Déli Hírlap, 1994. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)
1994-09-05 / 207. szám
Segített a Soros Alapítvány Gyermektábor a Tardona-völgyben A kazincbarcikai önkormányzat bila tárói üdülőjében —, mely a festői Tardona-völgyben található, Kazincbarcika és Tardona között félúton — augusztusban ez évben immár második alkalommal szervezett tábort a Magyar Máltai Szeretetszolgálat városi szervezete. A 240 nyilvántartott asztmás gyermek közül újabb 20 töltötte ott az időt kellemesen, 6—14 évesek. A táborvezető feladatát Cégény Mariann, a Központi Általános Iskola tanítónője látta el, munkáját négy gyermekfelügyelő segítette. A gyermekeknek tartalmas és változatos programot állítottak össze. Felkeresték a tardonai Jókai-emlékházat, kirándultak az Ibolyás-völgybe és a Három-Árokhoz is elmentek. Volt játékos szellemi vetélkedő, akadályverseny, papírhajtogatás, elmebajnokság, számháború. Mindezeken túl bőrgyógyász szakorvos is tartott előadást. — A gyerekek a környezet rendjéért és tisztaságáért — vetélkedve — sokat tettek. Szüleik naponta látogathatták őket. A meleg étkezést a kazincbarcikai kórház biztosította, s a máltaiak mikrobusza szállította. A tábor megvalósítását — miként az előző kétheteset, sőt a jövő évit is — a Soros György Alapítványhoz benyújtott pályázattal elnyert 500 ezer forint tette lehetővé. A szülőknek nem kellett térítést fizetniük. Dr. Kocsis Zsoltnétól, az MMSZ elnökhelyettesétől megtudtuk: a táborban a gyermekek között megbetegedés nem történt. A tábort egyébként a városi orvosi ügyelettel állandó telefonvonal kötötte össze. Miután a gyermekeket a városi környezetből a majdnem érintetlen természetbe vitték ki, ez a hét a felüdülésüket, regenerálódásukat jól szolgálta. A Soros György Alapítványtól elnyert összeg fele a jövő évi táborozást már biztosítja. (széplaki) Dr. Kovács Ferenc kitüntetése A Magyar Köztársaság elnöke dr. Kovács Ferenc dékánnak, a Miskolci Egyetem Bányászati és Geotechnikai Tanszéke tanszékvezető egyetemi tanárának a hazai bányászat érdekében kifejtett több évtizedes kiemelkedő szakmai, tudományos munkája elismeréseként A Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje kitüntetést adományozta szeptember 2-án. A bányásznap alkalmából tartott országos rendezvényen a kitüntetést Horn Gyula, a Magyar Köztársaság kormányának elnöke adta át. MUNKANÉLKÜLISÉG BORSODBAN I. A válság egyre mélyebb Borsod - Abaúj-Zemplén megye munkaügyi kirendeltségei, irodái 1994. július végén együttesen 59 306 munkanélkülit tartottak nyilván, 600-zal, 1 százalékkal többet, mint június végén. A kirendeltségekkel rendszeresen kapcsolatot tartó, regisztrált munkanélküliek száma a 10 hónapja tartó folyamatos apadás után ebben a hónapban újra növekedésnek indult. A létszámnövekedés mintegy 5400 távozás, s több mint 0000 fő új vagy ismételt jelentkezése révén valósult meg. A hónap folyamán első ízben munkanélkülivé váltak több, mint 4400-an, többségük — közel 2700 fő (61 százalék), zömében középiskolás pályakezdő fiatal; a „nem pályakezdő” munkanélküliek száma — 1700 fő — kissé meghaladta az év folyamán tapasztalt havi létszámot. • TARTÓS REMÉNYTELENSÉG A regisztrált munkanélküliek létszámadatának felhasználásával számolt munkanélküliségi ráta az elmúlt havi 16,6 százalékról 16,8-ra emelkedett, azaz a megye gazdaságilag aktív népességének 1/6-a nyilvántartott munkanélküli. A munkanélküli-ellátását kimerítő, álláshoz továbbra sem jutó, s — a család még megfelelő anyagi viszonyai következtében — jövedelempótló támogatásban sem részesülők rétege sem apad megyénkben. Megyénkben széles, még