Délmagyarország, 1913. március (2. évfolyam, 50-74. szám)
1913-03-22 / 68. szám
1913. március 22. HÍREK: Szegedi kalendárium. IDŐJÁRÁS: A meteorológiai intézet jelentése szerint: Igen enyhe idő várható, helyenkint esővel. Sürgönyprognózis: Enyhe, elvétve csapadék. Déli hőmérséklet: 15,8 C fok volt. A VÁROSHÁZÁN: Csak délelőtt 11-ig van hivatal. A TEMPLOMOKBAN: reggel 7 órakor szentségkitétel, 9 órakor tűz-, husvétigyertya- és vizszentelés. Tiz órakor ünnepélyes szentmise. Este 6 órakor föltámadási körmenet. A KÖZKÓRHÁZBAN: A beteg látogatási idő délután 1—3-ig tart. VÁROSI SZÍNHÁZ: Este 8 órakor a Góth-pár vendég fölléptével: Primarose kisasszony, vígjáték. URÁNIA SZÍNHÁZ: Délután hat órától kezdve „Az álarcos táncosnő“, Sudár maius Hermann drámája, három felvonásban. „Az apai szív“, dráma két felvonásban. VASS MOZI: Délután hat órától kezdve „Kialudt fény“, dráma Henry Portennél a főszerepben. „Úrnő és szolga“, dráma, APOLLÓ-MOZGÓ: Délután hattól este fél 11-ig „260.000 márkáért“ detektív dráma. „Az orvos“, amerikai dráma, két felvonásban. DÉLMAGYARORSZÁG T Otthon van már Jáger Mari. (Saját tudósitónktól.) A szerecsdka nagymestere, Jáger Mari asszony ma déliben megérkezett Hódmezővásárhelyre. Márianosztra hiás falai közül szabadult ki az utolsó évtizedeknek ez egyik leghirhedtabb szoknyás gonosztevője, akinek nevével ma is ringatják, ijesztgetik a kis vásárhelyi gyerekeket. Jáger Mari megérkezése Vásárhelyien olyan esemény, mintha legalább is egy ezred katonaságot kapna a város. Balogh Péterné, aki Jáger Mari leánya, kövér, erős vonású asszony, nagyon hasonlít az anyjához, ezt mondta ottani tudósítónknak: — Nagy szeretettel várjuk régen látott édesanyámat. Két héttel ezelőtt írta nekünk az utolsó levelét, amiben az volt, hogy ne menjünk Márianosztrára, mert most már ő maga jön. Mi valamennyien régen megbocsátottunk neki Baloghné asszony piaci árusnő, mint ő mondja, kdfáskodásból éL Most nagyon sok látogatója van, akik mind a Mari néniről kérdezősködnek. Tegnap este nagyszámú közönség verődött össze a vasúti állomáson; azt hitték, akkor hozzák a kiszabadult asszonyságot. Jó egyórás várakozás után csalódottan oszlottak szét. — Hónap gyan biztosan, — mondogatták az emberek, báránybőrsipkás férfiak, barnakendős asszonyok és mára adtak találkát egymásnak a vasúti állomáson. Ma déliben tizenkét órakor robogott be a vonat a hódmezővásárhelyi pályaudvarra. ki. Csak egy asszony volt vele, s az kísérte, mert a mariamosztrai fegyintézet szándékosan került minden feltűnést. Ezért nem adatott melléje fegyőnöket sem. A Mars teljesen össze van törve, reszket és alig tud járni. A keze tele van záródásokkal, amelyeket az átszállásnál szenvedett.. A méregkeverőnő ugyanis annyira gyenge, hogy többször elesett. Most is a kisérő asszony támogatta le a vonatról több vasutas segítségével. Kocsim szállították a rendőrségre, ahol nagy tömeg várta a megérkezését. A rendőrség épülete előtt négy rendőr rúd segítségével emelte le a kocsiról ,és így vitték be a rendőrkapitányhoz. Az után Jáger Mari több izben említette, hogy A Aap-ban azt olvasta magáról, hogy boszorkány. — Pedig nem vagyok boszorkány — ismételgette. A rendőrségen Darvasi rendőrkapitány rövid beszédet intézett hozzá és intette, hogy ne folytassa eddigi ördögi praktikáit. Mari asszony szentül megígérte, hogy soha többé nem csinál olyan dolgot, ami miatt a rendőrséggel meggyűlik a baja. A rendőrségről ezután Jáger Mari hazament a lányához. — Kabaré és a vidéki városok. Érdekes, hogy a legtöbb, sőt, a legnagyobb vidéki városokban a Színigazgatók, rosszul felfogott érdekükben kézzel-lábbal tiltakoznak, kabaré-előadások engedélyezése ellen. A régi és manapság már el nem fogadható érvek egész arzenálját hozzák fel, mondván, hogy a kabaré elvonja a színházlátogató közönség egy részét, a művészi nívót ,leszállítja és a színházat kultur törekvéseiben gátolja. És legtöbb vidéki városban el is hiszik ezeket és szabályrendeletekkel védelmezik a színigazgató, pusztán anyagi érdekeit, így Szegeden is. Pedig, hhogy ez mennyire helytelen felfogás és mennyire nem illik rá egy igazi nagyváros társadalmi kívánalmaira, azt élénken illusztrálja Nagyvárad példája. Nagyvárad ugyanis azon városok egyike, ahol a színház a legjövedelmezőbb. Annak ellenére, hogy Nagyváradon állandóan működik a Bonbonnier-kabaré, melynek a neves Kondor Ernő az igazgatója. Sőt, mint az alábbi műsorból láthatjuk, nemcsak táncszámok vannak engedélyezve, hanem