Déli Hírlap, 1994. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)
1994-09-05 / 207. szám
Az észak-magyarországi gázprogramban k győz, aki tud veszíteni Figyelmes vendéglátás Jubileumunk zárónapja a várfürdő Az észak-magyarországi gázprogrammal kapcsolatosan mostanság kiszivárgó hírek azt sejtetik, mintha valahol, valami gáz lenne. A legilletékesebbet is hiába kerestük napokon át ezen ügyben — csak áttételes üzenetet kaptunk tőle. Sőt, az egyik furcsa, nehezen érthető, gázszagú ügybe keveredett érintett is megtiltotta a vele készült interjú közlését... Mindezek pedig a kívülállót arra sarkallják, hogy teljes gázzal még és még mélyebbre ásson. Hiszen száz település 44 ezer, családját érintő, hatalmas pénzeket felemésztő, óriási beruházásról van szó. Itt senkinek sem lehet tévednie, sőt még hibáznia sem... Ha ez mégis megtörténne, akkor milliárdok úsznának el hiába, s a programhoz önerőből, hitelekkel csatlakozó családok adósodnának el feleslegesen. Tehát óriási a felelősség a döntéshozókon. Rajtuk, akiknek szeptember 30-ig választaniuk kell, kié legyen ez a munka? A 240 pályázó közül melyik az a cég, amely alkalmas arra, hogy bizalmat szavazzanak számára erre az óriási feladatra? S választani nem könnyű. Hiszen ilyenek is, olyanok is jelentkeztek erre a feladatra. (Állítólag még egy olyan cég is, amely éppen most próbál kimászni egy hasonló, be nem fejezett munka bonyodalmaiból.) Megkerestük néhány, a gázprogramban érintett terület polgármesterét. Azokat, akiknek önkormányzati hivatala alapító tagja a gázprogramot felügyelő és a döntést meghozó ZAB Rt.-nek. Arra voltunk kíváncsiak — természetesen a bizonyos zártkörű információk kiadhatatlanságának tiszteletben tartása mellett —, hogy vajon ők milyen szempontok alapján döntenek. Mit hallottak és hogyan véleményezik a számukra gyanússá, „gázszagúvá” vált dolgokat. Voltak, akik készséggel nyilatkoztak. — Természetesen számomra az a legfontosabb, hogy a lakosságra minél kisebb terhek háruljanak — hangsúlyozta Laczkó Károly, Sátoraljaújhely város polgármestere.■ Hiszen a gázprogramban érintett családoknak jelenleg jó ha öt (!) százaléka képes kölcsönök, hitelek nélkül beköttetni a gázt. Egy háztartásra a jelenlegi kalkulációk szerint ötvenezer forint jut majd. S ez bizony, sokaknak nagy gondot jelent. Tehát érthető, hogy fontosnak tartom azt, hogy olyan cég nyerje el a munkát, amely pénzügyi szempontból is körültekintően jár el. Kíséreljen meg hiteleket, esetleg kamatmentes, vagy nagyon alacsony kamatozású kölcsönöket szerezni, vagy adni...Mindezek mellett ugyancsak fontosnak érzem azt, hogy a terület adottságaihoz is igazodjon a leendő kivitelező. Ezért tartom szükségesnek, hogy valamennyi pályamunkát lássam. A minősítéseket a nemzetközi normáknak megfelelően kell elvégezni, s ismernünk kell a vállalkozni szándékozók előéletét is ... A kivitelezésre valóban kétféle elképzelés volt. Az egyik az, hogy a száz települést hét részre osztva, hét külön, egymástól független vállalkozóra bízzuk. A másik pedig, hogy egy rangos, megbízható, komoly referenciákkal rendelkező generálkivitelező, megfelelő alvállalkozókkal végezze el a munkát. Ha lehet, úgy, hogy helyi munkaerőt vesz igénybe a legnagyobb mértékben. Én, a magam részéről ezt, az egészében történő munkakiadást részesítem előnyben. Már csak a munka folyamatossága, összefoghatósága érdekében is, illetve a későbbi garanciákra is tekintettel. Illetve a megfelelő lakossági támogatáshoz is tulajdonképpen egy jól prosperáló, biztos anyagi háttérrel rendelkező cég szükségeltetik... S természetesen nem venném jó néven, ha mindezen közben bizonyos, a gázprogramban valamilyen formában közreműködő szakértők elkötelezettjei lennének valamelyik pályázó cégnek — hallhattuk Laczkó Károlytól. — Valóban nem könnyű egy ilyen döntést meghozni — mondotta Meskó Zoltán, Gönc polgármestere is. — Hozzám is eljutottak már olyan hírek, mely szerint akadnak érdekes összefonódások, elkötelezettségek ebben a programban. Hát igen, hiszen egy nagyszabású