Délmagyarország, 1958. október (14. évfolyam, 231-257. szám)
1958-10-29 / 255. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK1 A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA* XIV. évfolyam, 255. szám Ára: 50 fillér Szerda, 1958. október 29. Jelentős összeget fordítanak új üzletek létesítésére, a régi árudák rendbehozatalára az elkövetkezendő években Elkészült a szegedi kereskedelem és vendéglátóipar hároméves tárlati terve A kerületi tanácsok hathatós segítségével, az illetékes állandó bizottság közreműködésével, a városi tanács kereskedelmi osztálya elkészítette Szeged kereskedelmének perspektivikus, hároméves tervét. Az állandóan emelkedő forgalom következtében mind a kereskedelmi, mind a vendéglátóipari hálózatot bővíteni kell Szegeden. Az új üzletek, vendéglátóipari egységek létesítése mellett a meglévőket is fel kell újítani Ez különösen a külterületi üzletekre, vendéglőkre vonatkozik. Hol lesznek új üzletek? 1960 végéig Szegeden — a perspektivikus terv szerint — öt és fél millió forintot fordítanak beruházásra a szegedi kereskedelemben és vendéglátóiparban. Felújításra mintgy két és fél milliót irányoztak elő. 1959-ben és 1960-ban az új üzletek elsősorban a Marx tér környékén és a város többi részein épülő új bérházak földszintjén létesülnek. Az úgynevezett C- tömbben például méhészetiborászati szaküzlet, eszpresszó és étterem nyűik. A Marx tér és a Nagykörút sarkán, a volt TÜZÉP-telep helyén felépülő GH-tömb földszintjén fűszer- és csemegeüzletet, halüzletet, húsárudát, vasárudat létesítenek. A földművesszövetkezet zöldség- és gyümölcsüzletet létesít egy másik új bérház földszintjén. Ha a hároméves terv során a Faragó utcai bérházak mellé újabb bérházat építenek, akkor az új épület földszintjén ugyancsak éttermet és eszpresszót, azonkívül egy ruházati kisáruházat nyitnak meg. A terv előirányzatában szerepel az az új fűszerüzlet és ruházati bolt is, ami a Ságváritelepen az új lakónegyedben még az év folyamán megnyílik. Alsóvároson, a Mátyás téren, a volt patika helyén papírüzlet létesül. Újszeged is kap új üzletet a hároméves tervben. a földművesszövetkezet a Töltés utcában nyit fűszerboltot Eredeti rendeltetésüknek megfelelőően Szeged legforgalmasabb pontjain lévő két nagy üzlethelyiséget pillanatnyilag nem kereskedelmi célokra használnak. Az egyiket a Kárász utca elején a TÜZÉP foglalja el irodai célokra. A másik a Nagy Jenő utca és Kis M. utcák sarkán, a volt Párizsi Áruház helyisége, amit most irattárnak használnak. A kereskedelmi osztály 1960 végéig mindkét helyiséget visszaadja eredeti rendeltetésének. (A TÜZÉP az elkövetkezendő hónapban előreláthatóan már kiköltözködik a Kárász utcából.) A Kölcsey és Kárász utca sarkán, a Vas- és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat által használt nagy üzlethelyiségek is közvetlenebb kereskedelmi célokat szolgálnak majd. Itt egy korszerű ruházati áruházat létesítenek. i ■* i Évről évre emelkedik a piac forgalma a Marx téren. Az itt mutatkozó igények kielégítésére 1960-ban közel egymillió forintos költséggel új, fedett standokat, korszerű bódékat létesítenek a Marx téren. Vendégütőipari adatok Vendéglátóipari vonatkozásban a hároméves terv legjelentősebb létesítménye a Tisza Szálló visszaalakítása lesz. Eme ez a terv 1959— 1960-ban több mint hárommillió forintot irányoz elő. (A berendezés költsége ennek többszöröse. Ezt más forrásból fedezik.) A volt Sárkány Szálló visszaalakítása 150 ezer forintba kerül (a berendezést itt is a Belkereskedelmi Minisztérium adja). A tervek szerint a Szeged Szálló földszintjén kávéházat és éttermet alakítanak ki. A Roosevelt téren lévő halászcsárdát is bővítik. Az Oskola utcában pedig cukrászdát, eszpresszót létesítenek. Több vendéglő, étterem korszerűsítésére is sor kerül, így — mint már hírül adtuk — a volt Sándor-féle söröző helyén korszerű, modern, »Mackó« jellegű vendéglő létesül. A volt Megából kisvendéglőt alakítanak ki. Korszerűsítenek az Alföldi Étteremben, a Takaréktár utcai halászcsárdában, a Béke Étteremben, a Rókusi Vendéglőben — főleg a konyhákban. Külön