Délmagyarország, 1967. január (57. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-08 / 7. szám
A mexdzaavasút Gumiabroncs—előjegyzés nélkül A vonat 35 kilométeres vágtában száguldott Kunhalom felé. Az egyik kupéban ultiztak. Tóth B. József előbb húzott a pálinkás üvegből, megtörölte kézfejével a száját, és kontrázta a piros passzot. A partner, aki szemben ült vele, és a térdén tartotta a fából készült koffert, rekontrázott. Megkezdődött a játék. A kibicek csendben figyeltek, csak a Diesel-mozdony hangoskodott, erőlködött, dohogott. A partner bütykös ujjaival rákoppintott a fakofferre, és elengedte a zöld ászt. Erre kontrázott Tóth B. József, színhiánya volt ugyanis. A piros alsót fogta, magasra emelve akart lecsapni a zsákmányra. A lendület jó is volt, de a koffer teteje helyett a partner szeme közé vágta a piros alsót, hagymaszagú tenyerével együtt. A kibicek előrebuktak. Tóth B. József felkiáltott: — Ejnye, az úristenit neki! — A pálinkás üveg merre van? — Már megint kisiklott! — tudatta a zökkenés okát az ablak mellett álló kíbic. Mire Tóth B. József elkerítette a pálinkás üveget, már kiáltások hallatszottak a vonat mellől: — Gyerünk emberek, segíteni! Emeljük vissza a sínre. — Ez így ment — magyarázza Koszó Béla, a szegedi kisvasút mozdonyvezetője. — Ha nagyobb eső volt, a pálya laza, homokos talaja elcsúszott, és bizony könnyen kisiklott a vonat — Gyorsan helyre tudták tenni? — A mozdonyvezetőnél ott volt az emelőszerkezet, az utasok meg segítettek. Legfeljebb három-négy percet késett a vonat... A testes ember egyébként régen a kisvasútnál dolgozik. Azt is megkérdeztem tőle, hogy mi a különbség a nagyvasút és a kisvasút között? Szeretne-e a „nagyoknál” dolgozni? — Nem — mondta —, megszoktam a madzagvasutat, itt szenvedek harminckilenc óta. — Ma például, milyen vonatot vezetett? — A reggeli személyt hoztam Pusztamérgesről. Előttem jelentett a főnöknek, Bugyi Elemérnek. — Főnök elvtárs, jelentem, az 5921-es vonattal semmi baj nem volt. — Köszönöm — fogadta a főnök a jelentést. — Melyik vonalat szereti jobban? — kérdeztem Koszó Bélát. — Hogy őszinte legyek, az ásotthalmit. Arrafelé jobb a pálya. A kisvasút. Emlékszem, gyerekkoromban a híd feljárójáról figyeltük kerek szemekkel a tanyák felöl érkező kisvonatokat. Dinnyét hoztak a pusztamérgesi határból. Híres volt a híd melletti „makói piac”. Mindig vágyódtam, hogy utazzam egyszer ezzel a miniatűr vonattal. Utaztam is később. A cserevilág idején. Sót vittünk a várostanyai embereknek. Cserébe zsírt és szalonnát hoztunk... A tervekről is hallottam. Régen mondták: meghosszabbítják a nagypiacig, a Mars térig. Nem lett belőle semmi. Azt is beszélték, hogy az ásotthalmi végállomástól összekötik a kiskunmajsai vonallal. Akkor lett volna igazán „nagy” a kisvasút. Kecskemét—Bugac— Kiskunmajsa—Ásotthalom —Szeged. Átszelte volna a Duna—Tisza közét. Ebből sem lett semmi. Lehet, hogy nem is lesz soha többé. — Itt vannak az autóbuszok, meg az Opel Rekordok — mondja nosztalgikusan a mozdonyvezető. — Persze, engem már hidegen hagy, két év múlva nyugdíjas leszek. A kisvasút ma. A főnök pontos adatokat sorol . — öt pár vonat közlekedik mindennap. Szerdán és szombaton van egy kisegítő vonatpár is. — Mekkora a vonaluk? — Kunhalomnál eltér Ásotthalom felé és Pusztamérges felé. A pusztamérgesi vonal hossza 43 kilométer, az ásotthalmié 33 kilométer, de ott még tovább megy a végállomásig, az is mintegy 4 kilométernyi pálya. — Mennyi az utasok száma? — Attól függ, hogy