Délmagyarország, 1973. szeptember (63. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-11 / 212. szám

KEDD. 1973. SZEPTEMBER 11. Meghalt Ökrös Dezső Szeptember 7-én, 73 éves korában hosszú szenvedés után meghalt Ökrös Dezső elvtárs, a Szocialista Hazá­ért Érdemrend kitüntetettje, a munkásmozgalom régi har­cosa. Ökrös Dezső 1900-ban szü­letett Szegeden, 1918-ban már szervezett munkás volt. 1919-ben lépett be a pártba, a Tanácsköztársaság idején a Vörös Hadseregben szolgált. A bukás után internálták. Szabadulását követően né­hány évet külföldön töltött, hazatérésekor újra bekap­csolódott a munkásmozga­lomba, majd 1936-ban ismét tagja lett a pártnak. Részt vett a Vörös Segély munká­jában, egyik szervezője volt az 1930-as szegedi tüntetés­nek. Terjesztette a párt pro­pagandaanyagait, s a válasz­tási harcokban is részt vett. A 30-as évek végén a Sze­gedi Kenderfonógyárban he­lyezkedett el, ahonnan 1943- ban — mint kommunista­gyanúsat — elbocsátották, azután munkaszolgálatra hív­ták be. A felszabadulás után a szegedi hűtőházban dolgo­zott munkásként, 1949-ben a postaigazgatóság osztályveze­tője lett. 1995-től a városi ta­nács ipari osztályán dolgo­zott előadóként, s 1962-ben ment nyugdíjba. Tevékenységéért 1937-ben a Munkás-Paraszt Hatalomért Érdemrenddel, 1959-ben a Tanácsköztársasági Emlék­éremmel, 1968-ban Szocialis­ta Hazáért Érdemrenddel, 1970-ben pedig Felszabadulá­si Jubileumi Emlékéremmel­­ tüntették ki. Ökrös Dezső elvtárs teme­téséről később intézkedünk. Az MSZMP Szeged városi bizottsága SZOJE-vezető­képzés Kétszázhúsz orvosegyetemi hallgató, alapszervezeti tit­károk, vezetőségi tagok, az oktatói KISZ-alapszervezeet és a hallgatói pártszerveze­tek tagjai gyűltek össze az újszegedi KISZ-táborban, há­romnapos vezetőképző tan­folyamra. Közöttük van 68 első évfolyamos hallgató, aki­ket a felvételi bizottság je­lentése alapján hívtak be a vezetőképzőre. A szeptember 9-től 12-ig tartó vezetőkép­zés programjában szerepelt többek között vasárnap dél­után Barabás Jánosnak, a KISZ KB egyetemi és főisko­lai osztály vezetőjének elő­adása aktuális ifjúságpoliti­kai kérdésekről. Előadás hangzott el a vezetés pszicho­lógiai vonatkozásairól, az if­júsági törvényről, kül- és belpolitikai kérdésekről. Hol­nap a 220 orvosegyetemi hallgató társadalmi munkán vesz részt. Velük kezdődne? Az elmúlt hónapokban na­pirenden szerepelt a kispol­gári magatartás, publicisták­tól a humoristákig írtak, be­széltek róla széles nyilvános­ság előtt. Péntek este meg­szólalt a társadalmi társalgás aktuális témák iránt érzé­keny író, Bárány Tamás, hogy képernyőn foglalja össze gondolatait, melyek valamiképpen izgatják a kis­­polgáriságról elhangzott vi­tákból. (Velünk kezdődik minden.) Látszólag egy ti­pikusnak nevezhető „nehéz” fiatalembert állított a tévés kamerái elé, nyáridó lévén le­­küldte a Balatonra, termé­szetesen nem egyedül, egy lánnyal, akinek meghatározó jelenléte, őszintesége, tiszta­sága, ragaszkodása előbb színéről kétségbe vonják, majd visszájáról nevetséges­sé, ellenszenvessé teszik, en­nek a vagánykodó dühös­­diux-ás fiúnak hazug erköl­cseit. Ennyit a szándékról, ami izgalmas lehetőséget ígért, annak ellenére, hogy a tör­téneti szál, ahová vélemé­nyét fölfűzte az író, eléggé sablonos, agyonirt sztrádá­kon halad a ’Balaton körül. A néző itt, a cselekmény so­rán érti először. Tiogo a nem túlságosan eredeti ötlet so­kadik variációjából a helyes szándék mennyit küszködik azért, hogy a tévéjáték né­mi újat is mondjon. A fiú, bár sok találót szaval el a kispolgári magatartás