Szeged, 1920. október (1. évfolyam, 39-65. szám)

1920-10-19 / 54. szám

2 MARGO. A nagy öreg magyar, Rákosi Jenő jubileuma közeledik, öt­ven éven át dolgo­zik a magyarságért, a nemzeti műveltségért, írt egy könyvtárra menő drámát, regényt, verset és prózát és írt az újságjába annyi cikket a nagy Magyarország ideálja érdekében, hogy el lehetne velük rekeszteni a Dunát. Munkás élet volt, harcos élet volt Rákosi Jenőé, a munkája jutalma az, hogy ma is, hetvenhat éves korában, tovább kell dolgoznia, a harcban adott is, ka­pott is sebeket, de a legkeményebb és I­aszívósabb ellenfelei is elismer­ték róla, hogy igaz magyar, jó ha­zafi, becsületes szándékú ember. És más , hogy jön a jubileuma és győzni látszik az a nemzeti szellem, ame­lyért ütven esztendőn keresztül har­sogott és verekedett, inte, a keresz­tény gondolat he ilapja, beharangozó gyanánt a jubileum elé, tömjén he­lyett az ünnepléshez kereken ki­mondja Rákosi Jenőre, hogy renegát, hogy zsidóbarát, hogy egész életében mindig elvtelen volt, hogy a jubi­leum nem gilt, az ötvenéves munka és dicsőség nem számít, magyar ember ne ünnepelje Ráko­s Jenőt, át kel­l­ engedni a zsidóknak. Még szép, hogy nem akarják kitoloncolni a Nagy M­gyarország rajongó álmo­­dóját, még jó, hogy engedik élni tovább, dolgozni, gondolkozni, álmo­dozni és irtni. A tollát nem törik el, csak a lobogója nyelével ütnek rajta egyet. • Egy érdek­es és érdekes magyar tudóssal beszéltünk a napokban, a nevét gyöngédségből elhallgatjuk, elég az hozzá, a legmagyarabb és legnemzetibb tudományt műveli, buzgón, áldozatosan és eredményesen. Az idő szépen eljárt felette, de a szelleme és tudása még mindig lépést tart az idővel. A lelke ifjú, tüzes, úgy beszél a kedvenc gondo­latairól, mint a szerelmes az ideál­járól. Ennek az ősz tudósnak olyan kopolt és fakó kabátja van, hogy még ebben a szűkös világban is ritkítja párját. E néztük ezt a hervadt kabátot, a mai magyar tudós élet­nek ezt a S. O. S. üzenetét és eszünkbe jutott, hogy az illetékes tényezők mily szépen fuvoláznak és tárogatóinak a magyar kultúra fon­tosságáról, a nemzeti tudomány hasznáról, de közben elfeledkeznek róla, hogyha a tudós éhenhal vagy halálra tazik, akkor hiába minden, de minden, a sírhalmokon tövisek vagy virágok nőnek, de nem tudo­mányos­ eszmék és új gondol­atok. • A kar szépe­n halálra ment. Úgy élt, mint egy primadonna és úgy halt meg, mint egy nagyvilági nő. Elment a nyomor és ké.ség elől, amely várt reá, mint az orvtámadó az utcasarkon. Elmert idejében, volt hozzá elég ereje és bátorsága. Rossz időket élünk, rossz csillagok járnak, még a szinpadi csillagok sz­tárnak már térdig a rózsában ! Zsiot-Mzicin­ minden nagyságban kapható OtEZSŐ cégnél 253 Pallavicini­­ utca 2. (Korzó-Mozi-ház.) SZEGED Titkos társulatok az ország megmentésére. — Rubinek miniszter és Meskó államtitkár a konszolidációról és a konjunkturális keresztényekről. — A Faluszövetség zászlóbontása. — SZEGED, október 18. (Magyar Távirati Iroda) A Faluszövetség zászlóbontó ün­nepsége vasárnap délelőtt folyt le Omigradon. Az országos ünnepségre délelőtt 10 órakor érkezett meg kü­­lönvonaton Rubinek Gyula keres­­kedelmi miniszter kíséretével. A gyű­lés­­en, melyet a Főtéren tartottak meg, a Faluszövetség megalakításá­nak célját Rubinek Gyula kereske­­delmi miniszter, sokorópátkai Szabó István kisgazdaminiszter, dr. Schandl Károly és t­arla Szabó Józs­f nem­zetgyűlési képviselők és Meskó Pál, az Országos Gazdaszövetség igaz­gatója f­­­ették ki, a körülbelül 7000 résztvevő elő­l. Majd a küldöttségek fogadása következett, mely után 500 terítékes banker volt. Az első fel­köszöntőt Rubinek Gyula kereskedelmi miniszter mondotta Horthy Miklós kormányzóra. A ban­ketten több felszólalás történt, ame­lyek sorából rendkívül érdekes Ru­binek, Gyuláé, aki a Faluszövetség céljairól szólván, részletesen