Délmagyarország, 1938. április (14. évfolyam, 72-95. szám)

1938-04-22 / 88. szám

Péntek: 1038. április 22, DÉIMAGYAR OP SZAG3 Május elején üII össze a törvényhatóság áprilisi közgyűlése 7 A Délmagyarország munkatársától.) Az .,áprilisi“ közgyűlést előreláthatólag nem hívhatja össze a főispán áprilisban. Napirendjére szokatlanul sok ég fontos letárgyalnivaló torlódott össze és ezeknek nagyrétsze me« előkósátotton. Ennek a közgyűlésnek kell megalkotnia a központi temetkezésről és a kötelező ravatalozókról szóló szabályrendeletet, amelynek tervezetét a szakbizottságok már elkészítették. Nem készítették azonban elő eddig az úi házbérszabályrendeletet, amelyet szí éu >7. áprilisi közgyűlésnek kell megalkotnia. Ezt a szabályrendelettervezetet csak most terjesztik a szakbizottságok elé, ahol minden bizonnyal beható vitára lesz kilátás. A közgyűlés napirendjének egyik súlyos pontja lesz a múlt évi zárszámadás, amely még szintén nem volt a pénzügyi bizottság előtt. Erre való tekintettel a polgármester azt fogja javasolni dr. vitéz Imets György főispánnak, hogy a közgyűlést április 30. helyett május harmadikára, szerdára, vagy hetedikére, szombatra hívja össze. A szakbizottságok így időt fizetnek az előkészítetlen javaslatok letárgyalására. I f £ J. : ‘ A haram«? Bajnai. Kabos. míb. Bársony r%no apuo net j$saleg muamtiöeoyottes. Szombattól ujabb tervek a városházi keresztkérdés megoldására Felsővárosi küldöttség a feszület kifüggesztését kérte a polgármestertől Szeged katolikus jellegének dokumentálására 7.4 Délmagyarország munkatársától.) Csütörtökön délelőtt a felsővárosi városatyák népes küldöttséget vezettek dr. Pálfy József polgármester elé. H. Papp István,, az ármentesitő társulat igazgató-főmérnöke, páter Bujnovszky felsővárosi plébános és páter Merényi, a felsővárosi minoriták házfőnöke. A küldöttség vezetői bejelentették, hogy a felsővárosi népkör foglalkozott legutóbbi ülésén a városházán kifüggesztendő kereszt kérdésével és epyh ingúlag állást foglalt, a feszület kifüggesztése mellett. Éppen ezért arra kérik a polgármestert, hogy ilyen értelmű javaslatot terjesszen a legközelebbi közgyűlés elé. Szeged katolikus társadalma joggal megkívánhatja, hogy a városházán ne a sima keresztet, hanem a feszületet függeszék ki és ezzel dokumentálják azt, hogy Szeged az ország legkatolikusabb városa. A polgármester hosszabb beszédben válaszolt a küldöttség írásban is átnyújtott kiváltságaira. Elmondotta, hogy annak idején olyan értelmű indítvány került a közgyűlés elé, hogy a város a keresztet, függessze ki a váosi hivatalokban. A közgyűlés is ilyen értelmű határozatot hozott. Később merült fel az a kívánság, hogy a kereszt helvett feszületet alkalmazzanak. Miután ez a kívánság megegyezik a város katolikus társadalmának kívánságával, ő, mint a katolikus város katolikus polgármestere, kötelességének kell, hemy tekintse a kívánság teljesítését. Ezért vitte a kérdést legutóbb ismét a közgyűlés elé, de a közgyűlés nem foglalkozott robot « Vest&ooV miután a javaslatot tárgyalás előtt különböző okok miatt le kellett venni a napirendről. Azóta a város hatósága érdeklődött más városoknál, hogy a kérdést hol miképen oldották meg. A beérkezett válaszok szerint a legtöbb helyen sima, korpus nélküli kéresztét függesztettek ki. Budapesten a városháza tornyán lévő kereszt dokumentálta a keresztény szellemet. Kijelentette a polgármester, hogy a kérdést most már nem viszi ismét közgyűlés elé, hanem abban az esetben, ha ehhez felsőbb hatósága tehát a korhatóság is hozzájárul, a saját hatáskörében kifüggesztett a feszületet a városi hivatalokban és a tanácskozó termekben és ezt a tényt utólag jelenti majd be a közgyűlésnek. Elmondotta ezután a polgármester, hogy a kérdés megoldására és a mutatkozó véleményellentétek áthidalására több gondolat merült fel. Az egyik gondolat az, hogy a városháza ormára tegyék fel a keresztet, ami hangsúlyozottabban dokumentálná a szegedi közigazgatás keresztény szellemét. Ebben az esetben feleslegessé válna, hogy a feszületet kifüggesszék a tanácskozó termekben, amelyekben igen sokszor éles, szenvedélyes viták zajlanak le, ellenben a vezető tisztviselők asztalára kitennék a feszületet; úgy, mint ahogyan az régebben volt, amikor a város főbírája még bírói hatáskört töltött be és pallósjoggal rendelkezett. — A kérdés — mondotta a polgármester — még elintézetlen, ha a feszület kifüggesztésére nem kapnék felhatalmazást a