Déli Hírlap, 1997. december (29. évfolyam, 280-304. szám)

1997-12-15 / 292. szám

6 Hova tovább? - középiskolás fokon (1.) Karácsonyi (színházi) ajándék a KESZ-től S­ZAKISKOLÁK: KETTŐ PLUSZ EGY ÉV Az 1998/99-es tanévtől meg­kezdődik a szakképzési rendszer átalakulása. A legfontosabb vál­tozás: a szakképzés, a szakképe­sítés megszerzése alá éves korig tartó tankötelezettség teljesítése után kezdődik. A szakiskolák­ban megváltozik az iskolák szer­kezete, a képzés ideje és tartal­ma. Sorozatunkban - a Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógi­ai és Közművelődési Intézet to­vábbtanulási tájékoztató füzetei alapján - néhány lehetőséget muta­tunk be a megye középfokú tanin­tézeteinek kínálatából. Először lás­suk a szakiskolákat, amelyeknek a következő tanévtől 9-10. évfolya­mai és szakképzési évfolyamai lesznek. A szakiskola azoknak ajánlható, akik egy adott szakma iránt érdek­lődést mutatnak, akik rövidebb idő alatt szeretnék megtanulni egy szá­mukra érdekes és vonzó mesterség elméleti és gyakorlati ismereteit, legfontosabb szakmai titkait, és akik szeretnék mielőbb látni mun­kájuk közvetlen eredményét. Fon­tos, hogy csak olyan szakmára nyújtsák be jelentkezési lapjukat a tanulók, amilyenre egészségügyi szempontból is alkalmasak. Az is­kolák saját tanműhelyeikben, vagy üzemi tanműhelyekben, gyakorló­­helyeken biztosítják a szakmák gyakorlati oktatásához szükséges férőhelyek egy részét. Sajnos egyes iskoláknak gondot okoz a gyakorlati helyek biztosítása, ezért ajánlatos - bizonyos szakmákban pedig szükséges - az, hogy a szü­lők maguk gondoskodjanak gya­korlóhelyről a 10. évfolyam elvég­zése után. A szakiskolába jelentkező nyolcadikosok először befejezik a 9-10. évfolyamot, amelyeken általános műveltséget megalapo­zó és szakmai előkészítő ismere­teket oktatnak nekik. Felkészül­nek az alapműveltségi vizsgára, továbbá a szakképzésbe való be­kapcsolódásra. A mindennapos iskolába járás során főként közis­mereti tárgyakat, valamint ala­csony óraszámban szakmai elő­készítő ismereteket tanulnak. A 10. évfolyam befejezése után a szakképzési évfolyamon folytat­hatják tanulmányaikat. A szakis­kolák az ipar, az építőipar, a mező- és erdőgazdaság, az élel­miszeripar, a kereskedelem és a vendéglátás, a szállítás és hírköz­lés, valamint a szolgáltatás terü­letén képeznek szakmunkásokat. A tanulmányok befejezése után következik a szakmai vizsga. Megyénkben 26 szakiskola (il­letve szakmunkásképző és szakkö­zépiskola) várja a jelentkezőket, továbbá három speciális szakisko­la. Utóbbiakba azok az enyhe fok­ban értelmi fogyatékos tanulók je­lentkezhetnek, akik rendelkeznek a tanulási képességet vizsgáló bi­zottság szakvéleményével. (Ez a három speciális szakiskola a kö­vetkező: Martin János Szakiskola, Speciális Szakiskola és Felnőttek Általános Iskolája, 3529 Miskolc, Áfonyás u. 18.; Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Diákott­hon, 3600 Ózd, 48-as u­. 