Délmagyarország, 1928. május (4. évfolyam, 99-122. szám)

1928-05-10 / 106. szám

DÉLMAGYARORSZÁG 1928 május 10. 67514 napig rendkívül olcsó árban eladatnak 0) üzletemben való átöltözés alatt isit* női- és leányfelöltők, selyemkabátok, ruhák, blúzok, gyapjuszövetek stb. ':'m% 'Reményűié Feldmann Sári női felöltő árulása Ssseged, Széchenyi tér 2. Éjszakai szerenádból hatóság elleni erőszak A szerelmes lovag agyba-főbe veri ideálját és leüli a rendőrt • Főtárgyalás a szegedi törvényszéken (A Délmagyarország munkatársától) A szegedi törvényszék Vild-tanácsa szerdán dél­előtt két rendőrverési ügyet tárgyalt. A vádlottak pad­ján először Szoboszlai-Szabó Sándor szegedi husiparos ült, akit azzal vádolt az ügyészség, hogy a múlt év június havában este nyolc óra után a Dugonics-teren hajtatott végig kocsijával. A nyár­esti szürkületben lámpa még nem volt a kocsin. A téren posztoló rendőrőrszek­ a kocsit le akarta állí­tani és »álljt« intett a kocsisnak. Szoboszlai azon­ban, a vád szerint, rá sem hederitett a rendőrre, hanem a lovai közé vágott és eközben a rendőr felé­je suhintott ostorával. Szoboszlai-Szabó Sándor ellen hatósági közeg elleni erőszak ellén indult meg az eljárás. Szo­boszlai tagadta bűnösségét. Határozottan kijelen­tette, hogy a vádbeli időben nem ő ült a kocsin, így nem is üthette meg a rendőrt. A kihallgatott tanúk azonban igazolták, hogy Szoboszlai ütötte meg ostorával a rendőrt. A törvényszék 300 nemjfo pénzbüntetésre ítélte. Az ítélet jogerős. A másik hasonló ügyben Sugár-Szabó Ernő vá­sárhelyi banktisztviselő szállt perbe a rendőrrel. A múlt év augusztusában Sugár éjjeli szerenádot akart adni ideáljának, aki azonban a szerenád hangjaira nem akart világosságot gyújtani, ha­nem kijött az uccára és távozásra szólította fel Sugár-Szabó Ernőt. A szerelmes lovag ezen annyira felháborodott, hogy erősen beitalozott állapotá­ban bottal agyba-főbe verte ideálját. A különös éjjeli zene hangjaira rendőr is odatévedt, mire Sugár a rendőrnek is nekitámadt, aki kardot rán­tott és rávágott Sugárra. A rendőr és a szerelmes lovag között formális verekedés fejlődött ki. A porondon végül is a rendőr maradt. A szerdai főtárgyaláson Sugár-Szabó teljes ré­szegséggel védekezett. A tanúk szintén igazolták részegségét, mire a túlnyomó enyhítő körülmé­nyek figyelembevételével a törvényszék 150 pengő pénzbüntetésre ítélte Sugár-Szabót. Az ítélet jog­erős. Egy hét alatt kell a városnak elkészíttetni a honvédkórház és a Mars­ téri laktanya kibővítési terveit A régi csapatkórház épületét visszakapja a város (A Délmagyarország munkatársától) Az egyetemi építkezések következtében néhány év múlva végre felszabadulnak azok a középü­letek, amelyekben az egyetem intézményei kaptak átmeneti időre hajlékot, hajléktalanná téve több, fontos közintézményt. Felszabadul elsősorban a gyermekkórház épülete, azután a rókusi iskola, a régi csapatkórház épülete, majd, ha a természttudományi intézet árkádos palotája is elkészül, a­­­ állami gimnázium épülete is. A lefoglalt épületek legnagyobb részét felszabadulásuk után eredeti rendelteté­süknek adják vissza, a gyermekkórházból g­­e­rm­ekkórház lesz, a rókusi iskolából iskola, az állami gimnázium szintén visszaköltözik régi hajlékába és ezzel megszabadítja a reál­iskolát a kényszerű vendéglátás ezer kelle­m­e fenségétől. A közös csapatkórház sorsa még nem dőlt el, most folynak róla a tárgyalások a város és a honvédelmi miniszter között. A honvédelmi miniszter néhány hónappal ezelőtt leírt a város polgármesteréhez, akivel közölte, hogy a hajdani csapatkórház épüle­tére a honvéd és közrendészeti kórháznak feltétlenül szüksége lesz, ha ebból kiköltözik az egyetem bőrgyógyászati intézete. Hivatko­zo­t a miniszter arra a megállapodásra, amely a kormány és a város között az egyetem el­helyezése alkalmával létrejött. A megállapodás szerint a város köteles a csapatkórházat meg­­ürülése esetén a honvédelmi kincstár rendel­kezésére bocsájtani, bár a kórház tulajdonjoga a városé. Most, hogy rövidesen az egyetem visszaadja