Délmagyarország, 1920. február (9. évfolyam, 26-49. szám)

1920-02-21 / 42. szám

bicike*x>A«ée és kiadóhivatal: SZEGED, BOLDOGASSZONY-SUGARÚT 4. SZÁM A axarkesztóséc én kiadóhivatal tsefonja: 30&. Szeged, 1920 •fiai évra 144.— K félévre . 72.- K C___ X.­negyed évra 36.— K egy hónapra 12.— K SZEGED, PETŐN SÁNDOR SUGARÚT 1. SZÁM A nyomda telefonja : 16-34. IX. évfolyam 42. szám Szombat, február 21 Huszár beszéde a nemzetgyűlésben A kormányelnök a „Népszava“ szerkesztőjének meggyilkolásáról. A kormány a legnagyobb szigorral védi meg a jogbiztonságot. Budapest, február 20. Huszár Károly mi­niszterelnök minden interpelláció nélkül terje­delmes megnyugtató nyilatkozatot tett a nemzet­gyűlésen, kapcsolatosan Somogyi Bélának, a Népszava szerkesztőjének megdöbbentő meg­gyilkolásáról. A miniszterelnök, egyetértésben a fővezérrel, olyan kijelentéseket tett, amelyek szerint felelőtlen, forradalmi akciókkal szemben, származzanak azok akár egyénektől, akár titkos társaságoktól, a jog és törvény uralmát a leg­szigorúbb eszközökkel is helyreállítja. A Ház mai ülésén napirend előtt Huszár Károly miniszterelnök szólalt fel. A következő beszédet mondotta: — Tisztelt nemzetgyűlés! A politikai gyil­kosságoknak hosszú láncolatában, amelyek 1918 október 31-ike óta történtek Magyaror­szágon, megrendítő és szomorú újabb eset történt, amely kötelességemmé teszi, hogy egész erkölcsi felháborodásommal (általános élénk helyeslés) az egész nemzetgyűlésnek er­kölcsi tekintélyével és a magyar kormánynak szavával tiltakozzam az ilyen és hasonló cse­lekmények ellen és elhárítsak minden olyan látszatot, mintha bárki volna ebben az ország­ban, akár a polgári társadalomban, akár a politikai pártokban, akár a hivatalos körökben, akár civil, akár katonai részről, aki egy pilla­natig is hajlandó volna tűrni ehhez hasonló eseteket. (Általános élénk helyeslés.) Somogyi Bélát, a Népszava szerkesztőjét meggyilkolták. Ebben a pillanatban a nyomozásnak alapjai még nem alakultak ki annyira, hogy azokról a Házat teljesen tájékoztatni tudnám, sőt elő­nyösebb ebben a pillanatban azokról még nem beszélnem. A kormány mindent el fog követni az összes hatóságokkal egyetértésben, hogy a legalaposabban és a legenergikusabban kutassa a leneseket (helyeslés), akiket amint kézreke­­rültek, statáriális bíróság elé állítunk. — Ebben az országban végre meg kell szün­tetni az anarchiát. Elég volt a gyilkolásból és elég volt a vérből. (Igaz, úgy van!) Nem akarok ellen-Szamuellyket látni (helyeslés) és nem fogom tűrni, hogy olyan emberek, akiknek keresztény morálról, tisztességről, becsületről, jogról és törvényről nincs fogalmuk, keresztény jelszavak ü­­­lgye alatt hasonló dolgokat köves­senek el, mint azok, akik az országot hóna­pokkal ezelőtt rettegésben tartották. (Helyeslés.) — Sem a kormány, sem a nemzeti hadsereg, sem a fővezér, sem a nemzetgyűlés nem fogja tűrni, hogy ebben az országban titkos társasá­gok szervezkedjenek (úgy van, úgy van!)fele­lőtlen elemekből, akik Budapesten és a vidé­ken garázdálkodjanak és minden jogbiztonság, minden állami rend és minden törvény ellenére ennek az országnak jó hírnevét, becsületét a törvény előtt bemocskolják. (Úgy van úgy van!) Azok, akik ilyen dologra vetemednek, magának az országnak és annak a keresztény­ségnek okozzák a legnagyobb kárt, amelyet szolgálni vélnek. (Úgy van, úgy van !) Tisztelt nemzetgyűlés! Szükségünk van arra, hogy a forradalmi szenvedélyek és bűnös haj­landóságok minden oldalon leszoruljanak. (Úgy van, úgy van!) Nekem és a magyar kormány­nak szükségünk van arra, hogy ebben a küz­delemben az egész nemzetgyűlésnek erejére­­ támaszkodhassunk. Én meg vagyok győződve arról, hogy ennek a nemzetgyűlésnek minden egyes tagja egyetért velem abban, hogy bírás­kodni és büntetni ebben az országban csak a törvények alapján lehet. (Úgy van!) Aki ezen­kívül önbíráskodást akar gyakorolni és egyéni akcióra vetemedik, az közönséges gyilkos és gonosztevő. Az ilyennel szemben az állam tör­vényei alapján kell eljárni. (Úgy van,­ úgy van­ jobbfelöl.) A forradalom első napjaiban történ­tek és történhettek ilyen sajnálatos események, mentegetni azokat sem tudom, mert én azt vallom, hogy bűnt bűnnel jóvátenni nem lehet. (Úgy van, úgy vanf jobbfelől.) Most azonban, miután van nemzetgyűlés és a nemzetgyűlésnek felelős kormánya, elérkezett az a pillanat, amelyben ezekkel a sötét hatalmakkal, ezekkel a sötét emberekkel fel kell vennünk a küzdel­met, bármibe kerül is. (Úgy van, úgy van!) Nem fogunk megrettenni semmiféle fenyegető levelektől. Ha vannak ilyen titkos szerkezetek, azokat fel kell oszlatni, be kell csukni (élénk helyeslés) és ha szükség van rá, fel kell akasz­tani azokat, akik a béketárgyalások pillanatai­ban a magyar nemzet jó hírét, becsületét az­­ egész világ előtt meghurcolják. (Zajos helyeslés­­­ és taps.