Délmagyarország, 1915. május (4. évfolyam, 103-128. szám)
1915-05-29 / 127. szám
Szeged, 1915. május 29. ikerült volna, akkor a vár meg ma sem lenne a miénk. Nem akarok hizeregni, de mondhatom, hogy március 15-étől fogva olyan erősen támadtuk a várat, mint az első ostrom idejében, sokan elestek közülünk és mégsem jutottunk el azokhoz az erőművekhez, melyeknél például ma engem elfogtatok. Azután tovább kérdeztem: Véditek-e a várat? Muszáj, — felelte, — mert Przemysl sok orosz vérbe került és annak nem szabad hiába kifolynia. Erős a vár? — Nyolcezren dolgoztunk április óta, de Isten nem segítette munkánkat. Hidat vertünk a Sanon és az árvíz elvitte a hidat, szántottunk a mezőn és az fölrobbant alattunk. Az erődök nincsenek még készen, mert kevés volt a beton, de ha egy hónap múlva érnek ide a germánok és a magyarok (így mondta) akkor már a régi Przemysl állta volna írtjukat és a sok orosz vér nem folyt volna hiába... A szövetségesek veszteségei a Dardanelláknál. Genf, május 28. A „Daily News“ az angolok veszteségét a legutóbbi napokban Gallipolinál 2201 emberre becsüli. Az említett lap szerint a Dardanelláknál partraszállt szövetségesek száma hatvanezer. London, május 28. A Reuter-ügynökség jelenti, hogy a szövetségesek a Dardanelláknál az első három napon nyolc-kilencezer embert vesztettek. HAT CSATAHAJÓ SÜLYEDT EL A DARDANELLÁKBAN. A Majestic elsülyesztése kapcsán érdemes feljegyezni,hogy az angol-francia flottának a Dardanelláknál a torpedónaszádokon, tengeralattjárókon és aknahalászi hajókon kívül hány hadihajója, pusztult el. 1. Irresistible (15.250 tonnás, 4 darab 30 és feles, 12 darab 15, 16 darab 7.6 és 2 darab 4.7 cm.-es ágyú, 750 ember); 2. Ocean (13.150 tonnás, 4 darab 30.5, 12 darab 15, 10 darab 7.6, 6 darab 4.7 cm.-es ágyú, 750 ember); 3. Goliath (13.150 tonnás, 4 darab 30.5, 12 darab 15, 10 darab 7.6, 6 darab 4.7 cm.-es ágyú és 750 ember); 4. Triumph (12.000 tonnás, 4 darab 25.4, 14 darab 19, 14 darab 7.6 és 4 darab 5.7 cm-es ágyú, 700 ember); 5. Majestic (15.150 tonnás, 4 darab 30.5, 12 darab 15, 16 darab 7.6, 4 darab 4.7 cm-es ágyú, 757 ember) angol, továbbá 6. a Bouvet (12.000 tonnás, 2 darab 30.5, 2 darab 27.4, 8 darab 14, 8 darab 10, 14 darab 4.7 cm-es ágyú és 608 ember) francia csatahajók. Ezzel a hat csatahajóval az ellenséges flották tehát 80.700 tonnát, 18 darab 30.5, 4 darab 27.4, 4 darab 25.4, 14 darab 19, 60 darab 12, 8 darab 14, 8 darab 8, 66 darab 7.6, 4 darab 5.7, 28 darab 4,7 cm-es gyorstüzelő ágyút és 4315 főnyi legénységet vesztettek. Spanyolországnak Gibraltár kell. Madrid, május 28. A gibraltári kérdés a spanyol lapokban legutóbb heves agitáció tárgya. Vezető politikai körök meggyőződése szerint a kérdés sokáig nem lehet függőben és Spanyolország nemzeti aspirációi szerint kell megoldani. DÉLMAGYARORSZÁG 3 Az olasz hadvezetőség Egy svájci ezredes, aki hazájában mint elsőrangú szaktekintély számít s kinek írásaira egész Svájc figyel, írja a következő nagyjelentőségű kritikát: Olaszországnak támadóan kell a háborút vezetnie, ha célját el akarja érni. Nem a feladatunk annak megvizsgálása, váljon Olaszország számára életfeltétel, vagy nemzeti szükségesség-e az, hogy a királyság számára meghódítsa az osztrák határterület olaszul beszélő