Délmagyarország, 1970. augusztus (60. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-07 / 184. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! mm mím& fel @a susmokban javult a kereskedelem Említettük korábbi tudósításunkban, hogy a lakosság bevételei az idei első fél évben 10 százalékkal volt magasabb, mint a megelőző esztendő elején, örvendetes, hogy a bevételeken belül a bérek javulása is jelentős szerepet játszott. A keresetekből és egyéb tényezőkből kirajzolódik Szeged és Csongrád megye lakóinak életkörülménye — természetesen a számok átlagában. Az átlagok mögött emberek, családok, kisebb-nagyobb közösségek élnek, s a sajátos körülmények szóródása igen nagy lehet: vannak olyanok, akiknek életkörülménye messze elmarad még az átlagtól is, s fordítva. Ettől függetlenül az átlagszámok is mondanak valamit, lássuk mit mutatnak. Kereslet és kínálat A statisztikai összegezésben így olvasható: a lakosság áruellátásának színvonala 1970. első felében jelentősen javult. Mire alapozzák megállapításukat? Arra, hogy a kereskedelem lényegesen több árut szerzett be, s nagyarányú importbeszerzés a választékot is bővítette. Enyit a kínálatról. A keresletről megállapítják, hogy az nem volt egyenletes az elmúlt fél év folyamán, amelynek a változó időjárás és az árvízveszély volt az oka. Szegeden és Csongrád megyében a kiskereskedelmi forgalom a jobb áruellátás és a megnövekedett pénzjövedelmek hatására 11 százalékkal volt magasabb az idei esztendő eddig eltelt időszakában, mint egy évvel korábban. A forgalom növekedési üteme az országossal megegyezik. A vegyesiparcikkek eladásának növekedési üteme ismét meghaladta a forgalom átlagos növekedését, s ennek következtében részaránya az összforgalmon belül 1 százalékkal emelkedett a ruházati forgalom rovására. Nagyobb raktárkészletek Mire költöttük a pénzünket? Főbb árucsoportok tekintetében a következőképpen alakult az eladás mennyisége a tavalyi első fél évhez viszonyítva: bolti élelmiszerekből 11 (az országos átlag 1>), vendéglátás 8 (6), ruházati cikkekből 6 (10), és vegyesiparcikkekből 14 (19) százalékkal vásároltunk többet az idei esztendő első felében. Javult az áruellátás húsból és húsféleségekből. Az idénycikkek késői megjelenése ellenére 1970 első felében kedvezően alakult a lakosság ellátása zöldség- és gyümölcsfélékből, s ez az árak alakulásában is tükröződött. Az idénycikkek árszínvonala júniusig nem érte el az előző évit, különösen alacsony volt a gyümölcsfélék árindexe a 65— 70 százalékkal olcsóbb almaárak következtében. Az igazsághoz persze hozzátartozik, hogy ha levonjuk az alma áralakulását, akkor kiderül, hogy a gyümölcsfélék ára 19 százalékkal meghaladta a tavalyi szintet. Az adatokból az derül ki, hogy sokat eszünk és kevesebbet költünk ruházkodásra, mint az ország más városainak, megyéinek lakói. A ruházati forgalom például környezetünkben kisebb mértékben nőtt, mint a megelőző esztendőben, illetve, mint országosan. A kínálat viszont számos ruházati termékből javult. A kiskereskedelem mindössze 4 százalékos készletnöveléssel kínálata biztosította a forgalom 6 százalékos emelkedését. A nagykereskedelem értékesítését meghaladóan mvelte készleteit a fél év végén. A rövid- és kötöttárukból 55, a konfekciós ruházatból 19, míg a cipőkből 11 százalékkal nagyobb készletek voltak a nagykereskedelmi vállalatok raktáraiban, mint egy évvel korábban. Lehet, hogy a forgalmat befolyásolta az a tényező is, hogy a ruházati cikkek árszínvonala valamennyi árufőcsoport közül a legnagyobb mértékben, 3 százalékkal emelkedett. A vegyesiparcikkek forgalma 14 százalékkal haladta meg az előző évit. 146 ezer lakás A lakosság életkörülményeit bizonyos mértékig meghatározza a lakáshelyzet is. A megye lakásállománya az 1970-es népszámlálás alkalmával 146 ezer volt, 16 ezerrel több mint tíz évvel ezelőtt. A lakásállomány az országos átlagnál kisebb mértékben növekedett. A laksűrűség 1960 óta 10 százalékkal csökkent, 100 lakásra kevesebb lakás jut, mint országosan. Az egyszobás lakások magas aránya következtében a 100 szobára jutó lakók száma viszont meghaladja a megyék átlagát. Az utóbbi tíz évben, a lakásállomány növekedésével egyidejűleg javult valamit a lakások nagyság szerinti összetétele, felszereltsége, de még jelenleg is a lakosság nagyobb része nem megfelelő nagyságú és felszereltségű lakásban lakik. Ehhez csupán két adatot: az egyszobás lakások aránya Szegeden és a megyében az összes lakásoknak 57—58 százaléka, s az összes lakásokból 78—80 százalék nem teljes felszereltségű. Egészségvédelem a szegedi járás kezeiben Tegnap, csütörtökön délelőtt ülést tartott a szegedi járási tanács végrehajtó bizottsága. Meghallgatta a szegedi járási közegészségügyi, járványügyi felügyelőség beszámolóját a mezőgazdasági termelőszövetkezetek közegészségügyi helyzetéről és feladatairól. A járás nagy területén ötvennél több közös