Déli Hírlap, 1998. március (30. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-13 / 61. szám

1998. március 13., péntek Bírói engedély kell a titkos információgyűjtéshez Mikor bonthatják fel a levelet? Az elmúlt években a sajtó többször is hírt adott levélbom­bákról. Ezek az alattomos gyil­kos szerkezetek szerencsére in­kább csak külföldön vannak „di­vatban”, de nem árt felkészülni a veszélyre itthon. A legfonto­sabb, hogy minden gyanús eset­ben a rendőrséget kell értesíteni. Nem is olyan messze hazánktól, a szomszédos Ausztriában is soká­ig nyomoztak egy levélbomba­ügyben. Akkoriban több ilyen kül­deményt is, postára adtak, sőt volt olyan is, amelyik komoly sérülése­ket okozott a címzettnek. Ezekre a levelekre az a jellemző­, hogy álta­lában vastagabbak, nehezebbek a szokásosnál, és figyelmeztető lehet még, ha a borítékon fura, zsí­ros folt látható, amely az elrejtett robbanóanyag miatt keletkezhet. Ha bármi gyanúsat észlel valaki, a legfontosabb, hogy ne bontsa fel a levelet, ez ugyanúgy érvényes a postai alkalmazottakra, mint a címzettre, hanem azonnal értesít­sék a rendőrséget. Levelek felbontására egyébként is csak a rendőrségnek van joga, igaz, szigorúan szabályozott kere­tek között, titkos adatgyűjtés során. A rendőrségi törvény ponto­san rögzíti, hogy a nyomozók mi­ként ismerhetik meg például a le­velek tartalmát. A törvény sze­rint:,, A rendőrség bűncselekmény elkövetésének megelőzésére, fel­derítésére, megszakítására, az el­követő kilétének megállapítására, elfogására, körözött személy fel­kutatására, tartózkodási helyé­nek megállapítására, bizonyíté­kok megszerzésére - a törvény keretei között - titokban infor­mációt gyűjthet.” E tevékenység során vannak olyan nyomozati cselekmények, amelyeket csak bírói engedéllyel hajthatnak végre, és ezek közé tartozik a le­velek, postai küldemények fel­bontása is. A rendőrség bírói en­gedéllyel „meghatározott bűnül­dözési célból a súlyos bűncselek­mények esetében (...) levelet, egyéb postai küldeményt, vala­mint a telefonvezetéken vagy azt helyettesítő távközlési rendsze­rek útján továbbított közlés tar­talmát megismerheti, azt techni­kai eszközzel rögzítheti”. Ehhez a rendőrség különleges eszközö­ket használhat. A különleges eszköz alkalmazá­sa iránti kérelmet a nyomozóható­ságnak az illetékes bíróságra kell benyújtania, amelyben az akció­val kapcsolatos minden érdemle­ges információnak szerepelnie kell. A bíró ennek alapján dönt az engedély megadásáról. Nagyon sürgős esetben a nyomozóható­ság vezetője is elrendelheti a tit­kos kutatást, illetve információ­­gyűjtést, ám az engedély­kérel­met akkor is be kell nyújtani a bírósághoz. Ha mégsem kapják meg az engedélyt, akkor a titkos adatgyűjtést a rendőrségnek azonnal és haladéktalanul be kell fejeznie, az addig rögzített infor­mációkat meg kell semmisítenie. H. Sz. Jelzik, ha sérült sérült levelet, ennek a ténynek a rögzítése nélkül nem kézbesíte­nek ki - tudtuk meg Gajdos Imrétől, a Magyar Posta Rt. Miskolci Igazgatóságának kézbesítési előadójától. Ha bármilyen sérülést ész­lelnek a levélen annak beérkezésekor, a szakadást körbehatárolják, a posta egyedi ragasztójával leragasztják, és