­ Ez nagy érdeke e pillanatban az országnak, hogy olyan elemek, amelyeknek, úgy látszik, sejtelmük­ sincs róla, hogy ennek az országnak milyen helyzete van a külfölddel­­ szemben, napról-napra botrányokat provokál­­­­nak, amelyek a kormányt, a nemzetgyűlést és a politikai pártokat annak a látszatnak teszik ki, hogy ezekkel a bűntényekkel egyetértünk. Nem, mélyen tisztelt nemzetgyűlés, ennek az­­ egész országnak közönsége, és ennek az ös­­­szeségnek közönsége és a magyar kormány­­ teljes egyöntetűséggel el van határozva, hogy ezeknek a forradalmi módszereknek, amelyeket­­ 1918 október óta különböző frakciók és pártok­­ honosítottak meg, véget akarunk vetni. (Élénk helyeslés.) — Jogrendre, törvénytiszteletre és a törvények uralmára van szükség ebben az országban. (Úgy van, úgy van!) Helyre kell állítani az­­ egész vonalon az állami rendet és aki ez ellen­i vét, azt az állam gépezete kell, hogy össze­ j morzsolja. (Élénk helyeslés minden oldalról.) Annál nagyobb kötelességünk ez, mert hiszen­­ tudjuk azt, hogy mi volt az, amikor büntetlenül lehetett ebben az országban gyilkolni? Mi éreztük egy ilyen terrorizmusnak sújtó kezét­­ és keserűségét a börtönökben, mi kijöttünk­­ azokból a börtönökből, Istenünk ír­eg kegyel­­mezett, úgy hogy nem lettünk az áldozatai a többiekkel együtt annak a terrorizmusnak, de­­ a mi lelkünkben nem hoztuk a bosszúnak­­ érzését, pacifikálni akarunk, azt akarjuk, hogy­­ a társadalmi egyensúly és a rend helyreálljon. Aki akár a jobboldali, akár baloldali terrorral irritálja a közvéleményt, az újabb viharok magvát veti el és esetleg újabb társadalmi­­ erupcióknak válik okozójává. Nem a gyengeség­­ diktál nekünk, mikor pacifikálni akarjuk a tömegeket, mert mi el vagyunk szánva, hogy­­ a bűnösöket megbüntessük és megbüntesse őket az állam és a törvényes bíróság, (úgy­­ van, úgy van!) de viszont azt akarjuk, hogy ne történhessenek események, amelyek ujból felizgatják azokat a tömegeket is, amelyek ma a legjobb uton vannak, hogy szakítanak a­­ múlt sötét emlékeivel és azzal a bűnös kor­­­­szakkal, amely a diktatúra idején tényleg végig­­ akart gázolni életen, halálon, jogbiztonságon, személyes szabadságon, családi boldogságon. — Meg akarom nyugtatni erről a helyről a nemzetgyűlést és a nemzetgyűlés útján az egész közvéleményt, hogy ebben az országban min­­­den tényező azon lesz, hogy ennek a sötét­­ bűnténynek minden körülménye a lehető leg­rövidebb időn belül kideríttessék és hogy azok, akik ezt elkövették, példát statuáló büntetésben részesüljenek. (Élénk helyeslés minden oldalon.) Kerese György: És a felbujtók is! Huszár Károly miniszterelnök: Megteszünk minden tekintetben minden preventív intézke­dést, hogy hasonló dolgok ne történhessenek. Én innen erről a helyről szólítom fel a közön­séget, hogy járjon kezére a rendőrségnek és az ügyészségnek, hogy a hatóság úgy ennek, mint mindenféle hasonló bűnténynek kinyomozásával minél jobban teljesíthesse kötelességét. (He­lyeslés.) — Fel vagyok hatalmazva annak kijelenté­sére, hogy a fővezér a maga részéről mindent elkövet, hogy ebben a dologban az egész kato­naság segítségére legyen a közhatóságoknak, úgy­hogy a nyomozás minél gyorsabban és minél eredményesebben menjen. Nagyon kérem tehát, méltóztassanak minden irányban meg­nyugtatóig hatni a közönségre. Nagyon tartok attól, hogy ezek az események nagyon könnyen megzavarhatják a társadalmi békét, úgy a munkásságot, mint a polgári osztályt arra ké­rem, hogy ezeket a dolgokat lehetőleg úgy elimináljuk, hogy ebből újabb félreértések, új összeütközések ne történhessenek. A szerencsét­lenséget meg nem történtté tenni nem tudjuk. Gondoskodunk azonban arról, hogy semmiféle hasonló dolog többé ne történhessen és hogy a bűnösök olyan büntetésben részesüljenek, hogy a bűnre hajlamos embe­­knek minden kedvük elmenjen attól, hogy hasonlókra töre­kedjenek. Ez nekünk ebben a pillanatban el­tökélt szándékunk, szent kötelességünk, amelyet teljesíteni is fogunk. (Helyeslés és taps ) Kérem a t. nemzetgyűlést, méltóztassék ezt tudomásul Gambrinus-büffé­k csemege- és élelmiszer-csarnoka «, fetged, Feketeaaa­u. (Keleti-palota.) Talajon 836. Meleg tízóraik, választékos ebédek és vacso­­rák, finom felvágottak, sült malacok, libamáj és tepertő, sajt, vaj, tojás, sütemények, gyümölcsök, borok, pezsgők, likőrök, sör. Szolid, tiszta és figyelmes kiszolgálási

Next