milyen nap van, és milyen az idő. A diákok a városba igyekvő munkások mindennap utaznak. A falusiak bizonytalanabbak. — Milyen széles a kisvasút nyomtáva? — Fele a nagynak: 760 milliméter. — A tehervonatok mit szállítanak? — Sok mindent. Tüzelőanyagot, a téli időszakban trágyát, répaszeletet. Sok építőanyagot, szőlőkarót, faárut szállítunk. A rózsai erdőben van egy fatelep, onnan fűrészárut hozunk. — Milyen a perspektíva? — Vegetáció — tárja szét a karját a főnök. — Az ásotthalmi vonalat kérték, hogy hosszabbítsuk meg néhány kilométerrel, de a MÁV azt válaszolta, hogy nincsen talpfa. A tanyaiak azt mondták erre, hogy majd ők beszerzik, és társadalmi munkában is dolgoznak, de elmaradt a hosszabbítás. A járműpark viszont igen .Jó. Valóban modern a járműpark. A negyven évvel ezelőtt született kisvasút gőzösei eltűntek, a személykocsik is szépek, akár a nagyvasúton. Csak éppen első osztály nincsen, de minden kocsi négytengelyes. Kuriózumok. A mozdonyvezetőt kérdem. Ugyanis a személykocsi oldalára rá van írva, hogy 60 km óra sebességgel közlekedhet. — Harminccal megyünk — mondja, szinte büszkén. — Mondjon valami érdekes élményt. Feljegyzek egy tucatra valót. A bolgár kamion egyik teherkocsija kilökte a sínekről. A vonatnak semmi baja nem történt, de a teherautóban 12 ezer tojás összetört. Vagy: Zákányszéken rosszul állították a váltót és belefutott a boros tehervonatba. Tizennégy hektó bor ment a homokra. Azt mondja: „Nem kár érte, kövidinka volt”. Magyarázatképpen hozzáfűzi, hogy rizlinget szokott fogyasztani. Se szeri, se száma az apróbb csínytevéseknek. A részeg legények rőzsekéveket raknak a sínre, esetleg köveket. Meg kell állni és félrerakni az akadályt. De legjobban egy téli napon tréfálták meg a mozdonyvezetőt. Három legény meg két leány jó hangulatban szánkózott a kisvasúti pályán. A legények ittak, a lovak pedig repítették a szántó legalább tíz kilométeres sebességgel. Hiába Rittyentett rájuk a mozdonyvezető. Nem tértek le a sínről. Három kilométeren át követte őket. Az egyik keresztútnál lehajtottak, a lovak közé vágtak és a borosüveggel integettek a pulykavörös mozdonyvezetőre és a szitkozódó utasokra. Ma sem tudja, kik lehettek a szánkós magyarok Lehet, hogy soha nem lesz Alföldet behálózó vonala a madzagvasútnak, de mégis hasznos közlekedési pálya ez. Eltűnt a „makói piac” is. A hajdani dinnyehegyek helyén játszótér, szélén vastagodnak a faderekak, fejünkön megőszülnek és ritkulnak a régi fekete fürtök. Váltok egy jegyet a kunhalmi állomásig. Leszállók és látom, hogy kétfelé ágazik a kisvasút. Három kilométert gyalogolok a műútig és autóstoppal visszatérek városba. Gazrlagh István Fokozódik a konzervek népszerűsége Vezet a tavaszi vagdalt és a narancsital Az állami konzervipar 1960-ban 13 ezer vagon árut adott át a kereskedelemnek, s a távlati tervek szerint, 1980-ban ennek a mennyiségnek 130—140 000 vagonra kell emelkednie. Tavaly ugyancsak jelentős konzervgyáraink termelése: 45 ezer vagon, 1970-ben pedig 70 ezer vagon konzerv készül gyárainkban. A múlt év két nagy konzrvsikere a Narancsital és a Bébifőzelék. Hat hónap alatt a nagykőrösi, a kecskeméti és a szigetvári konzervgyárak 300 vagon Narancsitalt készítettek, körülbelül annyit, amennyit a megelőző évben minden koraitem kapható gyümölcsléből összesen. A Bébifőzelék a Budapesti Nemzetközi Vásáron módiját kapott, s azóta a Budapesti Gyümölcs- és Főzelék konzervgyár új részlegében fokozódott a termelés. Hamar népszerű lett a Budapesti