Szeged, 1921. január (2. évfolyam, 3-24. szám)

1921-01-26 / 20. szám

Szeged, 1921 január 29, Ara 2 korona Apponyi Párisban. Genfben előadást tartott külpoli­tikánk Irányelveiről. BUDAPEST, Január 25. (Saját tudósítónktól.) A P. H. munkatársa felkereste Párisban gróf Apponyi Albertet és megkérte, nyilatkozzék párisi mis­­­sziójáról. Apponyi a következőket mondotta: — A háború kitörése óta először történik, hogy Magyarország kép­viselője más hatalmak megbízott­jaival együtt ülhet a zöld asztalnál. A Nemze­tek ligájának föderációja, amely bizonyos mértékig előkészíti a befogadást a Nemzetek Szövet­ségébe és amelyben a jelen idők minden fontos kérdését megvitatják, e napokban ül össze Párisban, hogy megállapítsa napirendjét a közgyű­lésnek, amelyet június hónap folya­mán fognak Genfben megtartani.­­ Ebben a pillanatban Magyar­­ország egyetlen célja az építés a fontokon. Azt látom, francia bará­taimat érdekli az a kérdés, hogy Magyarország az általános európai politikában milyen szerepre lesz hi­vatva. Kezdik észrevenni, hogy honfi­­társainkban van érzék a rend és a munka iránt. — Jelezni akarom a bolsevista­veszedelem fenyegető voltát és annak szükségességét, hogy nyugati Európa körül egészségügyi kordont kell vonni és hogy a fenyegetett országok erejét egy hadseregben kell egyesí­teni, amely francia parancsnokság alatt őrködjék a civilizált világ kapu­jánál. Remélem meg fogják érteni ennek feltétlen szükségét. — Magyarország nem akar ka­landokba bocsátkozni; aki a házát újraépíti, az nem akar összeveszni a szomszédaival. A trianoni béke és a kísérőlevél ez idő szerint a mi tevé­kenységünk alapja. Arra számítok, hogy holnap találkozhato TM Danieloú úrral. Azt, hogy Danielov ura­t ki­nevezték a külügyek másod állam­titkárává, Magyarország részére sze­rencsének tartom. Végül megjegyezte Apponyi, hogy nem maradhat sokáig Párisban, mert tovább kell utaznia Genfbe, ahol egy előadás megtartására kérték fel. GENF, jan. 24. (M. T. i. tudó­sítójának jelentése.) A Revue de Geneve felkér­te az egyes államok vezető férfiait, hogy tartsanak elő­adást államuk külpolitikai irány­elveiről. Apponyi Albert is kapott ilyen meghívást és tegnap tartotta meg előadását e hallgatóság óriási érdeklődése mellett.­ Az előadás a genfi egyetem aulájában hangzott el és a nagy magyar államférfiú szavaira); megh­ingatására igen nagy­számú és előkelő közönség gyüle­kezett egybe.. Apponyi genfi elő­adásában a magyar problémának európai jelentőségét mutatta be. Átszervezik a kisgazdapártot BUDAPEST, január 23. (Saját tudósítónktól.) A keresztényszocialistáknak a kor­­mányzópártból való kitcjtése válto­zásokat fog maga után vonni a kor­mányt támogató pártban is. A több­ségi keresztény és nemzeti földmi­­vel- és kisgazdapárt, amelyben a kilé­p,s folytán a régi kisgazdapárt marad a disszidensekkel és a sza­bad királyválasztás elve alapján álló kereszténys­ocialistákkal, megvál­toztatja a címét. Rubinek Gyulának az a h­íve, hogy egyidejűleg átdol­gozzák a paárt programját, teljesen megszüntetik a kisgazdapártnak osz­tálypárt jellegét és ezzel lehetővé teszik, hogy a polgári társadalom­nak még szélesebb rétegei csatla­kozzanak hozzájuk. Február 3-ikán tartandó értekezletén fog erről hatá­rozni a párt Az új pártalakulás ügye ma nem haladt előre. A keresztényszocialis­ták szombati állásfoglalása után majdnem bizonyosra vehető, hogy rájuk az új párt nem számíthat. Andrássyék pártja azonban ennek dacára is megalakul és pedig való­színűleg már a közeli napokban. Andrássy pártjának körülbelül har­minc tagja lesz. Ú­j szabadelvű pártot akarnak a demokraták BUDAPEST, jan. 25. (Sat. tud.) Sándor Pál tegnap este hosszabb beszédet mondott az Erzsébetvárosi Körben a politikai helyzetről. Beszé­dében többek között a következőket mondotta:­ „­­ Vázsonyn­ak el kellett mennie, egy állítólagos kijelentése miatt, amelyet azonban tudomásom szerint nem tett meg. Annak a­­ Vázronyi­­nak, aki legelőször vette észre­ a bolsevista veszedelmet, aki már gróf Károlyi Mihályt le akarta­ tar­tóztatni, de ebben megakadályozta őt az a politikus, aki most egy nagy párt­alakításon fáradozik. Ezután kifejtette, hogy miért lé­pett ki a demokrata pártból. Egy országos nagy szabadelvű pártra van szükség, — mondotta — mely egyesíteni tudja a nemzeti szellem-(öl áthatott, szabadelvű, dolgozó polgárságot. Mi legyen ennek az új pártnak a programja? Ki kell kap­csolni a királykérdést, csak gazda­sági kérdésekkel szabad foglalkoznia. Támogatni kell a pénzügyminisztert programjának végrehajtásában, küz­deni kell a panamák ellen. Ugron Gábor helyesli egy szabad­elvű pártnak