Délmagyarország, 1967. január (57. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-08 / 7. szám
Májusban összeül a szakszervezetek kongresszusa A magyar szakszervezetek alapszabálya értelmében ebben az évben újjáválasztják a szakszervezeti vezető szerveket. A cél — a választási irányelvek leszögezik —, hogy a gazdasági irányítás fejlődésével párhuzamosan szakszervezeti vonalon is biztosítsák a feltételeket a munka önállóbb, hatékonyabb végzéséhez. A választási munka első szakaszában — mint lapunkban jelentettük — a bizalmiakat, továbbá a műhely-, osztály- és munkahelyi bizottságokat választják újjá január végéig. A szakszervezeti bizottságok és a szakszervezeti tanácsok választását február 1 és március 15 között tartják, a megyei bizottságok és az SZMT-k, valamint az SZBT megválasztására március 15 és április 15 körül kerül sor. A magyar szakszervezetek XXI. kongresszusa májusban ül össze. Megvitatják a szakszervezeti mozgalom helyzetéről, feladatairól, a két kongresszus között végzett munkáról szóló beszámolót, s újjáválasztják a Szakszervezetek Országos Tanácsát. Az ezt követő hónapokban — október végéig — az egyes szakszervezetek kongresszusai üléseznek majd, megtárgyalják saját szakmai tennivalóikat, s újraválasztják a központi vezetőségeket. Takarékbetétek, hitelek, kamatok Az OTP a múlt évről és az idei változásokról A lakosság takarékbetétjeinek alakulásáról, az építési és áruvásárlási hitelekről, az újonnan bevezetett betétén hitelkamatokról adott tájékoztatást Birling József, az Országos Taarékpénztár Csongrád megyei fiókjának igazgatója. A tájékoztatás szerint 1966-ban 150 millió forinttal emelkedett a megye betétállománya, és nőtt a betétesek száma. A megyei lakosság több mint egymilliárd forint összegű betétjének legnagyobb része kamatozó takarékkönyvben van. A legutóbbi években azonban hirtelen megnőtt a gépkocsi-nyeremény betétkönyvesek száma , elsősorban azért, mert Csongrád megyében eddig közel százan nyertek gépkocsit. Igen népszerűek a munkahelyi KST-k, amelyeknek száma is nőtt a múlt esztendőben, de a számszerű emelkedésnél sokkal jelentősebb a KST-betétek összegének felemelése. Ezt a fejlődést mutatja, hogy az év végi kifizetések megközelítették a 45 millió forintot. Az OTP törekszik a lakosság hiteligényeinek kielégítésére is. Építési kölcsönökre tavaly 75 millió forintot folyósítottak a megyében. A nagymértékben megnövekedett építési hiteligények észszerűbb és társadalmilag hasznosabb teljesítése azonban ez eredeti kölcsönzési elvek következetesebb alkalmazására serkenti az OTP-t. Annak a gyakorlati megvalósítására ugyanis, hogy az építési kölcsön kiegészítő szerepet töltsön be a magánerőből történő építkezéseknél. Eddig gyakorlatilag fordítva volt. A hitelszabályozási rendelkezések megjelölik a nyújtható kölcsönösszeg felső határát, amaddig a magánerő kiegészítéseként el lehet menni, de ez nem azt jelenti, hogy minden esetben ezt a legmagasabb összeget hitelezze az OTP. Az előírások következetesebb érvényesítésével tehát ezentúl az lesz a cél, hogy a reális szükséglet megállapításával — esetenként az eddiginél alacsonyabb kölcsönnel — több építeni szándékozó jusson hitelhez. Áruvásárlásokra 50 millió forint hitelt nyújtott tavaly Csongrád megyében az OTP, s ebből 30 milliót a szegediek vettek igénybe. Az idén január 1-én hatályba lépett új rendelkezések közül említésre méltó az áruvásárlási hitelakció kiterjesztése a mezőgazdasági dolgozók részére is. Eddig áruvásárlási hitelt csak a rendszeresen bérből és fizetésből élő dolgozók kaphattak, ezentúl ezt a kedvezményt a termelőszövetkezeti tagok is igénybe vehetik. Ezáltal bővül a falusi takarékszövetkezetek