Délmagyarország, 1930. október (6. évfolyam, 220-246. szám)
1930-10-22 / 238. szám
1930 október 22.____________________ Prágai indítvány a magyar búza ellen Prága, október 21. A republikánusok ma módosító törvényjavaslatot nyújtottak be, amely szerint a kormány tiltsa be a gabonának és lisztnek Magyarországból és más országokból spekulatív célokból Csehszlovákiába való behozatalát A képviselők és a nyomorenyhítő akeié Budapest, október 21. A képviselőház elnökének összehívására ma délelőtt fél 12 órakor pártközi értekezletre gyűltek össze a parlamenti pártok vezetői. Az értekezlet tárgya Rassay Károlynak az a javaslata volt, hogy az országgyűlés képviselőházának tagjai a nyomorenyhítő akciót támogassák. A pártközi értekezlet egyhangúan helyeselte azt a gondolatot, hogy a parlament tagjai elől járjanak a nyomorenyhítő akció megszervezésében és támogatásában, a pártközi értekezlet azonban számol azzal a nehézséggel, ami abból ered, hogy egy központi kezelés esetében nem érhető el az a cél, hogy a képviselők által felajánlott adományok azon területen legyenek felosztva, amelynek viszonyait az illető, mint a kerület képviselője, a legjobban ismeri. Éppen ezért a képviselőknek a nyomorenyhítő akcióban való részvételét a pártközi értekezlet abban a formában találta a legeredményesebbnek, hogy a képviselőknek kötelességüké teszi, hogy a kerületükben nyomorenyhitő akciót kezdeményezzenek, illetve hatékonyan támogassák. A kormányzó az országos inségakció élén Budapest, október 21. Ernszt Sándor népjóléti miniszter hosszabb kihallgatáson jelent meg a kormányzó előtt, hogy részletesen megvitassák az országos inségakció kérdését és az akció legfőbb irányítására az államfőt kérje fel. A kihallgatás eredményéről Ernszt a következőket jelentette ki: “ Az országos inségakció legfőbb irányítását a kormányzó úr felkérésemre magára vállalta. Általános nyomorenyhítő akció megindításáról van szó, a már működő különböző akciók egységesítéséről és kiegészítéséről. Először állami, másodszor társadalmi, harmadszor egyesületi, negyedszer fővárosi akciók egyesítéséről van szó és az egyesített akció állandó ellenőrzésére van szükség, hogy a legolcsóbban és legeredményesebben érjük el a kitűzött célt: az arra reászorulók támogatását. Egy aggályom van csak, hogy egy kissé elkéstünk a dologgal, hiszen már néhány nap múlva novemberben vagyunk, a magam részéről azonban mindent elkövetek, hogy az előkészítő munka a lehetőséghez képest megrövidüljön. A kormányzó feleségének akciója is szép eredménnyel fog járni. Ezeket és a többi szétszórt akciókat most egyesítjük és állami támogatással kiegészítjük. A szegénykatasztert alapul véve, mindenképen arra törekszünk, hogy kivétel nélkül segítségére lehessünk azoknak, akik erre a támogatásra, rászorulnak. — A vidéki nagyvárosokban pesti mintára indulnak meg a segítő akciók és a városok ebből a célból felhatalmazást kapnak arra, hogy inségadót vethessenek ki. A legfőbb törekvésünk mindenképen az, hogy az általános inségakció minél gyorsabban megindulhasson és minél eredményesebb legyen. DÉLMAGYARORSZÁG x Halálos autóelgázolás a Petőfi Sándor-sugár uton (A Délmagyarország munkatársától) Kedden este 8 órakor a Petőfi Sándor-sugárúton halálos autóelgázolás történt. A 33. számú ház előtt haladt el autójával Balogh Károly soffőr és amikor a Nemestakács-utca sarkára ért, észrevette, hogy egy útkereszteződésnél egy idősebb hölgy akar áthaladni. Az idősebb nő, aki, mint később megállapították, egyik szemére vak volt, nem vette észre az autót, úgy, hogy Balogh már hiába fékezett, a hölgyet elütötte, az autó kerekei keresztülmentek rajta. Még volt benne élet, amikor kihívták a mentőket, de mire azok kiérkeztek, az elgázolt asszony kiszenvedett a súlyos belső sérülések következtében. A gázolásról értesítették a rendőrséget, ahonnan dr. Schön Károly rendőrkapitány vezetésével bizottság szállt ki a helyszínre, megjelent a vizsgálóbíró is. A bizottság a halálra