Délmagyarország, 1911. október (2. évfolyam, 225-250. szám)

1911-10-04 / 227. szám

1911 október 4 rosához, mely szerint a bakteriológiai intézet úgy a törökbecsei, mint az orsovai esetekben megállapította az ázsiai kolerát. Törökbecsén minden óvintézkedést megtet­tek, hogy a kolerajárványt megszüntessék. Jankó Ágoston, Torontói vármegye alispán­ja, a járványról és az óvintézkedésekről a következőket mondotta: — Törökbecsén kedden egy újabb halálo­zás történt. Egy tizenöt éves fiú halt meg kolerában, újabb megbetegedés azonban nem történt és ez örvendetes jelenség. Most már remélhető, hogy a járvány nem terjed tovább. Ki vannak ugyanis kutatva mindazon házak, ahol gyanús megbetegedés történt, mindenki, aki e házakban megfordult, fertőtlenítve és izolálva van. Eddig összesen nyolc megbete­gedés és négy halálozás történt Törökbecsén. Az óvintézkedéseket, a gyanús házak elzárá­sát, a fertőtlenítést, a betegek elkülönítését a legszigorúbban hajtják végre és alapos a remény, hogy most már a járvány nem fog tovább terjedni. DELMAGYARORSZAO A képviselőház ülése. — Khuen a horvát bánra?. — (Saját tudósítónktól.) Az utóbbi időben egyes lapokban s egyes ellenzéki politikusok­tól annyi támadó cikk jelent meg Tomasics horvát bán ellen, hogy szükségessé vált Khuen Héderváry miniszterelnök nyilatkoza­ta. Khuen miniszterelnök a Ház mai ülésén válaszolt. Megnyugtató, alapos és igen tár­gyilagos nyilatkozatát alább közöljük, meg­jegyezvén, hogy a Ház többsége viharos tet­szészaj kíséretében vette tudomásul a minisz­terelnök választ. Horvát lapok bebizonyítják különben, hogy személyes, családi jellegű okok miatt támadtak Tomasics bánra. A véderővita mai szónoka Bakó József volt, aki a hadsereg szellemének ki­rókájá­ban olyan szélsőségekbe kalandozott, hogy többszörös elnöki figyelmeztetésben volt része. Az ülésről ez a tudósítás szól Az első szónok: Bakó József a hadsereg nemzeti érzézésének hiányáról beszél. A mi hadseregünk birodalmi intézmény, amely a nemzettel nem forrt össze. A hadseregben is­merni kell a császárt, de nem szabad még csak tudni sem a királyról. (Tetszés balfelől. Zajos ellentmondások jobbról.) Az elnök ezért a kijelentésért a szónokot rendreutasítja. Bakó József: A birodalom fogalma kiöli a hadseregben a haza fogalmát. Ez az oka, hogy a magyarság hazafias része visszatartja magát a hadseregtől. (Ellenmondás jobbról.) A hadser­egben tudnak ugyan Ausztriának egy Magyarország nevű tartományáról . . . (Heves ellenmondás jobbról. Tetszés a bal­oldalon.)­­ Az elnök újra figyelmezteti a szónokot, hogy ha ebben a modorban folytatja fejtege­téseit, megvonja tőle a szót. (Zajos helyeslés jobb­ról.) Bakó József az ország magyarságára ve­szedelmesnek tartja a hadsereg mostani szer­­­vezetét, ennek a hadseregnek tehát a föl­emelt létszámot nem szavazza meg. Az elnök javaslatára elhatározza a Ház, hogy a legközelebbi ülést hétfőn október 9-én tartja, Héderváry Károly gróf miniszterelnök vá­laszol Mezőssy Béla múlt heti interpelláció­jára. Mezőssy állításával szemben hivatkozik arra, hogy nemcsak a mostani horvát bánt, hanem őt magát is sok személyes támadás érte bán korában. Annak, hogy Tomasics több horvát pénzintézet igazgatósági tagja, igen egyenes és becsületes előzményei vannak. A­mikor a mostani kormány megalakult, a hor­vát országgyűlés többsége