hatásköre, de az áruvásárlási kölcsönt nemcsak ezektől, hanem a területileg illetékes OTP-fiókoktól is ugyanígy igényelhetjík a tsz-tagok. Az új előírások szerint ezentúl az áruvásárlási hitelek eddigi 5—9 százalékos — a kölcsön visszafizetésének időtartamától függő — kezelési költsége 4—8 százalékra csökken. A takarékbetétek után fizetendő kamatok mértékét ezentúl a betétidő tartamától függően határozza meg az OTP. Január 31-ig kell nyilatkozniok a betéteseknek, hogy megtakarított pénzüket milyen időtartamra teszik takarékba. Egyébként új betéteseknek a takarékbetét elhelyezésekor kell kijelenteniük, hogy megtakarított pénzüket időtartamra szóló lekötés nélkül, más esetben három hónapira, illetve egy évre helyezik-e takarékba. A három betétformának megfelelően 2,3, illetve 5 százalék kamatot fizetnek. A lekötött, illetve tartósan lekötött takarékbetétnek azon része után, amelyet a betétes a vállalt háromhónapos, illetve egyéves lekötési idő eltelte előtt vesz fel, kamat nem jár. Pl^wVtTPhDm Áz Végén fejezték be Dunaújvárosban a papír-I UjJNI gépSUI gyár két új gépsorának szerelését, majd megkezdték a Második gépsor próbaüzemeltetését is. Az óriási méretű berendezés minden egységét alapos üzemi ellenőrzésnek vetik alá Kioktatás nélkül Politikai munkánk esetenkénti vérszegénysége, kinyilatkoztatásszerű módszerei és türelmetlensége nyugtalanít ismét. A kommunisták zöme fáradhatatlanul talpal, éjszakázik, valósággal elnyűvi önmagát az igazság győzelme érdekében, időnként mégis olyan érzés fogja el őket, mintha Sziszüphosz hiábavaló erőlködését utánoznák, mert az emberek némelyike tovább értetlenkedik és a legmeggyőzőbb érvek is leperegnek róla. Vajon miért? Az okokat keresgélve ismételten meg kellett állapítanom: nem mindig találjuk el a megfelelő hangnemet, s néha emiatt képtelenek vagyunk kontaktust teremteni azokkal, akik alapjában véve ugyanazt akarják, amit a párt akar, csak éppen több bennük az előítélet, a tisztázatlan gondolat, mint a kommunistákban. Nem árt, ha elvtársaink jól emlékezetükbe vésik a IX. pártkongresszuson elhangzottakat: „Az emberek kérdéseire türelmesen válaszolni kell. Most jó a párt kapcsolata a néppel, és úgy akarunk dolgozni, hogy még jobb legyen.” Ehhez nincs hozzátenni való, legfeljebb annyi, hogy a kérdésekre adott válaszok lehetőleg mindig legyenek kielégítőek, nagyképűségtől mentesek, különben elriaszthatjuk magunktól még a hozzánk eszmeileg legközelebb állókat is. Aki beszélgetés, elmélyült eszmecsere helyett kioktat másokat, vagy vitapartnerének véleményét figyelmen kívül hagyva azt érezteti, hogy az általa elmondottakat mindenképpen el kell fogadni, az legjobb szándéka ellenére is többet árthat a párt és a tömegek kapcsolatának, mint használ. Az utasítgató, gyanakvó, könnyen begorombuló magatartás leggyakrabban onnan ered, hogy az agitátor a munkásosztály hatalmát féltve még ma is osztályellenséget vél látni abban, aki esetleg nem ért vele egyet.. Pedig a párt első titkára világosan beszélt a IX. pártkongresszuson: „.. .pártállásra, fajra, nemzetiségre, felekezetre való tekintet nélkül velünk van mindenki, aki becsületes munkával, vagy alkotással keresi a kenyerét, mert mint ilyen, részese a nagy munkának, amely a szocialista társadalom felépítéséért folyik. Velünk van, és úgy is kell vele együtt dolgoznunk, mint becsületes, tisztességes emberrel és segítőtársunkkal.” A mi következik a fenti jó idézetből? Az, hogy a kommunistáknak napról napra szót kell érteniök azokkal a munkásokkal, szövetkezeti gazdákkal, értelmiségiekkel és alkalmazottakkal, akik között tevékenykednek, mert az a párt helyes politikájának, sőt létezésének