26.; Álta­lános Iskola, Speciális Szakiskola és Diákotthon, 3767 Tornanádas­­ka, Kossuth u. 1. A tervezett szak­­képesítések: kosárfonó, szőnyeg­­szövő, parkgondozó, varrómun­kás, állatgondozó, zöldség- és fű­szernövény-termelő.) A szakiskolák választásánál - mint ahogy egyéb iskolákénál is - általában a következő négy szem­pont vezérli a gyereket és a szülőt: mi iránt mutat érdeklődést, tehet­séget az általános iskolát végző diák, mit kínál a településen, vagy ahhoz közel található szakiskola, van-e arra mód, hogy a gyerek ott­honától távol tanulja a választott szakmát, illetve mekkora az esé­lye, hogy felveszik. A sok-sok szakma, a 10. évfo­lyam után tervezett szakképesítés közül néhány: nőiruha-készítő, szociális gondozó és ápoló, sza­kács, cukrász, pincér, házvezető­nő, vas- és műszaki kereskedő, fa­játék-készítő, bőrdíszműves, ci­pész, szűcs, erdőművelő, tejter­mék-gyártó, kertész, karosszéria­­lakatos, ortopédiai műszerész, té­­nyező-mázoló, bőrtárgy-készítő, lakástextil-varró, faműves, jel­mez- és alkalmiruha-készítő, szőlő- és gyümölcstermesztő, me­zőgazdasági gazdaasszony, vin­cellér. (Folytatjuk) Szavalóverseny Tollas Tibor emlékére Tollas Tibor költő születésé­nek 77. évfordulóján szavalóver­senyt rendeznek Nagybarcán. A költő a község szülötte, ezért is adózik ily módon emlékének a helyi önkormányzat és általános iskola. A szavalóversenyt de­cember 21-én, 16 órától tartják a nagybarcai művelődési házban. A versenyt két korosztály, általá­nos iskola 5-8. osztály és közé­piskolások számára hirdették meg. Két verssel kell jelentkezni: egy Tollas Tibor-művel és egy szabadon választottal. Bővebb felvilágosítást a rendezvényről a 48/344-351-es és a 48/344-363- as telefonszámon adnak. A Magyar Televízió Miskolci Körzeti Stúdiójának adásában MUNKANÉLKÜLISÉG SZABOLCSBAN A Magyar Televízió Miskolci Körzeti Stúdiójának mai, 17 óra 15 perckor kezdődő magazinjá­ban ismét egy észak-magyaror­szági televíziós szerkesztőség mutatkozik be. A ..Nálunk tör­tént...” című sorozatban ezúttal a Nyíregyházi Városi Televízió összeállítását láthatják. A műsor­ban szó lesz a Szabolcs-Szatmár- Bereg megyei munkanélküliség kezelésének módjairól. Beszá­molót láthatnak a nézők a Kelet- Magyarországon élők által na­gyon jól ismert nyíregyházi KGST-piac mindennapjairól, ahol a fegyvertől a kávéfőzőig min­denhez hozzá lehet jutni. Egy ön­vallomás is elhangzik: mit jelent Szabolcsban élni egy ambiciózus fiatalembernek, aki roma? A ma­gazint követően 17 óra 45 perctől jelentkezik az Észak-magyaror­szági Híradó, összefoglalva Bor­­sod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megye hétvégi és napi történéseit. A stúdió munkatársai várják a nézők véleményeit, ész­revételeit a 46-411-082-es tele­fonon, vagy levélben? MTV Rt. Miskolci Stúdió 3501 Ff.: 17. Fények az ablakban Káli Sándor, Miskolc alpolgármestere a Déli Hírlapon és a Nons­top Rádión keresztül felhívást adott közre: az adventben tegyük szebbé, meghittebbé a várost. A kérés úgy szólt, hogy a kará­csonyfaizzó készle­tekből érdekes min­tákat formázva vilá­gítsák ki az ablako­kat. Fotóriporterünk a hét végén járta a vá­rost. December 21- én fotózunk utoljára, a zsűri, illetve Káli Sándor december 22-én dönt arról, hogy melyik a leg­szebb, legérdeke­sebb ablak. A győztes család ajándékkosarat kap az alpolgármestertől, melyet a Havas Édes­ipari Nagykereske- Az avasi lakótelepen található Kér­­dés