Délmagyarország, 1967. augusztus (57. évfolyam, 179-205. szám)
1967-08-29 / 203. szám
Hatszázharminc vagon őszibarack Befejezéshez közeledik, az őszi barackidény. A Szövetkezetek Csongrád megyei Értékesítő Központjának összesítése szerint a szatymazi körzetben eddig hatszázharminc vagon illatos gyümölcsöt vásárolták fel. Ennek nagy része, kétszázhetvenöt vagon áru került exportra. Négy országba: a Német Demokratikus Köztársaságba, Csehszlovákiába, Ausztriába és a Német Szövetségi Köztársaságba vitték a kamionok, a hűtővagonok a szegedi és a szatymazi tranzittelepről az őszibarackot Csongrád megye városainak — főként Szegednek — az üzleteibe a MÉK útján negyven vagon, a Budapesti Zöldség és Gyümölcs Nagykereskedelmi Vállalatnak százhetven vagon termést szállítotak. Nógrád, Borsod, Hajdú és Komárom megye kilencven vagon árut kapott. A többit ipari feldolgozásra a kecskeméti és a nagykőrösi konzervgyár vásárolta. A legtöbb és a legjobb minőségi őszibarackot a szatymazi Finn—Magyar Barátság, a Béke és a Homokgyöngye, valamint az üllési Kossuth, a forráskúti Haladás és a pusztamérgesi Rizling Termelőszövetkezet adta át. A csúcsforgalmi időszakban volt olyan nap, amikor négyezer mázsa termés futott be a két tranzittelepre. Városházából művelődési ház Restaurálják a régi szabadkai városházát Jugoszláviai testvérvárosunkból, Szabadkáról jelenti a Magyar Szó. A régi szabadkai városháza hamarosan a kultúra háza lesz. A hatalmas épületből már több mint egy éve elköltözött a községi szkupstina, s most, miután műemlékké nyilvánították, megkezdték tatarozását, restaurációját. Itt helyezik el a Városi Múzeumot, a könyvtárat, a Képzőművészeti Találkozó tárlatát, a Rukovet irodalmi folyóirat szerkesztőségét, a közművelődési közösséget, a rádióállomást és — ha elkészül a jelenleg a városháza épületében helyet foglaló Na-Ma nagy áruháza — a városháza alatt tágas kiállítási csarnokot nyitnak. A kulturális intézmények közül az első „lakók” a múlt héten költöztek be a kultúra házába: a közművelődési közösség és a Rukovet irodalmi folyóirat szerkesztősége. A II. emeleten kaptak elhelyezést. Ahogy a tatarozási munkálatok engedik, fokozatosan költözik be a többi kulturális intézmény is. Az idén a község 70 millió dinárt hagyott jóvá a tatarozási munkálatokra, s ha minden évben ilyen ütemben folyik a javítás, akkor három év múlva fejezik be. Fő ok a gondatlanság Közlekedési balesetek Ittasan kerékpározott a mórahalmi úton Varga Zságer Jenő, abaligeti lakos. Egy előzésben levő személygépkocsi előtt akart kanyarodni, amely elütötte. A kerékpárost súlyos sérüléssel szállították a mentők kórházba. Nem tartotta be a követési távolságot az algyői úton Zicsi Jenő pécsi lakos, ideiglenes lakása Szeged, Tábor utca 7. Egy előtte haladó személygépkocsi fékezett, s hogy az összeütközést elkerülje, az útmenti árokba szaladt, majd egy fának ütközött. A vezetőfülkében utazó Nagy József pécsi lakos sérülést szenvedett. A kocsiban keletkezett kár mintegy 20 ezer forint. Az ügyben a vizsgálat folyik. Elvesztette uralmát személygépkocsija fölött az Izabella hídon Molnár István budapesti lakos és