elengedhetetlen feltétele. A párt igazságai — a történelem fényesen igazolja — cáfolhatatlanok, szándékai tisztességesek és a legmesszebbmenőkig humanisták. Ez azonban önmagában véve kevés. Csak akkor válik roppant anyagi erővé, produktív közösségi energiává, ha a körülöttünk dolgozók szívesen meghallgatnak minket és jól értik szándékainkat. A frázisok inkább riasztanak, mint vonzanak, a lélektelenül ismételt általánosságok — éppen azért, mert legtöbben ismerik már azokat — unalmassá, terhessé válhatnak azok számára, akik rendszeresen olvasnak újságot, és önbecsülésből is szeretnek tájékozódni a világ dolgaiban. A kommunista mindig úgy közeledik másokhoz, hogy feltételezi: ők is művelt, sokoldalúan képzett, tekintélyes élettapasztalattal bíró emberek, akik nem igénylik az alapvető fogalmak szájbarágását, sőt, kifejezetten bosszantja őket az ilyesmi. A Csongrád megyei pártbizottságon helyesen adták útravalóul a politikai munkásoknak: „Elvtársak, ne beszéljünk lyukat az emberek hasába, inkább elgondolkoztató tényekre és összefüggésekre hívjuk fel a figyelmet.” Okosan, türelmesen, szépen magyarázgassuk mindazt, amit különféle okoknál fogva még nem mindenki lát világosan, sohasem feledkezve meg arról, hogy kivel beszélünk. Az emberek gondolkodása, politikai tisztánlátása neveltetésükből, környezetükből, iskolázottságukból, foglalkozásukból, vagy éppen anyagi helyzetükből eredően végtelenül differenciált, s ha nem vagyunk képesek külön-külön is mindegyikhez igazodni, ha egy kalap alá vesszük őket, mint „nevelendő alanyokat”, munkánk eleve kudarcra van kárhoztatva. Dolgozhatunk annyit, hogy megszakadunk bele, csonkig éghetünk az idegességben, mondhatunk bármilyen bölcs dolgokat — mindez haszontalanná válhat, ha különösen egész magatartásunk „elviselhetetlen”. Ám arról van szó, hogy mindenféle rosszindulatú demagógia előtt meghunyászkodjunk és lenyeljük a nyilvánvaló sértéseket is. Az ilyesmit ma már az öntudatban is nagykorúvá vált pártonkívüliek többsége sem tűri el, hanem határozottan visszautasítja, vagy legvégső esetben bírósághoz fordul a szocializmus, vagy a saját becsülete érdekében. Semmi okunk a bizonytalan dadogásra, mert mi azt képviseljük, ami politikailag, gazdaságilag és erkölcsileg legtöbb embernek szimpatikus és megfelelő. Az a tudat azonban, hogy a haladás élenjáró szószólói vagyunk, semmiképpen sem válhat bennünk arisztokratikus gőggé, mert akkor szembe kerülünk saját pártunk irányelveivel. Ellenben ha okosan, de mindig szerényen kapcsolódunk be a munkáról, a megélhetésről folytatott beszélgetésekbe, ha egyenrangú felekként veszünk részt bármilyen vitában, az emberek előbb-utóbb meggyőződnek a mi igazunkról. F. NAGY ISTVÁN IV r Építőipari munkák terven felül Az Építésügyi Minisztérium építőipari főigazgatósága értékelte az ÉM építőipar 1966. évi munkáját. Az értékelés statisztikai adataiból megállapítható, hogy az építési-szerelési tevékenység évi növekedésének ütemét megkétszerezték, ami azt eredményezte, hogy az előző évihez képest 1966-ban 1,2 milliárd forint értékű munkával növelték az ÉM építőipari kapacitását. A múlt évi feladatok sikeres túlteljesítéséhez különösen nagy támogatást nyújtottak a bérügyi intézkedések, amelyek hatására lényegesen csökkent a munkáshiány és a munkaerővándorlás. Tavaly került sor a magas toronyházak új építésmódja, a csúszózsalus falbetonozás első jelentősebb alkalmazására is. A múlt évi sikerek fontos forrása volt a kongresszusi verseny, amely az éves feladatok 106,6 százalékos teljesítéséhez is jelentősen hozzájárult. A lakásépítési vállalatok dolgozói több mint 1300 új otthont építettek a múlt évi előirányzaton felül. Az idén az ÉM