Délmagyarország, 1970. szeptember (60. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-19 / 220. szám
Megkezdődött a szüret esebb termés lesz a tavalyinál Az őszi betakarítás napjait éljük. Minden mezőgazdasági nagyüzemben azon igyekeznek, idejében fedél alá, raktárakba kerüljön a termés, s ami megtermett, ne menjen veszendőbe. Több közös gazdaságban, állami birtokon próbaszüretet tartottak és kis tételekben már szállítottak is szőlőt az átvevő helyekre. Pár nap múlva kezdődik meg lényegében az igazi nagy munka, a szüret. Erről beszélgettünk Király Ferenccel, a MÁP Csongrád —Szolnok Vidéki Üzemének igazgatójával és Lantos Józseffel, a felvásárlási osztály vezetőjével. Mint a legtöbb terményre, a szőlőre sem kedvezett ez az esztendő. Nemcsak a belvíz, az árvízveszély, a fakadó vizek, de a hideg, párás, esős időjárás sem kényeztette el a tőkéket. Mi tagadás, jól berakodtak fürtökkel a tőkék és korábban jobb termést ígért a határ. Ám mostanára kiderült: kisebb lesz a termés a tavalyinál. Különösen a Tisza mellett, a Tisza vonulatánál jelentkezik ez. Összesen Csongrád, Szolnok és Békés megyében a MÁP területén 1600 holdat pusztított ki a fakadó víz. Igen nagy területen pedig csökkentette a termést. Az éjszakai ködök, az időjárás különösen kedvezett a peronoszpórának, a lisztharmatnak, a gombabetegségeknek. Egy egyben azt is jelentette, hogy különösen a kadarkás területeken lesz a legtöbb gond, hiszen 1962- től minden évben rohad ez a fajta. Sem magas cukorfoka nem lesz, sem jó színanyaggal nem számolhatnak a felvásárlók a kadarkánál. Ez pedig az összterület 50 százalékát jelenti. A három megyében 32 ezer hold termő szőlőt tartanak nyilván, ebből Csongrád megyében 19 ezer 466 holdat, Szolnok megyében 10 ezer 577, és Békés megyében 1947 holdat. Tapasztalatok bizonyítják, hogy igen nagy a különbség, a szóródás a területek között. Volt olyan birtok, ahol tízszer-tizenkétszer permeteztek, mégis „elment” a szőlő, s volt, ahol csak hétszer-nyolcszor, szerencsésen és időben, s a termés gazdagon ígér. Holdanként, tíztőlhatvan mázsás termést várnak. Szép a Felgyői Állami Gazdaság területe, ahol holdanként 45—50 mázsát fizet a föld, a pusztaszeri Petőfi, a Kisteleki Új Élet Tszszőlője, úgyszintén a Derekegyházi Állami Gazdaság és a Mezőhegyesi Állami Gazdaság területe is. Kisteleken és Jászberényben már megkezdték a szőlő átvételét, mintegy ezer mázsát szállítottak be a termelők. Ezerjó, Mézesfehér, és Oportó fajtát. Sajnos a cukorfok alacsony, 14—16 fok. Mint a legtöbb „őszinél” a szőlőnél is az időjárás nagyon sokat jelentett. Ha kedvező, napos lesz a ránk köszöntő idő, akkor sokat javul ez a közkedvelt bogyós gyümölcs. Mindenesetre az tény: kedden, szerdán a legtöbb üzemben megkezdődik a szüret. Hétfőn már Tiszakürtön, Zákányszéken és Mórahalmon is várják az árut az átvevő telepek. Nemcsak a termés lesz kisebb az idén, de a ráfordítás sokkal magasabb. Több munkaművelet, több vegyszer, mindez több pénzt is jelentett a termelő üzemeknek. Éppen ezért türelmetlenül várják mér az új árak közzétételét és joggal remélik, hogy kedvezőbbek lesznek a tavalyinál. Azok az üzemek pedig, állami birtokok és termelőszövetkezetek, amelyek több éves, hosszú lejáratú szerződést kötöttek a MAP-pal, azt remélik, hogy ez az új árakban ,,kifizetődik”. A pincegazdaság felkészült az idei szüretre. Minden mennyiségben átveszi az árut, 250 ezer hektoliter tárolótér áll rendelkezésére. A feldolgozó kapacitás is elegendő, 480 ezer mázsa. Korszerű beruházásokkal várja ezeket a napokat: Kisteleken nagyteljesítményű Cog-prés (komplett) óránként 200 mázsát képes feldolgozni. Pusztamérgesen is jelentős bővítés, modernizálás történt. A három megye területén 5 millió forintot költöttek javításra, karbantartásra. Ehhez jönnek az új