Délmagyarország, 1969. december (59. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-03 / 280. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK 1 Szegeden az ország figyelme Jubileumi ülést tart ma Szegeden a Népfront Országos Tanácsa Országos esemény évforduló-ünnepét rendezik meg ma Szegeden: a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front szegedi zás­zlóbontásának 25. évfordulóját. 1944. de­cember 3-án a Szegedi Nemzeti Színházb­an mondották ki a demokratikus pártok a Front megalakulását és itt fogadták el az ország újjáépítésére, politikai berendez­kedésére, a fasizmus elleni harcra felhívó közös programjukat. A történelmi jelentőségű zászlóbontás emlékére a színház falán ma délelőtt fél 11-kor emléktáblát avat a Szeged városi tanács és a Hazafias Népfront Szeged vá­rosi bizottsága. A jubileumi napra a Hazafias Népfront Országos Tanácsa a Szegedi Nemzeti Színházba hívott össze ünnepi ülést, délelőtt 11 órára. Erre meghívták a Front alapítóit, a mozgalom számos mai vezetőjét, valamennyi megye népfrontküldött­ségét. Az évfordulóra a népfront kicsinyített hasonmásban megjelentette a Délma­­gyarország 1944. december 3-i példányán­ak harmadik oldalát, melyen a Magyar Nemzeti Függetlenség Front programját akkor közölte. E Szeged történelmi példamutatása­ gy huszonöt esztendővel ezelőtti nagy politikai tett emléke fordítja ma Szegedre az ország figyelmét: 1944. december 3-án a felszabadult Szegeden, a városi színházban mondta ki megalaku­lását az antifasiszta demokratikus erőket tömörítő politikai egyesülés, a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front. Itt és ek­kor szóltak először a demokratikus pár­tok együttesen a háborús fronttal meg­osztott országhoz, a fasiszta rémuralom által meggyötört, a háborúban elcsigázott lakossághoz. E pártok itt adtak közös programot a fasizmus elleni együttes harc­­hoz, a lerombolt haza újjáépítéséhez, a társadalmi berendezkedés demokratikus átalakításához. Azok a becsületes és ha­ladó nemzeti erők, amelyek a fasizmus uralmának éveiben szétforgácsolva, szer­vezetek nélkül, a föld alatt kísérelték meg feltartóztatni a nemzetet fenyegető vesze­delmet — s közben mártírokkal adóztak a nemzeti célért —, először találkozhattak nyíltan és szabadon, s először tárhatták a nemzet elé az országmentésre és ország­­építésre vonatkozó elgondolásokat. Történelmünkben előzményei vannak ennek a nagy jelentőségű politikai tett­nek. Megemlékezett erről a 25 évvel ez­előtti szegedi alakuló nagygyűlés is. Ré­vai József így beszélt erről a jeles, prog­ramadó színházi gyűlésen a Magyar Kom­munista Párt nevében: ..Az ország német megszállása, 1944. március 19-ike után, amikor a németbérencek föld alá kény­­szerítették a Szociáldemokrata Pártot és a Független Kisgazda Pártot is, a német­ellenes demokratikus pártok nemzetmentő összefogásának eszméje gyorsan testet öl­tött. Budapesten megvalósult a Magyar Front (teljes nevén: Magyar Nemzeti Füg­getlenségi Front) ... Amikor október le­ikén a nyilasbanditák a nemzet hátába döfték a kést, és meghiúsították a fegy­verszünetet, a Magyar Nemzeti Függet­lenségi Front csatát vesztett, de a harcot nem adta fel. Azt vallotta, hogy a hazát megmenteni sosem késő. Folytatta a har­cot Budapesten, elnyomatásban, a föld alatt és folytatta Szegeden, nyíltan és sza­badon.” Szeged számára történelmi kitüntetés és elégtétel 1944. december harmadika. Az a város állhatott a politikai megújhodás élére, amelynek múltjában ott kísértett Horthyék ellenforradalmi szervezkedése. S a pillanat történelmi nagyságát nemcsak az elmúlt negyedszázad igazolta, hanem nyilvánvaló volt már akkor, 1944-ben, a város felszabadulása után is. A Délma­­gyarország, mely akkor — mint országos fórum — a Magyar Nemzeti Független­ségi Front lapja volt, így írt a készülő nagy politikai egyesülésről és Szeged sze­repéről egyik vezércikkében: ..Arra, ami ma Szegeden történik, felfigyel az