lakosait és váljon az ország biztossága követeli-e, hogy Olaszország politikai határát egészen az Alpesek tarajáig és Dalmáciáig előretolja. Egyszerűen megállapítjuk, hogy ezek az olasz sajtóban kifejezett hadicélok hódító hadjáratot, tehát támadást kívánnak. Mindabból, amit eddig észre lehetett venni, kiderül, hogy az olasz hadvezetőség a meghódítandó terület megtámadásával szándékozik feladatát megoldani. Az első pillanatra ez világosnak és önként értetődőnek látszik. Németország, Ausztria és Magyarország más helyeken annyira le vannak kötve, hogy kérdésesnek tűnik fel, vájjon a középponti hatalmak képesek lesznek-e Venecia ellen és Tirol déli részébe elegendő erős csapatokat küldeni az olasz támadás elhárítására. . '*!" De azért mégsem ilyen egyszerű a dolog. Mert még ha az olaszoknak sikerülne is azt a területet, melyre törekszenek, megszállaniok, ezzel még nem történt volna meg a meghódítás. A mieghódiláshoz az ellenség akkora leverése szükséges, hogy kénytelen legyen Olaszország akaratát elismerni és a megszállott területek átengedésébe beleegyezni. Olaszországnak, hogy ezt elérhesse, a szövetséges középponti hatalmakat le kell győznie. Azt a győzelmet azonban, amely Németországot, Ausztriát és Magyarországot engedésre kényszerítheti, sem Szonzónál, sem pedig Dél-Tirolban nem fogják kivívni. Többször rámutattunk már a nyugati harctér döntő jelentőségére. Ki fog ott győzni: Angolország-Franciaország, vagy Németország? Ez az a kérdés, amelynek megoldása el fogja dönteni Trient, Bozen és Trieszt birtokát is. Katonailag döntően: az olasz támadás Németország és Ausztria és Magyarország ellen csak akkor hathat, ha az olaszok támadásukat Délnémetország vagy Bécs felé annyira előreviszik, hogy a középponti hatalmak olyan erős csapatokat kénytelenek ellenük sorakoztatni, hogy ennek következtében a hármas antant seregei nyugaton döntően megverhetik a németeket. A jövő meg fogja mutatni, vájjon elég erős-e erre Olaszország. Másik megoldás az lehetne, hogy Olaszország csapatainak egy nagy részét a nyugati harctérre viszi és ott előidézi a döntést. Eddig semmiféle jel sem mutat arra, hogy erre határozták volna el magukat. Kevés kilátás van arra, hogy Olaszország ilyen megoldásra kapható legyen. Sőt inkább egyre erősödik az a benyomás, hogy Rómában ez idő szerint nem történnek olyan nagy elhatározások, amelyek döntő befolyással lehetnének Európa alakulatára. Így tehát Olaszország előreláthatóan a maga aránylag kis céljait fogja követni. Sőt vannak jelek arra is, hogy erre a célra fölhasználja a középponti hatalmak ellen már hadban levő államok segítségét is. Mi igaz ebből és hogy vájjon csak pénzügyi támogatásról, vagy talán csapatszállításról is van-e szó, azt most még elegendő biztosasággal nem lehet megállapítani. Ha igaz az, ami eddig az olasz csapatmozdulatokról ismeretessé vált, akkor Veneciában és Dél-Tirol határán, valamint az adriai tengerparton erős csapatok gyülekeznek. Ebből még nem lehet biztosan következtetni az olasz hadvezetőség szándékára. És éppen ez a legkülönbözőbb híresztelésekre adott alkalmat. A főtámadást állítóan Dalmácián, Bosznián és Hercegovinán át fogják intézni, hogy a szerbekhez csatlakozva harcoljanak. Ez a vállakozás nagy hadsereggel