Délmagyarország, 1970. szeptember (60. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-19 / 220. szám

Megkezdődött a szüret­ esebb termés lesz a tavalyinál Az őszi betakarítás nap­jait éljük. Minden mezőgaz­dasági nagyüzemben azon igyekeznek, idejében fedél alá, raktárakba­ kerüljön­­ a termés, s ami megtermett, ne menjen veszendőbe. Több közös gazdaságban, állami birtokon próbaszüretet tar­tottak és kis tételekben már szállítottak is szőlőt az átve­vő helyekre. Pár nap múlva kezdődik meg lényegében az igazi nagy munka, a szüret. Erről beszélgettünk Király Ferenccel, a MÁP Csongrád —Szolnok Vidéki Üzemének igazgatójával és Lantos Jó­zseffel, a felvásárlási osz­tály vezetőjével. Mint a legtöbb terményre, a szőlőre sem kedvezett ez az esztendő. Nemcsak a bel­víz, az árvízveszély, a fa­kadó vizek, de a hideg, pá­rás, esős időjárás sem ké­nyeztette el a tőkéket. Mi tagadás, jól berakodtak für­tökkel a tőkék és korábban jobb termést ígért a határ. Ám mostanára kiderült: ki­sebb lesz a termés a tava­lyinál. Különösen a Tisza mellett, a Tisza vonulatá­nál jelentkezik ez. Összesen Csongrád, Szolnok és Békés megyében a MÁP területén 1600 holdat pusztított ki a fakadó víz. Igen nagy terü­leten pedig csökkentette­­ a termést. Az éjszakai ködök, az időjárás különösen ked­vezett a peronoszpórának, a lisztharmatnak, a gombabe­tegségeknek. Egy egyben azt is jelentette, hogy különösen a kadarkás területeken lesz a legtöbb gond, hiszen 1962- től minden évben rohad ez a fajta. Sem magas cukor­foka nem lesz, sem jó szín­anyaggal nem számolhatnak a felvásárlók a kadarkánál. Ez pedig az összterület 50 százalékát jelenti. A három megyében 32 ezer hold ter­mő szőlőt tartanak nyilván, ebből Csongrád megyében 19 ezer 466 holdat, Szolnok megyében 10 ezer 577, és Békés megyében 1947 holdat. Tapasztalatok bizonyítják, hogy igen nagy a különbség, a szóródás a területek kö­zött. Volt olyan birtok, ahol tízszer-tizenkétszer perme­teztek, mégis „elment” a szőlő, s volt, ahol csak hét­­szer-nyolcszor, szerencsésen és időben,­ s a termés gazda­gon ígér. Holdanként, tíztől­­hatvan mázsás termést vár­nak. Szép a Felgyői Állami Gazdaság területe, ahol hol­danként 45—50 mázsát fizet a föld, a pusztaszeri Petőfi­, a Kisteleki Új Élet Tsz­sző­lője, úgyszintén a Derekegy­­házi Állami Gazdaság és a Mezőhegyesi Állami Gazda­ság területe is. Kisteleken és Jászberényben már meg­kezdték a szőlő átvételét, mintegy ezer mázsát szállí­tottak be a termelők. Ezerjó, Mézesfehér, és Oportó faj­tát. Sajnos a cukorfok ala­csony, 14—16 fok. Mint a legtöbb „őszinél” a szőlőnél is az időjárás nagyon sokat jelentett. Ha kedvező, napos lesz a ránk köszöntő idő, akkor sokat javul ez a köz­kedvelt bogyós gyümölcs. Mindenesetre az tény: ked­den, szerdán a legtöbb üzemben megkezdődik a szü­ret. Hétfőn már Tiszakür­­tön, Zákányszéken és Móra­­halm­on is várják az árut az átvevő telepek. Nemcsak a termés lesz kisebb az idén, de a ráfordí­tás sokkal magasabb. Több munkaművelet, több vegyszer, mindez több pénzt is jelen­tett a termelő üzemeknek. Éppen ezért türelmetlenül várják mér az új árak köz­zétételét és joggal remélik, hogy kedvezőbbek lesznek a tavalyinál. Azok az üzemek pedig, állami birtokok és termelőszövetkezetek, ame­lyek több éves, hosszú lejá­ratú szerződést kötöttek a MAP-pal, azt remélik, hogy ez az új árakban ,,kifizető­dik”. A pincegazdaság felkészült az idei szüretre. Minden mennyiségben átveszi az árut, 250 ezer hektoliter tá­rolótér áll rendelkezésére. A feldolgozó kapacitás is ele­gendő, 480 ezer mázsa. Kor­szerű beruházásokkal várja ezeket a napokat: Kisteleken nagyteljesítményű Cog-prés (komplett) óránként 200 má­zsát képes feldolgozni. Pusz­tamérgesen is jelentős bő­vítés, modernizálás történt. A három megye területén 5 millió forintot költöttek ja­vításra, karbantartásra. Eh­hez jönnek az új beruházá­sok, amelyek 