Délmagyarország, 1949. július (6. évfolyam, 150-176. szám)

1949-07-31 / 176. szám

MLMAGYAROMG «I. evL 178 szám. Augusztus elsejélSS 1*60 tesz a szabad kenyér Ma­dár előtt NI írakar Pe­ 3fi szobor mej* koszorúzása a Dóm-téren, délután 5 órakor­ kulturm Jsar Újszegeden Ara «30 fiaérm3 július 31 vasárnak LOBOGÓNK, PETŐFI Szombaton este a Petőfi emlékbizottság a városi színház­ban hatalmas ünneplő közönség jelenlétében díszelőadást ren­dezett Petőfi halálának századik évfordulója alkalmából. A díszelőadáson Horváth Márton, a­ Szabad Nép felelős Szerkesztője mondott ünnepi beszédet. — Száz évvel ezelőtt esett el Petőfi Sándor és bukott el vele együtt a magyar nép forradalma és szabadsághar­ca — mondotta többek között. — S mégis: nem a gyász, hanem a kivívott diadal büszke hangjaival ünnepli a ha­ladó emberiség a világirodalom egyik legnagyobb költő­jét, a világ­szabadság és a magyar szabadság egyik legna­gyobb harcosát, Petőfi Sándort. Moszkában a szakszerve­­zetek székházának oszlopcsarnokában a szovjet főváros munkásai gyűlnek ma össze, hogy meghallgassák a szov­jet költő megemlékezését Petőfiről, aki az ő költőjük is. A fehéregyházi síkon, Petőfi jeltelen sírja közelében, a ro­mán nép kormánya rendez emlékünnepet a költőnek, aki a román népet is lelkesítette száz éven át a harcra és a szabdság szeretetére. Pozsonyban ma Petőfi szavai fűzik szorosabbra a szlovák és a magyar nép testvéri barátsá­gát. Prágában, Szófiában és a világ megszámlálhatatlan városaiban Petőfire emlékeznek azok, akik szeretik a né­­pet, a szabadságot és a költészetet.­­ A történelem nemcsak igazolta, hanem meg is valósította Petőfi forradalmi cél­jait — Ma, halálának századik évfordulóján, elmondhatjuk, hogy Petőfi harca a mi kar­dunkkal vívta ki a végső dia­dalt, Petőfi szelleme előbb, mint a maga korában volt. Szavak helyett tettekkel je­lentjük Petőfinek: a német zsarnok szétzúzva a földön hever. A szabadság tízmillió r.ianyar elidegeníthetelen tu­ Ic *1 ft 7 rtf, A kunyhó győzedelmeskedett a paloták felett. A világsza­badság vörös zászlaja diadalt Az e’must száz év a’att meg­erősödött, nagyra nőtt a mun­kásosztály, amely valóra váltja a vil. irodalom legbátrabb köl­tőjének legmerészebb álmát. Megszületett a munkásosztály ideológiája, amely a költő utópista ábrándját­ tudomány­ágé és gyakorlati harci pro­grammá emelte. Megszületett a vitás történelem legragyobb­ for­­radalmában a világ szabadság bástyája, a szocialista Szovjet­unió s azok, akik győzelemre vezetik a földkerekség minden elnyomottját és k z­ákmányolt­­ját — T min és Sztálin. Megszületett Magyarországon is a munkásosztály és élcsapata, a kommunisták pártja, amely harcaival bizonyította be, hogy méltó Petőfi példájához a nép szeret­etében, hajlathatatlan for­­radalmiságában, meg nem alku­­vásban, a célok merészségében és önfeláldozásban. Megszületett Magyarországon is a munkás­­osztály nagy vezére: Rákosi Má­tyás, aki a legyőzhetetlen had­sereg, a Párt élén megragadta a történelmi lehetőséget, ame­lyet a felszabadító Szovjetuniótól kaptunk, az ország gazdájává, vezetőjévé, urává tette a mun­kásosztályt, dolgozó magyar né­pünket. Győzelmünk titka az, hogy Petőfi forradalmi elszántsága­ aratott Európában és Ázsiában. A szabad magyar Irata nincs többé egyedül. Európa keletére nem nehezedik többé a szent szövetség éjszakája. Nem ma­gunkra hagyva járunk a hala­dás útján, hanem a szabad és szabadságért küzdő népek megszámlálhatatan százra JTói­nak oldalán. Pontos tervekkel, a hétköznapok aprólékos mun­kájával haladunk a megálmo­dott kor felé. Ezt a kort mi úgy hívjuk, hogy a kommuniz­mus kora­­i népszeretete és hazaszeretete, haláláig menő áldozatvállalása az elmúlt száz év alatt mun­kások és szegényparasztok mil­lióinak szivébe költözött. Petőfi eszméi győztek Petőfinek meg van tehát a győztes pártja és hadserege, ami hiányzott életében, Petőfi eszméi győztek. Ha a nép ügyét győzelemre vittük is, a harcnak koránt­­sincs vége. Ellenkezőleg: tud­juk, hogy a harc