Délmagyarország, 1949. július (6. évfolyam, 150-176. szám)
1949-07-31 / 176. szám
MLMAGYAROMG «I. evL 178 szám. Augusztus elsejélSS 1*60 tesz a szabad kenyér Madár előtt NI írakar Pe 3fi szobor mej* koszorúzása a Dóm-téren, délután 5 órakor kulturm Jsar Újszegeden Ara «30 fiaérm3 július 31 vasárnak LOBOGÓNK, PETŐFI Szombaton este a Petőfi emlékbizottság a városi színházban hatalmas ünneplő közönség jelenlétében díszelőadást rendezett Petőfi halálának századik évfordulója alkalmából. A díszelőadáson Horváth Márton, a Szabad Nép felelős Szerkesztője mondott ünnepi beszédet. — Száz évvel ezelőtt esett el Petőfi Sándor és bukott el vele együtt a magyar nép forradalma és szabadságharca — mondotta többek között. — S mégis: nem a gyász, hanem a kivívott diadal büszke hangjaival ünnepli a haladó emberiség a világirodalom egyik legnagyobb költőjét, a világszabadság és a magyar szabadság egyik legnagyobb harcosát, Petőfi Sándort. Moszkában a szakszervezetek székházának oszlopcsarnokában a szovjet főváros munkásai gyűlnek ma össze, hogy meghallgassák a szovjet költő megemlékezését Petőfiről, aki az ő költőjük is. A fehéregyházi síkon, Petőfi jeltelen sírja közelében, a román nép kormánya rendez emlékünnepet a költőnek, aki a román népet is lelkesítette száz éven át a harcra és a szabdság szeretetére. Pozsonyban ma Petőfi szavai fűzik szorosabbra a szlovák és a magyar nép testvéri barátságát. Prágában, Szófiában és a világ megszámlálhatatlan városaiban Petőfire emlékeznek azok, akik szeretik a népet, a szabadságot és a költészetet. A történelem nemcsak igazolta, hanem meg is valósította Petőfi forradalmi céljait — Ma, halálának századik évfordulóján, elmondhatjuk, hogy Petőfi harca a mi kardunkkal vívta ki a végső diadalt, Petőfi szelleme előbb, mint a maga korában volt. Szavak helyett tettekkel jelentjük Petőfinek: a német zsarnok szétzúzva a földön hever. A szabadság tízmillió r.ianyar elidegeníthetelen tu Ic *1 ft 7 rtf, A kunyhó győzedelmeskedett a paloták felett. A világszabadság vörös zászlaja diadalt Az e’must száz év a’att megerősödött, nagyra nőtt a munkásosztály, amely valóra váltja a vil. irodalom legbátrabb költőjének legmerészebb álmát. Megszületett a munkásosztály ideológiája, amely a költő utópista ábrándját tudományágé és gyakorlati harci programmá emelte. Megszületett a vitás történelem legragyobb forradalmában a világ szabadság bástyája, a szocialista Szovjetunió s azok, akik győzelemre vezetik a földkerekség minden elnyomottját és k zákmányoltját — T min és Sztálin. Megszületett Magyarországon is a munkásosztály és élcsapata, a kommunisták pártja, amely harcaival bizonyította be, hogy méltó Petőfi példájához a nép szeretetében, hajlathatatlan forradalmiságában, meg nem alkuvásban, a célok merészségében és önfeláldozásban. Megszületett Magyarországon is a munkásosztály nagy vezére: Rákosi Mátyás, aki a legyőzhetetlen hadsereg, a Párt élén megragadta a történelmi lehetőséget, amelyet a felszabadító Szovjetuniótól kaptunk, az ország gazdájává, vezetőjévé, urává tette a munkásosztályt, dolgozó magyar népünket. Győzelmünk titka az, hogy Petőfi forradalmi elszántsága aratott Európában és Ázsiában. A szabad magyar Irata nincs többé egyedül. Európa keletére nem nehezedik többé a szent szövetség éjszakája. Nem magunkra hagyva járunk a haladás útján, hanem a szabad és szabadságért küzdő népek megszámlálhatatan százra JTóinak oldalán. Pontos tervekkel, a hétköznapok aprólékos munkájával haladunk a megálmodott kor felé. Ezt a kort mi úgy hívjuk, hogy a kommunizmus korai népszeretete és hazaszeretete, haláláig menő áldozatvállalása az elmúlt száz év alatt munkások és szegényparasztok millióinak szivébe költözött. Petőfi eszméi győztek Petőfinek meg van tehát a győztes pártja és hadserege, ami hiányzott életében, Petőfi eszméi győztek. Ha a nép ügyét győzelemre vittük is, a harcnak korántsincs vége. Ellenkezőleg: tudjuk, hogy a harc élesedik politikai téren is, az ideológiai fronton is. Nem folyik-e például ma is küzdelem az igazi hazaszeretet és a reakciós, ellenséges, veszedelmes nacionalizmus között? S nem tanulhatunk-e ma is igazi forradalmi hazaszeretet Petőfitől? Hazaszeretet Petőfinél annyit jelent, mint gyűlölni a nemzet elmaradottságát,gyűlölni a hóditót, függetlenségünk elrablóit, gyűlölni a népbeli ellenségeit és mindenekelőtt szeretni a népet. Petőfi forradalmi hazafiságának szerves elválaszthatatlan része a külföldi zsarnok, az j:’e en en ómé a függetlnségünkre törő nemzetközi reakció elleni lélelle'ezen gyűlölet. Mi lehetne ennél időszerűbb ma is? Windischgrätz tette volna és a mi mai hazaszeretetünkhöz, a haladás szeretetéhez nem hozzátartozik -e, hogy úgy gyűlöljük az amerikai imperialistákat, mint ahogy korának idegen hódítóit gyűlölte Petőfi. Petőfi hazaszeretete forradalmi nemzetköziséggel párosult. Ma is példakép lehet Petőfi a forradalmi erélyben és a forradalmi éleslátásban. Haragja nem tesz különbséget a forradalom belső leszerelői és a nyílt ellenség között. Petőfi a belső sorainkba forakozott ellenség elleni kérlelhetetlenségben, éberségben is példakép lehet számunkra. A továbbiak során Horváth Márton Petőfinek a teljes sajtószabadságért, az általános választójogért és a magyar nemzeti hadseregért ví— De vállalná-e mai irodalmunkat? Ez már nehezebb kérdés. El kell ismernünk hogy Petőfi programjának végrehajtásában a művészet, a költészet terén határozottabban el vagyunk maradva. Az a mai magyar író, akinek irodalmi értelemben nem Petőfi a lobogója, eltávolodik vagy szembekerül a néppel. Természetesen nem az utánzás követelményét állítjuk fel, hanem Petőfiről lévén szó, elvek, irodalmi elvek érvényesítését. Horváth Márton ezután Petőfi népköltészetét méltatta, majd ezeket mondotta: Petőfi első éveinek korabeli kritikusait ostoba értetlenséggel szokás vádolni. Ennek az ellenkezője az igaz. Nagyon is megértették ezek a kritikusok, hogy Petőfi forradalmában nemcsak az úri világ költészete, stílusa, látásmódja, hanem maga az úri világ került végveszélybe. Megsejtették azt, amit Petőfi első levelében megírt Arany JánosÄ magyar szabadság ügyét állandóan összekapcsolja az európai szabadságmozgalmak állásával. A marxizmus-leninizmus klasszikusain kívül Petőfitől is tanulunk, amikor ma azt mondjuk: elárulja hazáját, elárulja a dolgozó nép ügyét az, aki a nemzetközi haladás, a szabadság és a béke legfőbb őrétől, a Szovjetuniótól csak egy hajszálnyira is eltávolodik. volt harcairól beszélt, majd így folytatta: — A történelem nemcsak igazolta, hanem meg is valósította Petőfi minden forradalmi célját. Ha köztünk lenne, — nemcsak a harcos és munkás népünk láttán dagasztaná újra keblét az indokolt nemzeti büszkeség. Látná, hogy a nép, országgyűlés, kormány, honvédség — egy és ugyanaz és minden intézményünkben az ő forradalmi szelleme is testet öltött. nak: «Ha a nép uralkodni fog a költészetben, közel áll ahhoz hogy a politikáin is uralkodjék« i Mit kell a mai íróknak megtanulni Petőfitől? Petőn költői fejlődéséhez a szép költészet is csak egy lépcsőfok volt, amely elvezette őt az új témához, amelyben a nép a főszereplő, elvezette a nép nyelvéhez, a kifejezés hallatlan egyszerűségéhez — de távolról sem határolta el költészetét ezen a fokon. Petőn stílusa, témaköre minden haladó osztály s ilyen értelemben a demerkratikus nemzeti egység kifejezője telt. Legfőbb kifejezési elve a közvetlen egyszerűség. — Mit kell a ma íróinak megtanulni Petőf népiességéből, helyesebben irodalmi dekritizmusából? Petőfi megtalálta a kifejezésnek olyan módját, amely műveit meggyőzővé, vonzóvá és könnyen hozzáférhetővé tette az új közönség, a nép számára. Petőfi azonban nem a franciákba, hanem a forradalmi haladásba volt szerelmes és a forradalom fővárosa nem Párizs, hanem Moszkva. Szükségszerű, hogy a Szovjetunió, a testet öltött szabadság