Déli Hírlap, 1994. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)

1994-09-05 / 207. szám

Segített a Soros Alapítvány Gyermektábor a Tar­do­na-völgyben A kazincbarcikai önkor­mányzat bi­la­ tárói üdülőjé­ben —, mely a festői Tar­­dona-völgy­ben található, Ka­zincbarcika és Tardona kö­zött félúton — augusztusban ez évben immár második al­kalommal szervezett tábort a Magyar Máltai Szeretet­szolgálat városi szervezete. A 240 nyilvántartott asztmás gyermek közül újabb 20 töl­tötte ott az időt kellemesen, 6—14 évesek. A táborvezető feladatát Cégény Mariann, a Közpon­ti Általános Iskola tanítónő­je látta el, munkáját négy gyermekfelügyelő segítette. A gyermekeknek tartalmas és változatos programot állítot­tak össze. Felkeresték a tar­­donai Jókai-emlékházat, ki­rándultak az Ibolyás-völgy­­be és a Három-Árokhoz is elmentek. Volt játékos szel­lemi vetélkedő, akadályver­seny, papírhajtogatás, elme­bajnokság, számháború. Mindezeken­­ túl bőrgyógyász szakorvos is tartott előadást. — A gyerekek a környe­zet rendjéért és tisztaságá­ért — vetélkedve — sokat tettek. Szüleik naponta láto­gathatták őket. A meleg ét­kezést a kazincbarcikai kór­ház biztosította, s a máltai­ak mikrobusza szállította. A tábor megvalósítását — miként az előző kétheteset, sőt a jövő évit is — a Soros György Alapítványhoz be­nyújtott pályázattal elnyert 500 ezer forint tette lehető­vé. A szülőknek nem kel­lett térítést fizetniük. Dr. Kocsis Zsoltnétól, az MMSZ elnökhelyettesétől megtudtuk: a táborban a gyermekek között megbete­gedés nem történt. A tábort egyébként a városi orvosi ügyelettel állandó telefonvo­nal kötötte össze. Miután a gyermekeket a városi környezetből a majd­nem érintetlen természetbe vitték ki, ez a hét a felüdü­lésüket, regenerálódásukat jól szolgálta. A Soros György Alapít­ványtól elnyert összeg fele a jövő évi táborozást már biztosítja. (széplaki) Dr. Kovács Ferenc kitüntetése A Magyar Köztársaság el­nöke dr. Kovács Ferenc dé­kánnak, a Miskolci Egyetem Bányászati és Geotechnikai Tanszéke tanszékvezető egyetemi tanárának a hazai bányászat érdekében kifej­tett több évtizedes kiemelke­dő szakmai, tudományos munkája elismeréseként A Magyar Köztársasági Ér­demrend Középkeresztje ki­tüntetést adományozta szep­tember 2-án. A bányásznap alkalmából tartott országos rendezvényen a kitüntetést Horn Gyula, a Magyar Köz­társaság kormányának elnö­ke adta át. MUNKANÉLKÜLISÉG BORSODBAN I. A válság egyre mélyebb Borsod - Abaúj-Zemplén megye munkaügyi kirendelt­ségei, irodái 1994. július vé­gén együttesen 59 306 mun­kanélkülit tartottak nyilván, 600-zal, 1 százalékkal többet, mint június végén. A kiren­deltségekkel rendszeresen kapcsolatot tartó, regisztrált munkanélküliek száma a 10 hónapja tartó folyamatos apadás után ebben a hónap­ban újra növekedésnek in­dult. A létszámnövekedés mintegy 5400 távozás, s több mint 0000 fő új vagy ismé­telt jelentkezése révén való­sult meg. A hónap folyamán első ízben munkanélkülivé váltak több, mint 4400-an, többségük — közel 2700 fő (61 százalék), zömében kö­zépiskolás pályakezdő fiatal; a „nem pályakezdő” munka­­nélküliek száma — 1700 fő — kissé meghaladta az év folyamán tapasztalt havi létszámot. • TARTÓS REMÉNYTELENSÉG A regisztrált munkanélkü­liek létszámadatának fel­­használásával számolt mun­kanélküliségi ráta az elmúlt havi 16,6 százalékról 16,8-ra emelkedett, azaz a megye gazdaságilag aktív népessé­gének 1/6-a nyilvántartott munkanélküli. A munkanél­küli-ellátását kimerítő, állás­hoz továbbra sem jutó, s — a család még megfelelő anya­gi viszonyai következtében — jövedelempótló támoga­tásban sem részesülők réte­ge sem apad megyénkben. Megyénkben széles, még ak­tív korban