Konzervgyár néhány húskészítménye, mint például a 400 grammos Birkapörkölt, amelyből másfél vagonnal, a 400 grammos Finomfőzelék vagdalthússal, amelyből egy vagonnal, a 850 grammos Szalontüdő zsemlegombóccal, amelyből 6 vagonnal, s a 850 grammos körömpörkölt, amelyből 3,5 vagonnal készítettek. A 150 g-os Tavaszi vagdalthúsból készült a legtöbb, 50 vagon. Talán ez is a legnépszerűbb új készítmény, ára mindössze 6.50 Ft. Nagykőrösön nemcsak narancsital, hanem 2 vagon narancsbefőtt és 2 vagon narancsjamus készül. Egyelőre csak a vendéglátóipar számára gyártják, de az idén már az üzletekben is kapható lesz a hagymapüré, a paprikás hagymapüré és a barnamártás. A készítmények a konyhai munkát nagyban megkönnyítik, s hogy az ízek valóban „tökéletesek” legyenek, arról neves szakácsaink gondoskodtak, akik kifejezetten ezért utaztak Nagykőrösre. A szegedi konzervgyár fagylaltkeverékkel kísérletezett s a kísérleteket siker koronázta. 5 literes üvegekben kerültek forgalomba az első nagyobb mennyiségű készítmények. A Lehel-zúzmara hűtőszekrényekben is készíthető fagylalt, a sorozatgyártás hamarosan megindul. 4 DU-MAGYARORSZÁG Vasárnap, 1967. Január 8, Szombaton ünnepélyesen megnyitották az Országos Gumiipari Vállalat új, korszerű üzlethelyiségét Budapesten a VI. kerület, Nagymező utca 25. szám alatt. A megnyitáson jelen volt Halász János belkereskedelmi miniszterhelyettes is. Az új üzletben kizárólag gumiabroncsot hoznak forgalomba a magán személygépkocsik részére. Ezzel véget ért az előjegyzéses gumiabroncs-vásárlás időszaka Ebben az üzletben hétfőtől kezdve a magán gépkocsitulajdonosok minden előzetes igénylés nélkül, azonnal megvásárolhatják a megfelelő autógumit. A vidéki vásárlókat postai megrendelés alapján is kiszolgálják. Az üzlet raktárában állandóan körülbelül ezer autóköpenyt tárolnak a Moszkvics, Skoda, Wartburg, Trabant, Poberia, Warszawa, Volga és Zasztava, valamint a 600-as és 1500-as Fiat, a Simca Aronde és Etoile, továbbá az Opel Record és a Volkswagen kocsikhoz. Felkészültek arra, hogy az első hónapokban a forgalom eléri a havi 20—25 ezer darabot is. Az üzlet szombat kivételével minden hétköznap reggel 0 órakor nyit. Szerdán 17 óráig, a többi napokon 15 óráig áll az autótulajdonosok rendelkezésére. (MTI) Új termékek A Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézetben most vizsgálják felül az új év újonnan forgalomba kerülő termékeit. Újdonság a Zsuzsi előszobafogas, amelyet a budapesti Közfém Rtsz állított elő. Az előszobafogas huzalból készült, 75x100 centiméteres kockabeosztású falirácsból és 70 centiméter hosszú, 23 centiméter széles kalaptartóból áll. A CIFA Ktsz fali virágtartója két cserép felfüggesztésére alkalmas. A Meteor Ktsz fürdőszobák berendezését frissíti fel, a Trapéz nevű piperepolc és a Csillag nevű ruhaszárító gyártásával. Az egyik műanyagipari szövetkezet tetszetős műanyag tálcákat, tányérokat, feketés készleteket küldött be elbírálásra. közönség tetszését a különféle színes huzalokból készült ötletes játéksorozat, amelyek mesefigurákat ábrázolnak. Újdonság a Luna presszó és az új Kotyogó, mindkettő négyszemélyes és a Fluto egyszemélyes kávéfőző gép. Új kuktát is vásárolhatunk hamarosan a boltokban, az úgynevezett bajonettzáras gyorsfűzőt. Ez a már elfogadott cikk 6 literes. Két másik edényt lehet belehelyezni, s így egyszerre akár többféle étel is főzhető, párolható. Hamarosan forgalomba kerül egy duplafedelű tejforraló is, amely sípol, ha a tej elérte a