Déli Hírlap, 1997. december (29. évfolyam, 280-304. szám)
1997-12-15 / 292. szám
6 Hova tovább? - középiskolás fokon (1.) Karácsonyi (színházi) ajándék a KESZ-től SZAKISKOLÁK: KETTŐ PLUSZ EGY ÉV Az 1998/99-es tanévtől megkezdődik a szakképzési rendszer átalakulása. A legfontosabb változás: a szakképzés, a szakképesítés megszerzése alá éves korig tartó tankötelezettség teljesítése után kezdődik. A szakiskolákban megváltozik az iskolák szerkezete, a képzés ideje és tartalma. Sorozatunkban - a Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai és Közművelődési Intézet továbbtanulási tájékoztató füzetei alapján - néhány lehetőséget mutatunk be a megye középfokú tanintézeteinek kínálatából. Először lássuk a szakiskolákat, amelyeknek a következő tanévtől 9-10. évfolyamai és szakképzési évfolyamai lesznek. A szakiskola azoknak ajánlható, akik egy adott szakma iránt érdeklődést mutatnak, akik rövidebb idő alatt szeretnék megtanulni egy számukra érdekes és vonzó mesterség elméleti és gyakorlati ismereteit, legfontosabb szakmai titkait, és akik szeretnék mielőbb látni munkájuk közvetlen eredményét. Fontos, hogy csak olyan szakmára nyújtsák be jelentkezési lapjukat a tanulók, amilyenre egészségügyi szempontból is alkalmasak. Az iskolák saját tanműhelyeikben, vagy üzemi tanműhelyekben, gyakorlóhelyeken biztosítják a szakmák gyakorlati oktatásához szükséges férőhelyek egy részét. Sajnos egyes iskoláknak gondot okoz a gyakorlati helyek biztosítása, ezért ajánlatos - bizonyos szakmákban pedig szükséges - az, hogy a szülők maguk gondoskodjanak gyakorlóhelyről a 10. évfolyam elvégzése után. A szakiskolába jelentkező nyolcadikosok először befejezik a 9-10. évfolyamot, amelyeken általános műveltséget megalapozó és szakmai előkészítő ismereteket oktatnak nekik. Felkészülnek az alapműveltségi vizsgára, továbbá a szakképzésbe való bekapcsolódásra. A mindennapos iskolába járás során főként közismereti tárgyakat, valamint alacsony óraszámban szakmai előkészítő ismereteket tanulnak. A 10. évfolyam befejezése után a szakképzési évfolyamon folytathatják tanulmányaikat. A szakiskolák az ipar, az építőipar, a mező- és erdőgazdaság, az élelmiszeripar, a kereskedelem és a vendéglátás, a szállítás és hírközlés, valamint a szolgáltatás területén képeznek szakmunkásokat. A tanulmányok befejezése után következik a szakmai vizsga. Megyénkben 26 szakiskola (illetve szakmunkásképző és szakközépiskola) várja a jelentkezőket, továbbá három speciális szakiskola. Utóbbiakba azok az enyhe fokban értelmi fogyatékos tanulók jelentkezhetnek, akik rendelkeznek a tanulási képességet vizsgáló bizottság szakvéleményével. (Ez a három speciális szakiskola a következő: Martin János Szakiskola, Speciális Szakiskola és Felnőttek Általános Iskolája, 3529 Miskolc, Áfonyás u. 18.; Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Diákotthon, 3600 Ózd, 48-as u. 26.; Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Diákotthon, 3767 Tornanádaska, Kossuth u. 1. A tervezett szakképesítések: kosárfonó, szőnyegszövő, parkgondozó, varrómunkás, állatgondozó, zöldség- és fűszernövény-termelő.) A szakiskolák választásánál - mint ahogy egyéb iskolákénál is - általában a következő négy szempont vezérli a gyereket és a szülőt: mi iránt mutat érdeklődést, tehetséget az általános iskolát végző diák, mit kínál a településen, vagy ahhoz közel található szakiskola, van-e arra mód, hogy a gyerek otthonától távol tanulja a választott szakmát, illetve mekkora az esélye, hogy felveszik. A sok-sok szakma, a 10. évfolyam után tervezett szakképesítés közül néhány: nőiruha-készítő, szociális gondozó és ápoló, szakács, cukrász, pincér, házvezetőnő, vas- és műszaki kereskedő, fajáték-készítő, bőrdíszműves, cipész, szűcs, erdőművelő, tejtermék-gyártó, kertész, karosszérialakatos, ortopédiai műszerész, tényező-mázoló, bőrtárgy-készítő, lakástextil-varró, faműves, jelmez- és