diva­tos formáiról, temérdek frá­zist puffogtat, s olyan túlzá­sokra ragadtatja magát, aminek elfogadásáért még a szerelem vaksága és feltét­­lensége sem menti a lányt. A lányt, aki építészhallgató, tehát egyetemista. Sok min­den látható és hallható eb­ben a filmben, amit a kis­polgári életforma balatoni receptjével azonosít már jó ideje a képzelet: luxuskocsi, luxusvilla, éjszakai kirándu­lás a vitorláson, de beetmu­­zsikára táncoló tinédzserek, és valamivel idősebbek hold­fényben, sőt az egyetemi ok­tatás futó kritikája is, szin­tén nem minden alap nélkül ugyan, ám meglehetősen fe­lületes körítéssel. Éppen a Víz tetején meztelenül eltöl­tött évben hirdeti ki a fiú a „velünk kezdődik minden" teljes szabadságprogramját, amire a lánynak végképp el­fogynak korábban sem sokat hangoztatott ellenérvei. Az egyébként tehetséges Szeg­­váry Menyhértnek egyszerre kellett eljátszani hazug ön­magát, és önmaga pandan­ját: mivel a felvett póz művi és erőltetett, a leleplezés után bizonytalanul bújik ki möguk­. A lány, Szerencsi Éva, finom színészi eszközei is csupán a naivitás ábrázo­lására elegendőek, a szakí­táshoz eljutva már kevés­nek tűntek. Rendezte: Gaal Albert. Ugyanazon a pénteken, a belgrádi sportközvetítés mi­att később estére halasztva, új vetél­kedősorozat kezdő­­dön: - Négy kerékkel, okosan. Alcíme szerint játékos autó­verseny, ám egyelőre eléggé gyermetegen, technikai hi­bákkal, érdektelenül, unal­masan.* A hét első részében, ked­den késő délután, dr. Eke Károly riport­film­jét vetítik az úttörők honismereti expe­díciójáról A Szeged környé­kére ellátogató műsorban a Tisza-kutató bizottság veze­tői, a pusztaszeri ásatások régésze, a Hódmezővásárhely Képernyő környéki kutatómélyfúrás mérnökei és az Alsóliszavi­­déki Vízügyi Igazgatóság ve­zetője beszélnek munkájuk­ról, adnak ötleteket, javasla­tokat a gyerekeknek. Meg­említjük, hogy a kísérleti adásban Lunacsarszkij A felszabadított Don Quijote című, kétrészes drámáját közvetítik a Szegedi Nemzeti Színház előadásában, felvé­telről. Szerdán este a szí­nészmúzeum Moítt,Pált mu­tatja be, csütörtökön az Or­­nógutak című NDK-tévé­­filmsorozat negyedik részét sugározzák. N. I. Liebmann Béla felvétele Szerencsi Éva és Szegváry Menyhért Bárány Tamás tévé­filmjében Tökéletesítik a családjogi bíráskodást Új irányelvek a polgári jogalkalmazáshoz •Magas szintű jogszabály — az Elnöki Tanács által nem­régiben hozott határozat — rögzíti a jogalkalmazás jog­­politikai irányelveit. A jog­élet valamennyi területére általános érvénnyel rendel­kezik az új jogszabály a szo­cialista törvényesség érvé­nyesítéséről, a formális és szubjektív jogértelmezés és jogalkalmazás elleni követ­kezetes fellépésről. Előírja, hogy az állampolgárokat a jogszabályok tiszteletére, a szocialista együttélési szabá­lyok az állami és munka­­fegyelem megtartására kell nevelni, elő kell segíteni a társadalmi, a csoport- és az egyéni érdekek összehangolá­sát. Az Igazságügyi Minisztéri­um illetékeseinek tájékozta­tása szerint az utóbbi időben a polgári perek száma körül­belül évi 200 ezer és a peren kívüli ügyek (hagyatékos el­járások, végrehajtási ügyek stb.) száma is körülbelül 150 ezer — ezért sok embert közvetlenül (közvetve vi­szont: minden állampolgárt) érintenek a polgári jogalkal­mazás jogpolitikai elvei. Az új irányelvek szerint a polgári jogi ügyekben, csa­ládjogi vitákban és a mun­kajogi, illetve a szövetkezeti tagsági viszonnyal kapcsola­tos jogvitákban a jogalkal­mazó szerveknek érvényesí­teniük kell társadalmi és gazdasági fejlődésünk foko­zottabb