egész ország. Szeged példát mutat a német ura­­lom alól felszabadított országnak és az ország német uralom alatt sínylődő részé­nek egyaránt. A szegedi Nemzeti Bizott­ság megalakítása felhívás lesz Debrecen­nek, Kecskemétnek, Hódmezővásárhely­nek, Diósgyőrnek, de Kaposvárnak, Győr­nek, Budapestnek is, hogy fogjanak ös­­­sze a nemzeti demokratikus erők a német iga lerázására, a magyar jövő alapjainak lerakására. És ezt a felszólítást az ország­hoz ma csak Szeged intézheti ... Az új Magyarország politikai élete itt van leg­inkább kialakulóban... Az ország első Nemzeti Bizottságának, mely szabadon bonthatja ki a magyar felszabadulás zász­laját, itt, Szegeden kell megalakulnia.” Természetesen mindez még inkább a helytörténet nagy pillanata. Igazán törté­nelmivé az emeli 1944. december harma­­dikát, hogy valóban igazi nemzeti frontot nyitott, egyesítette a nemzet minden be­csületes elemét a fasizmus elleni fegyve­res és politikai harcra, a szovjet hadsereg honvédő és felszabadító háborújának er­kölcsi és anyagi támogatására, a volt uralkodó osztályok bűneinek jóvátételére, a nemzeti becsület és tisztesség megmen­tésére és megőrzésére. Hiszen voltaképpen ez az ülés volt az egyik legfontosabb előz­ménye, s az itt elfogadott program lett a politikai harc kerete az Ideiglenes Nem­zetgyűlés összehívásának és az Ideiglenes Kormány megválasztásának, a fegyver­szüneti egyezmény aláírásának, az erők mozgósításának a fasizmus ellen és az új­­jáépítésért. Amit akkor Szegeden életre hívtak, vol­taképpen ma is él és munkál. A Front együtt fejlődött, alakult az új és új tör­ténelmi igényekkel. Később újjáfogalma­­zott programjaiban már a kapitalista ki­zsákmányolás korlátozásáért, majd az új szakaszban a szocializmus építéséért vál­lalta a nemzeti erők egyesítését, s utóda, a Hazafias Népfront már a szocialista nemzeti egység megteremtésén dolgozik. Kállai Gyula így beszélt erről a mozgalom legutóbbi kongresszusán: „A népfront munkájának ma nagyobbak a lehetőségei, jobbak a feltételei, mint bármikor koráb­ban voltak. Munkánk sikerét ma elsősor­ban azon mérhetjük le, milyen eredmén­­nyel tudjuk mozgósítani az alapjában azo­nos érdekű osztályokat és rétegeket, a legszélesebb tömegeket nemzeti célkitűzé­seink — a szocializmus teljes felépítése, a béke, a nemzeti függetlenség védelme, a társadalmi haladás — megvalósítása érde­kében.” Nem hivalkodásból, csupán a tényszerű­ség miatt érdemes megemlíteni­ ezen az évfordulón, hogy a nemzeti összefogás kez­­deményezői, a program kidolgozásának motorjai 25 évvel ezelőtt is a kommunis­ták voltak. Megható és azóta igazolt el­vet fogalmazott meg erről Révai József az alakuló nagygyűlésen: „Kijelentem ünne­pélyesen, hogy mi, kommunisták, fegyel­mezett és hű katonái leszünk a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontnak. Kijelen­tem, hogy azt a nemzeti összefogást, amelynek jegyében a szegedi Nemzeti Bi­zottság is megszületett, nem tekintjük múló politikai koalíciónak, taktikai sakk­fogásnak, hanem hosszan tartó szövetség­nek.” A szövetség él­ az újjászületés hajnala óta kerete nemzeti törekvéseinknek. Olyan egyesülés, amely történetileg 1944. decem­ber harmadikától ível a szocializmus tel­jes felépítéséig, a legfejlettebb társadalmi rend megteremtéséig. A legmelegebben köszöntjük ezt a je­les évfordulót, s a magy­ar közélet­nek azokat a munkásait, akik ab­ban a nehéz időben elindították a politi­kai és társadalmi megújhodást, akik azóta is fáradhatatlanul dolgoznak, mindazokat, akik immár a szocialista nemzeti egység jegyében, a legnagyobb nemzeti cél meg­valósításáért munkálkodnak: a szocializ­mus felépítéséért Magyarországon. Sz. Simon István 59. évfolyam, 280. szám 1969. DECEMBER 3* SZERDA Megjelenik hétfő kivé­­telével mindennap, hét­köznap 8, vasárnap 12 oldalon. ARA: 80 FILLER Moszkvában a magyar párt- és kormányküldöttség ÚJABB DELEGÁCIÓK ÉRKEZÉSE A szocialista országok ve­zetőinek találkozójára