15 millió fo­rintra rúgnak. A szőregi borpalackozóról sem feledkeztek meg, mo­dernizálják, többek között vásároltak egy francia gi­­rond-i rendszerű palackozó­sort. A beállítással együtt ez 12 millió forintba kerül. De­cember végére megkezdődhet a higiénikusabb, modernebb, gyorsabb, nem utolsósorban olcsóbb termelés. Palackon­ként mintegy 24—26 fillérrel csökken az önköltség. Gon­doltak a leszedett szőlőfür­tök szállítására is és min­den segítséget megadnak a termelő gazdaságoknak, szerződéseket kötöttek a­ bel­ső- és távolsági szállításokra, 2—3 hektós barell hordókat kölcsönöztek a mezőgazdasá­gi nagyüzemeknek. Sz. L. I. Tíz hold Ezerjót szüreteltek a pusztaszeri Árpád Tsz-ben A m­agyar nap a Kémia 70-en A Kémia 70 moszkvai nemzetközi kiállításon pén­teken tartották Magyaror­szág nemzeti napját, ame­lyen Balassa János, a ma­gyar pavilon sajtófőnöke be­számolt az újságíróknak vegyiparunk helyzetéről és távlataiból. A Szokolnyiki parkban rendezett nemzetközi kiállí­tás magyar pavilonját eddig több mint 100 ezer látogató kereste fel. Részvételünk kedvező le­hetőséget nyújt külkereske­dőinknek exportunk bővíté­sére. A „magyar nap” befejezé­seként dr. Lévárdi Ferenc nehézipari miniszter és dr. Szekér Gyula, a miniszter első helyettese, a Hungexpo és a moszkvai kereskedelmi kirendeltség mintabemutató termeiben fogadást adott, melyen megjelent Leonyid Kosztandov vegyipari mi­niszter is. Elutazott Budapestről Jan Marko Jan Marko csehszlovák külügyminiszter — aki Péter János külügyminiszter meg­hívására négynapos hivata­los baráti látogatást tett ha­zánkban — pénteken felesé­ge társaságában elutazott Budapestről. A vendégek búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren meg­jelent Péter János külügymi­niszter és felesége. Vince József, hazánk prágai nagy­követe és a Külügyminisz­térium több vezető beosztású munkatársa. Ott volt­ Franti­­sek Dvorsky, Csehszlovákia budapesti nagykövete és fe­lesége. A csehszlovák külügymi­niszter elutazása előtt záró­megbeszélésen vett részt a Külügyminisztériumban. A látogatásról kiadott kö­zös közleményt lapunk 2. ol­dalán ismertetjük. Péter János búcsúzik kollégájától, Jan Markótól 61­. évfolyam, 220. szám 1970. SZEPTEMBER 19., SZOMBAT Megjelenik hétfő kivéte­lével mindennap, hétköz­nap 8. vasárnap 12 oldalon, ÁRA: 80 PILLÉR A negyedik ötéves terv feladatai az országyűlési bizottságok előtt A negyedik ötéves terv vé­gére minden nyolcadik csa­lád autótulajdonos lesz, 17 milliárd forintot fordítanak a belkereskedelem fejleszté­sére. A következő öt esz­tendő legfőbb kereskedelem­politikai célkitűzésének kell tekinteni, hogy szélesedjék az áruválaszték, javuljon a kereslet és a kínálat össz­hangja — foglalt állást pén­teki ülésén az országgyűlés kereskedelmi bizottsága, megvitatva a népgazdaság negyedik ötéves tervének kereskedelmi vonatkozásait. Keserű Jánosné belkeres­kedelmi miniszterhelyettes ismertette az áruellátás fej­lesztési programjának főbb vonásait. Czeitler Sándor külkereskedelmi miniszter­­helyettes az ötéves tervet megalapozó külkereskedelmi számításokról adott tájékoz­tatót. Az országgyűlés honvédel­mi bizottsága pénteki ülé­sén részt vett és felszólalt Kállai Gyula, az országgyű­lés elnöke is. Czinege Lajos vezérezre­des, honvédelmi miniszter tájékoztatta a bizottságot ar­ról, hogyan fejlődött, mi­lyen eredményeket ért el néphadseregünk a most zá­ruló ötéves tervidőszakban, és milyen további feladatok várnak megoldásra a követ­kező években. Benkei András belügymi­niszter egyebek közt arról tájékoztatott, hogy a harma­dik ötéves terv időszaká­ban mód nyílott a szemé­lyi állomány egészségügyi­szociális ellátásának, a bel­ügyi szervek híradástechni­kai felszereltségének javitá- Nagyobb gondot kell fordítani a II. kerületre A városi tanács ülése A városi tanács tegnapi ü­lésén két, egymástól külön­böző kérdés szerepelt a napirenden. Az egyik a II. kerületi tanács munkájának értékelésével foglalkozott — ezt dr. Szentpéteri István, az ideiglenes bizottság elnöke terjesz­tette be —, a másik a Pamutnyomóipari Vállalat szegedi textilművének tájékoztatója volt — Móczán Lajos igazgató előterjesztésében. Mindkét téma a maga nemében közér­dekű, ezért érthetően kiváltotta a tanácstagok érdeklődé­sét. A II. kerületi tanács munkájával kapcsolatos vitában Baráth József, Nagy István, Nemes Attila, Peták József, Ördögi­ József, Nagy Sándor tanácstagok, valamint Lucsán Mihályné országgyűlési képviselő szólaltak fel. A második napirenden szereplő kérdésekkel kapcsolatban Baráth Jó­zsef, Molnár Imre, Farkas István mondta el véleményét. A tanácsülésen szokásos interpellációk között Nemes Attila, Farkas István és Ábrahám Lajosné tanácstagok terjesztet­tek elő közérdekű észrevételeket. A felmerült kérdésekre dr. Biczó György, a végrehajtó bizottság elnöke és Takács János, a vb építési és közlekedési osztályának vezetője adott választ. A II. kerületben a legutób­­­­bi városi tanácsi vizsgálat, s 1964 óta — csakúgy, mint az­­ egész városban — jelentős­­ fejlődés, átalakulás ment­­ végbe. A január 1-i népszám­lálás adatai szerint a kerü­let lakosainak száma 34 ezer, a nők aránya 52,4 százalék. A kerület településszerkeze­­tileg nemigen határolódik el a szomszédos kerületektől, de egy ú­j és modern városképi rész kialakulása kezdődött­­ el Tarján kiépítésével. Bát­ran állítható, hogy jelenleg­i ez Szeged mai városfejlesz­tési igényeinek leginkább megfelelő része. A kerület­ben 6534 lakóház van. A 11 i ezer 351 lakásból 5993 egy­­­­szobás, 4377 kétszobás, s mindössze 626 háromszobás, t Tehát, még mindig sajnála­tosan sok a kisméretű laká­sok száma. Külön probléma a kerület­­i­hez tartozó külső telepek kér­­­­dése. E telepeken sok olyan ember él, akinek kommuná­lis ellátásáról, életkörülmé­­­­nyeinek javításáról a taná­­­­­si szerveknek kell gondos­kodniuk. A kerület általános problémái mellett időnként sajátos helyzetek is előáll­nak. Ezt a kerületet is sú­­l­­yosan érintette ebben az év­­­­ben a belvíz majd ezt kö­­­­vetően az árvízveszély, a töl­­­­tés átszivárgása. Az ideiglenes bizottság je­lentésében tüzetes képét ad­ta a kerületi tanács, végre­hajtó bizottsága és appará­tusa felépítésének, az általá­nos igazgatási tevékenység­nek, a tanácsi szervek gaz­daságszervező munkájának az egészségügyi és szociális ellátás helyzetének és a kul­turális munkának. A tanácsülés a X. párt­kongresszus irányelveinek szellemében és az ideiglenes bizottság vizsgálatainak ta­pasztalatai alapján határoza­tot fogadott el, melyben ja­vaslatokat tesz a kerületi ta­nácsi szervek jövőbeni mun­kájának hatékonyabbá téte­lére. A határozat kimondja, hogy a városi tanács szak­­igazgatási szervei vizsgálják meg, hogy hatáskörükből mi­lyen feladatokat lehet a­­ ke­rületi szerveknek átadni, melynek következtében az ügyintézésben a helyi isme­ret előnye jobban érvénye­sülhetne. Különösen fontos lenne, ha a kerületi tanács szervei az eddiginél jobban részesülnének a gazdasági önállóság előnyeiből és a vá­ros rendelkezésére álló költ­ségvetési összegből nagyobb résszel gazdálkodhatnának, szabad mérlegelésük szerint. Felvették a határozatok kö­zé: meg kell vizsgálni annak lehetőségét, hogy — akár át­meneti intézkedéssel is — miként lehetne megoldani a kerület és különösképp Tarján piaci ellátását; gon­doskodni kell róla, hogy a további belvízkárok megelő­zésére kidolgozott­ tervek megvalósuljanak: a követke­ző ötéves tervjavaslat össze­állításánál számításba kell venni a Feltámadás utcai or­vosi rendelő felújítását és bővítését. Mivel a kerület­ben alig van népművelési in­tézmény, a városi tanács vb művelődésügyi osztálya köte­les felmérést végezni az igé­nyekről és tervet készíteni a népművelési munka anyagi és személyi feltételeinek meg­teremtésére.

Next