követelményeit. Dön­téseikkel e szervek segítsék elő társadalmi és gazdasági életünk fejlődését. Arról is rendelkezik a jogszabály, hogy fordítsanak figyelmet a gazdálkodó szervezetek jogi kapcsolatainak tisztaságára, lépjenek fel a tisztességtelen haszonszerzés és a gazdasági lénnyel való visszaélés el­len. A szerződésekkel kap­csolatos jogvitákban juttas­sák érvényre a népgazdasági érdeket. Fordítsanak gondot arra, hogy a szocialista gaz­dálkodó szervezetek megtart­sák az állami és a szerződési fegyelmet. Szerződésszegés, minőségrontás, mások jogai­nak megsértése, jó hírnevé­nek csorbítása, károkozás, jogellenes tevékenységgel történő jövedelemszerzés esetén következetesen alkal­mazzák a polgári jog szank­cióit. Indokolt esetben kezde­ményezzék a jogsértésért fe­lelős személyek felelősségre vonását. Az állampolgárok jogainak és törvényes érdekeinek ér­vényt kell szerezni. Abban az esetben, ha a társadalmi érdek érvényesítése végett szükséges a csoport-, illetve az egyéni érdek korlátozása, a jogalkalmazó szerveknek törekedniük kell a törvényes rendelkezések keretei között az okozott hátrány kiegyen­lítésére. Az Elnöki Tanács határozata előírja, hogy ré­szesítsék messzemenő véde­lemben az állampolgárok személyi és vagyoni jogait, törvényes érdekeit. Találmá­nyi, szerzői, újítási ügyekben gondoskodjanak arról, hogy az állampolgárok megkapják alkotó munkájuk ellenérté­két. Kártérítési, valamint ki­sajátítási és egyéb kártala­nítási ügyekben biztosítani kell, hogy — a törvényes ke­retek között — az állampol­gárok tényleges kára megté­rüljön. Az eddiginél hatéko­nyabb védelemben kell ré­szesíteni­­ a fogyasztók érde­keit. A jogalkalmazás eszkö­zeivel is elő kell­­ segíteni a közszü­kséglet korszerű és megfelelő minőségű kielégí­tését. A munkajogi és a szövet­kezeti tagsági viszonnyal kapcsolatos jogvitákban eljá­ró jogalkalmazó szervek jog­szabályban rögzített felada­ta, hogy biztosítsák a válla­lati és a szövekezeti dolgozók jogainak érvényesülését. Se­gítsék elő a szükséges egész­ségvédelmi és biztonsági fel­tételek megteremtését. Ügyeljenek arra, hogy a jo­gok érvényesítése a kötele­zettségek teljesítésével szoros egységben történjék. A jogalkalmazásnak hozzá kell járulnia ahhoz, hogy az állampolgárok kapcsolatai­ban egyre jobban érvénye­süljenek a szocialista erkölcs követelményei. Különösen a társadalom széles körét érin­tő családjogi bíráskodás szín­vonalának emelésével kell fokozni az ítélkezés tudat­­formáló hatását. A bírói gya­korlatban érvényesíteni kell a családi kapcsolatokra vo­natkozó szocialista erkölcsi normákat. A döntések védjék és szilárdítsák a házasság és a család intézményét. Jogos elvárás az is, hogy az állam­polgárokat fokozottabb fele­lősségtudatra, a család és a társadalom iránti kötelezett­ségeik teljesítésére neveljék. A polgári jogalkalmazásnak végül az is irányelve lett: az ítélkezés hasson oda, hogy a családi élet segítse a gyer­mekek testi, szellemi és er­kölcsi fejlődését, szocialista emberré válását. (MTI) Fotográfiák a Művészklubban Fotográfiák fogadják a lá­togatókat a Sajtóház Mű­­vészklub­jában. Fotográfiák, a szó eredeti, nemes értel­mében. A tegnap este Niko­­lényi Istvánnak, a Délma­­gyarország rovatvezetőjének beszédével megnyílt kiállí­tás Liebmann Béla fotómű­vész 60 éves munkásságába enged bepillantást. 