probléma a külső területeken lévő üzletek helyiségeinek, berendezéseinek a felújítása. A helyiségek rendbehozását akadályozza az a körülmény, hogy az üzlletek túlnyomó többsége ma 1 gá ti tulajdonban lévő házakban van. A fennálló rendelékezések szerint az állam viszont magánházat nem hozhat rendbe. Az ilyen házakban lévő árudák felújításáig a kereskedelmi osztály nem végeztetheti el a kívántig ütemben, azonban mégis a módot keresnek kielégíteni megoldásra, így a Puskás utca 22. számú házban lévő fűszerboltot, a petőfitelepi H 49-es és 100-as számú ffgszerüzleteket felújítják. A Petőfi Sándor sugárúton lé jévő 14-es, a Szél utcában levő 22-es fűszerüzleteket is ugyancsak rendbehozzák. 1959-ben a Szilién sugárúton, a Damjanich utcában, a Csongrádi sugárúton, a Feltámadás utcában, a Cserepes soron lévő fűszerboltokat hozzák rendbe, illetve azokat raktárakkal bővítik ki. 1960-ban ugyancsak több külterületen lévő üzletet renoválnak. Szeged város kereskedelmének hároméves tervében ugyanakkor jelentős összeget fordítanak a korszerű kereskedelmi módszerek (gyorskiszolgálás stb.) további bevezetésére is. kapták Szovjet tudósok a fizikai Nobel-díjat Stockholm (TASZSZ). A Svéd Tudományos Akadémia kedden megtartott ülésén az 1958. évi fizikai Nobel-díjat három szovjet tudósnak, P. A. Cserenkovnak, I. M. Franknak és I. J. Tamnak ítélte oda a »Cserenkoveffektus felfedezéséért és értelmezéséért«. Szovjet tudósok tartanak előadást városunkban A Bolyai János Matematikai Társulat szegedi tagozata és a Magyar Tudományos Akadémia Matematikai Kutató Intézet -Matematikai logika és alkalmazásai« osztálya holnap, csütörtökön este fél 7 órakor a Bolyai Intézet előadótermében (Aradi Vértanúk tere 1. II. emelet.) előadóülést tart. Az ülésen L. F. Csajkovszkij, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Számítási Központjának tudományos munkatársa tartja meg előadását »A Szovjetunió elektronikus számológépei« címmel. Két nappal később, november 1-én, szombaton délután fél 5 órakor ugyancsak a Bolyai Intézet előadótermében A P. Jersov, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Számítási Központjának osztályvezetője tartja meg A Szovjetunió Tudományos Akadémiája Számítási Központjának munkája a programozás automatizálása és a programok ellenőrzése terén« című előadását. Mind a két előadás beszámoló jellegű és természetesen magyarra fordítják. Az előadásokon érdeklődőket is szívesen látnak. uiiiiitii.iiiMimiitntiiiiiniiimiiiinniiMiiiiHHimtgmmíflHiiiit imiíiiHiKiHOHiimniuMtatMHiHmilíiiimiiiiiiiRiiiitnmtiiitiMiiiiiiiiHiííMgiHiiimtiiimiHHtwwHwwwMimwwi Több cipő készül 1959-ben jó most készül a nagy cipőgyárak jövő évi terve. A Könnyűipari Minisztériumhoz tartozó üzemek a következő évben az ez évinél egymillió párral több lábbelit készítenek. 1959-ben főleg a bőrcipők gyártását növelik és 13 546 000 párat akarnak készíteni. A tervezésnél minden korosztályra gondoltak. A legkisebbek részére lesz például tízezer pár kis tipegő 18— 21-es számozással. Már megkezdték a gyermek-, férfibundabéléses cipő gyártását is. Újdonságnak szánják az új technológiával ragasztott és varrott kombinált eljárással készült könnyű női és férficipőket. vnvi'i ma: A KISZ üdvözlete a Komszomolhoz ! Beruházásokról Gyarapodó termelőszövetkezetek # Az Irodalmi Színpad műsorterve 3 : Épül az új szemklinika Miközben a régi szemklinika épületét teljes egészében modernizálják, renoválják, közvetlenül mellette — mint képünk mutatja — a Csongrád megyei Építőipari Vállalat dolgozói nagy ütemben építik Szegeden az új szemklinikát. Ez az ország egyik legnagyobb egészségügyi beruházása: nyolcmillió forintba kerül. A 300 helyiségből álló épület 2 emeletes lesz és jövőre teljesen készen, felszerelve átadják rendeltetésének. (Markovics Tibor terv.» A föld mélye Szeged számára is tartogat energiát Egy-egy termálkút segítségével egész bérháztömb fűthető — Máris készülnek a tervek a termálvíz hasznosítására Köztudomású, hogy hazánk szénkincse nem kimeríthetetlen. Az elkövetkezendő évtizedben — helyettesítésére — új energiaforrásokat