egyértelműen jelzik, hogy így érkezett. Ezen eljárás nélkül a kézbesítő nem is viheti ki azt a címzettnek. Csomagok esetében némileg más az eljárás, ugyanis ilyenkor értesítést küldenek, és a postahivatalban veszik fel a jegy­zőkönyvet a címzett jelenlétében. Ha valaki mégis úgy gondolja, hogy a leveléhez illetéktelenek hozzányúltak, vagy véletlen sérülés van rajta, és azt nem jelezték, panasszal fordulhat az illetékes posta­­hivatalhoz, ahol az esetet kivizsgálják. A sérülten érkező levelet csak megjelölten kézbesítenek ki a címzettnek. Határon átnyúló szakszervezeti együttműködés Egy úton a borsodi és a kassai vasasok Egy időben területileg is együ­vé tartozhatott a Kassa környéki és a borsodi vasas dolgozói ér­dekvédelem. Későibb a határ ket­téosztotta ők­et. Az utóbbi idő­­­ben - köszönhetően a térségünk­ben megjelent szlovák érdekelt­ségű cégeknek­­ ismét egymásra találtak a vasasok. A Vasasszakszervezet Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Szövetsé­ge meghívására két napon át kassai szakszervezeti delegáció tartózko­dott Miskolcon. A vendégek meg­ismerkedtek a magyar szakszerve­zeti mozgalom, ezen belül a Va­sasszakszervezet érdekvédelmi, érdekképviseleti tevékenységével. A Jan Matu kassai területi szak­­szervezeti elnök és Robert Kulik, a Kelet-Szlovákiai Vasmű szakszer­vezeti elnöke által vezetett delegá­ció találkozott Luterán Lászlóval, az Észak-magyarországi Gyáripa­rosok Szövetsége (ÉGYSZ) elnö­kével és látogatást tett a Drótáru és Drótkötél Kft.-nél, valamint a Di­ósgyőri Acélművek Rt.-nél. Megyénkben jelenleg mintegy 14 ezer ember dolgozik a vasipar­ban, egyharmaduk a közelmúltbeli privatizációk révén szlovák érde­keltségű vállalatoknál. Ez is azon tényezők közé tartozik, amely miatt felértékelődött a két terület érdekvédelmi szervezetei közötti együttműködés. A közös véleke­dés szerint a két ország vasasai ha­sonló problémákkal küszködnek, így együtt kell működniük azok megoldásában is. Ilyen terület a kollektív szerződések megkötése, a béremelések kérdése, a szociális megállapodások kiharcolása. Mind­ezeket tegnap írásban is rögzítették a felek. Sz. B. DELI HÍRLAP • BELPOLITIKA Felvonják az országzászlót Ünnepélyesen felvonják ma délelőtt fél 11-kor az or­szágzászlót Diósgyőrben, a 101-es busz végállomásánál. Az ünnepi műsort a miskolci Móra Ferenc Általános Iskola tanulói adják, beszédet mond Mándi András, a terület or­szággyűlési képviselője. Kis híján a mentőorvos is meghalt TRAGÉDIA A BÁNYATÁRÓBAN Életmentő Emlékérmet kapnak Kis híján kettős tragédia tör­tént tavaly augusztusban Telki­bánya közelében. Mint arról annak idején helyszíni riportban beszámoltunk, egy ásványgyújtó­ fiatalember beszorult a gázokkal teli bányatáróba, és már csak holtan tudták kiemelni. A segít­ségére induló mentő­ orvos is rosszul lett, az ő­ életét a még ide­jében érkező­ tűzoltók mentették meg. Hősies magatartásuk elismeré­seként a magyar kormány Élet­mentő Emlékérmet adományozott Ferencsák István tűzoltó őrmester­nek és dr. Reusz Géza orvosnak. A kitüntetést a közeljövőben a B.-A.-Z. Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője adja át. Tavaly augusztus 27-én a dél­előtti órákban Telkibánya közelé­ben ásványokat gyűjtött a 24 éves 5. Attila egyetemista. Barátja vette észre, hogy az egyik bányatáróban rekedt a fiatalember, ezért a faluba sietett segítségért, ám társaival sem tudta kihúzni őt. Telefonon értesítették az encsi mentőállomást és a rendőrséget. A helyszínre ér­kező Reusz Géza akkor még or­vostanhallgató-mentőtiszt, képzett barlangi mentő volt, ezért még esélyt látva S. Attila megmentésé­re, lemászott a mélyedésbe, hogy az üregbe szorult fiatalember mögé kerülve felnyomja őt a felszínre és az újraélesztést megkezdje. Em­berfeletti próbálkozása nem járt eredménnyel, mert az üreg alatt lévő berobbantott bányatáróban megrekedt gázoktól rosszul lett és teljesen elgyengült. Időközben a helyszínre érkeztek az encsi tűzoltók. A helyszínt gép­kocsival nem tudták megközelíte­ni, így közel 400 métert gyalog kellett megtenniük. Tájékozódtak a helyzetről, majd Ferencsák Ist­ván őrmester a nála lévő zseblám­pával a mélyedésbe világított. A látvány lesújtó volt, mert az egyik bentrekedt már térdre rogyva, mozdulatlan állapotban feküdt, míg a másik a lámpafényre reagál­va csak a kezét tudta felnyújtani. Ferencsák István gyors döntést ho­zott, rájött, hogy nincs idő megvár­ni, amíg a védőfelszerelést a gép­kocsikról elhozzák, mert az a még életjelet adó fiatalember életébe kerülhet. Becsúszott a mélyedés­be, a feléje nyújtott kezet elkapta és erős húzással a nyíláshoz rántot­ta. Társai segítségével az utolsó pillanatban sikerült kiemelni és gyors elsősegélyben részesíteni a sérültet. Reusz Géza élete kockáztatásá­val sietett a bajba jutott egyetemis­tán segíteni. Mint gyakorlott bar­langi mentő, tisztában volt azzal, hogy védőfelszerelés hiányában a mentést rövid időn belül be kell fejezni. Életmentési kísérlete a rendkívül nehéz feltételek miatt majdnem az életébe került. Feren­csák István őrmester hősies emberi helytállásról tett tanúbizonyságot, amikor a veszélyforrás súlyosságát ismerve, védőfelszerelés nélkül le­kúszott az üregbe és az ottrekedt, mérgezést szenvedett, mozgáskép­telen Reusz Gézát az utolsó pilla­natban kimentette. Ezek alapján ta­lálták őket méltónak arra, hogy át­vehessék az Életmentő Emlékér­met. H. Sz. Ebben a bányatáróban lelte halálát az egyetemista fiatalem­ber. (Jakubik László felvétele) Az eurokonform szódás viszonya a lovához Úgy tűnik, hogy hosszas vajúdás után végre megszületett a hazai állatvédelmi törvény. Létrejöttébe óriási energiát, tenger kilátásta­lannak tűnő­ munkát fektettek a hazai állatvédők, azonban - és ez aligha csökkenti érdemeiket - a törvény elsősorban mégis csak azért született meg, mert Európa felé menet már a szódás sem bánhat úgy a lovával, mint eleddig. Az euprokonform szódás ugyanis kénytelen betartani az állati jogok törvényben lefektetett minimumát: ez jó hír az állatoknak, akiket az ember elképesztő eufémiával általában ,,barátainak" titulál. Rossz hír az, hogy a gyakorlatban derül majd ki, mennyit sikerül (és mennyit akarnak) betartatni a törvényből, hiszen alig­ha lehet minden állattartó mellé rendőrt állítani. (Mint ahogy minden olajszőkítő, borpancsoló mellé sem lehet. Ha meg túl szorosan mellé állnak, akkor