Szeged, 1920. szeptember (1. évfolyam, 14-38. szám)

1920-09-26 / 35. szám

_2_________________________ SZBOED szállót­ részének lakossága érzésben és gondolatban velünk van. Jól tud­juk, hogy kormányozhatlan hatalmon áll ezek visszaszerzése, mégis kérjük Méltóságodat, tegyen meg mindent, hogy testvéreink velünk mielőbb egye­­­sülhessenek. A nagyhatású beszédet a polgár­­­­mester így fejezte be: Mit mondjak az alkotásokról ? Oly sok tere és sajnos, olyan nagy szüksége volna e városnak új alko­tásokra. De mikor lesz az tehető, az a kifürkészhetetlen jövendő titka, melyet homály takar. Kérjük, hogy amit eddig tett, azután is szeresse városát, energikusan képviselje érde­keit a kormányzat előtt, rakja rá szép városunkra az ég minden ékességét, övezze népét a nap min­den melegével, nehéz hivatásában ránk biztosan számíthat s mi kí­vánjuk működésére az ég minden áldását. A szép beszédet a közönség tap­sai több ízben szakították félbe. Aigner főispán kifejti programját. Ezután dr. Aigner Károly, az uj főispán emelkedett szólásra. Néma csend és feszült várakozás közepette mondotta el alábbi beszéd­ét: Tekintetes Törvényhatósági Bi­zottság , Hiszek egy Istenben, Hizek egy Hazába, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában! Ez az én mindennapi imádságom s ennek az imádságnak megvalósí­tására irányuló mindennapi tevé­kenységem az én programom Mert nem elég csak imádkozni, nem elég csak a deus ex machinára várni, hanem dolgozni is kell, hogy ered­ményt tudjunk elérni, az Istentől ne a földi eredmények megvalósi­ását várjuk, hanem csupán erőt kérjünk a mi munkánkhoz. Segíts magadon, az Isten is meg­segít! Soha ne tévesszük szem elől ezt a közmondást s akkor az ide­geinket és akaratunkat narkotizáló hagyományos , magyar op­imizmus gőze kipárolog az agyunkból és az elkesem­tő valóság tudata produktiv munkára serkent. Tehát a munkát tartom egyedüli eszköznek, mellyel a kitűzött cél elérhető, de nemcsak a kormányzatnak emberfeletti munká­ját, hanem az egész magyar társa­dalomnak igaz keresztény erkölcsök­től áthatott vállvetett együttes mun­kálkodását. Hogy ez lehetővé váljék, törvényhatóságom területén mindenek előtt való kötelességemnek tar­tom a társadalmi összhang biztosítását és fentartását. Négyhónapos kormánybiztosi mű­ködésem alatt is ez volt egyik fő­­törekvésem s büszkén mondhatom, hogy fáradozásaimnak egyik legna­gyobb eredménye. Igaz, hogy ezáltal szereztem a társadalom türelmetlen és politikailag éretlen elemei közül egyii­ ellenséget, de úgy érzem, hogy a túlnyomó többség megértette és honorálja a szó nemes értelmé­ben alkalmazott telkemből fakadó igaz keresztény és becsületes magyar politikát. De a társadalmi harmóniát nem megalkuvással, nem elvik fel­adásával, hanem elvek összeegyezte­tésével s a jog, törvény és igazság szigorúan részrehajlatlan alkalmazá­­sával igyekeztem megvalósítani és igyekszem fentartani. ARANYPILLE Belvárosi Moziban hétfőn, kedden és szerdán Nyugodtan alhat tehát ezután is a város minden rendű és rangú becsületes lakója, míg én Őrködöm felette: jogtalanság nem érheti De reszkessen a vá­ros minden rendű és rangú lakója, akinek lelkiismerete nem tiszta: a sarkában leszek és kiostorozom innen, mert nem tűröm, hogy a becsületes igaz magyar szegedi népet bárki is félrevezesse, megcsalja, megzsa­rolja, kiuzsorázza! Négy hónap alatt elég alkalmam volt tájékozódni. Rendkívül sok ér­téket fedeztem fel az én édes szülő­városomban, de, sajnos, találtam itt szemetet is, részben házi szemetet, amely lassan-lassan észrevétlenül gyülem­lett fel és fertőzi a város tiszta magyar levegőjét, részben pe­dig olyan szemetet, amelyet, ki tudja, melyik szemétdo­mbról hordott ide a a forgószél és ez a veszedelmesebb, mert belevágódik a jóhiszemű em­berek szemébe és meg­szédíti őket. Lesz reá gondom, hogy mielőbb meg­történjék a nagytakarítás. További fontos kötelességemnek tartom, hogy a város hatóságának