kocsijával leszaladt a Makkoserdőbe Utasa volt felesége és kislánya, mindketten sérüléseket szenvedtek. A kocsiban keletkezett kár mintegy 3 ezer forint. A balesetet az okozta, hogy Molnár az esős, csúszós úton nem tartotta be a biztonságos közlekedés szabályait. Az esőtől síkos úton gyorshajtás okozott balesetet Szegeden, a Tolbuhin sugárúton is. Bíró István, Szeged, Moszkvai körút 6. szám alatti lakos gépkocsijával megcsúszva összeütközött egy szembejövő személygépkocsival, amelyet Kranczki László, Röszke, Rákóczi utca 35. szám alatti lakos vezetett. Az összeütközés következtében a kocsiban utazó özv. Kranczkiné sérüléseket szenvedett. A kár mintegy 2 ezer forint. Az ügyben a vizsgálat folyik. Életveszélyes sérülést szenvedett Székkutason a Lenin utca 2. számú ház előtt Bereczki Péter, Székkutas, IV. kerület 80. szám alatti lakos. Kismotorkerékpárral nekiszaladt egy álló tehergépkocsinak. a magyar szakembereknek is hasznos tapasztalatcsere Nagy Józsefné könnyűipari miniszter nyilatkozata a moszkvai nemzetközi ruházati kiállításról Hazaérkezett a Szovjetunióból Nagy Józsefné könnyűipari miniszter, aki Ny Taraszov szovjet könnyűipari miniszter meghívására részt vett a moszkvai nemzetközi ruházati kiállítás megnyitásán. Nagy Józsefné a moszkvai kiállításról az MTI munkatársának a következőképpen nyilatkozott: — A világ ruházati ipara és kereskedelme még soha nem vett részt ilyen nagyszabású találkozón, mint most Moszkvában. Huszonhat ország mutatta be gyártmányait, s jelen voltak a legrangosabb divatformáló országok legtekintélyesebb cégei, tervezőközpontjai. A kiállítások és a divatbemutatók érzékeltetik mindazt a fejlődést, amelyet a ruházati ipar az utóbbi években elért. Felsorakoztatták az új alapanyagok mellett a legújabb gépieket is. A kiállítók nagy teret szenteltek az új szintetikus alapanyagok, a természetes, mesterséges szálkeverékek, a műbőr sokrétű felhasználásának és a legtöbb ország kiállítására jellemző volt a kötszövőipar térhódítása. A magyar termékek bemutatói jól beilleszkedtek a világszínvonalat képviselő kiállítások sorába. Érdeklődéssel tanulmányozták a látogatók a magyar textilvizsgáló műszereket, varró- és szabászgépeket, valamint a vasalópréseket és népiszerű volt a szolgáltatás, hogy a préseken öt perc alatt kivasalták a látogatók beadott ruhaneműit. A tanácsadással szolgáló divattervezőink köré állandóan nagy tömeg csoportosult és örömmel fogadták, hogy bármilyen kiállított modellről négy-öt perc alatt vázlatot kaptak. A bemutatott ruházati cikkeink közül a konfekcióipar sok termékén kívül általános tetszést arattak a kötöttáruk, a műbőrkészítmények és a cipők. Nagy örömmel tapasztaltam, hogy mindazok, akik megtekintették a magyar kiállítást és a divatbemutatót, s azok, akik már régebb óta ismerik, viselik készítményeinket, elégedettek a magyar gyártmányokkal. A magyar könnyűipari termékek szovjetunióbeli nagy népszerűsége teszi lehetővé, hogy a hosszú lejáratú és az éves megállapodásokat felülmúló megrendeléseket kapnak vállalataink. — A moszkvai nagy nemzetközi találkozó a magyar szakemberek számára is hasznos tapasztalatokkal