aktív korban lévő (vagy újonnan azzá váló fiatal) rétegek kerültek tartósan reménytelen helyzetbe, álláskilátásaik jelentősen megromlottak, korábban felhalmozott tartalékaik kifogytak (iskolázatlanok, szakképzetlenek vagy a válságszakmákban képzettek, pályakezdők, idősebbek, csökkent munkaképességűek, elmaradott vagy válságtérségekben élők stb.). • MI VAN A JÉGHEGY CSÚCSA ALATT? A több éve tartó és megyénkben rendkívüli nagyarányú munkanélküliség napjainkra állandósított egy széles, fokozatosan passzivitásba vonuló, perspektívát vesztett réteget. E réteg létszámváltozásának nyomonkövetése meglehetősen bizonytalan, de abból, hogy a munkanélküli ellátásból kikerülők hosszú idő óta folyamatosan több, mint 6/10-e álláskilátás nélkül veszti el ellátási jogosultságát, s létszámuk növekedésétől a szociális támogatást szerzők létszámemelkedése jelentősen elmarad, e réteg bővülésére lehet következtetni. Erre tekintettel, az egzaktan mérhető adatok mutatta állapotnál mélyebb a foglalkoztatási válság megyénkben. Ez évben közép- vagy felsőfokú tanulmányaikat befejezett mintegy 11 ezer pályakezdő fiatal közül júliusban közel 2700-an fordultak segítségért kirendeltségekhez. A megyei munkanélküliség legaggasztóbb válságtünete, hogy rendkívül magas, 82,2 százalékos a tartósan — ezen belül 69,6 százalékos a több, mint egy éve — munkanélküli személyek aránya (júniusban 86,6 százalék, illetve 71,2 százalék volt), létszámuk csaknem 50 000 fő. • ÚTILAPU PÁLYAKEZDŐKNEK A megye munkaügyi szempontból elhatárolt körzeteinek túlnyomó többségében június-július hónapok között növekedett a regisztrált munkanélküliek száma, arányait tekintve leginkább Tiszaújváros (7,1 százalékkal), Kazincbarcika (5,7 százalékkal), Sajószentpéter (4,7 százalékkal) és Putnok (4,3 százalékkal) térségében, máshol a növekedési arány átlag körüli volt. Ózd, Gönc, Szikszó és Mezőkövesd térségében viszont az újonnan jelentkezők létszáma elmaradt a főként egy évnél régebben nyilvántartottak közül kikerülők létszámától, s ez 2—14 százalékos létszámapadást eredményezett. Ezekben a körzetekben — Ózd kivételével — viszonylag kevés a pályakezdőként regisztrált munkanélküliek száma, arányuk is elmarad a megyei átlagtól. Ózd körzetében viszont az újonnan jelentkezettek korábbinál jóval magasabb (zömében itt is pályakezdők) létszámát jelentősen felülmúlta a nyilvántartott, főként tartósan munkanélküliek közül kiesőké. A munkanélküliségi ráta mértéke szerinti, korábban is jellemző, kistérségi különbségek alig módosultak, a regisztráltak száma alapján Miskolc, Tiszaújváros és Mezőkövesd térségében a megyei átlagnál enyhébb, a többi körzetben nehezebb a helyzet, különösen a megye észak-északkeleti régiójában. (Folytatjuk) Módosítani kell a város idei költségvetését Miskolc város képviselőtestületének legutóbbi ülésére — noha számos egyéb napirendi pont is volt !— a város idei költségvetésének elkerülhetetlen korrekciója nyomta rá bélyegét: szinte minden témánál felmerült, hogy amilyen szigorúan csak lehet, csökkenteni kell a kiadásokat, legyen az működési, vagy beruházási költség. A tekintetben mindenki egyetért, hogy a város 2 milliárd forintot megközelítő forráshiánya túl sok, a vita arról folyik, hogyan és milyen mértékben csökkenthetők a kiadások. A korrekció sürgős, valószínű, hogy ez ügyben még a következő rendes közgyűlést megelőzően rendkívüli ülést hívnak össze. A város költségvetésének első féléves végrehajtásáról folyó vita során Kobold Tamás alpolgármester aggasztó jövőképet festett: ha nem sikerül drasztikusan csökkenteni a kiadásokat, és nem kezdődik el az intézményrendszer