Déli Hírlap, 1995. október (27. évfolyam, 231-255. szám)

1995-10-13 / 241. szám

Tojást szerelő csereháti asszonyok Kinder-meglepetés Homrogdnak A gyerekek körében oly köz­kedvelt Kinder-tojás figuráinak az összeszerelő üzemét avatták tegnap a csereháti Homrogdon. Öt esztendő alatt ez az első na­gyobb létszámú munkahelyte­remtés a térségben. Juhász Imre, Homrogd polgár­­mesterének tájékoztatása szerint nem mindennapi körülmények kö­zött, alig egy hónap leforgása alatt üzemelték be a műanyag-össze­szerelő egységet. És hogy hogyan kerültek a Kinderek Homrogdra? Egy miskolci vállalkozó, a Rapid Boy Rt. tulajdonosa az iránt érdek­lődött szeptember elején a Csere­­háti Településszövetség gagyven­dégi gazdaságfejlesztő irodájá­ban, hogy melyik települést tud­ják ajánlani vállalkozása számára, ahol betanított munkásokat tudna alkalmazni a Kinder-játékok ös­­­szeszerelésére. Homrogd polgár­­mestere kapva kapott a lehetősé­gen és felajánlotta, hogy a helyi kultúrház épületét az önkormány­zat karbantartó brigádjával - ter­mészetesen vállalkozásban - átala­kíttatja az üzem számára. Alig egy hónap leforgása alatt el is készült a műhely. Jelenleg harminc - azelőtt - jövedelempótló támogatáson lévő hölgy dolgozik az összeszere­lőben. Egy-két hónap múlva azon­ban, amikor áttérnek a kétműsza­­kos termelésre, már százan keres­hetik itt a kenyerüket. A betanítás időszakában két hó­napig a minimálbért vihetik haza, később, ha teljesítik a normát, akár 20 ezer forintot is kereshetnek az egyszerű, szakértelmet nem igény­lő munkával. A próbaidő alatt lo­gikai játékok kerülnek a műanyag tojásba, de a tervek szerint a játé­kok hétről hétre változnak majd. A polgármesteri hivatal úgy tervezi, hogy minden egyes darabból eltesz egy-egy mintapéldányt, hogy majd a későbbiekben idegenforgalmi látványosságként egy Kinder-tojás­­múzeumot is megnyithassanak. (maros) Logikai játékokat rejtenek el az asszonyok a műanyag tojás­ba. (Varga Beáta felvétele) Választási hirdetmény Értesítem Miskolc város vá­lasztópolgárait, hogy az 1995. november 19-ei kisebbségi ön­­kormányzati választásra készí­tett választói nyilvántartást ok­tóber 16-tól október 24-ig köz­szemlére teszem. A nyilvántartás megtekint­hető a Városház tér 8. sz. (III. udvar, fszt.) alatti választási irodában, ahol az abba való fel­vétel, illetőleg az abból való ki­hagyás miatti kifogást is elő lehet terjeszteni. A nyilvántartásba való fel­vételről szóló értesítést minden választópolgár részére október 18-áig postázzuk. Jegyző Az egészségbiztosítási pénztár Statisztikai évkönyve Merjünk-e táppénzre menni? Ki tudja hány miniszternek kell még lemondania ahhoz, hogy a kormány megnyugtató döntést hozzon a táppénzről. Mint hírlik, ha nem a „volt” munkaügyi miniszter nézetei sze­rint dönt a kormány, akkor ki­látásba helyezte lemondását az igazságügy-miniszter után a népjóléti miniszter is. Valószínű­leg segít az eligazodásban, lega­lábbis a megyei ügyeket illetően, a Borsod-Abaúj-Zemplén Me­gyei Egészségbiztosítási Pénztár 1994. évi statisztikai évkönyve. Igaz, az értelmező szöveges rész meglehetősen rövid, de a statiszti­ka, mondják, önmagáért beszél. V­alószínűleg a szakemberek a sorok között is tudnak olvasni. Mi most megkíséreljük, amolyan kedvcsiná­lóként fölvázolni az évkönyv főbb elemeit, és kicsit részletesebben