gázolt asszony ruhájának zsebeiben semmiféle iratot, vagy feljegyzést nem talált, amiből az áldozat személyazonosságát meg lehetett volna állapítani. Megtartották a fékpróbát és megállapították, hogy a soffőr szabályszerűen hajtott. Az áldozat holttestét a rendőrség intézkedésére beszállították a törvényszéki orvostani intézetbe, ahol a késői órákban megjelent Gruber András tb. városi főszámvevő és az elgázolt asszonyban nővérét, Ágoston Pálné, született Gruber Júliát ismerte fel, aki a Bécsi körút 25. számú házban lakik. Az idős hölgy kedden este hazafelé tartott és félszemével a rosszul világított sugárúton nem látta a városi lámpával közeledő autót, így következhetett be a szerencsétlenség. I innnmmnmmiimmumniniiiimnnmxniiimiiiuuiii Mezze meg Knittel kirakatait! Széchenyi tér 2. , Kárász ucca 15. 63 '* 3 Lázas izgalmak, készülődések, próbák az Ünnepi napok előtt (A Délmagyarország munkatársától.) A szegedi ünnepségek ideje rohamlépésben közeledik és lassankint az egész város képét megváltoztatja. A városháza máris átváltozott a rendezőség főhadiszállásává, mintha az egész közigazgatás ezekre a lázas előkészületekre rendezkedett volna be. A folyosókon tarka tömeg hullámzik, a jegykérők hatalmas tömege, amely ellepi a folyosókon kívül az előszobákat, kér, követelőzik, méltatlankodik és azután boldogan szorongatja kezében a nagynehezen kiverekedett színes kartondarabokat. A jegyeket, — mert jegy nélkül nem lehet bejutni sehová, nem lehet látni semmit — nagy óvatossággal és körültekintéssel osztogatják szét. Számolni kell az igénylők számán kívül a lehetőségek határaival is, tudni kell, hová hány ember fér el, hány jegy kell az idegenek, a vendégek számára, akiket elsőbbségi jog illet, hány a hivatalos résztvevőknek és hány marad a szegedi közönségnek. A jegyek teljhatalmú osztogatója dr. Tóth Béla főjegyző. A polgármestert szintén az ünnepségek gondja foglalja le, bár a rendezés munkáját másokra hárította át. De neki őt, hat beszédet kell majd tartania, rövideket, tartalmasakat, ezekre pedig alaposan fel kell készülni. — Nem olyan könnyű, olyan egyszerű ez ám, mint máskor — mondogatja —, vigyázni kell nagyon, mert szörnyen okos emberek előtt hangzik majd el a szó. A városháza közgyűlési termében is a főjegyző a dirigens. Az al- és segédrendezők különítményét oktatja és osztja ki a szerepeket. Mindenkinek a helyén kell lennie, mindenkinek tudnia kell a ráosztott szerepeket és tennivalókat, mert ha a komplikált szerkezetnek csak egyetlen fogaskereke mondja fel a szolgálatot, könnyen összezavarodhat minden. A bérház első emeletén, az árvaszéki hivatal körül szintén nagy a sürgés-forgás. Itt dolgozik hatalmas különítménnyel Hegedűs Antal árvaszéki elnök, a szálláscsinálók főparancsnoka. Hozzá jelentenek be minden szállásigényt és minden elszállásolási lehetőséget. A szegedi szállók minden üres szobáját már előre lefoglalta a város vendégei számára, a Kassban 26- ot, a Tiszában 50-et, a Royalban 60-at. Ezekbe a szobákba osztja be azokat a vendégeket, akik előre bejelentették érkezésüket, de pontos nyilvántartást készített azokról a bútorozott szobákról is, amelyeket a lakosság ajánlott fel a vendégek elszállásolására. Bízik benne, hogy nem lesz fennakadás, mert minden vidékről érkező vendég zöld szállásutalványt kap, amelyről leolvashatja, hogy hol töltheti a szegedi ünnepnapok éjszakáit. Hatalmas tömegszállókká rendezik be a Horthy-kollégiumot, az iparostanonciskolát a belvárosi elemi iskola, a reálgimnázium, a kereskedelmi iskola, az ujszegdi kulturház és még számos közintézmény épületét. Az elszállásolás nehéz problémájának megoldását a kultuszminiszter könnyítette meg, aki az összes szegedi iskolákban október 31-től 27- ig szünetet rendelt el. Ezeket az iskolákat most szintén szállásokká rendezik be, a katonaság ezrével bocsájtja rendelkezésre a szalmazsákokat és az ágyakat. Hegedűs véleménye szerint a várost akkor sem érheti meglepciés, ha kétszer annyi