együtt karamboloznak, lásd: Halló Bár-eset.) Az állatok feltehetően okosabbak annál, hogy most kényelmesen hátradőljenek foteljükben (fészkükben, odújukban, óljukban), jól tudják, hogy ezután is elsősorban gyors lábukban (szárnyukban, uszonyukban) bízhatnak. Az emberben ugyanis nem célszerű meg­bízni, legfeljebb azokban, akik állatbarátnak születtek (de azért ne szépítsük, ők is csak húsevő csúcsragadozók, lásd: bécsi szelet, csülök pékné módra, stb.) A törvénynek vannak jól, és kevésbé sikerült részei. Megnyugtató­an rendezi például a kutyagumi-problémát, azonban a tehenek (őket ugyanis nem kedvtelésből tartják) továbbra is következmények nélkül feledkezhetnek meg magukról a közutakon. (De mi a helyzet a nem kedvtelésből, a hivatásos tenyésztők által, megélhetési okokból tar­tott kutyákkal?) A törvénynek két olyan passzusa van, amin a ma született bárány is cinikusan mosolyog: tilos lesz ugyanis kozmetikai és katonai célokból állatkísérleteket végezni. Mármost akinek hármasnál jobb jegye volt történelemből, az jól tudja: ez két olyan terület, ahol az emberek számára a törvény nem gátat, hanem leküzdendő akadályt jelent... Kiss József AZ ÚJRAÉLESZTÉS REMÉNYÉBEN Dr. Reusz Géza jelenleg az egri kórházban dolgozik, ott sikerült elérnünk, így idézte fel a történteket: - Akkor mentőtisztként dolgoztam. Kaptuk a hírt, hogy baleset történt egy bányatáróban. A helyszínen megtudtam, hogy csaknem egy órája lehetett már a fiatalember a barlangban, néhány perccel korábban még biztosan élt, ám akkor már nem tudtam kitapintani a pulzusát. Mivel a légzés leállása után néhány percig, de maximum 5 percig még van esély az újraélesztésre, gyors döntést hoztam, mert felülről nem tudtuk kihúzni. Bemásztam mögé, megpróbáltam meg­emelni a lábát, mert ha ez sikerült volna, fél percen belül ki tudtuk volna emelni. Alig töltöttem rövid időt a barlangban, én is megszé­dültem, kába lettem, olyan töménységben volt jelen a gáz. Az ezután történtekre már nem nagyon emlékszem, ahogy elmondták, kötelet dobtak felém, és abba kapaszkodva húztak ki. A friss levegőn hamar magamhoz tértem. Rettentően sajnáltam, hogy a fiatalemberen már nem lehetett segíteni. 3 Varroda Rudolftelepen Hajdanán a jól kereső bányá­szoknak nem okozott gondot a csa­lád eltartása, ezért a bányászfelesé­gek jelentős része nem ment el dol­gozni, inkább a családdal foglalko­zott. Az elmúlt években azonban fokozatosan elértéktelenedett a bá­nyászok fizetése, ráadásul sokan a munkájukat is elvesztették, ami komoly szociális feszültségekhez vezetett a bányavidékeken. Ezen kívánt enyhíteni a rudolftelepi ön­­kormányzat, amikor az Országos Foglalkoztatási Alapítványhoz pá­lyázott támogatásért. A néhány évvel ezelőtt önálló­sult falu sikerrel járt, nyert a pá­lyázaton, s ezt követően két vál­lalkozóval megállapodást kötött egy varroda létesítésére. Ennek alapján a Moda-Sikk 2000 Kft. varrodát létesített a faluban, ame­lyet tegnap avatott fel Vargáné Kerékgyártó Ildikó országgyűlé­si képviselő. Az üzemben jelen­leg 22 asszonyt alkalmaznak, de a tervek szerint 50-re bővítik a létszámot. Bérmunkában dolgoz­nak. Az első megrendelés női blúzok készítésére szólt.

Next