alkalmiruha-készítő, szőlő- és gyümölcstermesztő, mezőgazdasági gazdaasszony, vincellér. (Folytatjuk) Szavalóverseny Tollas Tibor emlékére Tollas Tibor költő születésének 77. évfordulóján szavalóversenyt rendeznek Nagybarcán. A költő a község szülötte, ezért is adózik ily módon emlékének a helyi önkormányzat és általános iskola. A szavalóversenyt december 21-én, 16 órától tartják a nagybarcai művelődési házban. A versenyt két korosztály, általános iskola 5-8. osztály és középiskolások számára hirdették meg. Két verssel kell jelentkezni: egy Tollas Tibor-művel és egy szabadon választottal. Bővebb felvilágosítást a rendezvényről a 48/344-351-es és a 48/344-363- as telefonszámon adnak. A Magyar Televízió Miskolci Körzeti Stúdiójának adásában MUNKANÉLKÜLISÉG SZABOLCSBAN A Magyar Televízió Miskolci Körzeti Stúdiójának mai, 17 óra 15 perckor kezdődő magazinjában ismét egy észak-magyarországi televíziós szerkesztőség mutatkozik be. A ..Nálunk történt...” című sorozatban ezúttal a Nyíregyházi Városi Televízió összeállítását láthatják. A műsorban szó lesz a Szabolcs-Szatmár- Bereg megyei munkanélküliség kezelésének módjairól. Beszámolót láthatnak a nézők a Kelet- Magyarországon élők által nagyon jól ismert nyíregyházi KGST-piac mindennapjairól, ahol a fegyvertől a kávéfőzőig mindenhez hozzá lehet jutni. Egy önvallomás is elhangzik: mit jelent Szabolcsban élni egy ambiciózus fiatalembernek, aki roma? A magazint követően 17 óra 45 perctől jelentkezik az Észak-magyarországi Híradó, összefoglalva Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megye hétvégi és napi történéseit. A stúdió munkatársai várják a nézők véleményeit, észrevételeit a 46-411-082-es telefonon, vagy levélben? MTV Rt. Miskolci Stúdió 3501 Ff.: 17. Fények az ablakban Káli Sándor, Miskolc alpolgármestere a Déli Hírlapon és a Nonstop Rádión keresztül felhívást adott közre: az adventben tegyük szebbé, meghittebbé a várost. A kérés úgy szólt, hogy a karácsonyfaizzó készletekből érdekes mintákat formázva világítsák ki az ablakokat. Fotóriporterünk a hét végén járta a várost. December 21- én fotózunk utoljára, a zsűri, illetve Káli Sándor december 22-én dönt arról, hogy melyik a legszebb, legérdekesebb ablak. A győztes család ajándékkosarat kap az alpolgármestertől, melyet a Havas Édesipari Nagykereske- Az avasi lakótelepen található Kérdés ajánlott fel. Az csey utca egyik tízemeletes bérházaakció még tan, várnak hatodik emeletén már igazi karájuk a csatlakozni kícsonyi hangulat uralkodik. váró családok jelent (Jakubik László felvétele kezését. DÉLI HÍRLAP • KULTÚRA Angyali üdvözlet a nézőnek Emlékezetes, szép élményt adó színházi előadást láthatott az a csaknem félezer néző, akiknek jutott jegy múlt vasárnap este a budapesti Merlin Színház bemutatójára. Különös volt a darab - Paul Claudel: Angyali üdvözlet című drámáját játszották; különös a társulat - minden színész másmás színház tagja, erre a darabra szövetkeztek csak, elsősorban elkötelezettségből; különös a miskolci előadás szervezőgárdája - nem profi népművelők és főleg nem színházi emberek, a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége miskolci szervezetének vezetői, és különös a helyszín is, az Ady Endre Művelődési Ház színházterme, ahol hétköznapokon összetolják a széksorokat, és hálás ruhát és olcsó cipőt árulnak a lakótelep kisnyugdíjasainak. A francia szerzőt katolikus költőként és gondolkodóként szokták emlegetni az irodalomtörténészek. A katolikus nem irodalmi kategória, így kinek-kinek lehet örvendetes vagy pejoratív hangsúlya e jelzőnek. A darab, mint minden más irodalmi alkotás, amely szóra érdemes, azt a kérdést járja körül, hogy mi végre vagyunk a világon? A válasz is egyértelmű: Istent szeretni, szolgálni embertársainkban, szülőnkben, testvérünkben, férjünkben, gyermekünkben, a szegényekben, a bűnösökben, a leprásokban (ezt a szót ma így helyettesítik: a másságban). Emlékezni