Délmagyarország, 1970. szeptember (60. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-26 / 226. szám
11 tervről és a költségvetésről Dr. Bognár József elnökletével pénteken a Parlamentben ülést tartott az országgyűlés terv- és költségvetési bizottsága. A tanácskozáson — amelyen részt vett és felszólalt Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke — a képviselők megvitatták a népgazdaság negyedik ötéves tervéről szóló törvényjavaslatot. A tervtörvényt korábban az országgyűlés más bizottságai is napirendre tűzték. E tanácskozások tapasztalatairól, az ott elhangzott észrevételekről a bizottságok vezetői számoltak be. Ezután Párdi Imre, az Országos Tervhivatal elnöke vázolta az országgyűlés plénuma előtt, tartandó expozéjának főbb gondolatait, majd válaszolt a bizottsági ülések során felvetődött javaslatokra, indítványokra. Az Elnöki Tanács rendeletére Nyugdíjat kapnak a szakszövetkezeti tagok is A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke beszámolt a Szudáni Demokratikus Köztársaságban, a Tanzániai Egyesült Köztársaságban és az Egyesült Arab Köztársaságban ez év augusztus 21. és szeptember 1. között tett hivatalos baráti látogatásának eredményeiről és tapasztalatairól. Az Elnöki Tanács a beszámolót jóváhagyólag tudomásul vette. Az Elnöki Tanács módosította a mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjainak kötelező kölcsönös nyugdíjbiztosításáról szóló 1966. évi 30. sz. törvényerejű rendeletet. • Az Elnöki Tanács törvényerejű rendeletének felhatalmazása alapján a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány rendelete 1971. január 1-től minden szakszövetkezeti tagra kiterjeszti a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagokra vonatkozó nyugdíjrendszer hatályát, természetesen figyelembe véve azokat az eltérő sajátosságokat, amelyek a termelőszövetkezetek és a szakszövetkezetek között fennállnak. A nyugdíjbiztosításba bevont szakszövetkezeti tagok öregségi és rokkantsági nyugdíjra, üzemi baleset esetén baleseti kártalanításra, hozzátartozóik pedig özvegyi nyugdíjra, szülői nyugdíjra, valamint árvaellátásra szerezhetnek jogosultságot. Az ellátásra jogosultsághoz szükséges nyugdíj évek számát a nyugdíj-jogszabályok a termelőszövetkezeti tagokéval azonos mértékben határozzák meg. Azok a szakszövetkezeti tagok, akik idős koruk, vagy munkaképtelenségük miatt a nyugdíjhoz szükséges nyugdíjéveket már nem tudják megszerezni, a jogszabályban meghatározott feltételek megléte esetén öregségi, munkaképtelenségi járadékot, özvegyeik pedig özvegyi járadékot kaphatnak. A szakszövetkezetek tagjaik nyugellátásának fedezetére 1970. január 1-től társadalombiztosítási járulékot, a szakszövetkezeti tagok pedig 1971. január 1-től progresszív nyugdíjjárulékot fizetnek. A rendelkezések bevezetésével mintegy 79 ezer fővel nő azok száma, akikről öregségük, illetve rokkantságuk esetén kötelező kölcsönös nyugdíjbiztosítás keretében történik gondoskodás. Az új rendelet értelmében, amelyet a Szakszervezetek Országos Tanácsa és az igazságügy-miniszter — a munkaügyi miniszterrel, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel, a pénzügyminiszterrel, valamint a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben — közösen kezdeményezett, a mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok régi kívánsága valósul meg. az áruellátás helyzete és a könnyűipar rekonstrukciója Nagy Józsefné miniszter tájékoztatója Pénteken a Parlamentben Nagy Józsefné könnyűipari miniszter tájékoztatta az újságírókat a könnyűipar ez évi tevékenységéről, a lakosság ellátásáról, és ismertette a textilipar rekonstrukciójával kapcsolatos feladatokat. A sajtókonferenciát Várkonyi Péter, a kormány Tájékoztatási Hivatalának elnöke nyitotta meg. (Kiküldött munkatársunktól.) Ebben az esztendőben a könnyűipar mintegy 7 százalékkal növelte termelését, és ebben a növekedésben döntő szerepet a termelékenység játszotta. Az ipar ki tudta elégíteni a hazai igényeket és kb. 30 százalékkal több árut adott át a belkereskedelemnek, mint a megelőző esztendőkben. Különösen konfekciókból, kötöttáruból és cipókból volt nagyobb a kínálat, mint korábban. A belkereskedelmi forgalomban a fogyasztás 