fejte­gette a konszolidáció szükségességét. Rámutatott arra, hogy a mostani magyar kormány tagjai fenyegetve voltak a Károlyi-forradalom alatt, fenyegetve voltak a proletárdiktatúra alatt, most is mindig a halállal néz­nek szembe. Ezelőtt titkos társulatok alakultak az ország elpusztítására, most titkos társulatok vannak állító­lag az ország megmentésére, őszin­tén bevallja, hogy nem szereti eze­ket a titkos társulatokat. A miniszter után Meskó Zoltán államtitkár mondott nagyobb beszé­det, amelyben hangoztatta, hogy örül ******************************************************** annak, hogy végre egyszer nyíltan is lehet beszélni a zsidókérdésben. Ez a kérdés tulajdonképen nem is zsidó-, hanem keresztény-kérdés. Aki most a keresztény­ alakulatok é­lre akar állani, annak a szemébe kel nézni, hogy nem gyorsforraló keresz­tény e, mert ezekre nincs szükség. NyiliJti kimondja Friedrich István nevét. Friedrich lován a szabad­­kőmives-páholyok tagja volt és most ő akar a vezér keresztény lenni, p­ipább a pápánál. Az Ébredő Magyarokról szól, akik jószándékuak és használni akarnak az országnak, azonban sok­kal több kárt tesznek, mint amennyit használni akarnak. A keresztény munka szükségességét hangoztatja, ő nem csinál belőle titkot, mindig antiszemita volt, antiszemita marad akkor is, amikor a mai konjunkturáls keresztények már egészen más vizeken fognak evezni. A közönség tetszéssel fog­dta az államtitkár beszédét. Beök Iván képviselő a munka fontosságát hangoztatta, amely az egyedüli kivezető út a mai káoszból. Beszédet mondottak még sokorópátkai Szabó István kisgazd­a miniszter, Luko­­vich Aladár, a nemzetgyűlés háznagya, Szijj Bálint nemzetgyűlési képviselő, Meskó Pál, az Országos gazda­­szövetség igazgatója stb. A fényesen sikerült zászlóbontó­­alakú­ áron képviselve voltak Szeged, Kecskemét, Hódmezővásárhely, Kis­kunfélegyháza városok, a környékbeli falvak, sőt a dunai­túli falvak közül is többen. Szeged városát Móra Ferenc múzeumi igazgató és Sebestyén Károly tanár képviselték. A népjóléti miniszter Szegeden. SZEGED, október 18. (Saját tudósítónktól.) Dr. Benárd Ágost népjóléti mi­niszter vasárnap reggel háromnegyed 8 órakor Ruffy Pál miniszteri taná­csos kíséretében Szegedre érkezett, hogy itt a resszortjába tartozó ügyek állásáról személyesen szerezzen meg­győződést. Az állomáson a miniszter fogadására megjelentek: Dr. Aigner Károly főispán, dr. Somogyi Szil­veszter polgármester, Várhelyi József prépost, dr. Wolf Ferenc tiszti fő­orvos, dr. Boross József kórházi ig. főorvos, dr. Leitner Vilmos szem­kórházi főorvos, dr. Pálfy József, a hadigondozó népiroda igazgatója, Mayer Antal, a kerü­lti munkásbiz­­tosító-pénztár igazgatója, dr. Szántó József munkáspénztári főorvos, dr. Csohola, a bábaképezde igazgató­­főorvosa, dr. Kovács Ödön gyermek­­kórházi főorvos és dr. Machánszky László, aki a miniszter iskolatársa vo­t. A miniszter a déle­őtt folya­mán az állami munkásbiztosító inté­zetet és a hadigondozó intézetet lá­togatta meg, ahol őt dr. Pálfy Jó­zsef volt országgyűlési képviselő fo­gadta. Délben a város a miniszter tiszteletére ebédet adott. Az ebéd szűk körben folyt le a Kass sakk­termében. Délután fél 4 órakor a­­ Wodidner­­féle pa­p’át tekintette meg, amelyet a kultuszkor­mányal egyetértve a­kar megvásárolni a le­ánygim­náziumi in­ternátusnak hadiárvaházzal való ki­bővítése végett Innen a szomszédos leánygimnáziumi internátusba ment, amelynek gazdag felszerelése rend­kívül meglepte. Sajnos, a felszerelés még csak raktározva van, mert a csendőrség egy részét még most is elfoglalva tartja az épületnek. Ezután a miniszter kíséretével a keresztényszocialista­ pártba ment, ahol Kopasz Lajos alelnök üdvö­zölte. Az üdvözletr­e Benárd Ágos­ton hosszabb beszédben válaszolt és rámutatott különösen arra az akna­munkára, amely mindenünnen a kor­mány és a