beruházások, amelyek 15 millió forintra rúgnak. A szőregi borpalackozóról sem feledkeztek meg, modernizálják, többek között vásároltak egy francia girond-i rendszerű palackozósort. A beállítással együtt ez 12 millió forintba kerül. December végére megkezdődhet a higiénikusabb, modernebb, gyorsabb, nem utolsósorban olcsóbb termelés. Palackonként mintegy 24—26 fillérrel csökken az önköltség. Gondoltak a leszedett szőlőfürtök szállítására is és minden segítséget megadnak a termelő gazdaságoknak, szerződéseket kötöttek a belső- és távolsági szállításokra, 2—3 hektós barell hordókat kölcsönöztek a mezőgazdasági nagyüzemeknek. Sz. L. I. Tíz hold Ezerjót szüreteltek a pusztaszeri Árpád Tsz-ben A magyar nap a Kémia 70-en A Kémia 70 moszkvai nemzetközi kiállításon pénteken tartották Magyarország nemzeti napját, amelyen Balassa János, a magyar pavilon sajtófőnöke beszámolt az újságíróknak vegyiparunk helyzetéről és távlataiból. A Szokolnyiki parkban rendezett nemzetközi kiállítás magyar pavilonját eddig több mint 100 ezer látogató kereste fel. Részvételünk kedvező lehetőséget nyújt külkereskedőinknek exportunk bővítésére. A „magyar nap” befejezéseként dr. Lévárdi Ferenc nehézipari miniszter és dr. Szekér Gyula, a miniszter első helyettese, a Hungexpo és a moszkvai kereskedelmi kirendeltség mintabemutató termeiben fogadást adott, melyen megjelent Leonyid Kosztandov vegyipari miniszter is. Elutazott Budapestről Jan Marko Jan Marko csehszlovák külügyminiszter — aki Péter János külügyminiszter meghívására négynapos hivatalos baráti látogatást tett hazánkban — pénteken felesége társaságában elutazott Budapestről. A vendégek búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Péter János külügyminiszter és felesége. Vince József, hazánk prágai nagykövete és a Külügyminisztérium több vezető beosztású munkatársa. Ott volt Frantisek Dvorsky, Csehszlovákia budapesti nagykövete és felesége. A csehszlovák külügyminiszter elutazása előtt zárómegbeszélésen vett részt a Külügyminisztériumban. A látogatásról kiadott közös közleményt lapunk 2. oldalán ismertetjük. Péter János búcsúzik kollégájától, Jan Markótól 61. évfolyam, 220. szám 1970. SZEPTEMBER 19., SZOMBAT Megjelenik hétfő kivételével mindennap, hétköznap 8. vasárnap 12 oldalon, ÁRA: 80 PILLÉR A negyedik ötéves terv feladatai az országyűlési bizottságok előtt A negyedik ötéves terv végére minden nyolcadik család autótulajdonos lesz, 17 milliárd forintot fordítanak a belkereskedelem fejlesztésére. A következő öt esztendő legfőbb kereskedelempolitikai célkitűzésének kell tekinteni, hogy szélesedjék az áruválaszték, javuljon a kereslet és a kínálat összhangja — foglalt állást pénteki ülésén az országgyűlés kereskedelmi bizottsága, megvitatva a népgazdaság negyedik ötéves tervének kereskedelmi vonatkozásait. Keserű Jánosné belkereskedelmi miniszterhelyettes ismertette az áruellátás fejlesztési programjának főbb vonásait. Czeitler Sándor külkereskedelmi miniszterhelyettes az ötéves tervet megalapozó külkereskedelmi számításokról adott tájékoztatót. Az országgyűlés honvédelmi bizottsága pénteki ülésén részt vett és felszólalt Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke is. Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter tájékoztatta a bizottságot arról, hogyan fejlődött, milyen eredményeket ért el néphadseregünk a most záruló ötéves tervidőszakban, és milyen további feladatok várnak megoldásra a következő években. Benkei András belügyminiszter egyebek közt arról tájékoztatott, hogy a harmadik ötéves terv időszakában mód nyílott a személyi állomány egészségügyiszociális ellátásának, a belügyi szervek híradástechnikai felszereltségének javitá- Nagyobb gondot kell fordítani a II. kerületre A városi tanács ülése A városi tanács tegnapi ülésén két, egymástól