kormányhatóságtól, akkor a közgyűlés elé terjesztem az ügyet és a közgyűlés elhatározására bízom az elintézést. Öngyilkossági kísérlet ismeretlen méreggel YA Délmagyarország munkatársától. Csütörtökön délelőtt a mentőket a Báró Jósikaucca 39. szám alá hívták egy öngyilkossági kísérlethez. Oracetz Mária 22 esztendős háztartási alkalmazottat a házbeliek eszméletlenül találták a lakásban. Mellette egy üres üveg feküdt, amelynek tartalmát kiitta. A mentők a súlyos állapotban lévő leányt beszállították a kórházba. Ápolás alá vették, azt azonban nem sikerült megállapítani, hogy milyen méregnél kísérelte meg az öngyilkosságot, sőt az se derült ki eddig, hogy a szerencsétlen fiatal leány miért akart meghalni. Búcsúlevelet nem hagyott maga után, kihallgatni nem lehetett. Valószínű, hogy szerelmi bánata miatt kereste a halált. A rendőrség megindította a nyomozást az öngyilkossági kísérlet tisztázása végett. Oravetz Mária állapota Gulyás. rr.““'”“' Fekete <fytm*nfo:! swsu**— GOLGOTA A _allate* tárgyra filmek karooát. Fása: HAWRV Öt fiatal írót ítéltek el a »Márciusi Front« programja miatt Budapest, április 21. A Márciusi Front öt falukutató írója került csütörtökön a büntető törvényszék elé: Illyés Gyula, Sárközi György, Kovács Imre, dr. Erdei Ferenc és Féja Géza. A ,,Isid" és a ,,Válasz“ című folyóiratokban megjelent Márciusi Front-program miatt kétrendbeli sajtó útján elkövetett magyar állam és nemzet megbecsülése ellen irányuló vétséggel vádolta az írókat az ügyészség. Illyés Gyula kijelentette, hogy eszük ágában sem volt nemzetgyalázást elkövetni, a Márciusi Front programjával. Azt írták, hogy nem várhatja meg a magyar nép, amik a kongó négereket is felszabadítják. Ezzel éppen azt akarták bizonyítani, hogy nem internacionalisták. Csak a magyar népet akarják súlyos helyzetéből kiemelni. Sárközi György kijelentette, törvényes eszközökkel és nem kalandorpolitikával akarják keresztülvinni eszméiket, ők nem a faji mítosz megszállottjai, nem is internacionalisták, hanem a magyarság jobb jövőjéért küzdenek. Kovács Imre a nép nyomoráról beszélt védekezése során. Elmondotta, hogy nyolcvanöt nagybirtokos tulajdonában két és félmillió hold föld van és másfélmillió magyar ember teljesen nicstelen, másfélmillió pedig gondokkal küzködő birtokos. Dr. Erdei Ferenc, is tagadta bűnösségét, ezután Feja Géza állt a bíróság elé, aki szerint a ,,Viharsarok“-perben bizonyítást nyert, hogy törvényellenesen ma is ingyen robotmunkát végeztetnek a föld népével. Dr. Mojzes János védő és dr. t>ee Tibor ügyész beszéde után a bíróság a valódiság bizonyítására tett indítványokat elutasította. A törvényszék ítéletében bűnösnek mondotta ki mind az öt vádlottat nemzetrágalmazás vétségében és ezért Illyés Gyulát, Sárközi Györgyöt és Kovács Imrét fejenkint 1—1 hónapi, dr. Erdei Ferencet és Féja Gézát pedig 2—3 hónapi fogházra ítélte, azonkívül egy évi hivatalvesztésre és politikai jogaiknak ugyanilyen időtartamra való felfüggesztésére. Az ügyész súlyosbításért fellebbezett, a vádlottak és védőjük pedig a bűnösség megállapítása miattoOo— EMárás indul Codreanu ellen a Duca-gyilkosság miatt Teljesen felszámolják a Vasgárda-mozgalmat Bukarest, április 21. Minden jel arra mutat, hogy Duca volt miniszterelnök meggyilkolása ügyében új vizsgálat indul. Bolisnace vasgárdista diáknál megtalálták Zelea Codreanu levelét, amelyből arra következtetnek, hogy a gyilkosság értelmi szerzője esetleg maga a Vasgárda vezére volt Ezért indul meg most ebben az irányban is a vizsgálat. A bukaresti lapok a Vasgárda ellen indított akciójáért nagy elismeréssel adóznak a kormánynak. Annak a reményüknek adnak kifejezést, hogy sikerül teljesen felszámolni ezt a mozgalmat és csírájában elfojtani minden törekvést, amely az ország belső rendjét és nyugalmát veszélyezteti. A ma este megtartott minisztertanácson a belügyminiszter és az igazságügyminiszter terjedelmes beszámolóban ismertette a Vasgárda különféle súlyos kilengéseit. A kormány tagjai az előterjesztés alapján elhatározták a Mindent a hazáért, valamint a Mihály arkangyal és a Vasgárda nevű szélsőjobboldai als»to»,',a nU feloszlatását és azokat máris felosz latottaknak minősítette. Az említett alakulatok vagyonát az államvédelmi törvény rendelkezése értelmében felszámolják. Elhatározta a minisztertanács, hogy felhatalmazza a belügyminisztert, hogy azoknak, akik a mostani tiltó rendelkezések ellen vétenek, kényszerlakhelyet külöljön ki.