szólunk a táppénzről. A későbbi­ekben az egészségbiztosítási pénz­tár igazgatójával készült interjú ke­retében elemezzük az adatokat. A táppénzes helyzetet taglalva az évkönyv a keresőképtelenség részletező adatait közli, valamint a gyermekápolási táppénzes adato­kat, az üzemi baleseti táppénzes adatokat és a nemzetgazdasági ága­zat szerint szerepelteti a táppénze­sek arányát. Külön fejezet foglalkozik az anyasági ellátásokkal, ezen belül a terhességi gyermekágyi segélye­zéssel, a várandósági pótlékkal, a gyeddel és a gyessel. Nézzük közelebbről a táppénzes helyzet alakulását. Az 1992. évi XCII. tv. alapján 1992. január 1-től ,,a dolgozót a betegsége miatti ke­resőképtelensége idejére - ide nem értve a társadalombiztosítási sza­bályok szerinti üzemi balesetet és foglalkoztatási betegség miatti ke­resőképtelenséget, naptári éven­ként 10 munkanap betegszabadság illeti meg", vagyis a munkáltató 10 nap betegszabadságot köteles fizetni az arra jogosultnak. Egyéb­ként a táppénzre jogosulti létszám a vizsgált időszak alatt jelentős csökkenést mutat megyénkben, ugyanis 1994-ben, ha az 1992-es adatokhoz viszonyítjuk, csaknem 44 ezerrel kevesebb volt az alkal­mazásban álló biztosítottak száma Borsod-Abaúj-Zemplén megyé­ben. A keresőképtelenek napi átla­gos létszáma összességében emel­kedést mutat, azonban míg a táp­pénzes napi átlagos létszám emel­kedett, addig a betegszabadságon lévők napi átlagos létszáma foko­zatosan csökken. Az egy táppén­zes esetre jutó keresőképtelen nap táppénz esetében 36,5 volt, a be­tegszabadság 6,3. Elgondolkodtató, hogy a beteg gyermek ápolása címén kereső­­képtelenek napi átlagos létszáma 22,8 százalékkal, a táppénzes ese­tek száma 24,7 százalékkal volt ke­vesebb mint 1992-ben. Ha a táppénzesek arányát nem­zetgazdasági ágazat szerint vizs­gáljuk, kiderül, hogy a bőr-, szőr­me- és cipőipar előkelő helyen sze­repel, sőt a textil- és ruhaipar vezet, valószínűleg az ok nem más, mint hogy ezekben az ágazatokban fő­ként nőket alkalmaznak. Továbbra is sokan voltak táppénzen a bányá­szok közül, de 1993-hoz képest például ez az arány csökkent, nö­vekedett viszont a gép- és gépi be­ruházási iparon belül. Borsod-Abaúj-Zemplén me­gyében sem a táppénz jelenti az egészségbiztosítási alap kiadásai­nak legnagyobb tételét, és ez or­szágosan is igaz, mert például ettől lényegesen nagyobb a gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz-tá­mogatás. Valószínűleg azért jutott eszébe a pénzügyi kormányzatnak, hogy a munkáltatókra rakja az újabb táppénzterheket, mert való igaz, növekednek a kiadások, a be­vétel viszont véges. Hogy ezután ennek az elképzelésnek milyen sú­lyos következményei lehetnek, nemcsak a munkáltatóra, hanem a munkavállalóra is, azt csak sejteni lehet. K. I. Orbán Viktor EU-tagságunk lehetőségeiről A Nyugat felelős Közép-Európa sorsáért Helyzet­ és jövőkép magyar szemmel címmel Orbán Viktor, a Fidesz — Magyar Polgári Párt elnöke az Európai Unióhoz való csatlakozás lehetőségeiről, esélyeiről tartott előadást a Páneurópa Unió Magyaror­szági Egyesülete megyei szervezetének meghívására tegnap Miskolcon. Az előadást megelőző sajtótájékoztatón a társpártok megyei vezetőinek részvételével szó esett a körvonalazódó polgári szövetségről is. Mile Lajos, az MDF megyei elnö­ke a polgári szövetséggel kapcsolat­ban arról