különböző kérdés szerepelt a napirenden. Az egyik a II. kerületi tanács munkájának értékelésével foglalkozott — ezt dr. Szentpéteri István, az ideiglenes bizottság elnöke terjesztette be —, a másik a Pamutnyomóipari Vállalat szegedi textilművének tájékoztatója volt — Móczán Lajos igazgató előterjesztésében. Mindkét téma a maga nemében közérdekű, ezért érthetően kiváltotta a tanácstagok érdeklődését. A II. kerületi tanács munkájával kapcsolatos vitában Baráth József, Nagy István, Nemes Attila, Peták József, Ördögi József, Nagy Sándor tanácstagok, valamint Lucsán Mihályné országgyűlési képviselő szólaltak fel. A második napirenden szereplő kérdésekkel kapcsolatban Baráth József, Molnár Imre, Farkas István mondta el véleményét. A tanácsülésen szokásos interpellációk között Nemes Attila, Farkas István és Ábrahám Lajosné tanácstagok terjesztettek elő közérdekű észrevételeket. A felmerült kérdésekre dr. Biczó György, a végrehajtó bizottság elnöke és Takács János, a vb építési és közlekedési osztályának vezetője adott választ. A II. kerületben a legutóbbi városi tanácsi vizsgálat, s 1964 óta — csakúgy, mint az egész városban — jelentős fejlődés, átalakulás ment végbe. A január 1-i népszámlálás adatai szerint a kerület lakosainak száma 34 ezer, a nők aránya 52,4 százalék. A kerület településszerkezetileg nemigen határolódik el a szomszédos kerületektől, de egy új és modern városképi rész kialakulása kezdődött el Tarján kiépítésével. Bátran állítható, hogy jelenlegi ez Szeged mai városfejlesztési igényeinek leginkább megfelelő része. A kerületben 6534 lakóház van. A 11 i ezer 351 lakásból 5993 egyszobás, 4377 kétszobás, s mindössze 626 háromszobás, t Tehát, még mindig sajnálatosan sok a kisméretű lakások száma. Külön probléma a kerületihez tartozó külső telepek kérdése. E telepeken sok olyan ember él, akinek kommunális ellátásáról, életkörülményeinek javításáról a tanási szerveknek kell gondoskodniuk. A kerület általános problémái mellett időnként sajátos helyzetek is előállnak. Ezt a kerületet is súlyosan érintette ebben az évben a belvíz majd ezt követően az árvízveszély, a töltés átszivárgása. Az ideiglenes bizottság jelentésében tüzetes képét adta a kerületi tanács, végrehajtó bizottsága és apparátusa felépítésének, az általános igazgatási tevékenységnek, a tanácsi szervek gazdaságszervező munkájának az egészségügyi és szociális ellátás helyzetének és a kulturális munkának. A tanácsülés a X. pártkongresszus irányelveinek szellemében és az ideiglenes bizottság vizsgálatainak tapasztalatai alapján határozatot fogadott el, melyben javaslatokat tesz a kerületi tanácsi szervek jövőbeni munkájának hatékonyabbá tételére. A határozat kimondja, hogy a városi tanács szakigazgatási szervei vizsgálják meg, hogy hatáskörükből milyen feladatokat lehet a kerületi szerveknek átadni, melynek következtében az ügyintézésben a helyi ismeret előnye jobban érvényesülhetne. Különösen fontos lenne, ha a kerületi tanács szervei az eddiginél jobban részesülnének a gazdasági önállóság előnyeiből és a város rendelkezésére álló költségvetési összegből nagyobb résszel gazdálkodhatnának, szabad mérlegelésük szerint. Felvették a határozatok közé: meg kell vizsgálni annak lehetőségét, hogy — akár átmeneti intézkedéssel is — miként lehetne megoldani a kerület és különösképp Tarján piaci ellátását; gondoskodni kell róla, hogy a további belvízkárok megelőzésére kidolgozott tervek megvalósuljanak: a következő ötéves tervjavaslat összeállításánál számításba kell venni a Feltámadás utcai orvosi rendelő felújítását és bővítését. Mivel a kerületben alig van népművelési intézmény, a városi tanács vb művelődésügyi osztálya köteles felmérést végezni az igényekről és tervet készíteni a népművelési munka anyagi és személyi feltételeinek megteremtésére.