Délmagyarország, 1970. szeptember (60. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-19 / 220. szám
2 I jordániai hadsereg és a palesztinai ellenállók nCCTtlOCQnCCQi Nixon-Meil' találkozó llodaCliwdPuwCls a válsághelyzet árnyékában • Amman (AFP, Reuter, UPI) Madzsali, a jordániai fegyveres erők főparancsnoka, az ország katonai kormányzója péntek délben utasította a fegyveres erőiket, hogy ideiglenesen tartsanak tűzszünetet, lehetőséget adva a Palesztinai ellenállóknak a fegyverletételre. Egyidejűleg felszólította az ellenállókat, hogy csatlakozzanak a jordániai fegyveres erőkhöz. Madzsali egyidejűleg felszólította a katonaságot, a polgári személyeket és a Palesztinai ellenállókat, hogy az országban tartózkodó külföldiek biztonságát ne veszélyeztessék. Az ammani rádió péntek délutáni közleménye szerint Madzsali bejelentette, hogy a jordániai fegyveres erők beszüntették előrenyomulásukat. Egyidejűleg a Palesztinai ellenállási mozgalmak központi bizottságának rádióközleményei a harcok folytatódásáról adtak hírt Ammanból és a környező dombvidék területéről, továbbá El Ramtha, El Sal, Zarka és Irbid térségéből. Az ammani brit nagykövetség Londonba továbbított értesülései és párizsi szavahihető források közlése szerint a jordániai fegyveres erők ellenőrzésük alatt tartják a fővárost, amely fölött sűrű füstfelhő lebeg és ahol a harcok péntek délutánra sem szűntek meg. A diplomatanegyedben a kormánykatonaság páncélozott járművel teljesítenek járőrszolgálatot. Péntek délutáni jelentések szerint összesen mintegy 200 Palesztina ellenálló tett eleget Madzsali főparancsnok felhívásának és állt át a jordániai fegyveres erőkhöz. A harcok elérték a jordániai—izraeli tűzszüneti vonalat is A vonal közelében — az ammani rádió jelentése szerint — a Palesztinai ellenállók és a kormányhadsereg alakulatai összetűztek egymással. Az összecsapásban tüzérségi ütegek is részt vettek. Az ammani helyzetre jellemző, hogy Mohamed Szadek, az EAK fegyveres erőinek vezérkari főnöke csak pénteken késő délután tudott eljutni a jordániai fővárosba, mivel repülőgépe számára az ammani repülőtér korábban nem tudta biztosítani a leszállást. Szadek, akit — mint lapunkban is hírül adtuk — csütörtökön utazott el Kairóból azokkal az üzenetekkel, amelyeket Nasszer egyiptomi, Kadhafi líbiai és Nimeri szudáni elnök küldött Husszein jordániai királynak és Arafatnak, a PFSZ vezetőjének, péntek délig az ellenállók ellenőrzése alatt álló északi területeken tartózkodott. A pénteki Al Ahram ismerteti a három elnök üzenetének tartalmát. A jordániai hadsereg és a Palesztinai ellenállási szervezetek jelenlegi összecsapása rendkívül veszélyes helyzetet teremtett, sőt a legveszélyesebbet 1967. júliusa óta — hangzik az üzenet. — A három állam mindenekelőtt azt kéri a szembenálló felektől: vessenek véget a vérontásnak és tegyék lehetővé, hogy széles körű és mélyreható tárgyalásokon teremtsék meg az akcióegység szilárd alapját. Az effajta harc folytatása az ellenséggel szemben létrehozott keleti frontot az arabok közötti polgárháború frontjává változtatja, s ezen csak az ellenség nyerhet. A meddő alkudozásokkal kísért összecsapások folytatása olyan, előre láthatatlan nemzetközi veszélyeket idézhet fel, amelyek súlyos károkat okozhatnak az arab ügynek. A három állam értékeli azt a nyugalmat, amelyet Husszein király tanúsított, hosszú időn át, bár az utóbbi időszak egyes intézkedései úgy értékelhetők, hogy a nemzeti és hazafias szempontok figyelembe vétele nélkül születtek. A három állam felhívja a királyt: akadályozza meg, hogy az események a jordániai hadsereg és az ellenállás veszedelmes harcához vezessenek, minthogy mindkettő egy és ugyanaz az erő az ellenséggel szemben — állapítja meg a három államfő üzenete. Automata fegyverekkel felszerelt és könnyűtüzérségtől támogatott Palesztinai kommandók érkeztek pénteken Szíriából Jordániába a határmenti Ramthán keresztül, jelenti a helyszínről a Reuter iroda tudósítója. Az újabb egységek a gerillák kezén levő, de erősen szorongatott Irbid és Zarka városkák felmentésére érkeztek. # Tripoli (AFP) A líbiai forradalmi