számolt be a sajtótájékoz­tatón, hogy tegnap délután először találkozott egymással az MDF, a KDNP és a Fidesz megyei vezetése. Rangot adott a találkozónak, hogy Orbán Viktor, a Fidesz elnöke is részt vett a megbeszélésen. A leg­fontosabb feladatnak Mile Lajos azt tartotta, hogy a választások óta meg­lévő átmeneti időszak lezárásaként választ kellene adni a felmerült kérdésekre. Ezek közé tartozik az is, hogy a három ellenzéki párt a polgári szövetséget, vagy más for­mát válasszon az együttműködés­re. Természetesen ebben benne van az együtt nem működés lehe­tősége is. Hasonlóképpen véleke­dett Répássy Róbert, a Fidesz me­gyei alelnöke, míg dr. Sója Szabolcs elmondta, hogy a KDNP álláspontját ebben a kérdésben a november 10- 11-én ülésező országos választmány hivatott eldönteni. A Technika Háza nagytermében megtartott előadásában Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy az Eu­rópa Unió jövőjével kapcsolatban a tagországok véleménye is erősen megoszlik. Nagyon leegyszerűsít­ve a dolgokat a németek erős Eu­rópát, erős intézményeket, az an­golok gyenge Európát és gyenge intézményeket, míg a franciák erős Európát és gyenge intézményeket szeretnének látni. Orbán Viktor szerint azonban az angolok és a németek elképzeléseibe belefér az unió bővítése. Nem támogatják a­­zonban Magyarország EU-tagsá­­gát a mediterrán országok. Ennek elsősorban gazdasági okai vannak, hiszen ők a bővítést követően nem kapnak, inkább adnak. Ezt érthető­en szeretnék elkerülni. Természetesen a Nyugatot azért komoly felelősség terheli Közép- Európa sorsával kapcsolatban. Ebben közrejátszik az, hogy 1990- ben az EU-tagországoknak sem volt meg a jövőképe Európával kapcsolatban, ezért is maradt el az országok gyors befogadása az Uni­óba, illetve a NATO-ba. Az orosz újraszerveződés nagy ütemben folyik. A harmadik kon­centrikus körben helyezkedik el Oroszország körül hazánk is. Ve­lünk kapcsolatban Orbán Viktor szerint az a szándék, hogy meg kí­vánják akadályozni, hogy Orosz­országgal szembenálló integráció részévé váljunk. Információk sze­rint már érkezett onnan levél a ma­gyar kormányhoz, hogy miként le­hetne a régió gazdasági együttmű­ködését újraszervezni. Sz. B. A Fidesz - Magyar Polgári Párt elnöke találkozott az ellenzéki pártok megyei vezetőivel. Képünkön (balról) Mile Lajos, az MDF megyei elnöke, dr. Sója Szabolcs, a KDNP megyei elnöke, Orbán Viktor, valamint dr. Répássy Róbert, a Fidesz megyei alelnöke. Az aszály közbeszólt (2.) Az idén sem jött be a kukorica Az ország északkeleti sarká­ban kevés olyan jó adottságú ku­koricatermő vidék van, mint Bé­késben, Bácskában, vagy Fejér­ben, ám ennek ellenére me­gyénkben is a tengeri a legna­gyobb vetésterületen termelt ka­pásnövény. Az elmúlt évi gyen­gébb termés után az idén jobbra számítottak a gazdák. A kukoricatermelők egyik szeme sír, a másik meg nevet. Az aszály következtében jelentősen visszaesett a terméshozam, de az árak itt is fel­felé mozognak, akárcsak a búzánál. Bár a legtöbb termelő egyben fel­használó is, mivel a kukoricával a saját állatállományt etetik. A me­gyében 40 858 hektáron termett ten­geri, amelyből 64 százalékkal ré­szesedik a kistermelői szektor. Az aszály mellett az alacsony termelési színvonal is közrejátszik abban, hogy rendkívül alacsony, mindössze 3,5 tonnás hektáronkénti termésátla­got