Délmagyarország, 1919. október (8. évfolyam, 208-234. szám)

1919-10-23 / 227. szám

ik p | j [ : • 1 , j ( "ELŐFIZETÉSI ÁRA: Szeged, 1919 VIII. évfolyam 227. szám. S­erkesztőség : ÁH .sz.UTCA 9. SZÁM A szerkesztőség teefonja : 305. > adóhivatal: yArasz­ utca 9 A kiadóhivatal telefonja : 305, Csütörtök október 23. Kész a pakli?­ ­1. Fővárosi ébredő újságokban Fordulat­­ ihtt és h­asonló címekkel cikkeket olva­­­sunk, amelyek arról biztosítják az aggódó új ne­mzedéket, hogy rendben lesz min­den, meglesz a pártközi béke, megtalálták­­ó megváltó igét, immár kész a paktum. ■ Kikkel, mikkel? Azt se titkolják, azt is elárulják. A miniszterelnöki palotában­­ nagy tanácskozás folyt éjnek évadján.­­Megjelentek Lukács László és még vagy harminc ilyen magyar nemes és sikerült az­ ellentéteket áthidalni, sikerült a lénye­­ge s dolgokban megegyezésre jutni, sike­rült egy kalap alá vonni, egy tető alá hozni a külömböző egyéni és közérdeke­­­k­et. Egyszóval és kertelés nélkül ezt jó magyarán úgy mondották eddig a poli­­ikai berkekben: kész a­­ pakli! Igen, kész­­­ a pakli és áll a vásár, a magyar nemzet íj t­ 5­rére szép csöndesen megegyeztek és i­­egyeztek Friedrich Istvánék és Lukács L L­­­ászlóék. A régi munkapárt és az uj­j nor­elu­i párt. A régi munkapárt, amelyik a világháborúba és végromlásba vitte a­­­ szegény magyart, hogy a zavarosban *­­alászhasson, hogy a kitörni készült­­­első feszültséget a frontokra elterelje, h­ogy a marhákat vígan sózhassák és a r ■ 1­akkanc­sokat vígan szállíthassák ötöd fél <•­­ig a I­on nevében. Tiszt Istvánt már nem tudják föl­­l n­jjmaszt­­ni haló poraiból és igy a bihari kortesnt­a szerint ezt éneklik: Egye­t háné, ha nincs más, éljen Lukács! ^ Bizonya a Vadász Lipóték se maradnak le a pirtközi pakliból. De ..akkor mi ■I *sz, vájjon mi lesz a keresztény zene­­. ^szánsszal? Mit szól mindehhez ön, ked­­lyVis­z­abó Dezsőm? A legközelebbi t­erv az volt, hogy tíz napon vagy egy éven belül (addig üsd a vasat, mig meleg!) össze fogják hívni a régi képv­­­iselőházat és ezen a legutolsó disz­­i­lésen Lukács László és társai majd egyértel­műen bizalmat szavaznak Fried­­r­ich István és társainak. A halottak föj­­t­rmadi­­k és kórusban zengik: Ave ! Caesar, mortui te salutant! Utóvégre na marh­á kat lehetett sózással dopingolni, í’ az embereket is lehet szavazással? Itt azonban egy hiba csúszott be a számításukba, éppen most jön a híre hogy a békekonferencia egyáltalán nem óhajtja, hogy a régi képviselőházat még egyszer összehívják a dunai palotában. Ezt a temetkezési egyletet nem kívánják­­ se künn, se benn többé funkcionálni­­ látni.­­Már most mi lesz Lukács László­val, „Európa legnagyobb panamistájával“, ahogy őt egy kiváló politikus a hírhedt sópanama után elnevezte? És mi lesz társaival, egy megbukott, meghalt poli­tika hazajáró kísérteteivel? Még mindig áll a bál és a vásár, még mindig gilt a pakli? Nem gondolják ezek az urak, hogy a nemzetnek is lenne szava, sőt ökle is az ő játékukhoz? Határozat. A békéltető­ bizottság működése tárgyában felmerült nehézségekre való tekintettel fennforog annak szükségessége, hogy a munkáltatók és munkások közötti vitás ügyek intézésének mó­dozatai általánosságban újra tanulmány tárgyává tétessenek. Ennek folytán október 23-án 10 órakor egy bizottság ül össze a szegedi Ítélőtábla elnöki hivatalában. E bizottság összetétele a következő: Három munkaadó tag, kik közül egyet-egyet a Kereskedelmi és Iparkamara,a Kereskedők Szövet­sége és az Ipartestület jelölt ki. Három munkás tag, kiket a munkások szak­­szervezete jelölt ki. E hat tag döntési joggal bír. Melléjük ren­deltetik két ügyvéd, kik közül egyet a munka­adók, egyet­­ a munkások szakszervezete jelöl­nek ki.