parancsnoki tanács pénteken délután közleményt adott ki, s ebben azzal vádolta meg a jordániai hadsereget, hogy az arab nemzet érdekeivel ellentétesen cselekszik. Következésképpen Líbia egyszer s mindenkorra megvonja Jordániától a korábban megígért évi segélyt. • Algír (MTI) Rumedien algériai elnök üzenetet intézett Husszein királyhoz és Arafathoz: felszólította őket, kövessenek el mindent a vérontás megszüntetésére. Bumedien ismét Algéria támogatásáról biztosította a Palesztina ellenállókat. # Damaszkusz (Reuter) Damaszkuszban pénteken nagygyűlést tartottak, amelyen Atasszi szíriai elnök mondott beszédet. Ismét megerősítette, hogy kormánya, a Baath-párt és a szíriai nép támogatni fogja a Jordániában harcoló Palesztinai gerillákat. • Washington (AP, UPI, AFP) A Pentagon bejelentette: a Földközi-tenger keleti medencéjébe irányították az amerikai hatodik flotta és az Atlanti-óceán flotta egyes egységeit és több katonai szállító repülőgépet. Az óvintézkedésnek minősített lépést azzal indokolták, hogy ,,esetleg szükség lehet menekültek elszállítására Jordániából”. A francia hírügynökség tudósítójával szavahihető körökben azt közölték, hogy „a Nixon-kormány kész Jordániában beavatkozni, ha azt a helyzet különböző okokból megköveteli”. A jordániai válsághelyzet árnyékában és az amerikai, vagy izraeli katonai beavatkozás lehetőségére tett célzások közepette kezdődött meg pénteken délelőtt Nixon elnök és Golda Meir izraeli miniszterelnök bizalmas tanácskozása a washingtoni Fehér Házban. # Genf (AFP, Reuter) Pénteken délután elutazott Genfből az az orvoscsoport, amely a jordániai Vörös Félhold kérésére a Nemzetközi Vöröskereszt megbízásából orvosi felszerelést visz a jordániai összecsapások áldozatainak. A Nemzetközi Vöröskereszt genfi főhadiszállására pénteken sem érkeztek hírek a jordániai gerillák által fogva tartott 54 túsz sorsáról. Az ENSZ statisztikai kiadványait felhasználva és más forrásokat igénybe véve elkészült a Nemzetközi Statisztikai Évkönyv magyar kötete, a Központi Statisztikai Hivatal kiadásában. Tanulmányozása hozzásegít bennünket világunk matematikai felméréséhez, bizonyos fejlődési tendenciák kitapintásához, összehasonlítások elvégzéséhez. A világ számokban című sorozatunkban ilyen természetű összeállításokat közlünk. Mennyi ember 61 a földön ? A világ lakosságára vonatkozó összefoglaló adatokat utoljára 1967-ben jegyezték fel. A föld népessége akkor 3 milliárd 420 millió volt. Európában 630 millió, Ázsiában 1 milliárd 965 millió, Afrikában 328 millió, Amerikában 479 millió, Ausztráliában és Óceániában 18 millió embert számláztak. A népesség gyarapodásának átlagaiból valamelyest hiteles következtetéssel megsaccolhatjuk az emberiség mai létszámát. Ehhez azonban visszább kell nyúlni. Évtizedenként félmilliárdnyi a lélekszám gyarapodása, így ennek egyharmadát hozzáadhatjuk az 1967-es adathoz — vagyis 3 milliárd 500 milliónyi ember élhet ma a földön. Érdekes végigtekinteni, ebben a században — két súlyos háború emberveszteségei ellenére is — milyen nagyarányú volt a világ népességének gyarapodása. A századfordulón 1 milliárd 608 millió ember lakta bolygónkat, tehát jó fél évszázad alatt megkétszereződött a lakosság. A lélekszámnövekedés elsősorban — Amerikában volt nagy — több mint háromszoros —, de mögötte Ausztrália és Afrika következik, háromszoros, illetve két és félszeres népességnövekedéssel. Európa a népesség évi átlagos növekedésének listáján leghátul áll, a századforduló óta mindig alatta van a világátlagnak. Az abszolút számokkal Ázsia vezet, ahol az 1950 óta bekövetkezett népességnövekedés 548 millió. A további sorrend: Amerika: 150 millió, Afrika 106 millió, Európa 94 millió A népsűrűség Európában a legnagyobb. Az öreg kontinenes egy négyzetkiloméren 60 ember él. Érdekes, hogy ezután Ázsia következik 44-gyel, és messze mögöttük, holtversenyben Amerika meg Ázsia 11—11-gyel. Az egész világra számított népsűrűség — 135 millió 800 ezer négyzetkilométeren 3 milliárd 420 millió ember — 25 fő. A legnépesebb ország Kína. 1967-ben 720 millió ember élt itt, s minthogy az évi átlagos növekedés 