kell feltárni, ha azt akarjuk, hogy fejlődő iparunk egyenletesen dolgozzon, a lakosság növekvő igénye háztartási áram, fűtés stb. tekintetében folyamatosan kielégíthető legyen. A kormány erre vonatkozó intézkedéseit máris megkezdte. Elég arra utalni, hogy a közelmúltban államközi szerződést kötöttünk Csehszlovákiával egy nagy, közös dunai vízierőmű létesítésére. A dunakanyarban, Nagymaros vidékén épülő erőmű könnyít majd energiagondjainkon. A víz azonban nemcsak a vízierőművek turbináit forgatva ad energiát, hanem úgy is, hogy a föld mélyén átforrósodik és miután feltárták, a felszínen közvetlenebbül fűtésre is szolgálhat. Az úgynevezett termálvizek felhasználása külföldön már nagyon elterjedt. Magyarország e téren — bár az egész Alföld ilyen vonatkozásban kincsesbánya — — viszonylag lemaradt. Az ország különböző részein: elsősorban Budapesten, Hajdúszoboszlón, Cserkeszőlőn, Szentesen stb. sok — ezerezerötszáz méter mélységű és bő vízhozamú — termálkút létesült, mégis lehetőségeink nem eléggé kiaknázottak. Szegeden is működik már két ilyen kút: az Anna-forrás és az újszegedi Haladás Tízezer méter mélységű kútja, igazolva, hogy a föld méhe Szeged számára is tartogat olyan energiát, amelyet csak hasznosítani kell. Néhány lelkes szakember a szegedi MTESZ Hidrológiai Társaságában felvetette a gondolatot: miért ne lehetne Szegeden is termálvízzel fűteni a lakóházakat, mint például Budapesten a Szent István város új bérháztömbjében vagy a Fiastyúk utcában? Egy erre alakult munkabizottság megállapította, hogy az Anna-kút és a Haladás Tsz termálkútja nem alkalmas közvetlenül lakásfűtésre. Az itt feltörő víz hőmérséklete ugyanis 50 C fok. Az ilyen víz hasznosítására hatalmas felületű fűtőtesteket kell felszerelni. Ezek beszerzési költsége pedig nem áll arányban a várható előnyökkel. Akad azonban járhatóbb út: egy új, ezer méternél mélyebbre fúrt termálkút sokkal alkalmasabb lenne. Szeged geológiai adottságai olyanok, hogy nyolcvan fok hőmérsékletű vizet lehet majd feltárni. Egy ilyen kút hozama bőséges lenne. Percenként kétezer liter vizet adna. Ezzel a nyolcvanfokos vízzel akkora bérháztömböt lehetne fűteni, melynek fűtött légtere az összes szegedi klinikák fűtött légterének a kétszerese. A margitszigeti hőforrások energiájának felhasználásakor érdekes tapasztalatokra tettek szert. A 80 C fokos vízzel való fűtésnél az úgynevezett hulladékvíz is hasznosítható. Ez a csöveken már keresztüláramlott, mintegy 40—50 fokos víz fürdésre és mosásra is kiválóan alkalmas. Ezenkívül különböző ásványi anyagok is vannak a hulladékvízben, amit végül ki lehet vonni. Kedvező lehetőségek mutatkoznak tehát Szegeden is a termálvíz felhasználására. Egy termálkúttal az olyan házcsoport — mint a Marx tér környékén épült háztömb — minden lakása számára központi fűtés és fürdésre-mosásra meleg víz biztosítható. És az anyagiak? — vetődik fel joggal a kérdés Mibe kerül egy ilyen termálkút létesítése, a szükséges csőhálózat, fűtőtestek felszerelése stb. az ilyen bérháztömbben? A számítások kedvezőek. Azzal, hogy a házakban elmarad a szén felhasználása, a termálvíz bevezetése 4—5 év alatt megtérül. A költségek egy részét az új bérházak lakóira lehetne áthárítani. (Mindenki szívesen fizet havonta bizonyos hozzájárulást, ha lakásában központi fűtés és melegvízszolgáltatás van. A városi tanács végrehajtó bizottsága nagy örömmel vette tudomásul ezeket a lehetőségeket. A MTESZ Hidrológiai Társasága által készített tanulmányterv átvizsgálása után érintkezésbe léptek illetékes szervekkel megtudni, milyen segítséget kaphat Szeged városa a termálvíz-fűtés megvalósítására. Az előzetes értesülések biztatóak. A kormányszervek támogatják Szegedet e probléma megoldásában. Természetesen sok részletkérdés még tisztázatlan és megoldatlan. Ennek ellenére a Szegedi Tervező Vállalat már megbízást kapott, hogy dolgozza ki a termálvíz-fűtés terveit Szegedre vonatkozóan. Nem lehetetlen, hogy az Oskola utca környékén felépülő új bérházak lakásait már a Szeged alatt rejlő termálvíz melege varázsolja majd kellemessé és lakályossá.