építőipari vállalatok legfontosabb célja, hogy elérjék azt a termelési szintet, amelyet a harmadik ötéves terv csak 1968-ra írt elő. A ktsz-ek fejlesztésével javul a szolgáltatás Autószerviz, kályhacsempe üzem, új szolgáltatóház, gépkölcsönzés A kisipari termelőszövetkezetek az Országos Tervhivatal 1963-as rendelete alapján nettó árbevételük 0,6 százalékát befizetik a tanácsokhoz. Az így felgyülemlett összeg képezi a szövetkezetfejlesztési alapot. Ezt a tanácsok, a helyi iparpolitikai elveknek megfelelően a szolgáltató tevékenység bővítésére a ktsz-eknek tervszerűen bocsátják rendelkezésükre. Így tehát a szövetkezetek fejlesztése gazdálkodásuk eredményességétől függ elsősorban. Az évenként felhasználható összeg több millió forint, Szegeden 1967-ben 3 millió 240 ezer forint. Az m. j. városi tanács végrehajtó bizottsága múlt év decemberében hagyta jóvá az idei szövetkezetfejlesztési alap felhasználását. Ebben a legnagyobb tétel — 1 millió 700 ezer forint — a Szegedi Gépjárműjavító Ktsz Cserzy Mihály utcai autószervizének bővítésére szánt összeg. Az építkezés már tavaly elkezdődött, s új gépek beszerelésével együtt 1967 elejére fejeződik be. A javítókapacitás növekedése azonban már az idén is tapasztalható lesz: a ktsz autók és motorkerékpárok generálozására is korszerűen berendezkedik. A Cserépkályhakészítő Ktsz eddig a munkájához szükséges csempéket más gyártó vállalatoktól szerezte be, ami gyakran idézett elő kényszerű tervszerűtlenséget. A KISZÖV alkalmasnak tartja arra a ktsz-t, hogy profilbővítéssel saját maga állítsa elő az általa készítendő cserépkályhák csempéit. Ezért az idén a Fonógyári út mellett elkezdik egy csempekészítő részleg építését. Évek óta tapasztalható Szegeden is annak a helyes iparpolitikai elvnek a megvalósulása, hogy a lakosság részére végzett szolgáltatásokat a város különböző részein központosítják. Megépült és általános megelégedésre működik Újszegeden a Bérkert utcai, a pettőfitelepi és a Szilléri sugárúti — többfajta tevékenységet végző — szolgáltatóház. 1967- ben fognak hozzá a móravárosi rész lakóinak ilyen igényét majd kielégítő új szolgáltatóház építéséhez. A Veresács utcában — idén félmillió forint, de összesen 2 millió 800 ezer forint felhasználásával — kezdik meg az építkezést, s jövőre fejezik be. Itt férfi- és női fodrászatot, cipőjavító műhelyt, férfi és női méteres szabórészleget, s esetleg asztalosvagy kárpitosrészleget rendeznek be. A Bácsi körút és a Petőfi Sándor sugárút sarkán épülő egyetemi KISZ-társasház földszinti részén — a környékbeli lakosság számának megnövekedése miatt — szintén fodrászüzletet nyitnak. Az építő ktsz és az elektromos ktsz részére 150 ezer forint értékű gépi berendezéshez járult hozzá a végrehajtó bizottság. Elképzelés szerint a közeljövőben kölcsönadható háztartási gépek beszerzésével tökéletesítik a javítószolgáltatást. Eszerint a ktsz és a finommechanikai vállalat a javításra beadott háztartási gépek (hűtőgép, tv-készülék, porszívó stb.) helyett a javítás időtartamára saját gépét kölcsönzi a javíttatónak. Új motorgyár A TECHNOIMPEX magyar gépipari külkereskedelmi vállalat és egy francia—nyugatnémet konzorcium képviselői az eredményes tárgyalások befejezéseképpen aláírták az új győri Diesel-motorgyár létesítésére vonatkozó szerződést. A francia—nyugatnémet konzorcium nesztora a francia Renault-csoport, tagjai a nyugatnémet Man- és Ferrostaal-cégek. A megállapodás biztosítja a gyártáshoz szükséges műszaki segítséget és lehetővé teszi motortípusok továbbfejlesztését. Külföldi licenc alapján évente több mint 10 ezer motort gyártottak Győrben a nehéz közúti járművekhez. Vasárnap, 196X Január S. $£ L-MAGYARORSZAG 3