élesedik po­litikai téren is, az ideológiai fronton is. Nem folyik-e pél­dául ma is küzdelem az igazi hazaszeretet és a reakciós, el­lenséges, veszedelmes naciona­­lizmus között? S nem tanulha­tunk-e ma is igazi forradalmi hazaszeretet Petőfitől? Haza­szeretet Petőfinél annyit je­lent, mint gyűlölni a nemzet elmaradottságát,­­gyűlölni a hóditót, függetlenségünk elrab­lóit, gyűlöl­ni a nép­bel­i ellen­ségeit és mindenekelőtt sze­retni a népet. Petőfi forradalmi hazafisá­­gának szerves elválaszthatat­lan része a külföldi zsarnok, az j:’e en en ómé a függet­ln­ségünkre törő nemzetközi re­akció elleni l­é­lell­e'ezen gyű­lölet. Mi lehetne ennél idősze­rűbb ma is? Windischgrätz tette volna és a mi mai hazaszeretetünkhöz, a ha­ladás szeretetéhez nem hozzá­tartozik -e, hogy úgy gyűlöljük az amerikai imperialistákat, mint ahogy korának idegen hódítóit gyűlölte Petőfi. Petőfi hazaszeretete forra­­dalm­i nemzetköziséggel párosult. Ma is példakép lehet Petőfi a forradalmi erélyben és a forradalmi éleslátásban. Ha­ragja nem tesz különbséget a forradalom belső leszerelői és a nyílt ellenség között. Petőfi a belső sorainkba forakozott ellenség elleni kérlelhetetlen­­ségben, éberségben is példa­kép lehet számunkra. A továbbiak során Horváth Márton Petőfinek a teljes sajtószabadságért, az általá­nos választójogért és a ma­gyar nemzeti hadseregért ví­— De vállalná-e mai irodal­­munkat? Ez már nehezebb kérdés. El kell ismernünk hogy Petőfi program­jának végrehajtásában a művészet, a költészet terén határozot­tabban el vagyunk marad­va. Az a mai magyar író, akinek irodalmi értelemben nem Petőfi a lobogója, eltá­volodik vagy szembekerül a néppel. Természetesen nem az utánzás követelményét állít­juk fel, hanem Petőfiről lévén szó, elvek, irodalmi elvek ér­vényesítését. Horváth Márton ezután Pető­fi népköltészetét méltatta, majd ezeket mondotta: Petőfi első éveinek korabeli kritikusait os­toba értetlenséggel szokás vá­dolni. Ennek az ellenkezője az igaz. Nagyon is megértették ezek a kritikusok, hogy Petőfi forradalmában nemcsak az úri világ költészete, stílusa, látás­módja, hanem maga az úri világ került végveszélybe. Meg­sejtették azt, amit Petőfi első levelében megírt Arany János­Ä magyar szabadság ügyét ál­landóan összekapcsolja az euró­pai szabadságmozgalmak állásá­val. A marxizmus-leninizmus klasszikusain kívül Petőfitől is tanulunk, amikor ma azt mond­juk: elárulja hazáját, elárulja a dolgozó nép ügyét az, aki a nemzetközi haladás, a szabad­ság és a béke legfőbb őrétől, a Szovjetuniótól csak egy hajszál­nyira is eltávolodik. volt harcairól beszélt, majd így folytatta: — A történelem nemcsak igazolta, hanem meg is való­sította Petőfi minden forra­dalmi célját. Ha köztünk len­ne, — nemcsak a harcos és munkás népünk láttán da­gasztaná újra keblét az indo­kolt nemzeti büszkeség. Lát­ná, hogy a nép, országgyűlés, kormány, honvédség — egy és ugyanaz és minden intéz­ményünkben az ő forradalmi szelleme is testet öltött. nak: «Ha a nép uralkodni fog a költészetben, közel áll ahhoz hogy a politikái­­­n is uralkod­jék«­ i Mit kell a mai íróknak megtanulni Petőfitől? Petőn költői fejlődéséhez a szép költészet is csak egy lép­csőfok volt, amely elvezette őt az új témához, amelyben a nép a főszereplő, elvezette a nép nyelvéhez, a kifejezés hallatlan egyszerűségéhez — de távolról sem határolta el költészetét ezen a fokon. Petőn stílusa, témaköre minden haladó osz­tály s ilyen értelemben a demer­­krat­ikus nemzeti egység kifeje­zője telt. Legfőbb kifejezési elve a közvetlen egyszerűség. — Mit kell a ma íróinak megtanulni Petőf népiességé­ből, helyesebben irodalmi de­­kritizmusából? Petőfi megta­lálta a kifejezésnek olyan mód­­ját, amely műveit meggyőzővé, vonzóvá és könnyen hozzáfér­hetővé tette az új közönség, a nép számára. Petőfi azonban nem a fran­ciákba, hanem a forradalmi ha­ladásba volt szerelmes és a forradalom fővárosa nem Párizs, hanem Moszkva. Szükségszerű, hogy a Szovjet­­unió, a testet öltött szabadság