Délmagyarország, 1911. október (2. évfolyam, 225-250. szám)

1911-10-01 / 225. szám

4 Tripoliszban veszedelem fenyegetné, akkor a flotta csapatokat fog partra szállítani. Az egész olasz flotta mozgósítva van, tizenhét olasz hadihajó és páncélos hajó, megfelelő számú kémhajóval és harminc torpedóhajó­val őrködik­­ a török hajóforgalomra a szíriai parttól egészen a Aeges-tengerig. Egy másik hajóhadosztály elzárja az Adriai-tengerbe való bejáratot. Tizennégy hadihajó a leg­utóbbi két nap alatt Máltába érkezett, ogy onnan Tripoliszba menjen. Három angol tor­pedóhajó kíséri ezt a flottát. Az olasz haditerv már régen ki volt dol­gozva a legaprólékosabb részletekig. Ai nagyvezir lemondott. Konstantinápolyból jelentik: A porta, úgy látszik, az utolsó pillanatban még egy békés kisérletet tesz. Haki pasa nagyvezir tegnap délután megjelent a szultánnál és sírva nyúj­totta be lemondását. — Ilyen sulyos helyzetben — úgymond a nagyvezír — szívesen maradna a kormány felséged mellett, azonban nem vállalhatja a felelősséget a következményekért. A minisz­tertanácsban nem volt egységes vélemény, kérem felmentésemet. A szultán így felelt: — A mostani súlyos pillanatokban én ma­gam is szívesen lemondanék, de az ország iránt való kötelességérzetem azt parancsolja, hogy az utolsó percig helyemen­­maradjak. A szultán ekkor Said pasát bízta meg a kormány alakításával. Said pasa­ a felelőssé­get a lemondott kormányra fogja hárítani és csupán azt kívánja a legközelebbi napok­ban összehívandó kamarától, hogy nyugod­jék bele a történtekbe, gondoskodjék arról, hogy Törökország min­él előbb heverje ki a szenvedett veszteségeket és vigyázzon arra, hogy a további bonyodalmakat elkerülje s Törökország európai birtokait épségben megtartsa. A­z új török kormány. Londonból jelentik. A török kormány teg­nap beadta lemondását és ma már új kor­­mány alakult. Az uj török kabinet kinevezésé­ről szóló hír itt igen kedvező hatást tett. A lapok Küicsük Szaid basában és Kramil basá­ban garanciát látnak arra, hogy az uj kor­mány semmiféle meggondolatlan cselekedetet nem fog elkövetni és a lapok most még hatá­rozottabban fejezik ki azt a reményeiket, hogy a konfliktus rövidesen véget fog érni. Újabb okkupáció ?! Pak­sból jelentik: A Havas-ügynökség je­lenti Tuniszból: Egy Máltából származó eddig még meg nem erősített hír szerint a Meda angol cirkáló elindult, hogy Bomba kikötőt, a Derna­s Alexandria között fekvő természetes kikötőt, megszállja. Harc Tripoliszért. Rómából jelentik: Tripolisz bombázása teg­nap este megkezdődött. Pénteken délután há­rom órakor olasz csapatok mentek Tripo­liszba és a kormányzósági épülettel felhúz­ták az Gutsz lobogót. Pius pápa lelkes támogatója az olasz okku­­pációnak. Hir szerint ennek a nyilvánosság előtt is kifejezést akart adni, de Merry del Val államtitkár lebeszélte erről. A pápa azonban kijelentette, hogy a hivatalos vatikáni lapnak, az Osservatore Romanonak nem szabad tá­madni az olasz akciót. Párisból jelentik: Pénteken este párisi új­ságírók érkeztek a kikötőbe. Miután egy tiszt megtekintette igazolványaikat, nyugodtan be­mehettek a fővárosba. Lapjuknak azt jelentik, hogy Tripoliszban nyugalom van és az olasz hajók eddig még nem kötöttek ki. A tripoliszi olaszok óriási ovációval fogadták Lovatelli hadnagyot és ezt kiáltották: Éljen az olasz Tripolisz! Éljen az olasz kormány! Londonból jelentik: Midőn pénteken dél­előtt a Garibaldino olasz torpedozúzó egyik tengerésztisztje egy matrózzal, aki fehér zászlót lengetett arcraszállott Tripoliszban, DELMAGY­ARORSZÁQ török katonák vették