segédkezet nyújtsak a közellátás biztosításánál, mert jól tudom, hogy milyen rendkívüli nehézségeket kell leküzdeni ezen a téren, de tudatá­ban vagyok annak is, hogy a hideg szoba és éhes gyomor a legrosszabb tanácsadó. Végül igyekezni fogok a vagonlakók elhelyezésének rend­kívül fontos kérdését törvényható­ságom terü­etén akként megoldani, hogy S­egei mint határváros a va­gonlakóknak ne elhelyező, hanem elosztó állomása legyen s közülük csak azok maradjanak itt, akik itt kaptak közérdekű foglalkozást. Ezeknek a legégetőbb kérdéseknek megoldása képezi programomban főbb pontját, egyébként pedig az egységes kormányzópárt programját vallom magaménak s igyekezem hideg ésszel, meleg szívvel és ke­mény ököllel érvényre juttatni. Biz­tosítom a tekintetes Törvényhatósági Bizottságot, hogy nehéz feladatom teljesítésénél nemcsak a most el­hangzott eskü szentjége vezérel, hanem a lelkiismeret szava is, ame­lyet a városháza közel 100 éves öreg harangjából csendít felém annak ércébe öntött ősi nevem. A városatyák szónoka. Hosszas éljenzés követte a főis­pán beszédét, melynek csillapultával az első padsorból dr. Tóth Imre állt fel szólásra : Tisztelt közgyűlés! Méltóságos Főispán úr ! Amikor a mai nagyon impozáns és ünnepélyes főis­páni beiktatásra agyongyötört, mindamellett ünnepi mezbe öltözött lélekkel megjelentünk s amikor Szeged város törvény­­hatósági bizottságának s a szom­szédos törvényhatóságok képviselői­nek jelenlétében az eskü elhangzott, mél­óztassanak nekem, mint e tör­vényhatósági bizottság egyik leg­igénytelenebb tagjának megengedni, hogy ezen ünnepélyes alkalommal szót emeljek s a Főispán ur őméltó­ságát szivem melegével köszöntsem. Komolyan érzem e pillanatban, hogy nálamnál sokkal hivatottabb tagja is volna a tek. törvényhatósági bi­­zottságnak, aki egyrészt ékesszólásá­­nál, másrészt politikai hivval­ásánál fogva is inkább vindikálhatna magá­­nak jogot a felszólalásra, ámde minthogy a ban a véleményben va­­g­­y, hogy a főispáni beiktatás nem politikai, nem egy pártnak, hanem az egész városnak ünnepe s mint­hogy úgy vélem, miként az én gyenge­­ savaim épp oly őszinték és szívből fakadók, mint bárkié másé, joggal kérhettem és kérhetek szót maga­m­nak. A mainál nehezebb időkben, ked­vezőtlenebb gazdasági és politikai viszonyok között aligha került még valaki a főispáni székbe s éppen ezért el lehet Méltóságod készülve arra, hogy a sürgősen megoldásra váró országos és helyi feladatok próbára fogják tenni fiatalos hévtől duzzadó erejét és energiáját. El lehet készülve arra, hogy a haza javát célzó törekvéseiben nehézségekkel, ellentétes törekvésekkel fog talál­kozni. Mint tatárjárás után, minden­ből kifosztva, pőrére vetkőzve, agyon­gyötörve ez az ezeréves múltjában oly sok megróbálHtáson átesett sze­rencsétlen ország. Ezeréves törzsének végtagjait hitvány kis férgecskék lepték el, elszakítva bennünket test­véreinktől s megfosztva gyárainktól, erdeinktől, bányáinktól s­­ ingó aranykalásszal ékes földjeinktől. Bent Csonka-Magyarországon a nyomor képe mindenütt. Pénzünk elértéktelenedve, állampénztárunk üresen, gyáraink leszerelve, vasutaink tönkretéve, ruháinkból kikopva, le­­rongyo­­dva, az éhségtől elcsigázva. Ez a helyzet kép: országos viszony­latban, mely azonban nem volna teljes, ha a vagonlakók s napról napra érkező menekült testvéreink szivszaggató s könnyet fakasztó helyzetét, valamint az anyaghiánnyal indokolható munkanélküliséget oda nem képzelnék. A szerencsétlenül végződött s lelketlen agitátorok akna­munkája folytán elveszitekt háború s az ezt követő bolsevizmus juttattak bennünket ide. Igen, a bolsevizmus, mely az internacionalizmus jelszavá­nak hangoztatásával kiirtotta az em­beri telkekből a hazaszeretet, a vallás, az erkölcs legszentebb érzé­seit. Az embereket a tébolyból ki­­gyógyitani s vissz­aadni őket a val­lásnak, erkölcsnek és hazának, ez­­ a kormány feladata. Az országot idegen járom alul