az épületet, érvénybe lép ez a megállapodás. Ha Szeged város hatósága a felszabaduló épületnek más rendeltetést szánt volna, a honvédelmi miniszter szívesen hoz­zájárul ahoz, hogy a város cserébe bővíttesse ki egy pavillonnal a honvédkórházat, amely­nek feltétlenül szüksége van új helyiségekre, mert jelenleg a hozzá beosztott intézmények betegeit nem veheti fel teljes számban és arra sincsen helye, hogy az orvostudomány új fel­fedezéseit alkalmazza. Éppen ezért sürgős ja­vaslatot kért a miniszter a várostól. A tanács a honvédelmi miniszter leiratára felirattal válaszolt. Ebben közölte a minisz­terrel, hogy a városnak sem a költségvetés keretében nincs pénze arra, hogy új pavillont építtessen a honvédkórház számára, de kevés lehetősége van arra is, hogy erre a célra amortizációs kölcsönt vegyen fel a költség­­vetés terhére. Éppen ezért a tanács kétféle megoldást javasol. Az egyik az, hogy a város felépítteti a kért pavillont, ha a honvédelmi kincstár lakbértérítmény címén évről-évre an­­­nyit fizet a városnak, amelyből az építkezési költségeket amortizálhatja. A másik mód pe­dig az lenne, ha a pavillont a kincstár épít­tetné fel, ebben az esetben a város bizonyos idig nem reflektálna bértéritményre. A tanács felterjesztésére a miniszter most válaszolt és értesítette a város hatóságát, hogy az első megoldási módot tartja elfogadható­nak. Utasította a várost, hogy az építendő pa­vilion terveit és építési költségvetését a leg­rövidebb időn belül készíttesse el és ennek megtörténtét május tizenötödikéig (egy heti terminus!) táviratilag jelentse.­­A tulajdon­­jogi viszony megállapítása további tárgyalá­sok tárgyát fogja képeznie — mondja meg­döbbentő stíluskészséggel a miniszteri leirat, majd bejelenti, hogy a miniszter a továb­biak részletes letárgyalása érdekében köz­ponti bizottságot küld ki. Egy másik leiratában a honvédelmi minisz­ ter a Mars­ téri laktanya kibővítését kívánja a várostól és elrendeli, hogy a város a laktanya zenen avillonyára egy új emeletet építtessen, a tervek elkészítését pedig május tizenötödi­kéig táviratilag jelentse. A részletek letár­­gyalására szintén bizottságot küld ki és az amortizációs feltételeket később állapítja majd meg. Jt pokol katonái (Roham) Fanamet-film péntefc­ fll a Korxó Mostban Risztics elhalasztotta startját és nem repül Dillenz Lilivé! Dessau, május 9. Jelentettük, hogy Risztics János a héten startolni szándékozik. Ma eze­ket az újabb értesüléseket kaptuk: Risztics János nem Rudolstadtból indul. A türingiai város ügyes reklámakcióra akarta felhasz­nálni az óceánrepülést és részt vállalt a finan­­­szírozásban is. Dillenz asszony, aki a Bremen testvérgé­pére, az Európára sorozatos opciót kapott, a gépet még ma sem vette meg magának a gyár­tól, pedig ez egyik alapja a további lépések­nek. Risztics János tartózkodó nyilatkozatai­val szemben Dillenz Lili több interjút adott a berlini és külföldi lapoknak. Ezekben mint befejezett tényt említette meg a rudolstadti indulást. Risztics csak utólag értesült ezekről a megbeszélésekről és új elhatározásra jutott, úgyhogy minden valószínűség szerint nem re­pül Dillenz-el, hanem új pénzemberekkel foly­tat ezirányban tárgyalásokat. Risztics készen áll a startra, de startjának sem idejét, sem helyét és közelebbi feltételeit nem hozza mindaddig nyilvánosságra, amíg alá nem írja. VÉRTESI cipótzalonfia az uj Cson­grádi-pololyba, Horváth Mihály ucca helyezte át. Táncvizsga-bál!! A Munkásotthon tánciskolájának 1927. és 1928. évi tánckurzusainak táncvizsga-bálja 12-én, szombaton a Kass-széllóban. Belépő díj: Személyjegy 1­60 P. Család­­jegy (3 személyre) 4 P. 533 Táncverseny díjakkal. LUSZTIG IMRE kötött és szövöttáru üzletét áthelyezte Széchenyi tér 2 alá, a Tavaszi asztonséflok úri kalapokban Gyukics, Pichler, Ita stb. legjobb gyártmányai, 8236 óriá­s­i választékban rendkívüli olcsó árakon Fóliák Testvéreknél Csekonics és Feketesas u. sarok. Színházjegyek a Délmagyarország jegyirodájá­ban elővételi díj nélkül válthatók. 547 MAY-BANK« HELYISÉGÉBE

Next