Délmagyarország, 1970. május (60. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-26 / 121. szám

60. évfolyam, 121. szám 19*70. MÁJUS 2«., KEDD Megjelenik hétfő kivéte­lével mindennap, hétköz­nap 8, vasárnap 12 oldalon. ARA: 80 FILLER További segítség a károsultaknak Fock Jenő és Biszku Béla megtekintette a marosi és a Halas árvédekezést Fock Jenő, a Miniszterta­nács elnöke és Biszku Béla, az MSZMP KB titkára, a Politikai Bizottság tagjai va­sárnap délelőtt Dégen Imre, árvízvédelmi kormánybiztos kíséretében megtekintették a tiszántúli árvédekezés leg­veszélyesebb szakaszán, a Maros menti óriás buzgárnál összpontosított nagy árvédel­mi erők munkáját. Helikop­terrel végigrepültek a Ma­ros torkolati szakasza felett Makóig, majd a kiürített vá­rostól négy kilométerre le­szálltak az óriás buzgár tér­ségében. Győri Imre, az MSZMP Csongrád megyei bi­zottságának első titkára és Török László, a megyei ta­nács vb elnöke fogadta az érkezőket. Polgár István, a Maros menti és az Alsó-Ti­­sza vidéki árvédekezés vé­delemvezető-helyettese és Ke­rekes Szilveszter ezredes, a Tisza—Maros-szöget védő honvédségi erők parancsno­ka tett jelentést Fock Jenő miniszterelnöknek. A Makó környéki óriás­buzgárnál a védelem vezetői beszámoltak arról, hogy a Tisza—Maros-szögben har­madfokú készültségben őr­zött gátakat 11 ezer ember védi. Az óriásbuzgár-csoport közelében a vasárnapra vir­radó éjjel újabb buzgár tört fel, de ezt is sikerült meg­fékezni, s már nem jelent veszélyt. Fock Jenő és Bisz­ku Béla elbeszélgetett a vé­dekezésben részt vevő mű­szaki vezetőkkel, katonák­kal, környékbeli lakosokkal. A miniszterelnök hangoztat­ta: fokozottabb árvízvédel­mi biztonságról kell gon­doskodni, hogy többé ne legyen szükség Makó kiürí­tésére. A védelem vezetői jelentették, hogy Makó fo­kozottabb védelmére körtöl­tés épül, mintegy 100 ezer köbméter földből. Előrelát­hatóan csütörtökre-péntekre befejeződik ez a hatalmas munka, amely lehetővé te­szi, hogy a körtöltés a Ma­ros-torkolat közelében eset­leg bekövetkező gátszakadás esetén is megvédje Makót az elöntéstől. A vendégek a Maros mel­lől a Tisza fölött repültek tovább. A levegőből szem­ügyre vették a kiskörei víz­lépcső építési területét, s meggyőződhettek arról, hogy nem fenyegeti veszély ezt az építkezést, az árvédelmi erők gondoskodtak kellő vé­delméről. A vendégek helikoptere délben érkezett meg Nyír­egyházára. Innen a Szamos menti árvíz sújtotta terüle­tekre repültek. Komlódtót­faluban szálltak le. A lakos­ság már visszatért lakóhe­lyére és megkezdte az ös­­­szeroskadt házakból meg­maradt anyagok összegyűj­tését, válogatását. Fock Jenő a beszélgetés során elmondotta, hogy az egész ország megmozdult a károsultak megsegítése, tá­mogatása érdekében. A baj idején természetesen első volt az életmentés, majd a víz levezetése volt fontos teendő, s most kell kibonta­koznia teljes mértékben a helyreállítási munkáknak. Ebben a munkában is szá­míthatnak a párt, a kormány és az ország valamennyi lakó­jának segítségére. Komlódtótfaluból Vásáros­­naménybe repültek a ven­dégek. Fock Jenő elmondotta, hogy a párt és a kormány kimerítő értesüléseket kap az árvíz sújtotta területekről, a védekezésről, a problémák­ról. Ez a látogatás, a sze­mélyes tapasztalat is meg­erősíti e terület párt- és ál­lami vezetőinek véleményét. Mély benyomást tett rá azoknak az embereknek a hangulata, véleménye, aki­ket közvetlenül érintett az árvíz. Ezek az emberek min­den megbecsülést, elismerést és segítséget megérdemelnek. Köszönetet mondott mind­azoknak, akik a mentésben, az élet helyreállításában se­gítséget adtak vagy ezután adnak. Hangsúlyozta, hogy azon túlmenően, amit eddig a párt és a kormány elha­tározott, még további segít­ségre keresnek módot. Most már Szegednek is gyürkőzni kell! A tiszai víz­állás, a lefelé vonuló árhul­lám komoly védelmi intéz­kedéseket követel a város­tól. Ennek a területnek ár­vízvédekezéssel való össze­hangolására fontos megbe­szélést folytattak tegnap a megyei és a városi pártbi­zottság, a megyei és a vá­rosi tanács végrehajtó bi­zottságának vezetői. Az ár­­vízvédelmi erőfeszítések már szinte az egész megyére ki­terjednek, s bár a Maros vé­delme változatlanul sok ke­zet, anyagot és gépet köt le, a tiszai védekezés napról napra fontosabbá válik. Az árhullám lassú levonu­lása és a vártnál is maga­sabb vízszint fokozott felké­szültséget kíván Szegedtől. A felkészülésről tegnap Papp Gyula, a városi ta­nács vb elnökhelyettese, a város védelemvezetője adott tájékoztatót. A Szegedet védő töltése­­ket megvizsgálták, beleértve a körtöltést és a kamaratöl­tést is. A műszaki vizsgála­tok szerint valamennyi a feltételezettnél jobb állapot­ban van, annak ellenére is, hogy a víz régen nem tette próbára a körgátat és a ka­­maratöltést. A biztonság mégis megköveteli a meg­erősítésüket. Fóliával és homokzsákok­kal erősítik meg őket. Az ehhez szükséges minden anyaggal rendelkezik Sze­ged. Erősítik a belvárosi kő védőfalat is, ugyancsak fó­liával szigetelik és homok­zsákokkal támasztják meg. Hasonló munka folyik Újsze­geden. Néhány kisebb töltéshiba aggodalmat keltett a város­ban. Fokozott erősítést ren­deltek el a gyermekklinika előtti partszakaszon, közvet­lenül a hajóállomás alatt és a Tisza pályaudvar mögött, ahol kisebb szivárgások vol­tak. A védekezést nehezebbé teszi, hogy egyidőben fennáll a talaj­víz veszélyeztetése is né­hány alacsonyabb terüle­ten, aminek elvezetésére vagy el­­szivattyúzására most nincs lehetőség. A magas talajvíz­szintből ered az egyes bel­városi, klinikai részeken fel­gyűlt pincevíz is. Előfordul­hat, hogy a talajvíz sújtotta városrészekben a lakóházak megrongálódnak és lakóikat másutt kell biztonságba he­lyezni. Szegeden a védekezési ter­vek elkészültek, a munka folyamatos. Kialakították a teljes ár­­vízvédelmi figyelőszolgála­tot és a lakosság tájékoz­tatásához szükséges háló­zatot. Megfelelő intézkedésekhez elegendő erő áll készenlét­ben, amelyhez további segít­ség érkezik. A lakosság tel­jes, minden eshetőségre ki­terjedő védelme olyan terve­ket is tartalmaz, amelyeket természetesen megkövetel ha­sonló helyzet. Szervezett intézkedéseket foganatosítottak az egész­ségügy, az ellátás, a köz­lekedés további biztonsá­gára. A város normális életét fenn lehet és fenn kell tartani. Ehhez és az árvízvédelem­hez Szeged újabb szállító­járműveket kért. A tanácskozás úgy sum­mázta a helyzetet és a ki­látásokat, hogy Szeged felkészültsége sok­oldalú, alapos és a kellő kiegészítésekkel biztonságot nyújt. A szokatlanul magas vízál­lás ellenére is tarthatók a gátak, megóvható Szeged. A védekezés fő erőit első­sorban a védőtöltések biz­tonságának megőrzésére mozgósítják. Ehhez hozzá kell még szá­mítani a lakosság fegyelmét, a védekezésben való szükség szerinti részvételét és helyt­állását — nemcsak a gáta­kon, hanem minden munka­helyen. Megalapozatlan, el­lenőrizhetetlen hírek zavart okozhatnak a védelmi mun­kában, a lakosság magatar­tásában. A védelem közvetlen vo­nalaiban dolgozó emberek ellátásáról, pihenéséről és váltásáról szervezetten gon­doskodnak. Szombaton és vasárnap mintegy ezerötszá­­zan dolgoztak a szegedi vé­dekezésen. Közerő munkába állítását továbbra is csak in­dokolt esetekben, és indo­kolt mértékben rendelik el. A lakosság minden rétege részt kíván venni a közös erőfeszítésben és egy-egy hí­vó szóra a kívánt létszám­nál is nagyobb csoportok je­lentkeznek. Előfordult, hogy ahova 200 ember kellett vol­na, 400-an is elmentek. Ezért a felelősséget érző szorgalo­mért köszönetét fejezi ki a városi tanács végrehajtó bi­zottsága, hiszen a lakosság aktív részvétele nélkül gyen­gék volnánk az árral szem­ben — ugyanakkor szüksé­ges a