ayitását, de­­ sovén nemezeti érzés alapján. Nem h­ajlandó együtt haladni azokkal, akik a múlt­ban vétettek a nemzeti érzés ellen. Nem hajlandó együtt haladni a forradalom előkészítőjével, a forra­dalmi radikálisokkal, a keresztény kurzust lejárathatták egyes vezérei, de a keresztény gondolat­­ Magyar­­országon nem halhat ki. Utána még Bárczy István volt miniszter nyilatkozott a helyzetről. Bécsre súlyos napok várnak. — Február 3-án lejár a munkásság ultimátuma. — BÉCS, január 25. (Sat. lúd.) Tudvalevő, hogy a bécsi munkások február 3-áig adtak haladékot a kor­mánynak, hogy az árakat leszállítsa és a Németországhoz való csatlako­zás kérdésében elrendelje a népsza­vazást. Ha ez addig nem történik meg, akkor magukat törvényen kívül állók­nak tekintik. Összefogdossák az ár­drágítókat és valutaspekulánsokat és a legelső lámpavasra felakasztják őket. Ez a fenyegetés érthető izga­lomban tartja Bécset. Dr. Resch népjóléti miniszter erre nézve egy újságírónak a következőket mon­dotta : “ Ha a forradalmat egy meg­határozott napra előre bejelentik, úgy mindenki eltűnik, akinek félni oka van. Minden Schieber, uzsorás már a Semmeringen, vagy egyebütt van. Kit fognak tehát elkapni? Va­lami ártatlant, de semmiesetre sem az igazi bűnöst. Kultúráltamban nem lehetséges, hogy embereket kiszedje­nek és felkössenek. Ez a Wild West, Ausztriát ezzel nem mentik meg. — Mi a nagyhatalmak könyör­­adományából élünk. Figyelmeztettük a külső hatalmakat, hogy ne játszanak a tűzzel. A bécsieknek nagy a türelme, de ha vége szakad, akkor jönnek ilyen fenyegetések, amilyeneket egyes szakszervezetek vezetőségei tettek most. Hogy mi lesz ? Erre csak az ántánt adhat fe­leletet. De az ántánt, mint a szfinksz, rejtélyesen hallgat. SZADECZKY LAJOS BESZÁ­MOLÓJA: Szádeczky Lajos nemzet­gyűlési képviselő vasárnap tartotta beszámolóját Hódmezővásárhelyen. Vázolta a mai pártviszonyokat és az egyetértés fentartását jelezte alap­tételül az ország felvirágoztatására. A királyság kérdése megoldásában higgadt megfontolást ajánlott. Szerda, II. évf. 20. szám. Hadik ellenzi Andrássy pártalakítását. BUDAPEST, jen 25. A Budapesti Hírlap írja: Gróf Hadik János nem egyezik azzal a pártalakító törekvés­sel, amely mostanság m­ozga­tj An­drássy elméjét és idegeit. Hadik már több nyilatkozatban kifejtette, hogy az adott körülmények között a leg­nagyobb mértékben helyteleníti An­­drássy pártalakító akcióját. Főkép azért tartja lehetetlennek a mozgal­m­­at, mert akarva, nem akarva, a királykérdés exponálásával történnék az uj alakulás. Ez a véleménye ebben a kérdésben Teleki miniszterelnök­nek is. Az­óta azeroskodó Ausztria. BUDAPEST, jan. 25. A M. T. I. jelenti Sopronból. Gróf Sigray Antal, Nyugatmagyarország­i kor­mánybiztosa egy soproni német lap munkatársa előtt a következő nyilat­kozatot tette: — Élénk érdeklődéssel és őszinte sajnálattal követjük az Ausztriában lejátszódó eseményeket. Úgy látszik, Ausztria Középeurópa első állama, amelyben a szerencsétlen békeszerző­dés végzetes következményei mutat­koznak. A magyar kormánynak ez­zel szemben kötelessége meggá­tolni, hogy az osztrák összeomlás folytán Ausztriában új erőre kapott agitáció a határon át ne terjedjen és a Magyarországon örvendetesen előrehaladt konszolidációt ne ve­szélyeztesse. A nyugatmagyarországi határvidék józanul gondolkodó népe mindinkább növekvő idegenkedéssel veszi tudomásul, hogy az osztrák kormány a köztársaság kétségbe­esett helyzete ellenére is expanzív politikát követ Magyarországgal szemben és a mi szűkebb pátrián­kat magával akarja rántani a gazda­sági csődbe. Nyugatmagyarország erélyesen emeli fel tiltakozó szavát a tönkrement szomszédallamhoz való csatlakozás ellen. Popescu ezredes bosszúja. KOLOZSVÁR, Jan. 25. Most tár­gyalják az erdélyi általános sztrájk pe­rét. A román királyi hadsereg VI. hadtestének bírósága több bánya­munkást 5—5 évi kényszermunkára ítélt, a többi vádlott pedig részben már megkezdte büntetését, részben pedig kihallgatás alatt áll. A leg­fiatalabb vádlott 16 éves fiú, akit izgatással vádolnak. A vallomást a leghajmeresztőbb kínzásokkal csikar­ják ki a vádlottakból. Egy Csiszár nevű bányamunkást olyan kínzá­soknak vetették alá, hogy meghalt vallatói kezei között. A hadbíróság elnöke Popescu ezredes, akit nem­rég Budapesten egy­ elkeseredett szé­kely tiszt felpofozott és most a budajaesti inzultust védtelen magyar embereken torolja meg. A SZÉCHENYI-MOZIBAN a legötletesebb magyar detektívfilm, a LITTLE FOX szerdán utoljára látható. Ne mulassza el megnézni Borda Juci, a Lengyelvér női főszereplőjének ezen újabb alakítását. Az előadások 125, %7 és 8 órakor.

Next