­­ Ezenkívül részt vesznek a tanácskozáson az ítélőtábla elnöke, a törvényszék elnöke. E két utóbbi tanácsadói minőségben. Jelen lesz továbbá az üléseken a város­­kormányzó-tábornok képviseletében egy tiszt, vezérkari tolmács, aki a tárgyalásokban nem vesz részt. A bizottság feladata, hogy a Tábornok- Városkormányzónak részletes javaslatot terjes­­­szen elő oly igazságszolgáltatási szervek fel­állítására és működésére vonatkozólag, amelyek a munkaügyi bíróság és a jelenlegi Békéltető­ Bizottság helyett, hivatva lesznek a munkaadók és a munkások között, akár a múltban fel­merült, akár a jelenben vagy a jövőben fel­merülő vitás ügyben dönteni. E bizottság nevezetesen I. tanulmány tárgyává teszi a következő kérdéseket: Vajjon csak első fokon tárgyalandók-e az ügyek, vagy szükséges-e egy felebbviteli bíró­ság felállítása? Ez utóbbi esetben milyen legyen a két bíró­ság összetétele? II. Meghatározza a két bíróság működésének alapjául szolgáló jogszabályokat. A bizottság munkálatai szombat, október 25. délig teljesen befejezendők és a bizottság által kidolgozott tervezet vasárnap, október 26-án délben a Városkormányzó­ Tábornok elé ter­jesztendő. De Tournadre s. k., tábornok-városkormányzó. I Magyatádi Szabó István a szegedi szocialistákról és a nemzetköziségről. (Saját tudósítónktól.) A kisgazdapárt vasár­napi gyűlése után nagyatádi Szabó István tisztelői,­­kisgazdák és szocialisták társasva­csorát rendeztek egy tiszaparti halászkorcsmá­ban. Egyik felszólalás hangzott el a másik után. A fehér asztal természetesen közelebb hozta egymáshoz a két világnézet képviselőit és a megértő hangulat egyhamar áthidalta azt a távolságot, amely elvekben, gondolkodásban és szokásban a két munkásréteget egymástól el­választja. Végül nagyatádi Szabó István szólalt fel. A szegedi szociáldemokratákról és a szocia­list­ák nemzetköziségéről beszélt a higgadtan és rendkívüli józanul gondolkodó parasztember. A gyűlölettel, elfogultsággal és bosszúval sűrített levegő nem hom­ályosította el a magyar parasztot jellemző tájákozódóképességét és a köztudatba vetett jelszavak nem terelték el figyelmét a problémák lényegéről. — Kellemesen csalódtam — mondotta nagy­atádi — a szegedi szocialistákban. A faluban nem ismerik a szocialistákat. Csak szocialista agitátorokat láttak és nem tudják máskép el­képzelni maguknak a szocialistát, mint egy csapzott hajú, elvadult tekintetű, goromba hangú agitátort, aki nem ismer tekintélyt, hanem min­denkit meggyaláz és sárba ránt. Itt fegyelme­zett, nyugodt hangú, mérsékelt, elvhű szocialis­tákat lát az ember. Ezeket jó volna a falunak bemutatni.­­ A másik dolog, ami nagyon meglepett, a szegedi szocialisták magatartása. A szocializ­mussal úgy vagyunk, mint a vallással. Min­denki vallásos bizonyos mértékig, de azért az emberek felfogása a vallástól nagyon külön­böző. Egyik ember azt hiszi, hogy csak úgy üdvözül, ha negyven napot bőjtől egy eszten­dőben, a másik hússzal is megelégszik, a har­madik már tízzel, a negyedik még kevesebbel. Ugyanígy minden ember szocialista bizonyos mértékig. Az, aki a mai helyzeten javítani akar, már szocialista. De a szocializmusnak is van­nak fokozatai. Egyik ember csak egy bizonyos határig vallja magát szociálisának, a másik tovább megy, a harmadik még tovább, a ne­gyedik egészen az ábrándok ködébe téved. A végcélban sem ért mindenki egyet. Egyik nem akar hazát ismerni és a teljes nemzetköziség híve, azt akarja, hogy leomoljanak az ország­határok, a másik is nemzetközi, de azért ma­gyar és hazafias, mint ahogy nemzetköziek a francia szocialisták, de azért pandák. Bizonyos vonatkozásban van is, kell is nemzetköziség, mint ahogy van és kell a vallásban és a keres­kedelemben.