országa lett Petőfi második ha­­zája. Zsdanov meghatározása? na mi szovjet irodalmunk a nép és a haza érdekét szolgál­­ja* talán egyetlen nem szovjet költőre sem illik jobban, mint Petőfire. Ez azt jelenti, hogy Petőfi a Szovjetunióban immár alig nevezhető idegen költőnek népszerűsége villámgyorsan nö­vekszik- Petőfi útin járni annyit jelent mint szocializmus Leghaladóbb mai költőink megértették, hogy következete­­sen Petőfi útján járni a politi­kában annyit jelent, mint szer cinizmus, a költészetben an­­­nyit, mint a szovje­t irodalom eredményeinek elsajátítása- Pe­tőfi útja: minden kizsákmányo­­lás megdöntése, az ember teljes felszabadítása, ahogy a Szov­jetunióban már valóra vált és n­njaink történelme valóra vá­ltja Magyarországon is. Pe­tőfi útja: harc a mai zsarno­­kok, függetlenségünk mai ellen­ségei, az imperialisták ellen a szabadság végső diadaláért. Pe­tőfi útja: a szabadságért hahr­coló népek testvériesülése. A szovejt nép itt megjelent költőküldöttei a testvéri népi demokráciák írói. az elmo>­lott nyugati népeket ébreszti költővendégeink azt a győzel­mes vilá­gforr­ad­almi frontot képviselik, amely a múlt nagy­­ jóidéi közül az első között Petőfi nevét irta zászlajára. Amíg zsarnokság lesz a föl­dön, addig harci zászlónk marad ez, amelyet nem meg­hajtani, hanem magasra emel­ni jöttünk ma össze a hálót Magyarország és a haladó emberiség előtt. Horváth Márton beszédét a közönség lelkes tapssal fo­gadta, majd Darvas József építésügyi miniszter mondott beszédet. — Petőfi élete annyira egy volt s annyira összeforrott a forradalom, a szabadságharc ügyével — mondotta —, hogy szinte nem is lehetett volna más útja, mint vagy győzni ez üggffel a végső csatákban, vagy omló romjai alá temet­kezni. A beszédet a közönség hosszan és lelkesen megtap­­solta. Pártunk méltó Petőfi példájához Petőfi hazaszeretete forradalmi nemzetköziséggel párosan­ A forradalom fővárosa. Moszkva A »szabadság, szerelem« Pető­­tőfinél nem két alliteráció, vers­­be kivánkozó szó hanem egy tel­jes emberi élet tartalma. Itt a legfőbb ideje annak, hogy demo­kratikus íróink, akik számot tar­­tanak erre a névre, felszámolják a mű és magatartás kettősségé­nek rothadt elméletét. Vannak íróink, akik társadalmunk mai legdöntőbb és legalapvetőbb át­alakulása idején nem kiváncsiak az átalakulás törvényszerűségei­re, lebecsülik a munkásosztály ideológiájának, a harc elméleté­nek megismerését. Petőfi nem­csak a népet ismerte gondjával, ványaival és költészetével együtt, hanem korának legnagyobb mű­veit. A magyar forradalomnak úgy vágott neki, hogy ismerte a francia forradalom történetét és tanításait. A Windischgrätzek és Hsgnauk persze rég az enyészeté lettek. Közvetlen utódaikat, Hitler őr­jöngő gyilkosait is megsemmisí­tette a szovjet hadsereg. De nin­­csenek-e országok — nem is olyan távol tőlünk —, amelyeket ma is vérbe borít a nemzetközi reakció, nem törnek-e ma is a békére, a népek, népünk függet­lenségére és szabadságára az amerikai imperialisták, a for­radalom kezükbe kerülő költő­jével nem úgy bánnak-e el, mint A művészet terén elmaradtunk Petőfi programjának végrehajtásában 0 csehsz’ovák bülügymi’szIfiu­m jegyzéke Jugoszláviához A csehszlovák külügyminisz­térium szombaton délután jegy­zéket juttatott el a prágai ju­goszláv­­ nagykövetséghez. A jegyzék elutasítja a két korábbi jugoszláv jegyzéket, amely til­takozott a csehszlovák sajtó el­lenséges hangja ellen és kérte a felelősek megbüntetését. A ju­goszláv jegyzék azt állította, hogyha csehszlovák sajtó a kor­mány támogatásával ellenséges hadjáratot folytat Jugoszlávia ellen és azzal vádolta a­z*&A szlovák kormányt, hogy rontaW igyekszik a csehszlovák-jugo­szláv kapcsolatokat. A csehszlo­­vák válaszjegyzék elutasítja eze­ket a jugoszláv állításokat és a csehszlovák-jugoszláv kapcsolat­­ok megromlásáért a felelőssé­­get teljesen a jugoszláv kor­mányra hárítja. Jugoszlávia — mondja a jegyzék — követke­zetesen ellenséges politikát foly­­tat Csehszlovákiával szembe oj

Next