forráspontot. A televíziók közül a legnagyobb sikerre a TA 675-ös hordozható tv-készülék számíthat Képcsöve 28 centiValószínűleg megnyeri a méter. Balesetek háztartásokban Az Állami Biztosító statisztikája szerint egy év alatt több mint 33 ezer biztosított szenvedett otthonában balesetet, s a halálos balesetek száma 330 volt. 1962-ben még csak 15 ezer háztartási balesetet tartottak nyilván, közülük nem egészen 200 végződött halállal. Négy esztendő alatt megkétszereződött a háztartási balesetek száma. Ennek oka főleg az, hogy a növekvő gépesítés, elektrifikálés következtében a háztartás is veszélyes üzemmé vált, a háziasszonyok azonban ennek még jórészt nincsenek tudatában. Az otthoni balesetek közül 30 halálos áramütés volt Kilenc embert villanyszerelés közben ért halálos baleset de előfordult olyan is, hogy valaki gyárilag földelt mosógépét az előírások ellenére fürdőszobájában rögzítette és emiatt szomszédját érte halálos áramütés, amikor vízcsapját kinyitotta. Sok háziasszony egyszerre több munkát végez, például amíg az ebéd fő, takarít vagy éppen lemegy bevásárolni. Nem számol a gáznyomás esetleges csökkenésével, vagy kimaradásával. Pedig erre ügyelni kell, bizonyítja ezt, hogy a háztartási baleseti krónikában a harminchárom halálos gáz- és vegyszermérgezés szerepel. Téli sirályok Ha a sirály neve kerül szóba, mindjárt vízre is gondol az ember. Vizeket, tengereket ábrázoló képeket a piktor is benépesíti egykét sirállyal, így hangulatosabb lesz a hatás. A sirályok valóban vízhez kötött életű madarak, ősszel és télen csak a víz felett találkozhatunk velük. A vizekben hal van, a sirálynak a víz feletti járásából vonták le azt a következtetést, hogy a sirály itt halra les, a sirály halpusztító madár. Ez a vád a köztudatba ment át. Ezen felületes megítélés folytán a sirály nagy véráldozatot fizetett mindaddig, amíg tudományos vizsgálódások nem tisztázták életmódját, mert addig lőhető és pusztuítható volt, mint „kártékony” madár. Megsokasodtak Bizonyos, hogy télen is és nyáron is a víz nélkülözhetetlen eleme, de más okból nyáron és más miatt télen. Tavasszal és nyáron, a költés idején biztonságos helyet keresnek. Nagy vizektől körülzárt szigeteken, tengerek sziklás szirtjein telepesen, kolóniákban fészkelnek. Húsevők, állati eledelt: rovarokat, férgeket apróbb rágcsálókat pusztítanak és minden vegyes húskosztot, amit a víz a hátán hord. A víz tetején levő apróbb beteg halakat is felfalja. Az ember a kenyérhez is hozzászoktatja, hidakról, hajókról kenyérdarabokat dobálnak közéjük. Nem is a kenyérért szokott a hajók után menni, mint ahogyan azt legtöbben gondolják, hanem azért, mert a hajócsavar felszínre kavar apró vízi rovarokat, férgeket,, rákokat, esetleg apró halakat. ősszel és télen eltűnik a tápláléka a mezőkön, a szántókon. Ilyenkor már csak a vizek felett, a vizek szélén találja meg táplálékát. Leginkább ott látjuk, ahol a víz kavarog, hullámzásban van. Folyók mellett a kloakák beömlő helyein lesik a vizet Tengerek hullámzása sok apró állatot sodor ki a partra, apályoknál bőven marad kinrekedt táplálék. A sirályok a telet be nem fagyó vizek, tengerek mellékén húzzák át. A város előtti Tisza-folyás felett az utóbbi hetekben megsokasodtak. (Nyáron a fészektelepről a tiszavirág rajzása idején vándorolnak a Tisza fölé.) — Vajon ezek a téli sirályok útjukat megszakítva pihennek itt. Nem. Táplálkozni jöttek ide. Az áradó Tisza sok hulladékot vet a partra, a beömlő csatornák hordalékában is találnak