projectről van szó, s bizony ilyen esetekben előfordulhatnak, hogy valakik hazardírozással, etikátlansággal próbálnak tisztességtelen előnyökhöz jutni... Egyébként pontosan emiatt toltuk el a pályázat eredményhirdetését. Hiszen túl sok volt a szubjektum az elbíráláskor. Úgyhogy végül is Budapesten készült egy számítógépes program. Ennek segítségével tulajdonképpen objektívebben, minden szempontot akár külön is nagyító alá véve lehetne dönteni. A döntési szempontokat, az úgynevezett „pontozást”, a felkért szakértők készítették el. Az Önök által is említett félreérthető momentumok miatt most már kétségeim vannak az objektivitásról. Ugyanis, ha a pályázók és a pontrendszert kidolgozók között vannak, vagy lehetnek azonos személyek, vagy érdekeltségek, akkor másfajta módon kell a döntéseket előkészíteni. A magam részéről pedig azon cégeket tudom támogatni, akik az anyagi terheket csökkenteni tudják. Vagyis fővállalkozókat, akik komoly hazai és nemzetközi referenciákkal rendelkeznek. Mégpedig olyanokat, akik a munkánkat — megfelelően leinformált, de általuk, az ő szakmai és anyagi felelősségükkel szerződtetett — alvállalkozók bevonásával végzik, koordinálva valamennyi helyszín munkálatait. S úgy, hogy lakossági és önkormányzati erőt kímélnek. Lehet ezt tenni például különböző fizetési kedvezményekkel, kötvénykibocsátás és így tovább. A lényeg, hogy a terhek minél jobban csökkenjenek. S mindemellett természetesen pontosan tartsák a határidőket is a kivitelezők... Vagyis nagyon mérlegelve, odafigyelve kell döntenünk. Hiszen az árajánlatokban is akkora különbségek vannak ... Vagyis summa summárum az eddigi vélemények alapján az nyer majd, aki tud veszíteni. Aki nemcsak a saját érdekeit nézve és érvényesítve, megfizethető áron, üzembiztos minőséget nyújt. Most már akkor csak keresni kell — ahogy az egyik illetékes mondta — a féltonnányi anyagban a legkörültekintőbben megtervezett megoldást. * Természetesen a Bodrog Médiahajón is szóba került ez a kérdés. Úgy tűnik, hogy ebben a környezetben kissé nyitottabbaknak bizonyultak az általunk eddig elérhetetlen polgármesterek. Így például Magda Gábor, Szerencs város polgármestere, a ZAB. Rt. igazgatótanácsának elnöke is. Aki itt a lakosság félrevezetésének tartotta azt, ami az utóbbi napokban látott napvilágot a sajtóban. Sajnos nem derült ki, hogy konkrétan mire gondol a polgármester úr, hiszen mint a döntéshozó testület elnökét, számos alkalommal kerestük őt, de korántsem azért, hogy a leendő kivitelezőről adjon információkat, hanem — mint az lapunkban is megjelent — a tenderelbírálásról szerettük volna olvasóinkat tényszerűen, a legilletékesebbeket megkérdezve tájékoztatni. Pontosan azért, mert több, mint negyvenezer családot érintő programról van szó. Nem volt kánikula, de igazán kellemes, indiánnyári hangulatban töltöttük a Déli Hírlap születésnapi ünnepségsorozatának zárónapját, szombaton a diósgyőri Várfürdőben. Sokakat elijesztett a reggeli kis zápor, de aki eljött, sem az időjárásban, sem a vendéglátásban nem csalódott. Ugyancsak ízlett az észak-csehországi Liberec melletti Vratislav-i sör, amit az ottani illetőségű Bartos Kft. jóvoltából kaptak olvasóink a 25. születésnapunkra. S ezzel valójában egy kicsit nemzetközivé is vált a mi ünnepünk, s reménykedhetünk abban, hogy üzleti és sajtóbeli kapcsolataink is erősödni fognak e találkozó által. A Bartos Kft. egyébként itt a Várfürdőben azt is bemutatta, mi mindennel foglalkozik, kereskedik. Prospektusokból ismerhettük meg szép, modern irodabútoraikat, s ehhez használatos, saját gyártású fémszerkezeteiket. Azt már „élőben” mutatták be, hogy sokféle hasznosítási területe van a hulladék fának, amiből játék és sporteszközök készíthetők. A gyógyulni vágyók ide is eljöttek, mert Gyurcsok József természetgyógyász itt is fogadta őket, és reméljük, hogy legtöbbjüknek sikerült is enyhíteni a fájdalmán, a baján. Alighanem általánosan használható tanácsa azoknak, akik ebben a változékony időben meghűléses betegségtől szenvednek: egy