11 százalékkal haladta meg a tavalyit, s a kereskedelmi vállalatok jelentős raktárkészletekkel rendelkeznek, eladásra váró készleteik értéke meghaladja a tízmilliárd forintot, örvendetes, hogy javult a helyzet a sima és a nyomott pamutárukban, több és nagyobb választékban került a boltokba gyermekruha, női cipő, szandál, függöny- és szőnyegáru. A textil- és a ruházati ipar nem tudta még mindenben kielégíteni a lakossági igényeket, gyenge volt a kínálat ágyneműből, bútorszövetekből, férfi és női alsónemükből, ballonkabátokból, és egyes gyermekruházati cikkekből. Bár az ipar ezekből az árufélékből is többet termelt mint tavaly, a kereslet azonban messze megelőzi a kínálatot. A minisztérium úgy orientálja az iparvállalatokat, hogy érdemes legyen az olcsó, standard cikkek gyártásával foglalkozni. 1971- ben a könnyűipar mintegy hat százalékkal növeli termelését. A miniszter elismeréssel szólt azokról a vállalatokról, amelyek ebben az esztendőben hozzájárulnak ahhoz, hogy a nemzeti jövedelem egy százalékkal több legyen a tervezettnél. Külön is megemlítette a Szegedi Ruhagyárat, mivel a szegediek iskolaköpenyből soron kívül nagy mennyiséget szállítottak az árvízkárt szenvedett szabolcsi falvakba. A negyedik ötéves terv időszakában könnyűiparunk 34—39 százalékkal fejleszti termelését, vagyis évente 6— 7 százalékos növekedést kívánnak elérni. A könnyűiparon belül kiemelt programként szerepel a ruházati ipar fejlesztése, rekonstrukciója. El szeretnénk érni, hogy 1975-ig belföldre 40—42 százalékkal több árut adjanak, tovább javítsák az exportpozíciójukat a tőkés piacon, és hozzávetőlegesen megduplázzák eladásuk mennyiségét a szocialista országok piacain. Különösen a pamut, gyapjú, len, kender, selyem, kötöttáru, rövidáru, konfekció, bőr, cipő, szőrme és bőrdíszműáruk frontján kívánnak dinamikus fejlődést elérni. A negyedik ötéves terv idején kb. 13 és fél milliárd forintot költenek a ruházati ipar fejlesztésére. Ebből 6 milliárd forint hosszú lejáratú hitel, ebből 2 és fél milliárd állami támogatás, a többit a vállalatok saját kasszájukból fedezik, de a hosszú lejáratú hitelhez is verseny alapján juthatnak hozzá a ruhaipari vállalatok. A ruha- és textiliparban dolgozó munkások száma csak 7 százalékkal emelkedik, tehát a termelés növekedésében mintegy 80—84 százalékos arányban a termelékenység dominál. Az áruféleségek anyagösszetétele is jelentősen megváltozik, egyre több lesz a szintetikus nyersanyag. Úgy tervezik, hogy az elavult textilipari gépparkot felfrissítik, s mintegy 40 százalékát újra cserélik. Gépvásárlásokra 60 millió rubelt és 60—70 millió dollárt szánnak. A miniszter ezután több más, főként a könnyűipari dolgozók élet- és munkakörülményeit érintő kérdésre válaszolt. G. I. C " IJ " _ ' _ _ _ Mezőgazdaságunk legröl Qön, CCJ6.1 gyorsan gyorsabb gépe a repülő. Vannak mégis, akik tovább gyorsítanák munkáját. A levegőben munka közben nem fokozható sebessége, de a földi rakodás ideje megkurtítható, ha gépek szolgálják ki. A dóci határban láttuk ezt a szerkezetet. Fél perc alatt etetik meg segítségével műtrágyával a gépet, ötpercenként térhet így vissza újabb adagokért. Egyetlen haszna van csak, de az óriási haszon: ha repülhet a gép, akkor nem kell fölösleges várakozással a földön töltenie idejét. 60. évfolyam, 226. szám 19*0. SZEPTEMBER 26., SZOMBAT Megjelenik hétfő kivételével mindennap hétköznap 8. vasárnap 12 oldalon. ÁRA: 80 FILLÉR ülést tartott a megyei pártbizottság A Magyar Szocialista Munkáspárt Csongrád megyei bizottsága tegnap Szegeden, a pártiskola dísztermében rendes ülést tartott. Dr. Komócsin Mihály, a megyei pártbizottság titkára ismertette a napirendet, amit a pártbizottság elfogadott. Ezt követően Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára fűzött néhány gondolatot az írásban előterjesztett anyaghoz, a megyei pártértekezlet elé kerülő jelentéshez. A vitában a következők vettek részt: Berdi Demeter, a dorozsmai gépjavító vállalat igazgatója. Török László, a megyei tanács vb elnöke, Kurucz Márton, a szentesi járási pártbizottság első titkára. Török József, a vásárhelyi városi pártbizottság első titkára. Juhász József, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa vezető titkára, Gőg Mihály, a csongrádi városi pártbizottság titkára, Lacsán Mihályné szegedi országgyűlési képviselő, Tóth Szilveszterné országgyűlési képviselő, a zákányszéki községi tanács vb elnöke, dr. Forgó István, a Makó városi tanács vb elnöke, dr. Pozsgai István megyei főügyész, dr. Brinfalti József, a szegedi Radnóti gimnázium igazgatója, dr. Julesz Miklós akadémikus, a belgyógyászati klinika igazgatója, Fehér Lajos, a Rostfeldolgozó Vállalat vezérigazgatója, Szőnyi Ferenc, a makói járási pártbizottság első titkára és Szécsényi Lajos, a Hódmezővásárhelyi Állami Gazdaság pártbizottságának titkára. A gazdag, tartalmas és magas színvonalú vitát Győri Imre elvtárs foglalta össze, majd a pártbizottság egyhangúlag elfogadta a megyei párt-végrehajtó bizottság írásban előterjesztett tervezetét azzal, hogy az előterjesztést — a vitában elhangzott észrevételekkel kiegészítve, valamint a szóbeli előterjesztést —, amely tartalmazza a X. kongresszus irányelveivel, valamint a Szakszervezeti Szabályzat módosítási javaslataival kapcsolatos fontosabb Csongrád megyei észrevételeket és véleményeket, mint a megyei pártbizottság jelentését, terjesszék majd a megyei pártértekezlet elé. Ezt követően dr. Dégi István, a megyei pártbizottság munkatársa a pártfegyelmi munka négyéves főbb tapasztalatairól terjesztett elő jelentést, amit a megyei párt hizottság egyhangúlag tudomásul vett. Megnyílt a szabadkai vásár Sikert arattak a magyar résztvevők (Kiküldött munkatársunktól.) Tegnap késő délután ünnepélyes keretek között megnyílt a XIII. Szabadkai Kisipari Vásár és Kiállítás. A zászlódíszbe öltözött vásárcsarnok előtt Bagi Károly, a szabadkai községi képviselőtestület elnöke köszöntötte a vendégeket — köztük , Tóth Eleket, a Magyar Népköztársaság Belgrádban akkreditált nagykövetét és Tikviczki Gézát, Jugoszlávia magyarországi nagykövetét, dr. Varga Dezsőt, az MSZMP Szeged városi bizottságának titkárát és dr. Csikós Ferencet, Szeged városi tanács vb-titkárát. Az évről évre fejlődő áru- bemutatót Milenko Bojanic, a Szerb Szocialista Közösség végrehajtó bizottságának elnöke méltatta, majd a vendégek megtekintették a kiállítást. A szabadkai vásár hagyományaihoz híven idén is a kisiparosok, illetve a kisipar számára alapanyagot, valamint gépi berendezést gyártó cégek hasznos találkozója. A legtöbb külföldi kiállító ezúttal is hazánkból érkezett Szabadkára. A vásár megnyitása után a szakemberek és a magas rangú vendégek elismerően nyilatkoztak a 16 magyar, és köztük több szegedi üzem termékéről. A legnagyobb figyelmet talán a Tápéi Háziipari Szövetkezet, a Kézi szerszámgyár, a Szegedi Fémipari Vállalat, valamint az Elektronikus Mérőkészülékek Gyára és a Békéscsabai Textilfeldolgozó Szövetkezet aratta — pavilonjaik előtt sokáig időzött a magyar és jugoszláv delegáció, A szabadkai vásár rendezőinek érdekes, sajátos árus cikkeket is sikerült a pavilonokban kiállítani, például eredeti indiai népművészeti ötvösremekeket, diszkardokat mutatnak be. Ezeket mától helyszínen árusítják, amikor a kiállítás a nagyközönség számára is megnyílik. A vásár vezetői azonban nem a kuriózumoknak, a különlegességeknek örülnek, hanem annak, hogy a határmenti vállalatok, ktsz-ek között máris biztató tárgyalások kezdődtek, a két testvérváros, Szeged és Szabadka politikai és gazdasági vezetői megalapozhatják együttműködésüket. A Délmagyarország munkatársának kérdésére a megnyitó után Tóth Elek is a testvérvárosi kapcsolatok, az együttműködés helyességéről beszélt. Elmondotta, hogy hazánk és Jugoszlávia kapcsolatai eredményesen fejlődnek, s ennek a fejlődésnek kiemelkedő állomása volt Fock Jenő jugoszláviai és Mirko Topavac magyarországi látogatása. „Az örvendetes fejlődésnek egyre figyelemreméltóbb tényezője a határmenti területeken élő emberek kishatár-forgalmi találkozója. Szeged és Szabadka testvérvárosi viszonya most már a gyakorlatban is előnyösen kamatozik; örülök, hogy a szabadkai vásáron ilyen szép magyar termékeket láthattam. Szeged és Szabadka közötti gazdasági és baráti kapcsolatokat minden tekintetben támogatni kell.” A szabadkai vásár — amelyen a jövő héten magyar napot rendeznek — október 5-én zárja kapuit. Matkó István .