szolgál huszonhat ország termékeit hasonlíthatják össze, megismerkedhetnek a legszélesebb választékkal. „Önerőből“ rakodóuszály A Magyar Hajó- és Darugyár balatonfüredi üzemegységének konstruktőrei elkészítették a legújabb 200 tonnás kavicsszállító uszály tervrajzait. Az új vizijármű ,,önrakodó” uszály. Tároló hombárjainak aljára szállítószalagot terveztek. A szalag a hajó orr részén át hordja ki a kavicsot. A 31 méter hosszú uszályt úgynevezett Z-motorokkal is felszerelik, s így nemcsak saját erővel rakodhat, de vontató nélkül is fuvarozhat. A tervezők megteremtették a lehetőségét annak is, hogy a Z-motorokat leszereljék és így géperejű hajók mögé sorolva vontassák az önrakodó uszályt. A mintahajó építését megkezdték a balatonfüredi üzemben. A SZOVOSZ ajánlata Szegednek: Korszerű vendéglő, bisztró a partfürdőre Felesleges viták zavarják az építkezés megkezdését Hosszú ideje tart már a vita az újszegedi partfürdő vendéglőjének építése körül. A tervek elkészültek, szépek, nagyszerűt ígérnek. A fürdő bejáratától jobbra a program szerint óriás háromszintes vendéglátóipari kombinát épülne. Ebben minden megtalálható lenne, ami a fürdővendégek szemének, szájának ingere. A földszintre bisztrót terveztek, méghozzá a legnagyobbat az eddigi szegediek közül: 540 négyzetméter alapterülettel. Az első emeletre kabinok öltözők, a második emeletre pedig reprezentatív étterem kerül. Ennek összalapterülete a kiegészítő helyiségekkel együtt 1070 négyzetméter. Az étterem nemcsak fürdési szezonban, hanem télen-nyáron egyaránt fogadhatná vendégeit. Ebben a Tisza szeszélyes áradásai sem okozhatnának zavart, hiszen a vendéglő az árvédelmi töltés koronájának szintjével lenne egy magasságban. A vendéglátást az sem zavarhatná tehát, amikor alul két-három méteres árhullám hömpölyög. A hatalmas épület kétséget kizárva a partfürdő legimpozánsabb létesítménye lenne, a gazdája pedig a Szeged és Vidéke Körzeti Fogyasztási, Értékesítési Szövetkezet. öt millió forintot költenének erre, s ebből négy millió forintot a SZOVOSZ ad. Egyetlen — s jogosnak mondható — feltételük van: a fürdő zárt területén belül kizárólagos jogot kérnek a vendéglátásra. Éppen e körül van a vita. A Csongrád Megyei Vendéglátóipari Vállalat ugyanis — értesülésünk szerint — továbbra is fent kívánja tartani saját ital- és élelmiszer pavilonjait, egyszóval: szabad árusítási jogát az eddigi eléggé kezdetleges, kedes viszonyoknak megfelelően. Viszont ha a fogyasztási és értékesítési szövetkezet nem kapja meg a vendéglátás kizárólagos jogát a partfürdőn, akkor nem építkezik. A SZÖVOSZ ebben az esetben — határozott kikötés ez — visszaveszi a négymillióját, s akkor természetesen a szegedi szövetkezet sem boldogulna a saját egymillió forintjával. A szegedi fogyasztókat ebből a vitából tulajdonképpen csak egy dolog érdekli: az, hogy a nagyszerűnek ígérkező vendéglő, amire már olyan régen szükség van, végre felépüljön. Mindegy lenne, hogy ki építi, de a vendéglátóipari vállalat anyagi okokból most sem, mint ahogyan már évek óta nem vállalkozik a nagy beruházásra. Kell-e hát az ötmillió forint a partfürdőnek? Feltétlenül szüksége