fogunk a darab néhány mondatára. A ma legaktuálisabbra, a családfőére főként, aki elment a Szentföldre, hogy megkeresse a nyomot, amelyet Krisztus keresztje hagyott a földben. Nem csak a családját hagyja hátra, hanem egész élete munkájával megteremtett virágzó gazdaságát is átadja leendő vejének: szereztem már eleget, most félreállok, hogy szerezhessen más is. Kár, hogy akik elgondolkodhattak volna ezen a mondaton, más irányú elfoglaltságuk miatt nem voltak jelen. Az igazi drámákban méltó ellenfelek csatáznak egymással. Ebben a darabban nem állnak szemben egymással igazi ellenfelek, mert a kihívásokra senki nem felel, hanem félreáll az útból. Az anya nem harcol férjével lányaiért, a fiú szerelméért, a lány húgával boldogságáért. így lesz a bűnös kisebbik lány a darab főszereplője (talán a szerző szándéka ellenére is), fontosabb az összes többinél, mert ő hasonlít igazán ránk, nézőkre. Az ő problémái olyanok, mint a miénk. Szeretjük, féljük az Istent (a feljebbvalót), de ármánykodunk, tönkretesszük mások boldogságát, elvesszük a másét, megöljük (legalább magunkban) ellenfelünkét, sorsunk ezért a bukás, a boldogtalanság. Itt is mindenki elsősorban a saját lelkiismeretével csatázik. De ki meri azt mondani, hogy ez kevesebbet érő tett? A színészek kiválóak voltak, még akkor is, ha többségüknek hálátlan, passzív szerep jutott. Vértezes Vera, Blaskó Péter, Eperjes Károly és rövid szerepében (Gyory Emil is lelket lehelt kissé egysíkú szerepébe. A legnagyobb lehetősége Nagy Kálózi Eszternek volt tehetsége bizonyítására, élt is vele, igazi drámai hős volt, bukásában, szörnyű tetteiben is szánalomra és szeretetre méltó. Dér Denisa volt a „jó lány”. Jónak lenni a színpadon sem mindig „kifizetődő”. Pedig, ha belegondolunk, Violaine drámája sem kisebb húga drámájánál. A férj, a gyermek, a boldog, kispolgári lét helyett száműzetést, a leprát az Istent választani, ez lehetett volna az igazi dráma. Nem vagyok benne biztos, hogy a színésznő vagy a szerző a hibás benne, hogy Violaine gesztusát nem éreztük igazán drámainak. Elgondolkodtam rajta, hogy ha fordítva osztja ki a rendező a szerepeket a két nővér között, más lett volna-e a végeredmény. Ennek ellenére szép volt az előadás, a hálás közönség nagy szeretettel tapsolta ki újra és újra a színészeket. Megmártózott a lélek e fürdőjében, és boldog volt, hogy ezen az estén nem a közszolgálati és kereskedelmi csatornák bűzét szagoltatták vele, hanem azt a hat szál piros rózsát, melyet a hat színész kapott a vendéglátóktól. Végül szót kell ejteni arról, hogy ennek az előadásnak Miskolcra hozatalával magasra tette a mércét a KÉSZ új vezetése. Reméljük érdemes lesz odafigyelni munkájukra. (gróf) Az előadás két férfi főszereplője Blaskó Péter (balról) és Eperjes Károly. Összefogtak a civilek Kinyitott a könyvtár Az, hogy ennyien segítettek a könyvtár felújításában, jelzi: a támogató cégek, nonprofit egyesületek, magánszemélyek szívükön viselik az intézmény sorsát, s tevékenységükkel elősegítik, hogy Martintelep minél hamarabb kertvárosi jelleget öltsön - mondta szombaton Orosz Lajos önkormányzati képviselő, a martintelepi Tompa Mihály Könyvtár ünnepélyes megnyitóján. Idén júliusban kezdték meg a miskolci martintelepi Tompa Mihály Könyvtár tetőfelújítását, s az előzetes tervek szerint szeptember elsején meg is nyitották volna az intézményt. A miskolci önkormányzat képviselő-testülete által megszavazott céltámogatás eredményeként a felújításra 4 millió forintot fordíthattak, s a beruházást annak rendje-módja szerint el is végezték. A könyvtár azonban szeptember elsején mégsem nyitott ki, mert az épület nem felelt meg az esztétikai követelményeknek: az eredeti tervben szerepeltekkel ellentétben ugyanis a tetőszerkezet „kihúzatása” - ami azt jelenti, hogy az éppen leszakadni készülő mennyezetet eredeti helyzetébe hozzák - után szükségszerűen fellépő károkat (falfestés, parketta-csiszolás) pénz