a Bonbonnier műsora vetekszik a fővárosi kabarék műsorával. Az igazgatón kívül, aki minden este saját szerzeményeit adja elő cigányzene kísérettel, fellépnek még Szöllősi Rózsi, aki a pesti „Vigszinkörnek“ és Ferenczy kabarénak volt a tagja. Szabolcs Ernő, a kiváló komikus, aki ugyan ezen a helyeken működött. Jaulus Monni, a volt temesvári kabaré igazgató, aki egyébként nagyszerű humorista és Mr. Alfredus, az ismert néger táncosi Ezenkívül minden este több bohózatot is adnak. — Ennek dacára a nagyváradi színház még mindig elsőrendű üzlet. — A debreceni egyetem az ősszel megnyílik. Jankovich Béla vallás és közoktatásügyi miniszter e hónap 31-én Debrecenbe érkezik, hogy a debreceni egyetem ügyében illetékes tényezőkkel személyesem tárgyaljon a még vitás kérdésekről. Egyik fővárosi lapban a debreceni egyetemmel kapcsolatosan az a hír látott napvilágot, hogy baj van a kultuszminisztériumban a kollégiumi könyvtárt illetően. Balthazár Dezső dr. református püspök a következőket mondta: erről a kérdésről: — Az a hír, mintha a debreceni egyetem megnyitását a hiányzó egyetemi könyvtár késleltetné, nem felel meg a valóságnak. Az egyetemmel semmi baj sincsen. Ezt igazolja Jankovich miniszternek e hónap 31-én történő látogatása. A kultuszmiszter egyedül jön Debrecenbe. Nem hoz senkit magával, épen azért, hogy az itt eltöltendő napon úgy az egyházkerülettel, mint a város vezető embereivel tanácskozzék , hogy ezt a tanácskozást semmi se zavarja. A miniszter megakarja ismerni az egyetem ügyének teljes komplexumát és alaposan kíván meggyőződni úgy a telkek, mint az átengedett különféle intézmények tekintélyes voltáról. Szerintem a miniszter látogatásának napja fontos dátum a debreceni egyetem történetében, mert e napom el fog dőlni az is, hogy az egyetem három fakultása, még ez év szeptemberében megnyiljék-e? — Mi okozta különben ezt a nehézségek? — Pénzügyi kérdések. A szerződés szerint ugyanis a kincstárnak az egyetem személyi kiadásaihoz mintegy 180—190 ezer koronával kell hozzájárulnia évenkint, mielőtt az orvosi fakultás felállíttatnék. A pénzügyminiszter szerint ez évben ily összeg nem Jáger Mari egy másodosztályú fülkéből szállt György király a ravatalon. A király holtestét Szalonikiiben, Hazilazzamisz házának egyik termében ravatalozták föl. Ebben a házban lakott a király. Görög csemdőrség őrzi a holttestét. Athénből koporsót küldtek Szalonikibe. A királyt az Athén mellett lévő Taitoj nyári kastély mauzóleumában fogják elhelyezni, ahol eddig a királyi párnak egy leánya alussza örök álmát. Az athéni metropolita-templomban előbb mindenesetre föl fogják ravatalozni a holttestet. Tatoj Dekeleja csátoszi község környékén fekszik, amelyet a lakodemoniák 413-ban Krisztus születése előtt foglaltak el. A mauzóleum a kastély parkjának déli részén van. — Justh Aradon. Justh Gyula, a függetlenségi és 48-as párt elnöke rokonai látogatására Aradra érkezett. Innen a pártvezér tornyai birtokára utazott s a húsvéti ünnepeket ott fogja tölteni. A jövő hét folyamán valószínűleg egy napra visszaérkezik Budapestre, hogy innen Délvidékre utazzék. — Húsvéti munkaszünet. Az összes szegedi kereskedők megállapodásra jutottak egymással miszerint az idén is — a régi szokáshoz híven — húsvét vasárnap üzleteiket egész nap zárva tartják. — Biztosítási tisztviselők ülése. A Biztosítási Tisztviselők Országos Szövetségének helyi csoportja 20-án tartotta alakuló ülését, melyen a február 1-én megtartott értekezlet határozata értelmében a megalakulás a Szegedi Magántisztviselők Egyesülete kebelében megtörtént. Az alakuló ülés örvendetesem vette ugyan tudomásul, hogy a Szegeden működő biztosítási tisztviselők mintegy 90%-a csoportosult már a szövetség zászlója alá, mindazáltal felkéri az eddig még távol maradt karfásakat is, hogy kivétel nélkül lépjenek be a Szegedi Magántisztviselők Egyesületébe, hogy így egyszersi mint a Biztosítási Tisztviselők Országos Szövetségének is tagjaivá váljanak. Az értekezlet a tisztikanba elnökké Hoffer Jenőt, igazgatóvá Pataki Károlyt,, titkárrá Takács Gyulát választotta meg, míg az ügyvezető bizottság tagjai Békefi Sándor, Erber Simon, Gaskó Gyula, Goldgräber László, Hegedűs Antal, Luszka Emil, Politzer Soma, Reichlinger Endre, S Schaffer Viktor és Tarján Pál lettek. A világhírű pilseni részvénysör és müncheni „Spatenbräu“ palackokba fejtve és házhoz szállítva kapható Sigmond Testvérek Utóda cégnél, Szeged. .............. Jókai utca 1. — Telefon 189. —: