (Agath Crislie, Kék fény és egyebek), nem űzhetem Sherlock Holmes mesterségét, magánnyomozó nem lehetek. Éppen a napokban látott napvilágot az a rendelet, mely szerint maszekban nem lehet nyomozni hamis menyecskék, tilosban kujtorgó férjek után sem. Eljátszadoztam azzal a gondolattal is, hogy apaállatokat tartok. Az állattenyésztéssel foglalkozó szaklapokban ugyanis annyi „fedeztetést vállalok”-kezdetű apróhirdetést láttam, hogy nagy üzletet sejtek a törzskönyvezett kanok tevékenysége mögött (alatt). Egy kutyahím azért te gtízdar&agos termelőeszköznek ígérkezik, mert termelékeny, amortizációja csekély mértékű, és hazai energiahordozókkal (főzőkolbász stb.) kielégíthető az üzemanyag-szükséglete. Még jobb lenne természetesen telivéreket tartani, hasonló célra. Ha hiszik, ha nem, egy jó családból származó fajtiszta mén gazdája (a legfrissebb nemzetközi árfolyamot figyelembe véve) 12 ezer dollárt is bezsebelhet egyetlen alkalomért”. Bár erről nem olvastam a lovak tenyésztésével és exportjával foglalkozó cikkben, bizonyára garanciával kell vállalni a csikógyártást. De így is kifizetődő, hiszen egy jól abrakoltatott apaállat tálcán hagyja derben az istálló gazdáját. Az ám, az istálló. Ezzel viszont már baj van. Egy telivér térigénye jócskán meghaladja a házgyári lakások méretét, részben kilógna szegény állat az ablakon akkor is, ha beszámítom a loggiát. És akkor még nem beszéltem a csendrendeletről! A tenyészeb csahol, a tenyészemén dobog, nyerít. Nem kétséges, hogy az üzlet lebonyolítását nem tűrné szótlanul a szomszédság. Elment a kedvem a jövedelemszerzés eme módjától is. Körülbelül itt tartottam a gyors meggazdagodáshoz vezető út keresgélésében, amikor fotóriporter kollégám minden kommentár nélkül elem tett az asztalra néhány felvételt, sártában-keltében megörökítette az útjába eső miskolci boltocskák kirakatát, pontosabban az üveg mögött látható ajándéktárgyakat, csecsebecséket. Hely hiányában csak a fémgomborításokból álló kollekciót tudom bemutatni. Pedig nagyon tetszett az az általam szőrös lámpának nevezett világító alkalmatosság is, melynek reszketeg bóbitája állandóan változtatja a színét. Olvasni természetesen nem lehet mellette. Most bizonyára. Arra a célra viszont megteszi — a nóta szerint — a jóval olcsóbb gyertya is. De vissza a bronzdomborításokhoz, melyek árcédulái szépen kidomborítják: jó üzlet lehet ilyen ajándéktárgyakat szériában készíteni. Kétszázhatvan a kissé keblesre sikerült Dávid, 215-ért már nudista törpét markolva húzhat cipőt a vásárló, 900 forint hátrahagyása után pedig hatalmas alabárddal a vállán térhet meg otthonába. (A forgalmat viszonylag rövid időre kell elterelni!) Az ilyen fegyverekkel már a diadal reményében lehet hadbaszállni a nagy jövedelemért. Tehát döntöttem: domborítok! (békés) Akik két végén égetik a gyertyát A kimerült ember hamarabb betegszik A táppénzes helyzetről tájékozódott az SZM l elnöksége A megyei főorvos, dr. Szabó István, a svéd gyakorlattal példálózott annak illusztrálásaképpen, hogy mennyire kétoldalú a táppénzes fegyelem. Svédországban ugyanis, ha a dolgozó betegnek érzi magát, elég, ha betelefonál, hogy egy hét táppénzt kér, és kiírják. Csakhogy ha valaki gyakran kér ilyen kiírást, a fönök a munkahelyén mihamarabb behívja magához, forrón kezet szorít vele, s gratulál az új munkahelyéhez. Markáns garancia ez arra, hogy tízszer is gondolja meg bárki, míg indokolatlanul igénybe veszi ezt a lehetőséget, hiszen sohasem lehet tudni, mikor lesz valóban szüksége rá. Az SZMT elnökségének múlt heti ülésén hangzott el a példa, amikor is a többi között megyénk táppénzes helyzetéről tanácskoztak. A megyei tanács egészségügyi osztályának írásos tájékoztatója ugyanis, amely ez alkalommal az elnökség elé került, megállapítja: a táppénzes helyzet javítására 1975-ben hozott központi és helyi intézkedések az első öt esztendőben nagyarányú javulást eredményeztek ugyan, az utóbbi három évben azonban ismét rosszabbodás tapasztalható. A múlt esztendőben Borsod ahhoz a négy megyéhez tartozott, ahol a legmagasabb a táppénzes arányszám. • MEGÉRNE EGY SZOCIOLÓGIAI FELMÉRÉST A táppénzes arány romlásának okait elemezve a tájékoztató hangsúlyozza: megyénkben az elmúlt két esztendőben 3,41 százalékkal nőtt a táppénzre jogosultak száma. Ez a növekedés a nők tömegesebb munkába állásából ered. A tapasztalat pedig azt mutatja, hogy ott, ahol a nődolgozók aránya növekszik, a táppénzes arány is romlik. Ez azzal magyarázható, hogy a többségében nőiket foglalkoztató üzemegységeket az