70 millió , jelenleg 900 millió felé tart a lélekszám. India 82 millióval gyarapszik sokévi átlagban, így most 700—750 millió körül jegyezhető lakosságának száma. A népesedési tendencia mutatóival számolva, az 1967-es alapadatot kiegészítve, a további sorrend ez: Szovjetunió 280 millió; USA 240 millió; Indonézia és Pakisztán 150 millió; Brazília 1" millió; Japán 120 millió Százmilliós ország több nincs. Vannak viszont „mikroországok”. Ciprus lakossága 622 ezer, Kuwaité 540 ezer, Luxemburgé 336 ezer, Quataré 80 ezer, Monacóé 23 ezer, Lichtensteiné 21 ezer, San Marinóé 18 ezer. SZOMBAT, 1970. SZEPTEMBER 19. KÖZLEMÉNY Marko magyarországi látogatásáról • Budapest (MTI) Péter Jánosnak, a Magyar Népköztársaság külügyminiszterének meghívására 1970. szeptember 15—18 között látogatást tett Magyarországon Jan Marko, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság külügyminisztere és felesége. A csehszlovák külügyminisztert szívélyes baráti beszélgetésen fogadta Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, valamint Fock Jenő, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke. A tárgyalások során a külügyminiszterek részletesen áttekintették a két testvéri ország kapcsolatait és véleményt cseréltek a nemzetközi helyzet legfontosabb, időszerű kérdéseiről. Többek között megelégedéssel állapították meg, hogy az európai biztonsági és együttműködési konferencia összehívásának gondolata szilárd gyökeret vert az európai országokban. A két ország arra törekszik, hogy ezt a konferenciát Európa minden nemzete érdekében, minél előbb hívják össze. Az európai általános légkör javulása szempontjából igen jelentős lépésnek tekintik a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság képviselői között aláírt szerződést, melyben az NSZK kormánya elismeri az összes európai ország határainak sérthetetlenségét. A szerződés egyben megteremti a további nyitott európai kérdések megoldásának a feltételeit, beleértve a müncheni egyezmény kezdettől fogva való érvénytelenségét, valamint a Német Demokratikus Köztársaság elismerését. A felek határozottan elítélik,, az USA-nak a vietnami nép, valamint Kambodzsa és Laosz népei ellen irányuló agresszív akcióit. Nagy nyugtalansággal figyelik a közel-keleti helyzet alakulását, a békét és az igazságos rendezést e térségben a Biztonsági Tanács 1967. november 22-i határozatának következetes végrehajtásával lehet elérni. A felek ismét megerősítették elhatározásukat, hogy a két ország szorosan együttműködik a közös célok, a nemzetközi biztonság és a béke érdekében a nemzetközi fórumokon, különösen az ENSZ-ben. A két külügyminisztérium céltudatosan koordinálja a jelentősebb kérdésekben külpolitikai lépéseit. Jan Marko, csehszlovákiai látogatásra hívta meg Péter Jánost, aki a meghívást örömmel elfogadta. A jóakarat bizonysága • Párizs (MTI) Párizsi diplomácia körökben élénk figyelmet keltett Nguyen Thi Binh asszonynak, a dél-vietnami ideiglenes forradalmi kormány külügyminiszterének a párizsi tárgyaláson csütörtökön előterjesztett új javaslata. Diplomáciai megfigyelők rámutatnak, hogy a javaslat szemmel láthatóan meglepte és zavarba hozta Bruce amerikai fődelegátust, annál is inkább, mert a dél-vietnami forradalmi kormánynak ez a kezdeményezése előreláthatóan jelentős befolyást gyakorol majd az amerikai közvéleményre. A javaslat ugyanis nem csupán megkímélné újabb vérveszteségtől a Vietnamban tartózkodó amerikai csapatokat, hanem elfogadása megnyitná az utat az amerikai hadifoglyok mielőbbi szabadonbocsátása előtt is. Az Humanité vezércikkében Étienne Fajon hangsúlyozza: „A mostani javaslattal a hős és legyőzhetetlen Vietnam ismét bizonyságát adta jóakaratának és komolyságának. Ha Nixon megragadja az alkalmat, gyorsan helyre lehetne állítani a békét Vietnamban és egész Indokínában”. Gondolatok az irányelvek olvasásakor írta: Ábrahám Ambrus : Mint a Magyar Tudományos Akadémia tagja, az MSZMP Központi Bizottságának irányelveit gondosan átolvastam. Amikor a végére értem, önkéntelenül a magyarság két kiemelkedő alakja, és ezeknek két remekbe szabott írása jutott az eszembe. Az egyik