kormányzó úr működése ellen irányul. Rám­utatott azokra az intrikákra, melyek úgy a belföldön, mint a külföldön, különösen a Magyarországból kiment emberek részéről a sajtóban és másutt meg­nyilvánul, hogy idebent a konszo­lidáció munkját megnehezítsék. Fi­gyelmeztette a pártot és irányelveket adott arra nézve, hogy milyen fon­tos az összetartás és az ilyen akna­munkák ellen hogyan kell kellően védekezni, összetartásra hívta fel a párt tagjait. Beszéd­e befejeztével, amelyet nagy lelkesedéssel és éljen­zéssel fogadtak, egyeseket magán­­kihallgatáson fogadott. A miniszter az Úrikaszinóba is ellátogatott. Dr. Aigner Károly fő­­ispán látta vacsorán vendégéül a minisztert és kíséretét, akik az éj­szaka folyamán visszautaztak Buda­pestre. JHMW MM>miC »Mid­f 13-33 a SZEGED telefonszáma Szeged, 1920 október If Szegedi kis tükör. Hideg van, fázom, friss szenet a tűzre, mondotta a költő régen, a boldogult békében, amikor a költőnek is volt szene. Még régebben azt mondotta, hogy: Ülj méltóm a kan­dallóhoz, fel van szilva melege Akkor meg még kandallója is volt a poétának, aki különben mellékesen kisgazda volt Dunántúl. Most azonban szegény Tamás fázik, még ha Em­ődnek hívják is, mert nincs kandallója és nincs szene, csak né­hány jó témája van, például egy pompás kabarétréfa arról, hogy szenesnek áll a világ és minden széntolvajnak maga felé hajlik a keze. Egyelőre meg kell állapí­tanunk, egyszerű tőmondatban : Hideg van! A meteorológusok nagy depressziót je­leznek, magyarul nyomást, ami a kedé­lyeken már előzetesen és régebben érez­hető volt. Talán ez az álta­lnos lelki depresszió hatott úgy az időjárásra. Ne tessék mosolyogni, nyájas olvasó, hiszen ha Lombroso mester kimutatta, hogy az időjárás milyen lényeges és döntő befo­lyással van például a zsenik alkotóerejére, az ihletnek nevezett szent őrültségre, akkor a fordítottja sem lehetetlen. Ámbár ami az időt és ihletet illeti, nem csupán a zsenik­nél tapasztalhatjuk az okozati összefüggést (lásd a tavaszi és őszi átmeneti versek özönét a papírkosárban). A hivatalos ősz elmúlt és most itt kopogtat, zörget her­vadt falevél tirtuszával a hívatlan ősz is. Kellemetlen vendég, hirtelen jött, tegnap még napkúrát vettünk délben és ma már a köszvényünk és podagránk jelentkezik, hogy ő is élni akar. Ettől a barométertől szívesen szabadulna az ember, de ő nem enged. A jó öreg Ovadányi ilyenkor Pös­­tyénbe ment feredni, ám hol van most Pöstyén ? Még jó, hogy a gőzfürdő kinyílt, mint tavasszal a kankalin és még szép, hogy a kávéházban megengedik, hogy a fölemelt kávé és leszállított újságpéldány mellett a homo coffeinus, a modern rablóbarlanglakó álmodozhassék a tavaszról, a szerelemről és a kiutalandó ölfáról, ami nincs. ************************** Belvárosi Mozi Telefon Igazgatóság 258. Pénztár.­­ 582. Október 18., 19. és 20-án, hétfőn, kedden és szerdán Olasz film! Olasz film! A vasgyáros. Ohne! világhírű regénye 4 felvonásban. A főszerepben p. MINICIIELLI. TEDDY, az utazókirály. Vígjáték 3 felvonásban. Elem­­i szüntt leple­óM KISS ÖDÖN, az Elkán budapesti szőrmenagyáru­házak volt üzletvezetőjének, Kárász­ utca 7. sz. (Földes-féle) ház féleme­letén, Wigner Testvérek cég helyi­ségében megnyílt 334 szűcs- és szőrmeüzletében HATTYÚ -drogéria az összes pipere, kozmetikai és háztartási cikkek nagy raktára Szeged, Tisza Lajos-körút 73. sz. Előadások Minden köznapokon 5, 7 és 9 órakor, ünnepnap 3, 5, 7 és 9 órakor, előadáson katonazene ! Figyelem! Kórházak, mosóintézetek, kereskedők, háziasszonyok! Figyelem! l­KMYTHOS 709** é* « budapes­i árumintává várva óriási sikert ért el. .MYTHOS 709“ olc­óbb és jobb a szappan és >mi­ P­YDrt­ , .A iv,\SZCr ‘',prob'1 ia. an-'ak »fokos hívéül szegődik ! Próbarendelést ia felveti a délvidéki vasér képviselő« „EXPORT* Kereskedelmi Részvénytársaság Szeged, Dugonics­ tér 8-9. szám.

Next