kis kínai balzsamot tegyenek forró vízbe, s avval inhaláljanak. A diósgyőri Várfürdőben az Első Miskolci Party Service vendégei voltunk, mivel a Déli Hírlap számaival léphettek be — egyébként ingyenesen — az olvasóink. Ez az a cég, amely a mostani nyári szezontól kezdve üzemelteti a strandot, és az ottani vendéglátásba is soksok újdonságot vezetett be, a fürdőzők nagy örömére. Mindennek családias jellegét mi is csak megerősíthetjük, hiszen ilyen kellemes, baráti hangulatban telt a születésnapunk zárónapja is. Laczkó Károly, Sátoraljaújhely polgármestere: „a legfontosabb szempont a lakosság terheinek csökkentése .. (Szobán Gabriella felvétele) Gyurcsok József „rendel” ... 4 Déli Dirlan 1994. szeptember 5., hétfő Drágábban szolgáltat a távbeszélő Október elsejétől jelentősen emelkednek a szabad árkategóriába sorolt távbeszélő-szolgáltatások díjai. A számcseréért az eddigi 100 helyett 500 forintot kell majd fizetni, az ébresztés havi díja 20 százalékkal lesz magasabb. A hívott költségére történő R-beszélgetés esetében a különszolgáltatás díja 20 forintról 30-ra nő. Ha valaki távolsági beszélgetésről kér külön adatszolgáltatást, akkor 20 forint helyett 25-öt fizet. Az alapszolgáltatások díja egyelőre változatlan marad. Felvételi a Szinvavölgyieknél A Szinvavölgyi Néptánciskola várja a 6—12 év közötti, a népi tánchoz kedvet érző gyerekeket. Beiratkozni a Bartók Béla Művelődési Házban lehet szombaton reggel 8 órától délután 2 óráig. Megalakul a Vidéki Újságírók Köre Keresi a helyét a MÚOSZ Megyei küldöttválasztás a balatonszéplaki tisztújító közgyűlésre A MÚOSZ választmánya május elején döntött, hogy az idén megtartja tisztújító közgyűlését szeptember 30. és október 2. között Balatonszéplakon. Ezt megelőzendő — megyénként, városonként — küldötteket választanak. Megyénkben a küldöttválasztó értekezletet szeptember 2-án és 3-án tartották Tiszaújvárosban, a Tiszai Erőmű Rt. oktatási központjában. A Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Szervezetének négyéves munkájáról Fekete Béla megyei elnök számolt be, aki a MÚOSZ Országos Választmányának is a tagja. Elöljáróban azt ecsetelte, hogy főleg az írott sajtó területén megyénkben átformálódott a tulajdonosi jogviszony. Az Észak-Magyarország osztrák tulajdonba került, s a Déli Hírlap tulajdonjoga is megváltozott. Szinte valamennyi városban — elsősorban önkormányzati támogatással — létrejöttek a helyi televíziós stúdiók. Ugyanakkor az ötvenes években alapított üzemi lapok 1990 közepéig megszűntek, vagy gazdáit cseréltek. Helyettük megjelentek a városi, térségi, illetve megyei kitekintésű hetilapok. A MÚOSZ megyei szervezete 134 újságírót tart nyilván, ám közülük tagdíjat ebben az esztendőben mindössze 69-en fizettek. Ennek egyik fő oka abban keresendő, hogy a tagdíj kétezer forint, de az 50 százalékos vasúti kedvezményt elvették, a sajtó munkatársaitól. Ezért a MÚOSZ keresi helyét változó társadalmunkban. Viták folynak arról, hogy tisztán érdekvédelmi szervvé váljon, miután a szakmai képviselet önmagában nem elegendő a problémák orvoslására. A vidéki újságírók egyébként is hátrányos helyzetben vannak fővárosi kollégáikkal szemben, ezt még a tanácskozáson jelen levő Bódi Ágnes, a MÚOSZ Országos Elnökségének a tagja is elismerte. A megkülönböztetés felszámolása érdekében ezért a MÚOSZ megyei szervezete javasolta, hogy a balatonszéplaki tisztújító közgyűlésen vitassák meg és hagyják jóvá a Vidéki Újságírók Körének megalakulását. Ez az érdekképviseleti szerv sokkal inkább beleszólhatna a vidéken élő újságírók élet- és munkakörülményeinek alakításába. A tiszaújvárosi küldöttválasztó értekezleten a résztvevők megválasztották a megyei küldötteket Balatonszéplakra. Eszerint Borsod- Abaúj-Zemplén megye újságíró társadalmát a következők képviselik a Balaton partján: Fekete Béla (az Itthon Borsodi Szerkesztősége), Onodvári Miklós (nyugdíjas), Soltész Rudolf (Miskolc Városi TV), Csontos László (Déli Hírlap) és Takács Mariann (Ózdi Maholnap). Párküldött Lovas Lajos (nyugdíjas). ma—