van rá. Minden forintra szükség van, ami a lakosság jobb ellátását, kényelmét mozdítaná elő. Remélhetően a döntésre hivatott szervek is úgy ítélik meg, hogy a SZÖVOSZ rendkívül kedvező ajánlatának különféle jogviták miatt nem szabad meghiúsulnia. Csépi József Új filmek A hetedik kontinens Egy mogorva csellós bácsi, s egy tolakodó kutyás hölgy „előidézője” a hetedik kontinensnek, meg egy tengerbe esett papírsirályos játékkosár. A tulajdonos, a lobogóhajú Sárga kislány és a Fehér kisfiú gumicsónakon utánaeveznek, s felfedezik egy csodálatosan sárga homokú szigeten a hetedik kontinenst, a gyerekek világát. Dusán Vukotic Oszkár-díjas jugoszláv rajzfilm-rendező első játékfilmje ez a humanista szemléletű, kiélezett kritika, a gyermekektől elidegenített felnőtt világról. Mert ebben a nyüzsgő-mozgó reaktorokkal, felhőkarcolókkal telített világban, automatizált és összkomfortosra szerkesztett otthonokban nincs helyük a gyerekeknek. Amit a nálunk is bemutatott Zazie a metróban, a Négyszáz csapás, s a magyar Gyermekbetegségek című film részleteiben elemezi a figyelmet a gyerekek furcsa és zárt társadalma köré irányítva — ugyanaz az indítéka A hetedik kontinensnek is. Csak absztraktabb, egyetemesebb, s hallatlanul expresszív megfogalmazásban. A meseelemek s a valóság szervesen illeszkednek egybe, mint például a térképen keresztül a szigetre csalogatott gyerekek hintalovon, székeken, hordókban, létrán, cipőkben áramló serege; a felnőttek pánikszerű, tudálékossággal — értetlenséggel vegyes, magukra ébredése — s mindezek meggyőző erejű szimbólumokká sűrűsödve. Dusán Vukotic formailag is biztos „képekkel” támasztotta alá mondanivalóját. Sokat merített az animációs- és rajzfilmek formai, mondanivalót sűrítő erejéből. A felnőttek tárgyi világának „elidegenítése” hasonlít a Júlia és a szellemek című film ellenségessé, rideggé tett környezetéhez — amit ebben a filmben még jobban kiemel a ,,gyerekparadicsom” anyagilag is egyszerűbb, emberibb, humanitásért kiáltó környezete. Külön kell szólni az ugyancsak Feltint filmekre emlékeztető érzelmileg, tematikailag is helyére tett filmzenéről — Tomislav Simovicot dicsérve. A szép színes felvételekért Karol Krska nevét kell ideírni. J. A. Hétfőn délután Budapesten kisorsolták a lottó 1987. augusztus havi tárgynyereményeit. A sorsoláson a 31. játékhét szelvényei vettek részt. Az alábbiakban közöljük a szegedi lottó-totó körzeti iroda területén vásárolt és nyereménnyel kisorsolt lottószelvények számát: 104 997 „zenegépek”. 106 316 éléskamra-ut. 109 758 OFOTÉRT-ut. 117 610 utalv. 119 606 tv. 120 413 „zenegépek”. 122 400 moped. 126 984 hűtőgép. 127 349 éléskamraul. 130 080 éléskamra-ut. 151 892 utalv. 649 365 „ruházati cikk”. 655 203 filmgép. 668 233 tv. 632 444 óra. 633 522 ki mit vál. 716 614 éléskamra-ut. 1 507 358 tv. 1 509 163 éléskamra-ut. 1 509 666 éléskamra-ut. 1 531 730 ki mitvél. 1 544 667 tv. 1 553 644 utalv. 1 561 017 ruházati cikk. 1 560 372 hűtőgép. 1 560 520 rádió. 1 562 740 utalv. 1 581 274 hűtőgép. 1 583 783 hűtőgép. 1 590 216 utalv. 1 604 122 méteráru. 1 608 856 varrógép. 1 618 080 külf. utazás. 1 626 534 tv. 1 630 680 külf. utazás. 