híján nem tudták kijavítani. A körzetben működő Martintelepi Egyesület és Orosz Lajos önkormányzati képviselő felhívására a könyvtár belső felújítási munkálatainak befejezésére cégek, nonprofit szervezetek és magánszemélyek jelentkeztek, akik vállalták, hogy elvégzik a költségvetésbe betervezett, ám a magas árak miatt sajnálatosan meghiúsult beruházást. Ennek eredményeként szombaton át is adhatták a belül felújított, az esztétikai követelményeknek immár megfelelő intézményt, amely mától várja a kölcsönözni, olvasni vágyó könyvbarátokat. V. G. 1997. december 15., hétfő Politikai napilap. Megjelenik Miskolcon és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Kiadja a Déli Hírlap Kft. 3525 Miskolc, Széchenyi u. 107. Postacím: 3530. Pf.: 39. Felelős kiadó: SZÁNTÓ ISTVÁN ügyvezető igazgató. Tel./lux: 412-894. Westel: 06,30-414-191. Főszerkesztő: KISS LÁSZLÓ. Telefon: 412- 694/131. Médiaigazgató: Paulovits Ágoston. Tel./fax.: 411-124. Közvetlen fax-számunk: 412-845 és 411-166. Kollégáink hívhatók a 412-694,412-866,412-888,411-751,413-245,413-246 -os telefonszámokon a mellék tárcsázásával: Titkárság: Szakosító Anikó (131), Hajas Sarolta (103). Felelős szerkesztők: Bohus,János (112,) Karcsi Imre (135, 411-266, fax, üzenetrögzítő), Makai Márta (112), Szikra Pál(112). Főmunkatársak: Kiss József(belpolitika, 136,411-266), Parázs István (belpolitika, 115), Szabados Gábor (művelődés, szabadidő, 136, 411-266). - Sportrovat (tel.: 412-688, fax, üzenetrögzítőiél ): rovatvezető: Doros László (113), munkatárs: Kolodzey Tamás (114).- Gazdaság, belpolitika (tel.: 411 -600): rovatvezető: Szaniszló Bálint (106), munkatársak: Búss Gábor Olivér (109), Gróf Lajos (107), Jeney Edit (108), Pusztai Gábor (108), N. Szántó Rita (109), Szűcs István (113).- Fotórovat: Szabón Gabriella (rovatvezető 120), Jakubik László (120, mobil: 30/352-723) és Tóth-Szántay Bea (120). - Bűnügy: Horváth Szabolcs (107).- Uniós és regionális kapcsolatok: Csontos László (115).Régiófelelős: Buzafalvi Győző (153, 30/582-937). Munkatárs: Maros Éva (116). Tudósítók: Baranyi Ferenc (Edelény, 48/342-907), Bódisz Attila (Sátoraljaújhely, 60/351-409), Fekete Béla (Tiszaújváros, 30/458-753), Kovács István (Ózd, 48/472-039), Mészáros István (Szerencs, 60/457468), Szatmári Irén (Mezőkövesd és Mezőcsát, 49/313-288). - Az olvasóké a szó: tel.: 30/458-458. - Közönségszolgálat: vezetője Nagy Attila (130). - Gazdasági ügyintézés: Hambalás Eszter főkönyvelő (119), Kiss Ibolya előadó (121), Burcsa Eszter (122). - Médiaigazgató-helyettes: Nagy József (139, mobil: 30/318-279). - Hirdetés: Oláh Erzsébet marketing igazgatóhelyettes (125), Bobák Kornélné csoportvezető (123, mobil: 30/433-319), munkatárs: Bokor Gabriella hirdetési menedzser (123, mobil: 30/4334)84), Monoczki Mária hirdetési menedzser(126, mobil: 30/431-338, telefax: 331-363),Pohorni Sándor hirdetési menedzser (123). - Lapterjesztő menedzser: Zielem Ferenc (mobil: 30/4334)71). - A Déli Hírlapot előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Miskolci Igazgatósága, 3525 Miskolc, Kazinczy u. 16. Telefon: 410-222. Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél és a kiadóban. Előfizetési díj: egy hónapra 599 Ft; egy negyedévre 1788 Ft; egy évre 7152 Ft. Árusítja: Északhír Rt. 3530 Miskolc, Szemere u. 2. Telefon: 06-46-350- 230, valamint a kiadó. - Készült az ÍRISZ Lapnyomda Kft.-ben. Felelős vezető: CSERI GÉZA ügyvezető igazgató. LELOPRESS, a Déli Hírlap budapesti szerkesztősége: 1182 Budapest, Gyergyó u. 27. sz. Szerkesztőségvezető: Lelovics Ottó (fax: 06-1-2950-683, telefon: 06-30-354-189). - ISSN 01334)209. E-mail: deli.hir@mail.klick.hu A Déli Hírlap Kft. a MATESZ (Magyar lapterjesztést Ellenőrzők Szövetsége) tagja. A lap tagja az ÉSZAK INFO PRESS regionális médiakonzorciumnak. Meg nem rendelt fotókat, kéziratokat és rajzokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza.