Délmagyarország, 1970. augusztus (60. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-07 / 184. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! mm mím& fel @a susmokban javult a kereskedelem Említettük korábbi tudósí­tásunkban, hogy a lakos­ság bevételei az idei első fél évben 10 százalékkal volt magasabb, mint a megelő­ző esztendő elején, örven­detes, hogy a bevételeken belül a bérek javulása is jelentős szerepet játszott. A keresetekből és egyéb té­nyezőkből kirajzolódik Sze­ged és Csongrád megye la­kóinak életkörülménye — természetesen a számok át­lagában. Az átlagok mö­gött emberek, családok, ki­­sebb-nagyobb közösségek él­nek, s a sajátos körülmé­nyek szóródása igen nagy lehet: vannak olyanok, akiknek életkörülménye messze elmarad még az át­lagtól is, s fordítva. Ettől függetlenül az átlagszámok is mondanak valamit, lás­suk mit mutatnak. Kereslet és kínálat A statisztikai összegezés­ben így olvasható: a lakos­ság áruellátásának színvo­nala 1970. első felében je­lentősen javult. Mire ala­pozzák megállapításukat? Arra, hogy a kereskedelem lényegesen több árut szer­zett be, s nagyarányú im­portbeszerzés a választékot is bővítette. Enyit a kíná­latról. A keresletről meg­állapítják, hogy az nem volt egyenletes az elmúlt fél év folyamán, amelynek a válto­zó időjárás és az árvízve­szély volt az oka. Szegeden és Csongrád me­gyében a kiskereskedelmi forgalom a jobb áruellátás és a megnövekedett pénzjö­­vedelmek hatására 11 szá­zalékkal volt magasabb az idei esztendő eddig eltelt időszakában, mint egy év­vel korábban. A forgalom növekedési üteme az orszá­gossal megegyezik. A ve­gyesiparcikkek eladásának növekedési üteme ismét meghaladta a forgalom át­lagos növekedését, s ennek következtében részaránya az összforgalmon belül 1 szá­zalékkal emelkedett a ruhá­zati forgalom rovására. Nagyobb raktárkészletek Mire költöttük a pénzün­ket? Főbb árucsoportok te­kintetében a következőkép­pen alakult az eladás men­­­nyisége a tavalyi első fél évhez viszonyítva: bolti élel­miszerekből 11 (az országos átlag 1>), vendéglátás 8 (6), ruházati cikkekből 6 (10), és vegyesiparcik­kekből 14 (19) százalékkal vásároltunk töb­bet az idei esztendő első fe­lében. Javult az áruellátás hús­ból és húsféleségekből. Az idénycikkek késői megjele­nése ellenére 1970 első fe­lében kedvezően alakult a lakosság ellátása zöldség- és gyümölcsfélékből, s ez az árak alakulásában is tükrö­ződött. Az idénycikkek ár­színvonala júniusig nem ér­te el az előző évit, különö­sen alacsony volt a gyü­mölcsfélék árindexe a 65— 70 százalékkal olcsóbb al­maárak következtében. Az igazsághoz persze hozzátar­tozik, hogy ha levonjuk az alma áralakulását, akkor ki­derül, hogy a gyümölcsfélék ára 19 százalékkal megha­ladta a tavalyi szintet. Az adatokból az derül ki, hogy sokat eszünk és keve­sebbet költünk ruházkodás­ra, mint az ország más vá­rosainak, megyéinek lakói. A ruházati forgalom példá­ul környezetünkben kisebb mértékben nőtt, mint a megelőző esztendőben, illet­ve, mint országosan. A kí­nálat viszont számos ruhá­zati termékből javult. A kis­kereskedelem mindössze 4 százalékos készletnöveléssel kínálata biztosította a forgalom 6 százalékos emelkedését. A nagykereskedelem értékesí­tését meghaladóan m­­velte készleteit a fél év végén. A rövid- és kötöttárukból 55, a konfekciós ruházatból 19, míg a cipőkből 11 százalék­kal nagyobb készletek vol­tak a nagykereskedelmi vállalatok raktáraiban, mint egy évvel korábban. Lehet, hogy a forgalmat befolyá­solta az a tényező is, hogy a ruházati cikkek árszínvo­nala valamennyi árufőcso­port közül a legnagyobb mértékben, 3 százalékkal emelkedett. A vegyesipar­­cikkek forgalma 14 száza­lékkal haladta meg az elő­ző évit. 146 ezer lakás A lakosság életkörülmé­nyeit bizonyos mértékig meghatározza a lakáshely­zet is. A megye lakásállo­mánya az 1970-es népszám­lálás alkalmával 146 ezer volt, 16 ezerrel több mint tíz évvel ezelőtt. A lakás­­állomány az országos átlag­nál kisebb mértékben nö­vekedett. A laksűrűség 1960 óta 10 százalékkal csökkent, 100 lakásra kevesebb lakás jut, mint országosan. Az egyszobás lakások ma­gas aránya következtében a 100 szobára jutó lakók szá­ma viszont meghaladja a megyék átlagát. Az utóbbi tíz évben, a lakásállomány növekedésével egyidejűleg javult valamit a lakások nagyság szerinti összetétele, felszereltsége, de még je­lenleg is a lakosság nagyobb része nem megfelelő nagy­ságú és felszereltségű lakás­ban lakik. Ehhez csupán két adatot: az egyszobás laká­sok aránya Szegeden és a megyében az összes lakások­nak 57—58 százaléka, s az összes lakásokból 78—80 százalék nem teljes felsze­­reltségű. Egészségvédelem a szegedi járás kezeiben Tegnap, csütörtökön dél­előtt ülést tartott a szegedi járási tanács végrehajtó bi­zottsága. Meghallgatta a sze­gedi járási közegészségügyi, járványügyi felügyelőség be­számolóját a mezőgazdasági termelőszövetkezetek köz­egészségügyi helyzetéről és feladatairól. A járás nagy területén ötvennél több kö­zös gazdaság működik, s bár elhelyezésük igen különbö­zik, különböző közegészség­­ügyi helyzetük is, azonban valamennyi kollektívára jel­lemző, hogy a falvak belte­­­­­ületein levő központi iroda­­ és néhány kisebb élelmiszer­­­­ipari, melléküzemági telepen­­ kívül szétszórtan a majorok­­­­ban helyezkednek el a köz­­­ egészségügyi szempontból el­lenőrző egységek. Ez azt is jelentette, hogy ebben a táj­ban a kommunális ellátott­ságot szinte a semmiből kel­lett és kell megteremteni a közös gazdaságoknak, külö­nösen vonatkozik ez az újonnan kialakított, vagy ki­alakítandó majorokra. Az egészség megvédése, fenntartása elsősorban a kommunális ellátottság függ­vénye. A jelenleg kialakult szövetkezeti majoroknál pontosan megtartható min­den előírás, amellyel az em­ber életét, egészségét védik. Ez alapvető a további minő­ségi, eredményesebb köz­egészségügyi munkához. A munkaerő-foglalkozta­tottságot is vizsgálta a já­rási tanács végrehajtó bi­zottsága. 1960 óta igen , lé­nyeges változás történt a já­rás falvaiban, hiszen a me­zőgazdaság szocialista át­szervezése, jelentősen befo­lyásolta a járás demográfiai helyzetét. A járásban a munkaképes korú férfiak száma 33 ezer 210, és 30 ezer 980 nő volt, ez tehát 64 ezer 190 munkaképes korút je­lentett tíz esztendővel ez­előtt. Az arány mostanra változott, hiszen 1970-ben 33 ezer 145 férfi a munkaképes korú, és 30 ezer 71 nő. Ös­­­szesen tehát 63 ezer 216. Vagyis az összes lakosságnak 54,7 százaléka munkaképes. 