országa lett Petőfi második hazája. Zsdanov meghatározása? na mi szovjet irodalmunk a nép és a haza érdekét szolgálja* talán egyetlen nem szovjet költőre sem illik jobban, mint Petőfire. Ez azt jelenti, hogy Petőfi a Szovjetunióban immár alig nevezhető idegen költőnek népszerűsége villámgyorsan növekszik- Petőfi útin járni annyit jelent mint szocializmus Leghaladóbb mai költőink megértették, hogy következetesen Petőfi útján járni a politikában annyit jelent, mint szer cinizmus, a költészetben annyit, mint a szovjet irodalom eredményeinek elsajátítása- Petőfi útja: minden kizsákmányolás megdöntése, az ember teljes felszabadítása, ahogy a Szovjetunióban már valóra vált és nnjaink történelme valóra váltja Magyarországon is. Petőfi útja: harc a mai zsarnokok, függetlenségünk mai ellenségei, az imperialisták ellen a szabadság végső diadaláért. Petőfi útja: a szabadságért hahrcoló népek testvériesülése. A szovejt nép itt megjelent költőküldöttei a testvéri népi demokráciák írói. az elmo>lott nyugati népeket ébreszti költővendégeink azt a győzelmes világforradalmi frontot képviselik, amely a múlt nagy jóidéi közül az első között Petőfi nevét irta zászlajára. Amíg zsarnokság lesz a földön, addig harci zászlónk marad ez, amelyet nem meghajtani, hanem magasra emelni jöttünk ma össze a hálót Magyarország és a haladó emberiség előtt. Horváth Márton beszédét a közönség lelkes tapssal fogadta, majd Darvas József építésügyi miniszter mondott beszédet. — Petőfi élete annyira egy volt s annyira összeforrott a forradalom, a szabadságharc ügyével — mondotta —, hogy szinte nem is lehetett volna más útja, mint vagy győzni ez üggffel a végső csatákban, vagy omló romjai alá temetkezni. A beszédet a közönség hosszan és lelkesen megtapsolta. Pártunk méltó Petőfi példájához Petőfi hazaszeretete forradalmi nemzetköziséggel párosan A forradalom fővárosa. Moszkva A »szabadság, szerelem« Petőtőfinél nem két alliteráció, versbe kivánkozó szó hanem egy teljes emberi élet tartalma. Itt a legfőbb ideje annak, hogy demokratikus íróink, akik számot tartanak erre a névre, felszámolják a mű és magatartás kettősségének rothadt elméletét. Vannak íróink, akik társadalmunk mai legdöntőbb és legalapvetőbb átalakulása idején nem kiváncsiak az átalakulás törvényszerűségeire, lebecsülik a munkásosztály ideológiájának, a harc elméletének megismerését. Petőfi nemcsak a népet ismerte gondjával, ványaival és költészetével együtt, hanem korának legnagyobb műveit. A magyar forradalomnak úgy vágott neki, hogy ismerte a francia forradalom történetét és tanításait. A Windischgrätzek és Hsgnauk persze rég az enyészeté lettek. Közvetlen utódaikat, Hitler őrjöngő gyilkosait is megsemmisítette a szovjet hadsereg. De nincsenek-e országok — nem is olyan távol tőlünk —, amelyeket ma is vérbe borít a nemzetközi reakció, nem törnek-e ma is a békére, a népek, népünk függetlenségére és szabadságára az amerikai imperialisták, a forradalom kezükbe kerülő költőjével nem úgy bánnak-e el, mint A művészet terén elmaradtunk Petőfi programjának végrehajtásában 0 csehsz’ovák bülügymi’szIfium jegyzéke Jugoszláviához A csehszlovák külügyminisztérium szombaton délután jegyzéket juttatott el a prágai jugoszláv nagykövetséghez. A jegyzék elutasítja a két korábbi jugoszláv jegyzéket, amely tiltakozott a csehszlovák sajtó ellenséges hangja ellen és kérte a felelősek megbüntetését. A jugoszláv jegyzék azt állította, hogyha csehszlovák sajtó a kormány támogatásával ellenséges hadjáratot folytat Jugoszlávia ellen és azzal vádolta az*&A szlovák kormányt, hogy rontaW igyekszik a csehszlovák-jugoszláv kapcsolatokat. A csehszlovák válaszjegyzék elutasítja ezeket a jugoszláv állításokat és a csehszlovák-jugoszláv kapcsolatok megromlásáért a felelősséget teljesen a jugoszláv kormányra hárítja. Jugoszlávia — mondja a jegyzék — következetesen ellenséges politikát folytat Csehszlovákiával szembe oj