gazdaság működik, s bár elhelyezésük igen különbözik, különböző közegészségügyi helyzetük is, azonban valamennyi kollektívára jellemző, hogy a falvak belteületein levő központi iroda és néhány kisebb élelmiszeripari, melléküzemági telepen kívül szétszórtan a majorokban helyezkednek el a köz egészségügyi szempontból ellenőrző egységek. Ez azt is jelentette, hogy ebben a tájban a kommunális ellátottságot szinte a semmiből kellett és kell megteremteni a közös gazdaságoknak, különösen vonatkozik ez az újonnan kialakított, vagy kialakítandó majorokra. Az egészség megvédése, fenntartása elsősorban a kommunális ellátottság függvénye. A jelenleg kialakult szövetkezeti majoroknál pontosan megtartható minden előírás, amellyel az ember életét, egészségét védik. Ez alapvető a további minőségi, eredményesebb közegészségügyi munkához. A munkaerő-foglalkoztatottságot is vizsgálta a járási tanács végrehajtó bizottsága. 1960 óta igen , lényeges változás történt a járás falvaiban, hiszen a mezőgazdaság szocialista átszervezése, jelentősen befolyásolta a járás demográfiai helyzetét. A járásban a munkaképes korú férfiak száma 33 ezer 210, és 30 ezer 980 nő volt, ez tehát 64 ezer 190 munkaképes korút jelentett tíz esztendővel ezelőtt. Az arány mostanra változott, hiszen 1970-ben 33 ezer 145 férfi a munkaképes korú, és 30 ezer 71 nő. Összesen tehát 63 ezer 216. Vagyis az összes lakosságnak 54,7 százaléka munkaképes. 60. évfolyam, 184. szám 1970. AUGUSZTUS 7., PÉNTEK Megjelenik hétfő kivételével mindennap, hétköznap 8. vasárnap 12 oldalon. ARA: 80 FILLÉR Kádár János látogatása a budapesti VIli. kerületi pártbizottságon Kádár János, az MSZMP KB első titkára csütörtökön látogatást tett az MSZMP VIli. kerületi bizottságán. A látogatáson részt vett Németh Károly, az MSZMP PB póttagja, a budapesti pártbizottság első titkára. Kádár János, a pártbizottság Baross utcai új székházában találkozott a végrehajtó bizottság tagjaival. Nagy Richárd, a kerületi pártbizottság első titkára, Suhajda József, a kerületi pártbizottság tagja, a kerületi tanács vb elnöke tájékoztatást adott a kerület helyzetéről, a gazdaságpolitikai munkáról, a kerület fejlesztésének terveiről, a párt X. kongresszusára való készülődésről. A tájékoztatót több órás eszmecsere követte, amelyben a végrehajtó bizottság tagjain kívül részt vett és felszólalt Kádár János is, majd megtekintette a kerület ipari üzemeinek, vállalatainak jellegzetes termékeiből összeállított kiállítást, valamint a kerület fejlesztési tervének néhány makettjét. Emlékünnepség a Hirosimai atomkatasztrófa 25. évfordulóján A világtörténelem legkegyetlenebb katasztrófájának, a hirosimai atomtámadásnak a 25. évfordulójára emlékeztek csütörtökön azon az ünnepségen, amelyet az Országos Béketanács és tudományos bizottsága rendezett a Hazafias Népfront székházában. Dr. Zsabök Zoltán professzor, a Radiológiai Intézet igazgatója, a Béketanács tudományos bizottságának titkára mondott beszédet az emlékünnepségen, amelyen dr. Szádeczky Kardos Elemér, a tudományos bizottság vezetője elnökölt. Ott volt az eseményen dr. Réczei László, az Országos Béketanács elnökhelyettese, dr. Ortutay Gyula akadémikus, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának alelnöke, dr. Béresztóczy Miklós, az országgyűlés alelnöke, a béketanács katolikus bizottságának főtitkára, Trautmann Rezső, a budapesti népfrontbizottság elnöke. Pokoli kép, kínos halál, vagy szinte gyógyíthatatlan állapot következik az atomrobbantással járó radioaktív sugárzásból — mondta dr. Zsebők Zoltán. Ezt zúdították negyedszázaddal ezelőtt sok százezer emberre és a túlélők utódaira. Arról is beszélt, hogy az elmúlt évtized úgynevezett lokális és kis háborúi bebizonyították, az imperializmusnak és a fasizmusnak száz arca van." Nem lehet tevékenységünket, a békéért folytatott küzdelmet az akció-reakcióra egyszerűsíteni. Ezért állandóan készen kell állnunk és fel kell lépnünk minden olyan gonosz erő ellen, amely az emberiség békéjét fenyegeti . Az évforduló alkalmából a Magyar Országos Béketanács a japán béketanácsot táviratban köszöntötte. Kánikula a földeken Tikkasztó nyár aszalja a határt. A földek megrepedeznek, esőért sír a mező. A munka nem áll meg. Még akad bőven tennivaló, tart a nyár nagy munkája, a betakarítás, tárnak, fordulnak a kombájnok, s utánuk haladnak a fürge bálázógépek. Az idén sok gond kíséri a kenyérnekvaló útját. Amíg a kalászosokból új sütés lesz, sokat kell tenni. Különösen nehéz a betakarítás, hiszen a földeket felverte a gaz. A szélűkön, a magtárakban a legtöbb gazdaság tisztítja búzáját, mielőtt az átvevőhelyre viszi. A Felszabadulás Tsz-ben is ezt teszik. A kenyér mellé hús is kell. Az állatoknak jó takarmány. A lucernát gondosan takarítják be a sándorfalvi Új Élet Tsz tábláiról. Somogyi Károlyné felvételei Bálázógépek a sándorfalvi határban Gabonatisztítás Lucernakazlazás