lévő (vagy újon­nan azzá váló fiatal) réte­gek kerültek tartósan re­ménytelen helyzetbe, állás­kilátásaik jelentősen meg­romlottak, korábban felhal­mozott tartalékaik kifogytak (iskolázatlanok, szakképzet­­lenek vagy a válságszak­­mákban képzettek, pályakez­dők, idősebbek, csökkent munkaképességűek, elmara­dott vagy válságtérségekben élők stb.). • MI VAN A JÉGHEGY CSÚCSA ALATT? A több éve tartó és me­gyénkben rendkívüli nagy­arányú munkanélküliség napjainkra állandósított egy széles, fokozatosan passzivi­tásba vonuló, perspektívát vesztett réteget. E réteg lét­számváltozásának nyomon­­követése meglehetősen bi­zonytalan, de abból, hogy a munkanélküli ellátásból ki­kerülők hosszú idő óta fo­lyamatosan több, mint 6/10-e álláskilátás nélkül veszti el ellátási jogosultságát, s lét­számuk növekedésétől a szo­ciális támogatást szerzők létszámemelkedése jelentő­sen elmarad, e réteg bővü­lésére lehet­­ következtetni. Erre tekintettel, az egzaktan mérhető adatok mutatta ál­lapotnál mélyebb a foglal­koztatási válság megyénk­ben. Ez évben közép- vagy fel­sőfokú tanulmányaikat befe­jezett mintegy 11 ezer pá­lyakezdő fiatal közül július­ban közel 2700-an fordultak segítségért kirendeltségek­hez. A megyei munkanélküli­ség legaggasztóbb válságtü­nete, hogy rendkívül magas, 82,2 százalékos a tartósan — ezen belül 69,6 százalékos a több, mint egy éve — mun­kanélküli személyek aránya (júniusban 86,6 százalék, il­letve 71,2 százalék volt), lét­számuk csaknem 50 000 fő. • ÚTILAPU PÁLYAKEZDŐKNEK A megye munkaügyi szem­pontból elhatárolt körzetei­nek túlnyomó többségében június-július hónapok között növekedett a regisztrált munkanélküliek száma, ará­nyait tekintve leginkább Ti­­szaújváros (7,1 százalékkal), Kazincbarcika (5,7 százalék­kal), Sajószentpéter (4,7 szá­zalékkal) és Putnok (4,3 szá­zalékkal) térségében, máshol a növekedési arány átlag kö­rüli volt. Ózd, Gönc, Szik­szó és Mezőkövesd térségé­ben viszont az újonnan je­lentkezők létszáma elmaradt a főként egy évnél régebben nyilvántartottak közül kike­rülők létszámától, s ez 2—14 százalékos létszámapadást eredményezett. Ezekben a körzetekben — Ózd kivételével — viszony­lag kevés a pályakezdőként regisztrált munkanélküliek száma, arányuk is elmarad a megyei átlagtól. Ózd kör­zetében viszont az újonnan jelentkezettek korábbinál jó­val magasabb (zömében itt is pályakezdők) létszámát je­lentősen felülmúlta a nyil­vántartott, főként tartósan munkanélküliek közül ki­esőké. A munkanélküliségi ráta mértéke szerinti, korábban is jellemző, kistérségi különb­ségek alig módosultak, a re­gisztráltak száma alapján Miskolc, Tiszaújváros és Me­zőkövesd térségében a me­gyei átlagnál enyhébb, a töb­bi körzetben nehezebb a helyzet, különösen a megye észak-északkeleti régiójában. (Folytatjuk) Módosítani kell a város idei költségvetését Miskolc város képviselő­­testületének legutóbbi ülé­sére — noha számos egyéb napirendi pont is volt !— a város idei költségvetésének elkerülhetetlen korrekciója nyomta rá bélyegét: szinte minden témánál felmerült, hogy amilyen szigorúan csak lehet, csökkenteni kell a kiadásokat, legyen az mű­ködési, vagy beruházási költ­ség. A tekintetben mindenki egyetért, hogy a város 2 milliárd forintot megközelí­tő forráshiánya túl sok, a vita arról folyik, hogyan és milyen mértékben csökkent­hetők a kiadások. A korrek­ció sürgős, valószínű, hogy ez ügyben még a következő rendes közgyűlést megelőző­en rendkívüli ülést hívnak össze. A város költségvetésének első féléves végrehajtásáról folyó vita során Kobold Ta­más alpolgármester aggasztó jövőképet festett: ha nem sikerül drasztikusan csök­kenteni a kiadásokat, és nem kezdődik el az intéz­ményrendszer