Déli Hírlap, 1995. október (27. évfolyam, 231-255. szám)
1995-10-13 / 241. szám
Tojást szerelő csereháti asszonyok Kinder-meglepetés Homrogdnak A gyerekek körében oly közkedvelt Kinder-tojás figuráinak az összeszerelő üzemét avatták tegnap a csereháti Homrogdon. Öt esztendő alatt ez az első nagyobb létszámú munkahelyteremtés a térségben. Juhász Imre, Homrogd polgármesterének tájékoztatása szerint nem mindennapi körülmények között, alig egy hónap leforgása alatt üzemelték be a műanyag-összeszerelő egységet. És hogy hogyan kerültek a Kinderek Homrogdra? Egy miskolci vállalkozó, a Rapid Boy Rt. tulajdonosa az iránt érdeklődött szeptember elején a Csereháti Településszövetség gagyvendégi gazdaságfejlesztő irodájában, hogy melyik települést tudják ajánlani vállalkozása számára, ahol betanított munkásokat tudna alkalmazni a Kinder-játékok összeszerelésére. Homrogd polgármestere kapva kapott a lehetőségen és felajánlotta, hogy a helyi kultúrház épületét az önkormányzat karbantartó brigádjával - természetesen vállalkozásban - átalakíttatja az üzem számára. Alig egy hónap leforgása alatt el is készült a műhely. Jelenleg harminc - azelőtt - jövedelempótló támogatáson lévő hölgy dolgozik az összeszerelőben. Egy-két hónap múlva azonban, amikor áttérnek a kétműszakos termelésre, már százan kereshetik itt a kenyerüket. A betanítás időszakában két hónapig a minimálbért vihetik haza, később, ha teljesítik a normát, akár 20 ezer forintot is kereshetnek az egyszerű, szakértelmet nem igénylő munkával. A próbaidő alatt logikai játékok kerülnek a műanyag tojásba, de a tervek szerint a játékok hétről hétre változnak majd. A polgármesteri hivatal úgy tervezi, hogy minden egyes darabból eltesz egy-egy mintapéldányt, hogy majd a későbbiekben idegenforgalmi látványosságként egy Kinder-tojásmúzeumot is megnyithassanak. (maros) Logikai játékokat rejtenek el az asszonyok a műanyag tojásba. (Varga Beáta felvétele) Választási hirdetmény Értesítem Miskolc város választópolgárait, hogy az 1995. november 19-ei kisebbségi önkormányzati választásra készített választói nyilvántartást október 16-tól október 24-ig közszemlére teszem. A nyilvántartás megtekinthető a Városház tér 8. sz. (III. udvar, fszt.) alatti választási irodában, ahol az abba való felvétel, illetőleg az abból való kihagyás miatti kifogást is elő lehet terjeszteni. A nyilvántartásba való felvételről szóló értesítést minden választópolgár részére október 18-áig postázzuk. Jegyző Az egészségbiztosítási pénztár Statisztikai évkönyve Merjünk-e táppénzre menni? Ki tudja hány miniszternek kell még lemondania ahhoz, hogy a kormány megnyugtató döntést hozzon a táppénzről. Mint hírlik, ha nem a „volt” munkaügyi miniszter nézetei szerint dönt a kormány, akkor kilátásba helyezte lemondását az igazságügy-miniszter után a népjóléti miniszter is. Valószínűleg segít az eligazodásban, legalábbis a megyei ügyeket illetően, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár 1994. évi statisztikai évkönyve. Igaz, az értelmező szöveges rész meglehetősen rövid, de a statisztika, mondják, önmagáért beszél. Valószínűleg a szakemberek a sorok között is tudnak olvasni. Mi most megkíséreljük, amolyan kedvcsinálóként fölvázolni az évkönyv főbb elemeit, és kicsit részletesebben szólunk a táppénzről. A későbbiekben az egészségbiztosítási pénztár igazgatójával készült interjú keretében elemezzük az adatokat. A táppénzes helyzetet taglalva az évkönyv a keresőképtelenség részletező adatait közli, valamint a gyermekápolási táppénzes adatokat, az üzemi baleseti táppénzes adatokat és a nemzetgazdasági ágazat szerint szerepelteti a táppénzesek arányát. Külön fejezet foglalkozik az anyasági ellátásokkal, ezen belül a terhességi gyermekágyi segélyezéssel, a várandósági pótlékkal, a gyeddel és a gyessel. Nézzük közelebbről a táppénzes helyzet alakulását. Az 1992. évi XCII. tv. alapján 1992. január 1-től ,,a dolgozót a betegsége miatti keresőképtelensége idejére - ide nem értve a társadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi balesetet és foglalkoztatási betegség miatti keresőképtelenséget, naptári évenként 10 munkanap betegszabadság illeti meg", vagyis a munkáltató 10 nap betegszabadságot köteles fizetni az arra jogosultnak. Egyébként a táppénzre jogosulti létszám a vizsgált időszak alatt jelentős csökkenést mutat megyénkben, ugyanis 1994-ben, ha az 1992-es adatokhoz