körül. A tiszt a török parancsnok után kérdezősködött. Amikor a parancsnok elé jutott, bejelentette, hogy az olasz flotta parancsot kapott a város meg­szállására. Követeli az egész helyőrség azon­nali átadását. A török parancsnok azt vála­szolta, hogy nincs abban a helyzetben, hogy a felszólításnak eleget tegyen. Megígérte, h­ogy néhány órán belül végle­ges választ ad. Az olasz tiszt kijelentette, hogy a nem harcolóknak hat órai határidőt adnak a város elhagyására. Kölcsönös szívé­lyes üdvözlés után az olaszok visszatértek a flottához. A kikötőben levő olaszok vagy az olasz konzulátuson, vagy a Minerva-szállodá­­ban tanyáznak. LEGÚJABB. Konstantinápolyból jelentik. Azt híresztelik, hogy olasz csapatok szálltak ki az albániai Polvedában. A török hajóraj a Dardanellák alatt áll. Szalonikiből érkezett jelentés szerint az ifjútörök bizottság bojkott alá helyezte az olasz árukat. Az olaszok elmenekültek Szalo­nikiből, Bécsből jelentik. Az osztrák hajóhad Má­ria Terézia nevű hajója Porosz görögországi kikötőbe érkezett. A Budapesten élő török alattvalók és török egyetemi hallgatók népes gyű­lést tartottak, amelyen elhatározták, hogy tiltakoznak Olaszország magatartása ellen. Londonból jelentik: Bulgáriában csapatokat vontak össze. Az angol diplomácia nagy ag­godalommal nézi ezt, mert attól tart, hogy Bulgária be akar avatkozni a konfliktusba. Konstantinápolyból jelentik: Észak-Afriká­­ban szent háborút hirdetnek. Tripoliszban nin­csenek olaszok. Megerősítést nyert az a hír, hogy két olasz hajót elsüllyesztettek Tripolisz előtt. Tripoliszból jelentik: Vettora Tisa nevű olasz páncélos hajó, amely az olasz hajóhad­nak legújabb és legnagyobb tipusu hajója, zá­tonyra futott Tripolisz előtt. Athénből jelentik. A török hajóhadat Volica mellett körülzárták az olasz hajók, amelyek ágyúzást kezdtek. Az ágyúzást a török hajók viszonozták. Egész délután erős ágyúzás fo­lyik. Bécsből jelentik, hogy a török nagykövet kijelentette, hogy a porta azon az állásponton marad, hogy minden eszközzel megvédi Tri­­poliszt. Tripolisz előtt egy török hajót bombáznak. A város ostroma még mindig tart. lyis október 1 Glattfelder püspök Szegeden. — fi rókusi templom fölszentelése. — (Saját tudósítónktól.) Szombaton délután érkezett meg Szegedre Glattfelder Gyula dr csanád egyházmegyei megyés püspök, aki vasárnap szenteli föl a rókusi templomot és iktatja hivatalába Várhelyi József tb. kano­nok, rókusi plébánost. A püspök fogadására nagy előkészületeket tettek. Lázár György dr polgármester fölhívásban szólította föl a polgárságot, hogy a püspök fogadásán részt vegyen. A perron meg is telt a város társa­dalmának vezetőségével, az állomás előtt pe­dig a tanítóképző intézet, több iskola és inter­­nátus ifjúsága zászlók alatt állott sorfalat. Ott láttuk az állomáson a következőket: Lázár György dr polgármestert, Bokor Pál polgármesterhelyettest, Jászai Géza apátot, Gaál Endre dr. Koczor János tanácsosokat, Szalay József dr főkapitány helyettest, Thu­­róczy Mihály dr városi tiszti főügyészt, Aczél Gézát, Szabó Sándort, Végman Feren­cet, Firkás Nándort, id. Böröcz Pált, Kiss Gyulát, Lippay György dr-t, Striegl F. Jó­zsefet, Barmos Györgyöt, Rosenfeld Nán­dort, Szinger Kornélt, Funák Károlyt, Ne­­meskay Istvánt, Tóth Imre dr-t, Bezdán Já­nost, Rainer Károlyt, a rókusi templom ter­vezőjét, Dreger Józsefet, Naszády Józsefet, Szabados Istvánt, Waldmann Györgyöt, Bez­dán Jánost, Henny Ferenc dr-t, Gallér Kris­tófot, Kiss Gyulát, Pócz Mihály pátert, Zö­rög Mihályt, Kárpáti Károlyt és még Szeged közéletének sok más jeles