ajánlott fel. Az csey utca egyik tízemeletes bérháza­­akció még tan, vár­nak hatodik emeletén már igazi kará­­juk a csatlakozni kí­­csonyi hangulat uralkodik. váró családok jelent­ (Jakubik László felvétele­ kezését. DÉLI HÍRLAP • KULTÚRA Angyali üdvözlet a nézőnek Emlékezetes, szép élményt adó színházi elő­adást láthatott az a csaknem félezer néző­, akiknek jutott jegy múlt vasár­nap este a budapesti Merlin Színház bemutatójára. Külö­nös volt a darab - Paul Clau­del: Angyali üdvözlet című drámáját játszották; különös a társulat - minden színész más­más színház tagja, erre a da­rabra szövetkeztek csak, első­sorban elkötelezettségből; kü­lönös a miskolci előadás szerve­zőgárdája - nem profi népmű­velők és főleg nem színházi em­berek, a Keresztény Értelmisé­giek Szövetsége miskolci szer­vezetének vezetői, és különös a helyszín is, az Ady Endre Mű­velődési Ház színházterme, ahol hétköznapokon összetol­ják a széksorokat, és hálás ruhát és olcsó cipőt árulnak a lakótelep kisnyugdíjasainak. A francia szerzőt katolikus költőként és gondolkodóként szokták emlegetni az irodalom­­történészek. A katolikus nem iro­dalmi kategória, így kinek-kinek lehet örvendetes vagy pejoratív hangsúlya e jelzőnek. A darab, mint minden más irodalmi alko­tás, amely szóra érdemes, azt a kérdést járja körül, hogy mi végre vagyunk a világon? A vá­lasz is egyértelmű: Istent szeret­ni, szolgálni embertársainkban, szülőnkben, testvérünkben, fér­jünkben, gyermekünkben, a sze­gényekben, a bűnösökben, a lep­­rásokban (ezt a szót ma így he­lyettesítik: a másságban). Emlékezni fogunk a darab né­hány mondatára. A ma legaktuá­lisabbra, a családfőére főként, aki elment a Szentföldre, hogy megkeresse a nyomot, amelyet Krisztus keresztje hagyott a föld­ben. Nem csak a családját hagyja hátra, hanem egész élete munkájá­val megteremtett virágzó gazdasá­gát is átadja leendő vejének:­­ sze­reztem már eleget, most félreállok, hogy szerezhessen más is. Kár, hogy akik elgondolkodhattak volna ezen a mondaton, más irányú elfoglaltságuk miatt nem voltak jelen. Az igazi drámákban méltó el­lenfelek csatáznak egymással. Ebben a darabban nem állnak szemben egymással igazi ellen­felek, mert a kihívásokra senki nem felel, hanem félreáll az útból. Az anya nem harcol férjé­vel lányaiért, a fiú szerelméért, a lány húgával boldogságáért. így lesz a bűnös kisebbik lány a darab főszereplője (talán a szerző szándéka ellenére is), fontosabb az összes többinél, mert ő hason­lít igazán ránk, nézőkre. Az ő problémái olyanok, mint a miénk. Szeretjük, féljük az Istent (a fel­jebbvalót), de ármánykodunk, tönkretesszük mások boldogsá­­­gát, elvesszük a másét, megöljük­­ (legalább magunkban) ellenfelün­­­­két, sorsunk ezért a bukás, a bol­dogtalanság. Itt is mindenki első­sorban a saját lelkiismeretével csa­tázik. De ki meri azt mondani, hogy ez kevesebbet érő tett? A színészek kiválóak voltak, még akkor is, ha többségüknek hálátlan, passzív szerep jutott. Vértezes Vera, Blaskó Péter, Eperjes Károly és rövid szerepé­ben (Gyo­ry Emil is lelket lehelt kissé egysíkú szerepébe. A leg­nagyobb lehetősége Nagy Ká­lóz­i Eszternek volt tehetsége bi­zonyítására, élt is vele, igazi drá­mai