táplálkoznivalót A párok Az utóbbi évtizedekben Szeged környékén is ismertté lettek a sirályok. Nem annyira a városi ember számára, hanem inkább a város környéki parasztságunk találkozik vele mind gyakrabban. Másfél évtizede a Fehértavon az ún. Koromszigeten a dankasirály rendszeresen költ. Évente átlagosan 2500—3000 pár rak fészket. (Közöttük az utóbbi években egy délkeleti sirályfaj, a szerecsensirály is megtelepedett néhány párban; eddig csak a dankasirály volt az egyetlen költő hazai sirályfaj.) A párok 3 fiókát nevelnek. 25—30 kilométeres körzetben szétterülnek a mezőgazdasági táblákon élelem után. A 7—8 ezer fióka táplálására több tonna mennyiségű kártékony „húst" hordanak össze. A halastó kellős közzepén költő sirály a mezőgazdasági földekről szedi táplálékát. Nem halászmadár, a hal után a vízbe vágni nem képes, legfeljebb a víz felszínére kerülő döglődő apró halat tudja zsákmányolni. Ez a „vízegészségügyi” munka a haltenyésztés szemszögéből is hasznos. A mezőgazdaságot segítő szerepéről sokat beszélhetnének a szántást végző traktorosok. A frissen felvetett barázdákat varjú módjára seregestől lepik el. A viaszérésben levő kalászokról a nagy kárt okozó szapályokat szedegetik le. Ilyenkor mintha víz felett lebegnének, a búzatenger felett hullámzik a sok ezüstfehér madár. Cserebogárrajzás idején az esti órákban a búzakeresztek és a fák lombjai körül rajzó cserebogarakat a denevérekkel versenyben szedik össze. ősszel és télen rendesen csak dankasirályokkal találkozunk. Néha akad köztük ritkább északi faj: ezüst sirály, kis sirály, csüllő, viharsirály, ezek azonban már korábban a Földközi-tenger felé veszik útjukat. A Fehértó sokezernyi sirálya — tízezernyi gyűrűzés adataiból tudjuk — már augusztus első felében a tengerek felé vonul. Bekalandozzák az egész Földközi-tengert és kijutnak az atlanti partokra is. Az elvonult fehértói sirályokat felváltják az északról érkező tömegek. Kora, meleg őszön még ezek is az ugarakon, tarlókon táplálkoznak. Hidegebb időkben kezdődik a fehértói halászat. A dél és az éjszakai fagyok a föld alá kényszerítik a rovarokat, ilyenkor már a víz nyújt táplálékot A halászat után a leeresztett víz tócsáiban sok apró szeméthal marad vissza. Ezek tisztogatásával hasznos munkát végeznek. De bizony az is előfordul az ivadéktavak halászása idején, hogy a sekély vízben az ivadékhalakban is károkat okozhatnak. Ha nagy mennyiségben érkezett a vendég sirályhad, a halgazdának állandó zavarásukról gondoskodni kell. A kóborlás oka Mit keresnek a sirályok naphosszanti járkálásban a város egén? Északnyugatról érkeznek, majd délkeletről fordított útvonalon járnak vissza. Nem vonulók, mert rendezetlenek. Messzi útra tartó dankasirályok a vízi madarakra jellemző csapatrendben kitűzött irányban haladnak. A kóborlás okára hamar rá lehet jönni. A több száz sirály kora reggel elhagyja fehértavi szálláshelyét, a Tiszát keresi fel. Az éjszakai fagy jégbe dermeszti táplálékát. Az aránylag gyenge sirálycsőr nincs berendezkedve jégtörésre. A hőmérséklet emelkedésével, amidőn a Fehértavon már újra víz és sár van, visszafelé veszik útjukat. Az olvadásig kisegítette a Tisza hordaléka, a szennyvízcsatornák hulladéka. A hirtelen beállott havazás, hideg 24 óra alatt elűzte a sirályokat a megszokott telelőhelyükre, a Földközi-tenger partjaira. Csatlakoztak azon reményükben, hogy kihúzhatják jégtörő Mátyásig, mert február végén már visszafelé útjukban vannak fészkelőterületük felé. BERETZK PÉTER a város felett