anyavállalatok leselejtezett berendezésekkel szerelik fel, elavult a technológia, a korszerűtlen, kevés hasznot hozó termékek gyártását telepítik vidékre. A munkahelytől való fokozott függés, az iparszerű termelés megszokásának gondjai miatt, a munkát vállaló nők körében gyakoribb a mozgásszervi és neurotikus megbetegedés. Ehhez társul még a gyermekápolási táppénz növekedése is. Megérne egy szociológiai felmérést az is, hogy vajon miért éppen azokban az üzemekben a legnagyobb a betegségek miatt kiesett műszakok száma, ahol könnyű betanított munkássá lenni, így például a diósgyőri csokoládégyárban, ahol a megyei átlaghoz képest kirívóan a legmagasabb a táppénzes arány, míg a megyei átlag 3,2 százalék, ebben az üzemben 11,2 — hangsúlyozta a megyei főorvos. Egy szociológiai vizsgálat nyilván alátámasztaná az egészségügyi szakemberek véleményét, amely szerint ezeken a munkahelyeken több a felbomló családokból, neurózissal odakerült dolgozó nő. • A KÉTLAKI ÉLETMÓD A táppénzes helyzet romlásának persze nem csupán a nődolgozók arányának növekedése az oka. Tény, hogy Borsodban a nehéz fizikai munkát végzők aránya is magas. Ebből fakad, hogy például a bányászatban és a kohászatban a munkaerő-utánpótlás jelentős gondot okoz, s emiatt az ott foglalkoztatottak körében nő az átlagéletkor. Nincs utánpótlás fiatalokból, az idősebb törzsgárda életkora a mérvadó. Mindehhez társul még az is, hogy nálunk az országosnál magasabb az ingázók aránya. A munkaviszonyban állók csaknem egyharmada — több mint 99 ezer dolgozó — tulajdonképpen kétlaki életet él. A mindennapos utazás s az otthoni „második műszak” fokozott megterhelést jelent szervezetükre. Az ingázók többnyire a hét végén égetik a gyertyát, s ez bizony előbbutóbb a táppénzes állományhoz vezet. A túlfáradt ember könnyen betegszik, s a túlhajszoltság könnyen oka lehet a korai megrokkanásnak is. • FURCSA VÁLLALATI ÉRDEK Az utóbbi években egészségügyi szerveink azt tapasztalják, hogy csökkent az ipari üzemek együttműködési készsége a táppénzes helyzet javítása érdekében. A nagyarányú belső átszervezések, a gazdaságtalan termelés, a foglalkoztatási gondok miatt sok vállalat furcsa módon abban vált érdekeltté, hogy dolgozóinak egy része táppénzremenjen. Fokozta a tendenciát, hogy az új bérszintszabályozás bevezetése óta a vállalatok elenyészően kis számban alkalmaznak táppénzes ellenőrt, s csökkent az általuk kezdeményezett rendkívüli felülvizsgálatok száma te. A gazdasági okok hatása a táppénzes arányra jól megfigyelhető a mezőgazdasági területen is. A termelőszövetkezetekben ugyanis, ahol a betegségi segélyt a saját nyereségükből kell fizetni, ugrásszerűen javult az egészségügyi szervekkel való együttműködési készség. Az eredmény: a termelőszövetkezeti tagok keresőképtelen napjainak száma jelentősen csökkent A két példa alapján varrtak le a következtetést: ha a munkáltatók és a munkavállalók többsége továbbra sem lesz érdekeltté téve a táppénzes helyzet javításában, az egészségügyi szervek intézkedései ellenére tovább romolhat az arány. Ennek megelőzésére az SZMT elnöksége részletes feladattervet fogadott el, hangsúlyozva: a szakszervezeti testületek számos területen segíthetik a kialakult helyzet kedvező irányú változását. Mindenekelőtt azzal, hogy nagyobb figyelemmel kísérik és ellenőrzik a dolgozók munka- és egészségvédelmét, s a munkakörülmények javítására javaslataikkal ösztönzik a munkáltatókat. Fontos feladat, hogy mindenütt támogassák a munkamorál javítását, az egészséges életmód kialakítását. (T) Korszerűsítik az utakat Új híd épül Tiszapalkonyánál A látványos útépítések helyett napjainkban az útfenntartás, az állagmegóvás került előtérbe. A rendelkezésre álló pénz jó részét nem új beruházásokra, hanem a már megépített utak korszerűsítésére, állapotának megóvására fordítják. Hidasnémeti térségében új Hernád-híd épül. A régi, elavult, egysávos hidat kétsávos, nagy teherbírású híd váltja fel, mely a Hegyköz, Telkibánya és Pálháza megközelítését teszi lehetővé a 3-as útról. Jó ütemben folygnak az előkészületek egy Off Tisza-híd megépítésére is, Tiszapalkonya térségében. A Miskolci Közúti Igazgatóság kiemelt feladata az idén a 35-ös tóút korszerűsítése. Mintegy 16 kilométer hosszúságban hat méterről 7,5 méterre szélesítik az utat, Nyékládházától Leninvárosig. A közlekedés biztonságának fokozására sok helyen készítenek úgynevezett vízáteresztő aszfaltburkolatot, kapaszkodó sávokat és kerékpárutakat, szélesítik a hidakat. Az útfenntartási munkákat modern célgépek megfejtik.