1913-ban állt be inasnak, első fotói 1919-ben­ jelentek meg a Temesvári Hírlapban, 1921- től él Szegeden, azóta ké­peivel szinte megszakítás nélkül találkozhattak az ol­vasók. Fényképeit 1932 óta jegyzik a kiállítási kataló­gusok. Jó néhány díj, okle­vél, elismerés fémjelzi fotó­művészi munkásságát. Kö­zöttük is legfontosabbak az 1933-ös 1. Nemzetközi Mű­­vészkiállítás kitüntető okle­vele, az 1940-es svájci nem­zetközi kiállítás nagydíja. Az 1938-ban megrendezett MA­­DOME-tárlaton ő képviselte a szegedi fotósokat. 1959-ben az országos fotókiállításon második díjat nyert. S ami­re legbüszkébb: 1958-ben a Magyar Fotóművészek Szö­vetsége háromnyelvű, rep­rezentatív fotóalbumot adott ki, a világ legjobb fotóit. A tizenöt magyar fotós között ott szerepel az ő neve-képe is. Fotográfiákat láthatunk a klub falén. Rég elfeledett emlékeket idéző képek, mű­vészekről, jelenetek a Szege­di Szabadtéri Játékok hősko­rából. Az egyiken Pietro Mascagni dedikál, a másikon David Ojsztrach muzsikál, harmadikon Szent-Györgyi Albertet láthatjuk laborató­riumában, a következőn Ko­dály Zoltán vezényel, majd Kálmán Imre és Patkós Ir­ma fogadják az ünneplést. A szemközti falon dokumen­tumok a magyar történelem­ből. Szeged múltjából. Archív felvételek — egy szemtanú, egy élesszemű riporter köz­lései. A résztvevő személyes jelenlétének hitelességével: a lebombázott szegedi híd, a rossz emlékű gettó, politi­kai demonstrációk, nagygyű­lések megörökített pillanatai. Riportfotók. Munkáshétköz­napok és munkásemberek, az utca zajos forgatagában elle­sett különös figurák, meg­örökített tápéi népszokások, az emlékezetes algyői olajki­törés ma is fojtó füstje. Mű­­vészfotók, képek a Széche­nyi tér szobrairól, a Dóm tér árkádsoráról, a Tisza-part varázsos pillanatairól. Ezek a képek vallanak egy emberről, hatvan, munkában töltött esztendőről, a képeket készítő fotóművész életéről. Liebmann Béla és a szegedi fényképészet története egy­mástól elválaszthatatlan. Energiája, töretlen lendüle­te, szakmai felkészültsége adja képeinek hitelét, tartal­masságát. Ugyancsak tegnap este rendezték meg a Művész - klubban Lödi Ferenc költő verzői estjét. A költővel r’olner Zoltán újságíró be­szélgetett, majd J­ ödi Ferenc verseiből Melis Gábor, a Sze­gedi Nemzeti Színház művé­sze mutatott be néhányat. T. L. Szakszer­veze­ti tanfolyam Megkezdődött Szegeden, a Szakszervezeti Oktatási Köz­pontban is az új oktatási év­ vezető propagandisták két­hetes bentlakásos tanfolya­ma. Három megyéből, Bács­­ból, Békésből és Csongrádból 90 hallgató vesz részt a tan­folyamon, mely három té­makörből áll: társadalmunk, a világpolitika és a munka­helyi élet időszerű kérdé­sei (különös tekintettel az üzemi demokráciára). Idén Csongrád megyében 18—20 ezer szakszervezeti dolgozó vesz részt tömegpolitikai ok­tatásban. Honvédelmi verseny • Vasárnap az esztergomi­­ sportrepülő­téren rendezték meg a tartalékosok honvé­delmi versenyének IV. or­szágos bajnokságát. Budapest és a 19 megye legjobbjai mérték össze tudásukat, ere­jüket a gyakorlati és elmé­leti versenyszámokban. A Magyar Honvédelmi Szö­vetség megalakulásának 25. évfordulója, és az 1000 éves Esztergom jubileuma tiszte­letére rendezett nagyszabású versenyt Kiss Lajos vezér­őrnagy, az MHSZ­­ főtitkára nyitotta meg. Ott voltak a megnyitóünnepségen a Hon­védelmi Minisztérium kép­viselői, valamint Bulgária, Csehszlovákia, Jugoszlávia, az NDK, Rom­ánia és a Szov­jetunió magyarországi nagy­­követségének katonai attaséi. Mintegy 40—50 ezer részt­vevőből került ki az a 260- tagú verseny­zőgárda, amely az esztergomi sportrepülő­té­ren bizonyította magas fokú honvédelmi felkészültségét. Kis mérető páncélszekrényt vásárlunk Ajánlatokat ..Ipari Mövet­­kezet DK. isse" jeligére kér­jük leadni a Sajtóházba.

Next