viszonyítjuk, csaknem 44 ezerrel kevesebb volt az alkalmazásban álló biztosítottak száma Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. A keresőképtelenek napi átlagos létszáma összességében emelkedést mutat, azonban míg a táppénzes napi átlagos létszám emelkedett, addig a betegszabadságon lévők napi átlagos létszáma fokozatosan csökken. Az egy táppénzes esetre jutó keresőképtelen nap táppénz esetében 36,5 volt, a betegszabadság 6,3. Elgondolkodtató, hogy a beteg gyermek ápolása címén keresőképtelenek napi átlagos létszáma 22,8 százalékkal, a táppénzes esetek száma 24,7 százalékkal volt kevesebb mint 1992-ben. Ha a táppénzesek arányát nemzetgazdasági ágazat szerint vizsgáljuk, kiderül, hogy a bőr-, szőrme- és cipőipar előkelő helyen szerepel, sőt a textil- és ruhaipar vezet, valószínűleg az ok nem más, mint hogy ezekben az ágazatokban főként nőket alkalmaznak. Továbbra is sokan voltak táppénzen a bányászok közül, de 1993-hoz képest például ez az arány csökkent, növekedett viszont a gép- és gépi beruházási iparon belül. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében sem a táppénz jelenti az egészségbiztosítási alap kiadásainak legnagyobb tételét, és ez országosan is igaz, mert például ettől lényegesen nagyobb a gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz-támogatás. Valószínűleg azért jutott eszébe a pénzügyi kormányzatnak, hogy a munkáltatókra rakja az újabb táppénzterheket, mert való igaz, növekednek a kiadások, a bevétel viszont véges. Hogy ezután ennek az elképzelésnek milyen súlyos következményei lehetnek, nemcsak a munkáltatóra, hanem a munkavállalóra is, azt csak sejteni lehet. K. I. Orbán Viktor EU-tagságunk lehetőségeiről A Nyugat felelős Közép-Európa sorsáért Helyzet és jövőkép magyar szemmel címmel Orbán Viktor, a Fidesz — Magyar Polgári Párt elnöke az Európai Unióhoz való csatlakozás lehetőségeiről, esélyeiről tartott előadást a Páneurópa Unió Magyarországi Egyesülete megyei szervezetének meghívására tegnap Miskolcon. Az előadást megelőző sajtótájékoztatón a társpártok megyei vezetőinek részvételével szó esett a körvonalazódó polgári szövetségről is. Mile Lajos, az MDF megyei elnöke a polgári szövetséggel kapcsolatban arról számolt be a sajtótájékoztatón, hogy tegnap délután először találkozott egymással az MDF, a KDNP és a Fidesz megyei vezetése. Rangot adott a találkozónak, hogy Orbán Viktor, a Fidesz elnöke is részt vett a megbeszélésen. A legfontosabb feladatnak Mile Lajos azt tartotta, hogy a választások óta meglévő átmeneti időszak lezárásaként választ kellene adni a felmerült kérdésekre. Ezek közé tartozik az is, hogy a három ellenzéki párt a polgári szövetséget, vagy más formát válasszon az együttműködésre. Természetesen ebben benne van az együtt nem működés lehetősége is. Hasonlóképpen vélekedett Répássy Róbert, a Fidesz megyei alelnöke, míg dr. Sója Szabolcs elmondta, hogy a KDNP álláspontját ebben a kérdésben a november 10- 11-én ülésező országos választmány hivatott eldönteni. A Technika Háza nagytermében megtartott előadásában Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy az Európa Unió jövőjével kapcsolatban a tagországok véleménye is erősen megoszlik. Nagyon leegyszerűsítve a dolgokat a németek erős Európát, erős intézményeket, az angolok gyenge Európát és gyenge intézményeket, míg a franciák erős Európát és gyenge intézményeket szeretnének látni. Orbán Viktor szerint azonban az angolok és a németek elképzeléseibe belefér az unió bővítése. Nem támogatják azonban Magyarország EU-tagságát a mediterrán országok. Ennek elsősorban gazdasági okai vannak, hiszen ők a bővítést követően nem kapnak, inkább adnak. Ezt érthetően szeretnék elkerülni. Természetesen a Nyugatot azért komoly felelősség terheli Közép- Európa sorsával kapcsolatban. Ebben közrejátszik az, hogy 1990- ben az EU-tagországoknak sem volt meg a jövőképe Európával kapcsolatban, ezért is maradt el az országok gyors befogadása az Unióba, illetve a NATO-ba. Az orosz újraszerveződés nagy ütemben folyik. A harmadik koncentrikus körben helyezkedik el Oroszország körül hazánk is. Velünk kapcsolatban Orbán Viktor szerint az a szándék, hogy meg kívánják akadályozni, hogy Oroszországgal szembenálló integráció részévé váljunk. Információk szerint már érkezett onnan levél a magyar kormányhoz, hogy miként lehetne a régió gazdasági együttműködését újraszervezni. Sz. B. A