társadalmi erők pon­tos szervezése. A város vezető szervei to­vábbra is friss és pontos tá­jékoztatást adnak a lakos­ságnak a vízügyi helyzetről és az ehhez mért intézke­désekről. Intézkedések Szeged védelmére Töltéserősítések a Tiszánál és a város körül Gondot okoz a talajvíz magassága is Kialakították a teljes védelmi hálózatot MTI Fotó: — Tormai Andor felvétele Képünkön: Fork Jenő miniszterelnök és Kerekes Szilvesz­ter ezredes, a Tisza—Maros szöget védő honvédségi erők parancsnoka a Maros gátján Homokzsákokkal és tolláral erősítik a szegedi Tisza-parti sétány kőfalat és kilenc fél méteres tetőzést várhatunk A Maroson folyó árvízvé­delmi munka egy pillanatra sem lanyhult vasárnap és hétfőn, noha a folyó vízál­lása Makónál tegnap már 544 centiméter volt, s a má­sodpercenkénti vízhozam 1500 köbméter körül moz­gott. Sajnos a Hármas-Körös is „bedolgozik” újabb ár­hullámmal a magyar szaka­szon levő torkolati területen, amelyen elrendelték a har­madfokú készültséget, sőt intézkedtek az afölötti szük­séges védekezés előkészíté­sére. A szemmel látható marosi apadás ugyan biztató jelen­ség, a töltések védelmén azonban még mindig 11 ezer ember dolgozik az oda irá­nyított gépi erőkkel, szük­séges vízi járművekkel. Emel­lett intenzíven folyik a vé­dőtöltés mögött a lokalizációs és biztonsági gátrendszer épí­tése. Az erőteljes munkához kevésnek bizonyultak az ed­digi homokbányák, s újab­­­bakat nyitottak meg Maros­­lelén, Kiszomboron, Nagy­lakon, Apátfalván, Makó környékén, sőt a Tiszán in­nen Bakson is. Eddig több mint 1 millió homokzsákot építettek be, vagy helyeztek készenlétbe. A védelemhez 2200 tonna követ használtak fel, s a már elhasznált fólia­mennyiség mellett 34 ezer négyzetméter áll rendelke­zésre ahhoz, ha újabb buz­gárt kellene eltömíteni. Újabb rendkívüli esemény nem történt a Maroson, a védekezők mindenütt helyt­álltak vasárnap éjszaka, hét­főn egész nap és tegnap éj­fel is. Váltásukról megfele­lően gondoskodnak. Szegednek most az is rend­kívül fontos, hogy Tiszafü­reden mekkora a folyó víz­állása, s a most levonuló ár­hullám ott milyen magasan Vasárnap reggeltől az utóbbi 43 órában leesett nagymennyiségű csapadék következtében újabb árhul­lám vonult le Románia több folyóján. Nem teljes adatok szerint 27 helység került is­mét víz alá, köztük Segesvár, Dicső, Meggyes. Brassó me­gyében 10, Vaslui és Kons­­tanca megyében 5—5 helysé­get árasztott el a víz. Újabb tízezernyi hektár termőföldet öntött el az áradat. A Tisza jugoszláviai sza­kaszán­ a magyar—jugoszláv tetőzik. A számítások meg­lehetősen pontosak, a tisza­füredi tetőzés várhatóan 780 centiméter lesz. Az 1932-ben mért maximális vízállás 750 centiméter volt. Ez az az ár­hullám, amely közvetlenül szorongat bennünket, s amelynek a magassága Szol­nokon és tetőzésben 930 cen­timéter körül lesz. A szol­noki vízmérce 1932-ben 894 centimétert mért, mint maxi­mális magasságot. Vasárnap a Tisza magas­sága Szegednél elérte a 900 centimétert, hétfőn pedig már a 910 centiméternek is föléje emelkedett. A számí­tásnak megfeleltek az előre­jelzések: 15 óránként Sze­gednél 6 centiméterrel nőtt a víz. Mostani állapotában a Tisza Szegednél másodper­cenként 4 ezer köbméter fö­lötti vízmennyiséget szállít. A június első napjaira vár­ható tetőzésben a folyó víz­állása elérheti, sőt megha­ladhatja a 950 centimétert. határ közelében, Zentánál hétfőn napközben újabb 3 cm-rel emelkedett­ a vízállás. Hétfőn Becsénél már csak 4 cm-rel volt alacsonyabb a vízállás, mint az áprilisi ma­­x­imum idején, de keddre már túlszárnyalja a folyó ezt a „rekordot". Egyébként 2B6 kilométer hosszú szakaszon védekeznek az árvíz ellen a Tiszán, más folyók és a bácskai-bánáti csatornák mentén. A helyzetet — a ve­szély pontos ismeretében — egyébként általában nyuga­lom jellemzi. Árhullám Romániában és Jugoszláviában

Next