ked­den megérkezett Moszkvába­­ Kádár János, a Magyar Szo­­­­cialista Munkáspárt Közpon­­­­ti Bizottságának első titká­­­­ra, Fock Jenő, a magyar for­radalmi munkás-paraszt kor­mány elnöke, Komócsin Zol­tán, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára és Erdélyi Károly, a Magyar Népköztársaság külügymi­niszter-helyettese. A magyar küldöttség tag­jait Moszkva kijevi pálya­udvarán Leonyid Brezsnyev, Alekszej Koszigin, Nyikolaj Podgornij és több más szov­jet vezető, valamint Szipka József, Magyarország moszk­vai nagykövete fogadta. * A szocialista országok párt- és állami vezetőinek moszkvai találkozójára ked­den megérkezett a szovjet fővárosba a román, a bol­gár, a lengyel és a cseh­szlovák küldöttség. A kül­döttségeket a seremetyevói repülőtéren Leonyid Brezs­nyev és több más szovjet­­ vezető személyiség fogadta. A román küldöttség veze­­­­tője: Nicolae Ceausescu, a­­ Román Kommunista Párt főtitkára, az Államtanács­­ elnöke. A küldöttség tagjai: Ion Gheorghe Maurer, a Ro­mán Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága, végrehajtó bizottságának és állandó el­nökségének tagja, a Minisz­­­­tertanács elnöke, Gheorghe Pana, az RKP Központi Bi­zottsága végrehajtó bizott­ságának és állandó elnöksé­gének tagja, a Központi Bi­zottság titkára és Cornel­iu Manescu, az RKP Központi Bizottságának tagja, külügy­miniszter. A bolgár küldöttség veze­tője: Todor Zsivkov, a Bol­gár Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, a Minisztertanács el­nöke. A küldöttség tagjai: Sztanko Todorov, a BKP Po­litikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Ivan Basev külügyminiszter és Konsztantin Telfasov, a BKP Központi Bizottsága külügyi osztályának vezető­je. A lengyel párt- és kor­mányküldöttséget Wladyslaw Gomulka, a LEMP KB első titkára és Jozef Cyrankie­­wicz miniszterelnök vezeti, tagjai: Stefan Jedrychowski külügyminiszter és Zenón Ji­liszko, a LEMP Központi Bizottságának titkára. A csehszlovák küldöttség vezetője: Gustáv Husák, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára. A küldöttség tagjai: Oldrich Cernik, a CSKP Politikai Bizottságá­nak tagja, a kormány elnö­ke és Vasil Bilak, a CSKP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára. Kedden Moszkvába érke­zett a Német Demokrati­kus Köztársaság küldöttsé­ge, amelyet Walter Ulbricht, az NSZEP Központi Bizott­ságának első titkára vezet. Tagjai: Willi Stoph, az NDK Minisztertanácsának elnöke és mások. Több mint 32 ezer lakás Az építőipar idei mérlege Naponta mintegy 1200 tonna cement érkezik Ro­mániából, hogy enyhítse a kötőanyaghiányt az építke­zéseken és az elemgyári munkahelyeken. Néhány héttel ezelőtt ugyanis a ro­mániai cementipar soron kí­vül összesen 40 000 tonna cement szállítását vállalta. Eddig több mint 30 000 ton­na román cement érkezett az országba. Az Építésügyi és Város­­fejlesztési Minisztérium leg­újabb felmérése szerint az év utolsó két hónapjában 9200 új lakás építését feje­zik be az ÉVM vállalatok. Így várható, hogy a tava­lyinál 12 százalékkal több,, vagyis 23 500 lakás átadásá­val zárják az 1969. évi prog­ramot. Az előzetes felméré­seken tájékozódtak más tár­cák, a tanácsok és a szö­vetkezetek építési munkájá­nak várható eredményeiről is. Ezek szerint a szocialista építőipar az idén összesen 32 230 új otthont ad át. IA behavazott Szeged Egyszerre jött meg a tél, szinte átme­net nélkül, és tegnap, kedden reggelre fe­hérbe öltöztette a várost. A hótakarító gépek inkább kevesebb, mint több siker­rel birkóztak a szakadatlanul hulló hóval, lassúbb lett a közlekedés gyalogosan és járművel. Késő estére a járművek már szinte lépésben haladhattak. Nagyon kell, hogy erőteljes legyen a hóeltakarítás, mind a gyalogjárdákról, mind az utakról! Somogyi Károlyné felvételei Magasszárú csizmás lányok könnyebben veszik az „akadályt”. Latyakos, sáros hó borítja a gyalogjárót. A kisbabának talán szórakoztató a sé­ta, de a manianak...

Next