sokszor és so­kak által sürgetett átalakí­tása, a város az elkövetke­zendő évek során hitelfelvé­teli kényszerpályára sodród­hat, ami végső soron hitel­­képtelenséghez vezethet. Az alpolgármester egyebek mel­lett néhány megkötött szer­ződéstől való elállást, és a további szerződések megkö­tésének felfüggesztését is ja­vasolta. Hasonló szempontok, és ellentmondó érvek merültek fel a Gárdonyi Géza Műve­lődési Házzal kapcsolatban is. Az épületegyüttesre 1991— 93 között kereken 26 millió forintot költött a város, majd 1993 végén leálltak a munkák. Az üresen álló épület azóta évente több mint kétmillió forintba ke­rül (őrzés stb.). A már ko­rábban elkészült rekonstruk­ciós tervek megvalósítása 55 millió forintba kerülne, a további működése évente 15 millióba. Most arról kellett dönteni, eladják-e az épület­­együttest, vagy megtartják eredeti funkcióját, és vállal­ja a város az anyagi forrá­sok biztosítását az 1995-ös költségvetésből. A testület — minimális többséggel — az utóbbi változat mellett döntött. Szintén üresen áll, és sok pénzbe kerül a Városház téri Almássy-kúria is. Itt nem jöhet szóba az eladás, hiszen jelenleg per folyik a város és a megye között a tulajdonjog eldöntése tár­gyában: ma ott tart az ügy, hogy a megyei önkormány­zat hajlandó lenne belemen­ni egy 50—50 százalékos tu­lajdoni arányba. A hozzá­szólók többsége egyetértett abban, hogy jó lenne, ha ez a szép épület valamiféle kulturális funkciót kaphatna. A karsztvízforrások éven­te 50—70 millió köbméter­nyi jóízű ivóvizet adnak, a vízgyűjtő területek szennye­zése azonban kérdésessé te­szi, meddig használhatók ezek a források. Egy 1992- ben elvégzett vizsgálat so­rán a karsztforrásokból vett minták jelentős hányadában találtak coli- és nitrátos szennyezést, a szükséges lé­péseket nem lehet sokáig halogatni. Most épül Ómas­­sa szennyvízvezeték-csator­nája, vele párhuzamosan az ivóvízvezeték, és előbb­­utóbb remélhetően megvaló­sul a többi bükki települé­sen is. A minőségromlást azonban csak úgy lehet meg­állítani, ha minden érintett települést bevonva, jó meg­oldást találnak a biztonsá­gos (a vízbázis hosszú távú fennmaradását garantáló) vízkivételi módokra és men­­­nyiségekre, valamint minden eszközzel megakadályozzák a vízgyűjtő terület szennye­zését. A közgyűlés most arról döntött, hogy megvalósítha­tósági tervet kell készíteni a térség fenntartható víz­­gazdálkodásáról, s ezért fel kell venni a kapcsolatot az érintett önkormányzatokkal. Káté A Gárdonyit megtartják... 1994. szeptember 5., hétfő A postás többször csenget Pótlék a pótlékhoz Már a hónap elején folyósítják A családi pótlék folyósí­tásának időpontja változott — kaptuk a hírt a­­ Borsod Megyei Egészségbiztosítási Pénztártól. Érdeklődésünkre Kasza Fe­­rencné osztályvezető elmond­ta: eddig Budapesten tartot­ták nyilván és onnan is pos­tázták a gyerekek után járó járadékot. Ám a közelmúlt­ban változott az ügymenet, s ezt a feladatot a megyei igazgatóságok vették át. Me­gyénk illetékesei úgy ítélték meg: gyorsabb és gördüléke­nyebb a folyamat akkor, ha nem a megszokott rend sze­rint, hónap végén folyósít­ják, hanem a hónap elején. Augusztusban pedig már eszerint is küldték ki a csa­ládi pótlékokat. Ez pedig so­kakat megzavart, konstatál­ta Kasza Ferencné. Úgy gon­dolták, hogy valamilyen plusz, rendkívüli kiegészítést kap­tak. Ám ez nem így van. S amire még az egészség­­biztosítási pénztáriak felhív­ták a figyelmet: az összegek folyósítása nem a lakóterü­letek, hanem a nyilvántar­tási számok alapján törté­nik. Ezért tehát gyakran és sok helyen előfordulhat, hogy akár közvetlen szomszédok­nak sem egyszerre viszi ki a postás a családi pótlékot. Déli Hírlap 3

Next