60. évfolyam, 184. szám 1970. AUGUSZTUS 7., PÉNTEK Megjelenik hétfő kivéte­lével mindennap, hétköz­nap 8. vasárnap 12 oldalon. ARA: 80 FILLÉR Kádár János látogatása a budapesti VIli. kerületi pártbizottságon Kádár János, az MSZMP KB első titkára csütörtökön látogatást tett az MSZMP VIli. kerületi bizottságán. A látogatáson részt vett Né­meth Károly, az MSZMP PB póttagja, a budapesti párt­­bizottság első titkára. Kádár János, a pártbizott­ság Baross utcai új székhá­zában találkozott a végre­hajtó bizottság tagjaival. Nagy Richárd, a kerületi pártbizottság első titkára, Suhajda József, a kerületi pártbizottság tagja, a kerüle­ti tanács vb elnöke tájékozta­tást adott a kerület helyze­téről, a gazdaságpolitikai munkáról, a kerület fejlesz­tésének terveiről, a párt X. kongresszusára való készü­lődésről. A tájékoztatót több órás eszmecsere követte, amelyben a végrehajtó bi­zottság tagjain kívül részt vett és felszólalt Kádár Já­nos is, majd megtekintette a kerület ipari üzemeinek, vál­lalatainak jellegzetes termé­keiből összeállított kiállítást, valamint a kerület fejleszté­si tervének néhány makett­jét. Emlékünnepség a Hirosimai atomkatasztrófa 25. évfordulóján A világtörténelem legke­gyetlenebb katasztrófájának, a hirosimai atomtámadásnak a 25. évfordulójára emlékez­tek csütörtökön azon az ün­nepségen, amelyet az Orszá­gos Béketanács és tudomá­nyos bizottsága rendezett a Hazafias Népfront székházá­ban. Dr. Zsabök Zoltán profes­­­szor, a Radiológiai Intézet igazgatója, a Béketanács tu­dományos bizottságának tit­kára mondott beszédet az emlékünnepségen, amelyen dr. Szádeczky Kardos Ele­mér, a tudományos bizottság vezetője elnökölt. Ott volt az eseményen dr. Réczei László, az Országos Béketa­­nács elnökhelyettese, dr. Or­­tutay Gyula akadémikus, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának alelnöke, dr. Bé­re­sztóczy Miklós, az ország­gyűlés alelnöke, a béketa­nács katolikus bizottságának főtitkára, Trautmann Rezső, a budapesti népfrontbizott­ság elnöke. Pokoli kép, kínos halál, vagy szinte gyógyíthatatlan állapot következik az atom­­robbantással járó radioaktív sugárzásból — mondta dr.­ Zsebők Zoltán. Ezt zúdítot­ták negyedszázaddal ezelőtt sok százezer emberre és a túlélők­­ utódaira. Arról is beszélt, hogy az elmúlt év­tized­­ úgynevezett lokális és­ kis háborúi bebizonyították, az imperializmusnak és a fa­­­sizmusnak száz arca van." Nem lehet tevékenységünket, a békéért folytatott küzdel­met az akció-reakcióra egy­­­szerűsíteni. Ezért állandóan készen kell állnunk és fel kell lépnünk minden olyan gonosz erő ellen, amely az emberiség békéjét fenyegeti­ . Az évforduló alkalmából a Magyar Országos Béketa­nács a japán béketanácsot táviratban köszöntötte. Kánikula a földeken Tikkasztó nyár aszalja a határt.­ A földek megrepedez­nek, esőért sír a mező. A munka nem áll meg. Még akad bőven tennivaló, tart a nyár nagy munkája, a betakarítás, tárnak, fordulnak a kombájnok, s utánuk haladnak a fürge bálázógépek. Az idén sok gond kíséri a kenyérnekvaló útját. Amíg a kalászosokból új­ sütés lesz, sokat kell tenni. Különösen nehéz a betakarítás, hiszen a földeket felverte a gaz. A szé­lűkön, a magtárakban a legtöbb gazdaság tisztítja búzáját,­ mielőtt az átvevőhelyre viszi. A Felszabadulás Tsz-ben is ezt teszik. A kenyér mellé hús is kell. Az állatoknak jó takar­­­mány. A lucernát gondosan takarítják be a sándorfalvi Új Élet Tsz tábláiról. Somogyi Károlyné felvételei Bálázógépek a sándorfalvi határban Gabona­tisztítás Lucernakazlazás

Next