­­ Amikor a szocialisták azt mondják, hogy az isten segítsen erre vagy arra, akkor e­z igazán kellemesen lepi meg az embert. — Ilyen hitvallás és gondolkodás mellett nagyon­ könnyen haladhatnak egy után a kis­gazdák és a szocialisták. Ha így megy a szocializmus, nagyon kevés köztünk a küt­ 'T„Rövidárus“ fc Gizella-tér 3. szám. m Férfi és női ingek, harisnyák, kertyű­k, gallérok, nyakkendők, zoknik, ““életadi Férfi és női szabó ke­ll­ékek! Lyukselyem, gépselyem, quipsli, szabókréta, szabó tűk, csontgombok a legolcsóbb árban kaphatók. 278 „RÖVIDÁRUS“ Gizella-tér 3. szám. ■x. lönbség. Ezen az alapon egymáshoz. Természe­esen: hatunk egy után, akik ad magyarságért egyáltalában . Olyan szocialistákká bizonyos mértékig, de rr vallják magukat, mindgya1 az ember, igy most a " Köszönöm önöknek eb kisgazdák nevében, akik gukat magyaroknak, ha az közel jutunk , kai nem haian­­mondják, hogy a kell harcok akik nemzetköziek ig ázoknak érzik és . ban találkozik /.cg­.- iek táborában. i­ v. nyilatkozást a '»'.sorban érzik ma- A beteg üzle­t rgalom. — A fűszer- és gya­mat­ü­let árai. —­ ­Saját tudósitónkra Az üzleti forgalom vajmi siralmas most Maga o­zágon. Ugy lát­­szik, hogy a békekötés ? S a >­okád alóli­ tel­jes felszabadulásig nem is kaphat erőre. A román és szerb hatása­­ miatt ami jelen­tősebb árukészlet az őrsé­gbe uthat, az Bécsen keresztül érkezik. Egyelőt! teld a kereskedem’­ élet gócpontja számunkra­ n mindig Bécs, így a fűszer- és g­ , készleteknek, a trieszti importőrök élé: i ..ése révén, Bécs valóságos elosztó hely somszédos álla­mok részéről óriási kC­­­r ezen a téren, maximális árak ninc­ v az imput­t.ok az árak emelkedésével irthatnak, m­íg a magyar kereskedőket a v;zéseik körül a még mindig fenti Hó i^femális rendesetek kényszerűen kötik a . t­s­m­nál is. Külö­nösen cseh-szlovák szár­örténnek nagy átutalások, mivel a csellel zetnek. Kávétól alig van készlet. Bécsben ki­ riként 70 cseh koronával jegyzik. A kés­ a­ majdnem eltűn­tek, úgy hogy legitim kér­­­em utján nem lehet kapni semmit, csak íicoscik utján. Ezek pedig nyúznak. Tea e h­tagebb idővel drágul. A 120 koronás maximaM n­n egyáltalában nem lehet kapni. Bétái a cseh koronát, sőt többet fizetnek érte. áhol kifogyófélben, 180—200 koronán áll. Az Jpa­r igen kevés van, 80—100 koronát kérnek i­e. Mogyorót pár vagonnal hoztak. Ara­­nyban 35 korona. Persze feltörve a duplájáéi fél ill. Déligyümölcs­­forgalom alig van. Nutou nincsen, citrom.. 300-as láda: 240—25­ k1 * r­iba kerül. Man­dola nincsen. Ahol még­ ke­ll, ott 90—100 koronát kérnek érte. A szír árukban egyéb­ként úgy Szegeden, rumi 1? n­apesten feltűnő keveset vásárol a kö­r: is azt bizo­nyítja, hogy a fogy­: L­nyeiket a leg­messzebbmenőleg fed­i áHV. Budapesten a hava ■­­ < iránt igen élénk kereslet kezd mutatkon ■ , • sült héten kü­lönösen szép tételek , <­ő. Borsóért 1200 koronát, babért 750 korost fizettek 100 kilo­­gramonként. Lencse W' ' von. Az ára 1400 korona. Az importált ( >­­ u) lencse ára sem magasabb. A na­gyban 20—21 korona. Hagymából és féj hagymából igen nagy*a kínálat, ezér­tek meglehetősen esnek. Hagymáért agymáért 5-50 koronát kérnek. Les : óv*f­abb is. Mé?“1 nagy mennyiségben Azonban a termelők, a cukor m ,J. ... való tekintettel, 70 koronát is elkérne­k , , szállott területe­ken 20-22 koronáét k­i < L mi, de ezt be­hozni nem lehet.) Vegyitermékeket Bécsből aránylag olcsón ajánlanak. Azonban a b fi­ vv­­ U igen sok bajjal jár. Ezekből az orszá­g yikséget szenved és igy, amint az áru megyezik, azonnal elkap­kodják. Ajánlanak rézgmim 1000, mosószódát 260, hangyasavat 2000,­­­ 500, karbidot 400, glicerint 3800, ra­j& 300, hamuzsirt 1200 koronáért 100 kü­l skint. — Szap­pant az utóbbi időben Js vidékéről igen sokat szállítottak fel T­tre. Az olasz .

Next