tagját. Ott volt a közönség sorában a püspök édesatyja, Glatt­­felder Jakab budai kocsigyártó mester is. Néhány percnyi késéssel, kevéssel öt óra után robogott be a temesvári vonat, amely­nek egyik első osztályú fülkéjében utazott a püspök. Amikor kiszállt a kupéból, a kö­zönség megéljenezte. Glattf­elder először édesatyjához lépett, megcsókolta annak az arcát és a homlokát, azután kezet fogott Lá­zár György dr polgármesterrel, aki a követ­kező beszédet intézte hozzá: Méltóságos Püspök úr! Kegyes főpászto­runk! A magam, a város közönsége, egész kommunitás és népe nevében igaz tisztelet­tel és hódolattal üdvözlöm Méltóságodat akkor, amikor terhes apostoli munkásságá­ban hivatalosan legelőször e város falai közé lép azért, hogy gyönyörűséges rókusi tem­plomunkat fölszentelje és lelki pásztorunkat hivatalába beiktassa. — Örömünknek adunk kifejezést, hogy azon pár nap alatt, amig Méltóságod váro­sunkban időzik, alkalmunk lesz kifejezést ad­ni összes érzelmünkről, alkalmunk lesz há­lánknak kifejezést adni azon nagybecsű tá­mogatásért, amelyben legutóbb akciónkat, hatalmas akciónkat részesíteni szíves volt. A város egész polgársága nevében kívánom, hogy itt tartózkodása alatt méltóságod ma­gát kellemesen érezze. Az isten hozta, isten éltesse Méltóságodat! A polgármester szavait lelkes éljenzés kö­vette. Glattfelder Gyula az üdvözlésre meg­­hatottan a következőket válaszolta: Nagyságos Polgármester Úr! Tisztelt Urak! Ma a kegyurat látogatom meg, azt a kegyurat, Szeged városát, akiről elmondha­tom, hogy az isteni gondviselésben való hi­tét soha el nem veszítette és a legnagyobb katasztrófák idején is megtartotta lelkének egyensúlyát. Az is, amennyiben úgy gondos­kodik kegyúri kötelességéről, mint ennek az országnak egyetlen más városa sem. És épen ezért, amikor ezt az urat, ezt a kegyes urat meglátogatom, rendkívüli jó érzés ne­kem, főleg és annál inkább, hogy ez a kegyes úr oly szívességgel fogad, amint ezt eddig ta­pasztalnom itt már szerencsém volt. És épen ezért, amikor ennek a kegyúrnak hálás kö­­szönetemet kifejezem, egyúttal a legnagyobb készséggel, igaz, bensőséges baráti érzéssel kell, hogy megígérjem azt, hogy azon törek­véseknek mevalósításánál, amelyről a pol­­gármester úr is szólt és azonkívül is min­den kulturális törekvés biztosításánál egész erőmmel rendelkezésre állan­ kedves köte­lességemnek ismerem el. Kívánom, hogy az isteni gondviselés tart­sa meg Szeged várost abban a kegyes úri hajlandóságában, az isteni egyházzal szem­ben való jóságában és az ő nagy kulturális missziójának megvalósítására az eszközöket biztosítsa. A jó isten áldását kérem önökre! A püspök szavait lelkes éljenzés követte. Glattfelder Gyula ezután kezet fogott a meg­jelentekkel, majd a polgármesterrel a város kocsijába ült és a belvárosi plébániához haj­tatott, ahol a papság, a városi tanács és a tanítóság küldöttségeit fogadta. Később a tanítóképző-intézetbe hajtatott a püspök, aki a harmadik és negyedik osztály növendékeit meggyóntatta. Rókuson az ünnepségek már szombaton megkezdődtek. Szombaton reggel a rókusi templomban szentmise volt, amely alatt az oltáriszentséget imádásra tették ki. Délután öt órakor az oltáriszentséget visszahelyezték a szentségházba. A templomszentelés vasárnap reggel hét órakor kezdődik. A püspök a belvárosi plé­bániáról indul s megérkezvén, betekint a templomba, hogy a felszenteléshez szükséges dolgok rendben vannak-e? A templom bezá­ratása után a püspök és segédlete az ereklye­sátorhoz megy s onnan a főajtó elé vonul. A püspök távozása után a sátorban Várhelyi

Next