felszabadítani s keresz­tény nemzeti alapra helyezendő uj Magyarországot alkotni, ez kell, hogy a kormány feladatát képezze, igen, hont kell menteni mindenek­előtt, mert az nem lehet, hogy annyi szív hiába onta vért s keservben annyi kő­kebel szakadt meg a honért, az nem lehet, nem nézhetjük ölbe­tett karokkal, tétlenül, hogy apáink s ősapáink sírjai fölött cseh, rác, vagy ohh bocskoros pásztorok legel­tessék nyájaikat; az nem lehet, hogy csak egyetlen virág is másnak illa­tozzék s hogy csak egyetlen rög is hiányozzék a vérrel oly sokszor áz­tatott magyar földből. Isten minket úgy segélljen, hogy ismét, nem­sokára Magyar tenger vizében tűnik le Észak, kelet, dél hullócsillaga. Ezt a gondolatot istápolni, ébren­­tartani a kormány képviseletében, Méltóságod első kiadata. A második feladata pedig ennek a régi kormányok által mostoha­­gyermekként kezelt alföldi metropo­lisnak érdekeit illetékes helyen kép­viselni és megóvni. A letűnt idők hatalmon lévő emberei vagy nem akarták, vagy nem­ tudták városunk­nak, e nemzeti fővárosnak fontos­ságát és asszim­­áló erejét felismerni, vagy ha felismerték is, a letűnt osztályuralom legnagyobb átkaként a rokonság, a barátság, a szülőföld varázsa, vagy más magánérdek min­­dig elütötte városunkat jogos igé­nyétől. Hogy többet ne említsek, itt van az egyetem régen v tudó kér­dése, meely folyton és folyton kisért, de városunk legmesszebbmenő ál­dozatkészsége dacára se tud hozzá­jutni. Méltóságodra hárul a feladat, hogy Szeged városa az illetékes té­nyezők által mint nemzeti főváros kezeltessék s hogy jogos kívánságai meghallgattatásra találjanak. E mel­lett feladatát kell, hogy képezze az is, hogy a lakosság , illetve az új nemzeti állam kiépítésének magasz­tos munkájában résztvevő polgárok jóléte és boldogulásuk lehetősége biztosíttassák. Mi, Szeged város törvényhatósági bizotts­ága, erős fogadalmat teszünk, hogy Méltóságodat a haza megmen­tésének s keresztény nemzeti alapon emelendő Újmagyarország felépíté­sének s városunk s ennek velünk együtt érző és munkálkodó lakos­ságának jólétét, megelégedését és bó­dogulását célzó munkájában tá­mogatni fogjuk s ha valaki Méltó­ságod ilyirányu munkája elé gátat vet, azt hazafius érzésünk viharával fogjuk elsöpörni. Ha kell, úgy fo­gunk tenni, mint a templomukat építő zsidók: egyik kezünkben a téglát hordjuk az uj Magyarország épületéhez, a másik kezünkben pe­dig kardot fogunk tartani. Ígérjük s fogadjuk ismét, hogy munkájában Méltóságod mellett le­szünk, de c­ak addig, amig e munka a haza s szükebb hazánk: e város boldogulását szolgálja. Méltóságod esküt, mi fogadalmat tettünk. S amint Méltóságod esküjét, mi pedig fogadalmunkat megtartjuk, Isten minket úgy segéljen! Üdvözlik a kormányzót és miniszterelnököt. Ezt követőleg dr. Somogyi Szil­veszter azt indítványozza, hogy dr. Aigner Károly főispánná történt be­iktatása alkalmából üdvözöljék Horthy Miklós kormányzót és gróf Teleki Pál miniszterelnököt, Szeged képvi­selőjét. Az indítvány nagy tetszéssel találkozott és egyhangúlag elfogadták. Kinevezések: Dr. Aigner főispán felolvassa ez­­után az ünneplő közönség előtt, hogy főispáni beiktatásának emlékére, első hivatalos működése alkalmából tisz­teletbeli állásokra kinevezi: Hegedűs Mihály aljegyzőt tb. tanácsnokká, Pfann Lajost tb. tanácsnokká, dr. Szeless Józsefet és dr. Török Bélát tb. főügyészekké, dr. Tóth Bélát tb. árvaszéki ülnökké, Várossy Ferencet tb. főmérnökké és végül dr. Engel Rudolfot tb. kórházi főorvossá. Jókai-film! A lélekidomár ________a Korző-Hozfbin! Szeged, 1920 szeptember 26 KORZO-MOZI Tru­BFON: Igazgatóság 455. „ Pénztár 11­85. Szombaton és vásárnál is vasárnap, szeptember 25-én és 26-án Ha­iry Harc az aktttal­fl BARREE-CIRKUSZ TITKA. Attrakciós cirkuszdráma 7 felvonásban. Főszerepben HARRY PIEL. lefvadások . « K * I , •* ürMI vasárnap 3, 5, 7 és 9 órako 36 idő esetén az esti 7 és 9 - ai elő­adtok a nyári helyiségben lesznek. hó

Next