prognosztizálnak megyei szinten a szakemberek. Dél-Borsodban elég sok kukoricát lesilóztak zöld takar­mánynak. Kövesd környékén pél­dául az 5 tonnás várakozással szemben csak 3,9 tonna termett hektáronként. A jó adottságokkal rendelkező szerencsi löszön 4,5-5 tonna várható, ám ez is elég alapo­san elmarad az itt megszokott 7-8 tonnától. Sárospatak és környéke nem igazán kukoricatermő vidék, ám mivel az aszály itt nem éreztette hatását, 5,5-6 tonnás átlagra szá­mítanak, ami az egyik legjobbnak ígérkezik a megyében. A terméshozamok értékelésé­nél figyelembe kell venni a fel­használt műtrágya mennyiségét is. A gabona-terméktanács kimutatá­sa szerint 1989-ben még több, mint 200 kilót szórtak ki hektáronként, 1993-ban csak 37 kilót, az idén pedig 60-at. Ennek fényében már­­ érthető, hogy miért volt kénytelen megszüntetni a műtrágyatermelést három éve a Borsodchem Rt. .. A gazdák egyedül annak örül­hetnek, hogy a búzát követően a kukorica ára is elmozdult a korábbi szintről, már most 15-18 ezer fo­rint között mozog tonnánként, s várhatóan tovább emelkedik, bár ezt még a dunántúli jobb termés megállíthatja, a pénzvilág reakció­ja pedig szinte kiszámíthatatlan. A cukorrépa betakarítása az el­múlt hónap utolsó harmadában in­dult meg, mivel a Szerencsi Cukor­gyár szeptember 23-án kezdte el a feldolgozást. A répa szedése a gyár ütemezése alapján történik a megye 3896 hektáros termőterüle­tén. A répafelügyelők becslése szerint átlagosan 30 tonnás hektá­ronkénti termés várható. Szerencs környékén 50 tonnával, Sárospata­kon pedig 40 tonnával kalkulál­nak, tehát a mennyiséggel nincs gond, a cukortartalom azonban a szakemberek véleménye szerint lehetne magasabb. Csak a kam­pány végén derül ki, hogy mennyi cukort sikerül előállítani Magyar­­országon, ám várhatóan többet, mint amit el tudnak adni belföldön. Ennek tudatában sokan nem értik, mitől emelkednek a bolti árak, ha túlkínálat van a piacon. (Vége) (csontos) 1995. október 13., péntek Sajószentpéteriek az Interglass ’95-ön Üveggyári változások Immár harmadik alkalommal rendezik meg az Olimpiai stadi­onban az Interglass ’95-öt, a Bu­dapesti Nemzetközi Üvegipari Szakkiállítás és Szimpóziumot. Az üvegipar kiemelkedő ünnepe alkalmából invitálta kötetlen fo­gadásra a Sajószentpéteri Üveg­gyár Rt. tulajdonosi köre a hazai és a nemzetközi vásárlókört, a szakmai szervezetek, valamint a sajtó képviselőit. Simon István elnök-vezérigaz­gató pohárköszöntőjében kitért a gyár múltjára és felvázolta a jövő terveit is. Mint elmondta, a négy társaságból összeállt konzorcium épp egy éve, 1994. október 12-én nyerte el a felszámolás alatt álló gyárra kiírt pályázatot. A 101 éves üveggyár életében az 1995-ös év jelentős változást hozott, hiszen a veszteséges évek és a felszámolás után ez év júliusában lépett érvény­be az új magántulajdoni forma. Az új tulajdonosok két kemencével bővítették a gyárat, ami 50 száza­lékos kapacitásnövekedést ered­ményezett. Ennek következménye a 10 százalékos létszámnövekedés és a 15 százalékos bérfejlesztés volt. Az új piaci kihívások teljesí­tése során a gyár éves bevétele 4,5 milliárd forintot tesz ki. Jávor Zol­tán kereskedelmi igazgató az el­mondottakhoz csak egy Cicero-idé­zetet kívánt megjegyezni: „Sze­gény az, akinek nem díszíti ottho­nát üveg”. Lelovics Ottó Déli Hírlap 3

Next