sokszor és sokak által sürgetett átalakítása, a város az elkövetkezendő évek során hitelfelvételi kényszerpályára sodródhat, ami végső soron hitelképtelenséghez vezethet. Az alpolgármester egyebek mellett néhány megkötött szerződéstől való elállást, és a további szerződések megkötésének felfüggesztését is javasolta. Hasonló szempontok, és ellentmondó érvek merültek fel a Gárdonyi Géza Művelődési Házzal kapcsolatban is. Az épületegyüttesre 1991— 93 között kereken 26 millió forintot költött a város, majd 1993 végén leálltak a munkák. Az üresen álló épület azóta évente több mint kétmillió forintba kerül (őrzés stb.). A már korábban elkészült rekonstrukciós tervek megvalósítása 55 millió forintba kerülne, a további működése évente 15 millióba. Most arról kellett dönteni, eladják-e az épületegyüttest, vagy megtartják eredeti funkcióját, és vállalja a város az anyagi források biztosítását az 1995-ös költségvetésből. A testület — minimális többséggel — az utóbbi változat mellett döntött. Szintén üresen áll, és sok pénzbe kerül a Városház téri Almássy-kúria is. Itt nem jöhet szóba az eladás, hiszen jelenleg per folyik a város és a megye között a tulajdonjog eldöntése tárgyában: ma ott tart az ügy, hogy a megyei önkormányzat hajlandó lenne belemenni egy 50—50 százalékos tulajdoni arányba. A hozzászólók többsége egyetértett abban, hogy jó lenne, ha ez a szép épület valamiféle kulturális funkciót kaphatna. A karsztvízforrások évente 50—70 millió köbméternyi jóízű ivóvizet adnak, a vízgyűjtő területek szennyezése azonban kérdésessé teszi, meddig használhatók ezek a források. Egy 1992- ben elvégzett vizsgálat során a karsztforrásokból vett minták jelentős hányadában találtak coli- és nitrátos szennyezést, a szükséges lépéseket nem lehet sokáig halogatni. Most épül Ómassa szennyvízvezeték-csatornája, vele párhuzamosan az ivóvízvezeték, és előbbutóbb remélhetően megvalósul a többi bükki településen is. A minőségromlást azonban csak úgy lehet megállítani, ha minden érintett települést bevonva, jó megoldást találnak a biztonságos (a vízbázis hosszú távú fennmaradását garantáló) vízkivételi módokra és mennyiségekre, valamint minden eszközzel megakadályozzák a vízgyűjtő terület szennyezését. A közgyűlés most arról döntött, hogy megvalósíthatósági tervet kell készíteni a térség fenntartható vízgazdálkodásáról, s ezért fel kell venni a kapcsolatot az érintett önkormányzatokkal. Káté A Gárdonyit megtartják... 1994. szeptember 5., hétfő A postás többször csenget Pótlék a pótlékhoz Már a hónap elején folyósítják A családi pótlék folyósításának időpontja változott — kaptuk a hírt a Borsod Megyei Egészségbiztosítási Pénztártól. Érdeklődésünkre Kasza Ferencné osztályvezető elmondta: eddig Budapesten tartották nyilván és onnan is postázták a gyerekek után járó járadékot. Ám a közelmúltban változott az ügymenet, s ezt a feladatot a megyei igazgatóságok vették át. Megyénk illetékesei úgy ítélték meg: gyorsabb és gördülékenyebb a folyamat akkor, ha nem a megszokott rend szerint, hónap végén folyósítják, hanem a hónap elején. Augusztusban pedig már eszerint is küldték ki a családi pótlékokat. Ez pedig sokakat megzavart, konstatálta Kasza Ferencné. Úgy gondolták, hogy valamilyen plusz, rendkívüli kiegészítést kaptak. Ám ez nem így van. S amire még az egészségbiztosítási pénztáriak felhívták a figyelmet: az összegek folyósítása nem a lakóterületek, hanem a nyilvántartási számok alapján történik. Ezért tehát gyakran és sok helyen előfordulhat, hogy akár közvetlen szomszédoknak sem egyszerre viszi ki a postás a családi pótlékot. Déli Hírlap 3