Fidesz - Magyar Polgári Párt elnöke találkozott az ellenzéki pártok megyei vezetőivel. Képünkön (balról) Mile Lajos, az MDF megyei elnöke, dr. Sója Szabolcs, a KDNP megyei elnöke, Orbán Viktor, valamint dr. Répássy Róbert, a Fidesz megyei alelnöke. Az aszály közbeszólt (2.) Az idén sem jött be a kukorica Az ország északkeleti sarkában kevés olyan jó adottságú kukoricatermő vidék van, mint Békésben, Bácskában, vagy Fejérben, ám ennek ellenére megyénkben is a tengeri a legnagyobb vetésterületen termelt kapásnövény. Az elmúlt évi gyengébb termés után az idén jobbra számítottak a gazdák. A kukoricatermelők egyik szeme sír, a másik meg nevet. Az aszály következtében jelentősen visszaesett a terméshozam, de az árak itt is felfelé mozognak, akárcsak a búzánál. Bár a legtöbb termelő egyben felhasználó is, mivel a kukoricával a saját állatállományt etetik. A megyében 40 858 hektáron termett tengeri, amelyből 64 százalékkal részesedik a kistermelői szektor. Az aszály mellett az alacsony termelési színvonal is közrejátszik abban, hogy rendkívül alacsony, mindössze 3,5 tonnás hektáronkénti termésátlagot prognosztizálnak megyei szinten a szakemberek. Dél-Borsodban elég sok kukoricát lesilóztak zöld takarmánynak. Kövesd környékén például az 5 tonnás várakozással szemben csak 3,9 tonna termett hektáronként. A jó adottságokkal rendelkező szerencsi löszön 4,5-5 tonna várható, ám ez is elég alaposan elmarad az itt megszokott 7-8 tonnától. Sárospatak és környéke nem igazán kukoricatermő vidék, ám mivel az aszály itt nem éreztette hatását, 5,5-6 tonnás átlagra számítanak, ami az egyik legjobbnak ígérkezik a megyében. A terméshozamok értékelésénél figyelembe kell venni a felhasznált műtrágya mennyiségét is. A gabona-terméktanács kimutatása szerint 1989-ben még több, mint 200 kilót szórtak ki hektáronként, 1993-ban csak 37 kilót, az idén pedig 60-at. Ennek fényében már érthető, hogy miért volt kénytelen megszüntetni a műtrágyatermelést három éve a Borsodchem Rt. .. A gazdák egyedül annak örülhetnek, hogy a búzát követően a kukorica ára is elmozdult a korábbi szintről, már most 15-18 ezer forint között mozog tonnánként, s várhatóan tovább emelkedik, bár ezt még a dunántúli jobb termés megállíthatja, a pénzvilág reakciója pedig szinte kiszámíthatatlan. A cukorrépa betakarítása az elmúlt hónap utolsó harmadában indult meg, mivel a Szerencsi Cukorgyár szeptember 23-án kezdte el a feldolgozást. A répa szedése a gyár ütemezése alapján történik a megye 3896 hektáros termőterületén. A répafelügyelők becslése szerint átlagosan 30 tonnás hektáronkénti termés várható. Szerencs környékén 50 tonnával, Sárospatakon pedig 40 tonnával kalkulálnak, tehát a mennyiséggel nincs gond, a cukortartalom azonban a szakemberek véleménye szerint lehetne magasabb. Csak a kampány végén derül ki, hogy mennyi cukort sikerül előállítani Magyarországon, ám várhatóan többet, mint amit el tudnak adni belföldön. Ennek tudatában sokan nem értik, mitől emelkednek a bolti árak, ha túlkínálat van a piacon. (Vége) (csontos) 1995. október 13., péntek Sajószentpéteriek az Interglass ’95-ön Üveggyári változások Immár harmadik alkalommal rendezik meg az Olimpiai stadionban az Interglass ’95-öt, a Budapesti Nemzetközi Üvegipari Szakkiállítás és Szimpóziumot. Az üvegipar kiemelkedő ünnepe alkalmából invitálta kötetlen fogadásra a Sajószentpéteri Üveggyár Rt. tulajdonosi köre a hazai és a nemzetközi vásárlókört, a szakmai szervezetek, valamint a sajtó képviselőit. Simon István elnök-vezérigazgató pohárköszöntőjében kitért a gyár múltjára és felvázolta a jövő terveit is. Mint elmondta, a négy társaságból összeállt konzorcium épp egy éve, 1994. október 12-én nyerte el a felszámolás alatt álló gyárra kiírt pályázatot. A 101 éves üveggyár életében az 1995-ös év jelentős változást hozott, hiszen a veszteséges évek és a felszámolás után ez év júliusában lépett érvénybe az új magántulajdoni forma. Az új tulajdonosok két kemencével bővítették a gyárat, ami 50 százalékos kapacitásnövekedést eredményezett. Ennek következménye a 10 százalékos létszámnövekedés és a 15 százalékos bérfejlesztés volt. Az új piaci kihívások teljesítése során a gyár éves bevétele 4,5 milliárd forintot tesz ki. Jávor Zoltán kereskedelmi igazgató az elmondottakhoz csak egy Cicero-idézetet kívánt megjegyezni: „Szegény az, akinek nem díszíti otthonát üveg”. Lelovics Ottó Déli Hírlap 3