hős volt, bukásában, szörnyű tetteiben is szánalomra és szere­tetre méltó. Dér Denisa volt a „jó lány”. Jónak lenni a színpadon sem mindig „kifizetődő”. Pedig, ha belegondolunk, Violaine drá­mája sem kisebb húga drámájá­nál. A férj, a gyermek, a boldog, kispolgári lét helyett száműzetést, a leprát­­ az Istent választani, ez lehetett volna az igazi dráma. Nem vagyok benne biztos, hogy a szí­nésznő vagy a szerző a hibás benne, hogy Violaine gesztusát nem éreztük igazán drámainak. El­gondolkodtam rajta, hogy ha for­dítva osztja ki a rendező a szerepe­ket a két nővér között, más lett volna-e a végeredmény. Ennek ellenére szép volt az elő­adás, a hálás közönség nagy sze­retettel tapsolta ki újra és újra a színészeket. Megmártózott a lélek e fürdőjében, és boldog volt, hogy ezen az estén nem a közszolgálati és kereskedelmi csatornák bűzét szagoltatták vele, hanem azt a hat szál piros rózsát, melyet a hat színész ka­pott a vendéglátóktól. Végül szót kell ejteni arról, hogy ennek az előadásnak Mis­kolcra hozatalával magasra tette a mércét a KÉSZ új vezetése. Re­méljük érdemes lesz odafigyelni munkájukra. (gróf) Az előadás két férfi főszereplője Blaskó Péter (balról) és Eperjes Károly. Összefogtak a civilek Kinyitott a könyvtár Az, hogy ennyien segítettek a könyvtár felújításában, jelzi: a tá­mogató cégek, nonprofit egyesü­letek, magánszemélyek szívükön viselik az intézmény sorsát, s tevé­kenységükkel elősegítik, hogy Martintelep minél hamarabb kertvárosi jelleget öltsön - mondta szombaton Orosz Lajos önkor­mányzati képviselő, a mart­int­elepi Tompa Mihály Könyvtár ünne­pélyes megnyitóján. Idén júliusban kezdték meg a miskolci martintelepi Tompa Mi­hály Könyvtár tetőfelújítását, s az előzetes tervek szerint szeptember elsején meg is nyitották volna az intézményt. A miskolci önkor­mányzat képviselő-testülete által megszavazott céltámogatás ered­ményeként a felújításra 4 millió forintot fordíthattak, s a beruházást annak rendje-módja szerint el is végezték. A könyvtár azonban szeptember elsején mégsem nyi­tott ki, mert az épület nem felelt meg az esztétikai követelmények­nek: az eredeti tervben szerepel­tekkel ellentétben ugyanis a tető­­szerkezet „kihúzatása” - ami azt jelenti, hogy az éppen leszakadni készülő mennyezetet eredeti hely­zetébe hozzák - után szükségsze­rűen fellépő károkat (falfestés, par­ketta-csiszolás) pénz híján nem tudták kijavítani. A körzetben működő Martinte­­lepi Egyesület és Orosz Lajos ön­kormányzati képviselő felhívására a könyvtár belső felújítási munká­latainak befejezésére cégek, non­profit szervezetek és magánszemé­lyek jelentkeztek, akik vállalták, hogy elvégzik a költségvetésbe be­tervezett, ám a magas árak miatt sajnálatosan meghiúsult beruhá­zást. Ennek eredményeként szom­baton át is adhatták a belül felújí­tott, az esztétikai követelmények­nek immár megfelelő intézményt, amely mától várja a kölcsönözni, olvasni vágyó könyvbarátokat. V. G. 1997. december 15., hétfő Politikai napilap. Megjelenik Miskolcon és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében.­­ Kiadja a Déli Hírlap Kft. 3525 Miskolc, Széchenyi u. 107. Postacím: 3530. Pf.: 39. Felelős kiadó: SZÁNTÓ ISTVÁN ügyvezető igazgató. Tel./lux: 412-894. Westel: 06,­30-414-191. Fő­­szerkesztő: KISS LÁSZLÓ. Telefon: 412- 694/131. Médiaigazgató: Paulovits Ágoston. Tel./fax.: 411-124.­­ Közvetlen fax-számunk: 412-845 és 411-166. Kollégáink hívhatók a 412-694,412-866,412-888,411-751,413-245,413-246 -os telefon­­számokon a mellék tárcsázásával: Titkárság: Szakosító Anikó (131), Hajas Sarolta (103).­ Felelős szerkesztők: Bohus,János (112,) Karcsi Imre (135, 411-266, fax, üzenetrögzítő), Makai Márta (112), Szikra Pál(1­12).­ Főmunkatársak: Kiss József(belpolitika, 136,411-266), Parázs István (belpolitika, 115), Szabados Gábor (művelődés, sza­badidő, 136, 411-266). - Sportrovat (tel.: 412-688, fax, üzenetrögzí­tőiél ): rovatvezető: Doros László (113), munkatárs: Kolodzey Tamás (114).- Gazdaság, belpolitika (tel.: 411 -600): rovatvezető: Szaniszló Bálint (106), munkatársak: Búss Gábor Olivér (109), Gróf Lajos (107), Jeney Edit (108), Pusztai Gábor (108), N. Szántó Rita (109), Szűcs István (113).- Fotórovat: Szabón Gabriella (rovatvezető 120), Jakubik László (120, mobil: 30/352-723) és Tóth-Szántay Bea (120). - Bűnügy: Horváth Szabolcs (107).- Uniós és regionális kapcsolatok: Csontos László (115).­­Régiófelelős: Buzafalvi Győző (153, 30/582-937). Munkatárs: Maros Éva (116). Tudósítók: Baranyi Ferenc (Edelény, 48/342-907), Bódisz Attila (Sátoraljaújhely, 60/351-409), Fekete Béla (Tiszaújváros, 30/458-753), Kovács István (Ózd, 48/472-039), Mészáros István (Szerencs, 60/4574­68), Szatmári Irén (Mezőkövesd és Mezőcsát, 49/313-288). - Az olvasóké a szó: tel.: 30/458-458. - Közönségszolgálat: vezetője Nagy Attila (130). - Gazdasági ügyintézés: Hambalás Eszter főkönyvelő (119), Kiss Ibolya előadó (121), Burcsa Eszter (122). - Média­igazgató-helyet­­tes: Nagy József (139, mobil: 30/318-279). - Hirdetés: Oláh Erzsébet marketing igazgatóhelyettes (125), Bobák Kornélné csoportvezető (123, mobil: 30/433-319), munkatárs: Bokor Gabriella hirdetési me­nedzser (123, mobil: 30/4334)84), Monoczki Mária hirdetési mened­­zser(126, mobil: 30/431-338, telefax: 3­31-363),Pohorni Sándor hirdetési menedzser (123). - Lapterjesztő menedzser: Zielem Ferenc (mobil: 30/4334)71). - A Déli Hírlapot előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Miskolci Igazgatósága, 3525 Miskolc, Kazinczy u. 16. Telefon: 410-222. Előfizethető bármely hírlapkézbesítő pos­tahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél és a kiadóban. Előfizetési díj: egy hónapra 599 Ft; egy negyedévre 1788 Ft; egy évre 7152 Ft.­­ Árusítja: Északhír Rt. 3530 Miskolc, Szemere u. 2. Telefon: 06-46-350- 230, valamint a kiadó. - Készült az ÍRISZ Lapnyomda Kft.-ben. Felelős vezető: CSERI GÉZA ügyvezető igazgató.­­ LELOPRESS, a Déli Hírlap budapesti szerkesztősége: 1182 Budapest, Gyergyó u. 27. sz. Szerkesztőségvezető: Lelovics Ottó (fax: 06-1-2950-683, telefon: 06-30-354-189). - ISSN 01334)209. E-mail: deli.hir@m­ail.klick.hu A Déli Hírlap Kft. a MA­TESZ (Magyar lapterjesztést Ellenőr­zők Szövetsége) tagja. A lap tagja az ÉSZAK INFO PRESS regionális médiakonzorci­­um­nak. Meg nem rendelt fotókat, kéziratokat és rajzokat nem ő­rzü­nk meg és nem küldünk vissza.

Next