I. István királyunk és az ő Intelmei, a másik Kölcsey Ferenc és az ő Paranézise. Az irányelvekben annyi bölcsesség, annyi gondoskodás és annyi jóra, illetőleg jobbra való törekvés van lefektetve, hogy komoly szellemi munkát kellene elvégeznie annak, aki a felvetett problémákhoz, az építeni és segíteni akaró elgondolásokhoz és előírásokhoz újabbakat és jobbakat akarna hozzáadni. Mégis, mivel immáron elég hosszúra nyúló, nehézségekkel, gondokkal, küzdelmekkel telített életemben sok mindent láttam, sok mindent tapasztaltam, és jártomban-keltemben sok mindent megjegyeztem, az olvasottakra utalva szeretnék felvetni néhány gondolatot, amelyek hasznosak lehetnek azok számára, akik ezt a mélyen szántó, okosan átgondolt és becsületes szándékkal elkészített írást kigondolták, megtárgyalták megvitatták és világosan megformálták. AZ ÉRDEK. Idestova több mint húsz esztendeje annak, hogy a Maros partjáról lejövet — egy, az olajkereskedés céljából fúrt kútból feltörő nagy tömegű meleg víz mellett megállva — egy mezei munkással keveredtem beszélgetésbe, illetőleg, ő kezdett velem diskurzust, amelynek mottója emígyen hangzott: „Tetszik tudni, az akadémikus a baj, hogy az embernek a munkájában nincsen érdeke”. Ez a mottó azóta is mint magyarázó és útjelző jelentkezik nálam, ha valahol érdektelenséget, hanyagságot, nemtörődömséget, lemaradást vagy haladást látok. Helyes és felette hasznos az elgondolás, amely ezt a szempontot figyelembe veszi, ennek utat enged, és utat biztosít. A FELELŐSSÉG. Életelv és agyhasználat. Minden ember gerincoszlopán egy koponya van, és ebben egy agyvelő. Ez lehet nagyobb, lehet kisebb, de általában egyforma. Nagy kilengések és nagy eltolódások nincsenek. Sem a hencegésre, sem a szégyenkezésre nincsenek különösebb okok. Nem helyes a túlhajtás, de szükséges és elengedhetetlen, hogy az, aki valamit csinál, azért, amit csinál, ahogy csinálja, akarjon és tudjon felelősséget vállalni. A használat erősíti a szerveket, a nem használat következtében visszafejlődnek. A felelősség hiánya az, ami társadalmunkban sok mulasztást és sok bajt okoz, gátolja a haladást, kerékkötője az előremenetelnek. A FELVILÁGOSÍTÁS. A gondolkodó ember szereti tudni, mit csinál, és azt is, hogy amit csinál, miért kell csinálnia. A túlokoskodás zavart és fejetlenséget okoz, a kotnyelesség diszharmóniát szül. Az értelmesen hangzó meggyőzés megnyugvást és energiát termel, növeli a vállalkozási kedvet és alapot ad az értékméréshez. Ahol több a kötelesség, fokozottabb a lelkiismeretesség és nagyobb értékű a végzett munka, ott legyen nagyobb a megbecsülés és legyen több a jutta A KÖZVAGYON MEGBECSÜLÉSE. A „köznek” a megbecsülése legyen az első és azután jöjjön a „magán”. A „köznek” a gyarapodása ad módozatot arra, hogy az életszükségletek normális biztosítására elegendő legyen a „magán”. Nincs kétféle igazság és kétféle értékeléses igazságszolgáltatás. A társadalom törvényei egységesek, általánosak, mindenkire egyformán érvényesek és egyformán kötelezők. AZ IFJÚSÁG MUNKÁRA NEVELÉSE. Nagyobb bajokat és hiányosságokat ebben látok. A gyermekszeretet ma igen nagy, úgy is mondhatnám, hogy túlhajtott. Ez helyes és örvendetes, különösen olyan kis nép esetében, amilyenek mi vagyunk, magyarok. A mai ifjúság mindent megkap az élettől, sőt a legnagyobb része túlságosan is megkapja. Nehezen mondom ki, de ki kell mondanom, hogy gyakran nincs munkára való nevelés, sem a családokban, sem az iskolákban. A mai gyermeknek nem kell harcolnia a megélhetésért, a tanulási lehetőségekért, a neki tetsző és megfelelő pályára való eljuthatás lehetőségéért, a biztos megélhetési, és jó darab kenyeret osztogató végleg állásért. És ha vannak, akkor itt vannak a bajok. Milyen más volt a mi sorsunk, amely a születéssel volt megírva, vagy úgyis mondhatnám, előírva. Hatesztendős korom óta egy falat kenyeret sem ettem meg, amelyre becsületes és nehéz munkával rá se dolgoztam volna. 14 éves koromban percekig rágtam a végét abbeli szégyenemben, hogy én még mindig apámtól kéregetem a pénzt. A mai fiatalok közül sokan gondolkodás nélkül vágják zsebre azokat az összege-