Tom­asicsot kérte föl a magyar kormán­nyal való tárgyalásra, a kormány pedig őt jelölte a báni állásra. To­masics akkor kijelentette, hogy húsz éves munka után megszerzett közgazdasági pozí­cióját a báni álás kedvéért nem akarja ott­hagyni. A kormány azonban, felismervén azt, hogy itt inkompatibilitásról nem lehet szó, megmaradt Tomasics jelölése mellett s őt is neveztette ki bánná. A horvát kormány üzemeket nem tart fönn, vállalatokat nem szubvencionál, nem juthat tehát e réven bár­minő jogosulatlan anyagi előnyhöz. Toma­sics eljárása akkor lett volna kifogásolható, ha mostani méltóságából kifolyóan szerzi meg a banknál viselt állást, de a banknak már alapítása óta m­unkája. A kormánynak is érdeke, hogy a bán ellen emelt vádak tisz­táztassanak, de erre nem kell sajtóbíróság, mert ami vád mostani közjogi állásában éri, azt itt a Házban kell tisztázni. (Helyeslés a jobboldalon.) Az egész alaptalan támadást különösen azért sajnálja, mert ez csupán a most alakuló horvát unionista párt ellen folytatott aknamunka egyik eszköze. Ha is­meri is a vádak forrását, azért mégis szük­ségesnek tartja az igazság kiderítését, de igazságtalanul meggyanúsítani nem enged senkit. Kéri válasza t­­domásul vételét. (Za­jos tetszés a jobboldalon.) Mezőssy Béla a választ nem veszi tudo­másul. (Taps a baloldalon.) Héderváry gróf miniszterelnök és Mezőssy Béla rövid megjegyzései után a Ház több­sége a miniszterelnök válaszát tudomásul veszi. Héderváry Károly gróf miniszterelnök vá­laszol Polónyi Dezső interpellációjára a hor­vát politika dolgában. Polónyi csupán újság­­közlemények alapján vádolt. Ezekért azon­ban nem felelhet a bán, csak az illető lapok szerkesztősége. A horvát bán politikája arra irányul, hogy szerves unionista pártot alkos­son s ezért pártjából hiányoznak is mind­azok, akik nem teljesen őszinte hívei az unió­nak. A bán inkább védelmet, mint támadást érdemel politikájáért. (Zajos helyeslés a jobb­oldalon.) Az ülés fél háromkor végződött. 3 Háborús vajúdások. — Törökország fegyerszünetet akar. — (Saját tudósítónktól.) Nagyon furcsa ez az olasz-török háború. Itália már hatodik napja hadiviszonyban áll Törökországgal és a pre­­vezai eset óta, amelyet azonban az ellentétes jelentések a titokzatosság ködébe burkolnak, nem történt jelentősebb háborító mozzanat. Tripolisz bombázásával várnak még az ola­szok. A nagy ahatalmak közbelépését, főkép a német akció kifejezését várják. Ma ugyan távirat jött Rómából, hogy megkezdik a tripoliszi erődök ágyúzását, de ezt már sok­szor jelentették és egyszer se kezdték meg. Még ma se. Lehet, hogy még az első ágyú se fog eldördülni, amikor Európa tálcán viszi át békét Törökországnak, amely annyira vá­gyódik rá tehetetlen és védetlen helyzetében,­­ Olaszországnak pedig Tripoliszt. A monarchia az olasz hadihajók cirkálá­­sának és fenyegető akciójának beszüntetését követeli és figyelmezteti Itáliát, hogy óva­kodjon minden lépéstől, amely a Balkánt lángba boríthatná, különben a szövetséges Ausztria-Magyarország kénytelen volna ál­láspontját megváltoztatni­, íme, az konfliktus magva. Az egymásra féltékeny és leszámo­lásra váró két hatalom könnyen hajbakaphat a Balkánon. És a felelősség ezért kizárólag a népjogokra törő, kalózkodó Itáliát terheli. Mi van a török fllottával? Rómából jelentik. A Tribuna a hivatalos török jelentésekkel szemben