1 642 791 é.-u. 1 644 158 é.-u., 1 650 722 rád. 1 634 038 hűtőgép. 1 657 023 ut. 1 657 622 utasv. 1 665 459 tv. 1 668 905 éléskamra-ut 1 673 644 utalv. 1 673 413 éléskamra-ut. 1 682 992 bútorut. 1 6S6 562 utasv. 1 692 330 óra. 1 720 335 ut.. 1 723 607 írógép. 1 731 320 külf. utazás. 1 744 159 tv. 1 763 481 utalv. 1 752 831 utalv. 1 775 887 utalv. 1 778 669 írógép. 1 785 702 hűtőgép. 1 794 855 óra. 1 796 153 utalv. 1 802 897 utalv. 1 813 603 utalv. 1 819 803 rádió. 1 839 437 rádió. 1 840 443 ki mit vál. 1 841 764 CFOTÉRT ut. 1 878 807 hűtőgép. 1 884 078 ruházati cikk. 1 909 276 éléskamra-ut. 1 911 393 írógép. 1 915 004 tv. 1 916 695 ki mit vál. 1 918 515 varrógép. 1 927 920 utasv. 1 943 496 rádió. 1 960 358 fényképezőgép. 1 960 700 ruházati cikk 1 963 591 OFOTÉRT-út 1 981 492 tv. 1 990 214 írógép. 1 950 497 bútor. 1 990 683 bútor. 1 996 803 méteráru. 1 996 888 „zenegépek”. 2 004 829 tv. 2 007 597 házt. gép. 2 008 991 ki mit vál. 2 018 592 rádió. 2 023 247 ruházati cikk. 2 025 536 házt. gép. 2 027 462 tv. 2 031 928 rádió. 2 238 435 rádió. 2 242 154 éléskamra-ut. 2 246 170 éléskamra-ut. 2 261 092 utasv. 2 440 241 éléskamra-ut. 2 448 024 rádió. 2 456 681 varrógép. 2 466 629 rádió. 2 472 344 rádió. 2 482 601 éléskamra-ut. 4 238 387 éléskamra-ut. 4 239 372 OFOTÉRT-ut. 4 241 250 éléskamra-ut. 4 245 637 ki mit vál. 4 259 536 utasv. 4 267 163 ki mit vál. 4 467 181 ki mit vál. 4 473 282 ki mit vál. 4 478 251 óra. A nyertes szelvényeket 1967. szeptember 20-ig kell eljuttatni a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság lebonyolítási osztályához (Budapest, V. ker, Nádor utca 15.) A gyorslista közvetlenül a sorsolás után készült. Az esetleges hibákért felelősséget nem vállalunk. (MTI) A tolvaj Joga van-e az anyának szülőágyén megtagadott gyermekét évek múltán visszakövetelni? Erre keres választ a Jean Chapot és Marguerite Duras forgatókönyvéből az előbbi rendezte francia—nyugatnémet koprodukciós film. Leíratlan társadalmi törvények és paragrafusokba rögzített jogi formációk különleges, érdekes, meggondolkodtató határesetének lélektani, etikai szempontú elemzésére vállalkozik — a műfaj eddig ismert, produktumaihoz képest izgalmasan, igényesen. Egy jó módú, becsületes üzletember felesége, Júlia házasság előtti „piroslámpás” előéletének kamaszos hévvel elkövetett ballépésére keres önmagát kiigazító megoldást. A szüléskor apailag ismeretlen gyerekét „átengedte", s a későbbi házasság mézesheteiből kifásult fiatalasszonyra eszelősen tör rá az anyai érzés. A családi harmónia gyerektelenül sivár disszonanciáját gyermeke visszaszerzésében véli feloldani, s noha a törvény mellette áll (nevelőszülei elfelejtették adoptálni) a közvélemény ellene fordul. A nevelőapa sajátságos sztrájkba kezd: egy hatalmas gyárkémény tetejéről öngyilkossággal fenyegetőzve vall a gyermek mellett. Az anya ismét „gyengébbnek” bizonyul noha ez a meghátrálás nemcsak szükségszerű, tiszteletre méltóan erős, következetes lemondás is az egyszer már eltékozolt, bizonyos emberi szituációban vissza nem szerezhető társadalmi jogokról. N. I. Kedd, 1967. augusztus 29. DÉL-MAGYARORSZÁG 5