olyan rengeteg nehézséggel jár és a kilátás a sikerre aránytalan áldozat nélkül oly csekély, hogy az ez irányban való olasz főtámadást lehetetlennek tartjuk.A középponti hatalmak a kezdődő háborúban nem kívánhatnak maguknak jobbat, mint azt, hogy elsőbben az olasz szállítóhajók tegyék ki magukat a búvárhajók támadásának és azt, hogy azután az átszálítot csapatokat vezessék keresztül olyan országokon, amelyek csak kevés segítőforrással rendelkeznek, ezzel szemben azonban sok akadályt állítanak a csapatmozdulatok elé. Állították továbbá azt is, hogy az olasz hadsereg egy nagy részét a Dardanellák ellen való támadásra s török szigetek megszállására fogják felhasználni. Ez lehetséges. Nekünk még ma is az a véleményünk, hogy a Dardanellák ellen való vállalkozásnak nem lehet döntő jelentősége. Az angolok és a franciák számára természetesen nagyon nehéz, hogy most már a keleten való tekintélyük föláldozása nélkül vonuljanak vissza ettől a vállalkozástól, amelyet csekély eszközökkel és célszerűtlen módon kezdtek meg. Az eddig szenvedett anyagi veszteséget teljesen hasztalannak kell tekinteni. A támadásnak, hogy jó vége lehessen, új eszközökre és új erőkre van szüksége. Bizonyára nem lehetetlen, hogy Olaszország vállalta az új eszközök és az új erők szolgáltatását, bár az Ausztria és Magyarország ellen irányuló olasz hadjárat elesik a Dardanellák ellen felhasznált hadi erőktől. A háború eldöntése végett Olaszországnak a szárazföldön kell megtámadnia Ausztriát. Ezt a támadást vagy kelet felé lehet intézni, tehát az Izoszon át, védekezve .Dél-Tirol ellen, vagy pedig Dél-Tirol ellen, de védekezve kelet felé, vagy egyidőben Dél-Tirol és kelet ellen. Bizonyos körülmények között ezzel egyidőben meg lehet kísérelni a partraszállást Isztriában, de nem valószínű, hogy Olaszország az ellenséges behatásnak jobban ki fogja tenni a maga flottáját, mint ahogyan a többi tengerészet teszi. Mindenesetre azonban ez is csak mellékoperáció lenne. Az olasz hadsereg elég erős arra, hogy egyidőben megtámadhassa az egész osztrák határt. A legnehezebb munka kétségtelenül Dél-Tirol megtámadása lesz, amely a mostani megerősítés minden eszközével biztosítva van. Olaszországnak azonban elég ideje volt arra, hogy erre a támadásra elkészüljön. Könnyebb a támadás az Izonzo területén, ahol eddig a határ nyitva volt és ahonnan a leggyorsabban lehet eljutni az olasz támadás legértékesebb céljához, Trieszthez. Az osztrák és magyar hadvezetőség kétségtelenül fölhasználta az elmúlt hónapokat arra, hogy ott meglehetősen bőséges ideiglenes erősítéseket készítsen, amelyeknek ellenálló ereje ebben a háborúban meglehetősen jelentékenynek bizonyult. Egészen könnyű tehát ott sem lesz a harc, amihez hozzájárul még az a veszedelem, hogy a kelet ellen irányított csapatok nagyon veszedelmes helyzetbe jutnak, ha az osztrákoknak és magyaroknak meg németeknek sikerült Tirolból Velence irányába keresztültörniök. Mindenkinek kötelessége hadikölcsönt jegyezni! támadó hadjáratot tervez. ■««■ [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK]a "'csillárok minden áremelés nélkül óriási választékban liláglíílt bmilliliklt a legolcsóbban eszközli FnnUlS Snung világításé vállalata, KölcseyrUfiyU Cüllld „tca 4. Wagner-palota