is azt állítja, hogy a török flotta, amely két nap előtt hagyta el Belrouxtot, még nem lehet a Darda­nellákban. A törökök ugyanis azt jelentet­ték, egy flottájuknak sikerült az olaszok elől gyors menetben Belr­outból megmenekülni. A Tribuna cáfolatával szemben "Londonból azt jelentik, hogy a Lloyd-társasághoz érkezett távirat szerint­­ ö török flotta a Dardanellák­ban, a Nagarai öbölben van. Kereskedelmi hajók a Dardanellákban naplemente után nem járhatnak. Lefoglalt gőzösök. Londonból jelentik: Southamptonban a Thopnycroft hajógyár telepén az angol kor­mány lefoglalt négy kész gőzhajót, amelyeket a gyár a török kormány megrendelésére ké­szített. Sötétek a világítótornyok. Szalonikiből jelentik: Tegnap óta az albán partvidékeken sötétek a világítótornyok, mert a török kormány így rendelte a katonai ké­szülődésekre való tekintettel. Innen tüzérség ment Karaburuba, Szalonikiba, Üszkü­bben és Koránéban 30—30.000 főnyi katonaságot von­nak össze. Janina még most is el van vágva Resadietől a prevezai támadás óta és a la­kosság onnan messze földre menekült. Török és arab csapatok Tripolisz védelmére, Máltából vett híradás szerint jelentik Lon­donból, hogy a Tripoliszból kivonult török csapatokhoz mintegy 60.000 főnyi felfegy­­verzett arab csapatok csatlakoztak, hogy Tripoliszt az olasz katonák ostroma ellen megvédelmezzék. fiz ifjú­­­rökök kiáltványa. Szalonikiből jelentik, hogy az ifjú törökök bizottsága kiáltván­yt adott ki, melyben til­takozik Olaszorszá­g erőszakos beavatkozása ellen, amel­lyel a nemzetközi béke egyezmé­nyeit lábbal taposta. Foglalkozik a kiáltvány az olaszok ultimátumával, amelyben foglalta­kat teljesíthetetlennek mondja, mert az egy­értelmű lenne Törökország öngyilkosságával. A közvetítést Rómából jelentik: A Giornale d'Italia több diplomatával folytatott beszélgetést közöl a közvetítés kérdésében. Ezek mind egyértel­­mű­leg odanyilatkoztak, hogy ez idő szerint, úgy, ahogy a­­ dolgok ma állnak, Itália ma nem egyezhetik bele abba, hogy a szultán szuverenitása Tripoliszban tovább is fenntar­­tassék. Berlinbő­l jelentik, hogy a Vossische Zei­tung a közvetítésről írván, kifejti, hogy Né­metország még nem látja elérkezettnek az időt, hogy hivatalosan a közvetítést meg­kezdje. Nem hivatalosan azonban mindent el­követ, hogy a hadi­állapot megszűnjék. A párisi latin jelenti, hogy a konstantiná­polyi német nagykövet első békeközvetítési kísérlete nem volt szerencsés, noha Olaszor­­szág őszntén kívánja a békét, mert a háború már eddig is rengeteg költségbe került és az olasz kereskedelem nagyon érzi a hábo­rús idők súlyát. Ha azonban békekötésre kerül a sor, Olaszország sokkal súlyosabb feltételeket fog szabni, mint tette volna a há­ború kitörése előtt. Tripolisz megszállása nélkül a római kormány nem akar békekö­tésről beszélni. Aehrenthal nyilatkozata: Bécsből, megbízható forrásból jelentik, hogy mikor Avanna herceg vasárnap meg­látogatta Ahrenthal grófot, a közös külügy­minisztert, nagyon fagyosan fogadta az olasz nagykövetet s így szólt hozzá: — Ha Olaszország nem hagy fel tengeri akciójával az albán partvidékeken, akkor Ausztria-Magyarország kénytelen lesz flottát küldeni oda. Monarchiánk flottillája. Párisból jelentik: Az osztrák és magyar haditengerészet hajórajához tartozó cirkáló flottila félgőz alatt készenlétben áll, várván

Next