Délmagyarország, 1982. január (72. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-23 / 19. szám
Szombat, 1982. január 23. Babits és Bérezi bán megjelent Magántudósok c. írásában egykori tanártársát is megörökítette: Ismertem egy fegyelmezett gondolkodású, lelkes és logikai fantáziában nem szűkölködő embert: matematikusnak készült és minden gredestinálta e tudományra. Már az egyetemen (mondják) bámulatos képzettségre tett szert: ő nem bámulatosat, ó tökéleteset akart. Ismerve a tudomány gyönyörű szigorát és könyörtelen összefüggését, alapjától rés nélkül akarta emelni épületét. A tudományos szkepszist tette kötelességévé: nem akarta mondani; tudom, míg mindent számba nem vett, mindent el nem olvasott, nem akart az emeletbe fogni, míg a földszintből hiányzott egyetlen kő. S végtelen becsületességével vizsgáit sem akarta letenni addig, míg ily értelemben nem mondhatja mindarról, amit ott kívánnak: tudom. Edzett lélek állt rendelkezésére, s testét hozzáedző: még novemberben is fürdőtt a szabad Tiszában, kalap nélkül járt, verébszínű trikóban, úszónadrágban biciklizett a napon, hogy a falvakba garaboncásnak nevezték, szoros munkabeosztás, rendes élet spórold idejét és erejét. De ars longa, vita brevis és végére nem lehet jutni annak, ami végtelen. Megélni azonban kell, s mind e nagy erő és kitartás birtokosa jelenleg tornatanár egy alföldi városban, ma is tanul, s ma is azt mondja, hogy nem tud semmit. Béresd 1980. április 3-án meghalt Amikor két nappal később Magyar László interjút kért Juhász Gyulától, a költő a tornatanárra terelte a szót: ... Meghatott Bérczi Ede halálhíre ... csodálkoztam is, hogy csak néhány sorban írtátok meg. Pedig egészen rendkívüli ember volt. Babits Mihály írt róla valamelyik szép könyvében, Magántudósok címen. A nevét természetesen nem írta meg, de akik ismertük, tudtuk, hogy róla volt szó. Tornatanár volt a szegedi reáliskolában. Tornát tanított, de az érdeklődést a matematika felé fordult. Teljesen belemerült ebbe a tudományba- Azt hiszem, agglegény volt. Gyönyörű szép emberpéldány, Magas, vállas, egészséges. Ott üldögélt a régi Európa kávéháznak a Klauzál térre néző asztala mellett. Most már úgy hetven éves lehetett. (Délmagyarország, 1936. ápr. 12.) Juhász szavaihoz annyit, hogy Bérczi Ede agglegény maradt, és a 10-es években a Tisza helyett az Európába járt. Bátran föltételezhetjük, hogy Babits nem egy dedikált kötetet küldött Szegedre. Bárcsak fölbukkanna még belőlük! Lelemények és „bejáratott” programokAz egykori szegedi főreáliskola, a mai Vedres létván építőipari szakközépiskola falán Borsos Miklós dombormű portréja és emléktábla (1873) hirdeti, hogy 1906 és 180H között itt tanított Babits Mihály. A vallás- és közoktatásügyi minisztérium 1906. szeptember 31- én nevezte ki a költőt főreális, kólás helyettes tanárnak Akkoriban jó néhány próbaévet kellett eltölteni ezen a pályán; helyettes, majd rendes tanári évek után következett csak az áhított véglegesítő*, a magyar—latin szakos Babits első, gyakorló évét 1905 őszétől a bajai cisztercita főgimnáziumban töltötte, így szegedi kinevezésével második tanévét kezdte a katedrán. Az Országos Széchényi Könyvtár Babits-archivuma őrzi azt a levelet, melyet a költő 1906. október 36-án özvegy édesanyjának írt a szekszárdi Szz. László utcába. Igen érdekes, hogyan látja a 33. évében járó helyettes tanár idősebb kartársait, nem fukarkodva a magánéletüket érintő rövidebb-hosszabb megjegyzésekkel sem. Amint Gál István, a neves Babits-kutató megjegyezte, ez a beszámoló „becses adaléka az egykorú szegedi pedagógiai és kulturális életnek". A költő érdeklődését leginkább a tornatanár, a városban különcnek tartott Bérczi Ede (1866—1936) keltette fel. Levelében ezt irta róla: Bérc(z)i Ede, a tornatanár, egy félbemaradt zseni, aiapvizsgája van matematikából és tanít ír számtant, de irtózik vizsgáit letenni. Egyébként szeretik itt és megbocsátják bogarait. Ő csinálja a tanrendet, értesítőt , minden ily mellékes ügyet. Ő tartja, mondják, a szüleit is, akik szegény emberek Bogara, hogy hajadonfőtt szeret járni az utcán, iszonyú gyaloglásokat tesz, szabad ég alatt alszik stb. Bérczi 1866. június 8-án sületett Jánoshalmán, egy tizenhárom gyermekes adótárnok legidősebb fiaként. A budapesti V. kerületi főreáliskolában érettségizett (1880), majd a fővárosban maradva a tudomány- és a műszaki egyetemen összesen öt évig hallgatott matematikát és fizikát E két tárgyból később ún. alapvizsgát is tett (10111), de tanára oklevelet nem szerzett. Igaz, apja korán meghalt. 6son, deákodott, édesanyjáról, és beaz 1S50 évekig a testvéreiről is. Így „csak” két tanári oklevele volt: tornászaiból” és gyorsírásból (1880). A pozsonyi kereskedelmi akcadémiáról került a szegedi főreálba, és ez lett a városban az egyetlen iskola, ahol sohasem maradt el a matematikaóra. Előfordult, hogy fél évig helyettesítette beteg kartársát. Néha írogatott is, dolgozatait szívesen beadták a Matematikai Lapoknak . , , Szűkösen élt, de nem is kellett neki sok. Babits után neki volt a legkisebb fizetése, évi 2400 korona. Édesanyjával lakott a Sándor utca 11. számú bérelt családi házban. A költő is járt itt, amikor a korabeli illemszabályoknak megfelelően „levízitelt”. Hogy miért tartották különcnek Bérczi tanár urat? Babits részben leírta: túlzásba vitt testedzéseiért. Képes volt reggel átgyalogolni Makóra, és délután tovább Vásárhelyre. Igaz, onnan már vonaton jött vissza. Két darab tíz kilós súlyzóval rendszeresen végigsétált a körtöltésen. Fekvőhelye egy prices volt. Haját mindig kopaszra nyíratta, nyakkendőt, sálat nem hordott. Juhász Gyula a Nyugat Babits-számában (1824. ápr. 1.) fölvillantja a Tisza kávéház tanári asztalát, ahol Babits is el-elüldögélt, és ahol Bérczi kolléga sakkozott és felsőbb matematikát magyarázott. Babits Mihály már a messzi Fogarason volt rendes tanár, amikor megjelent első kötete, a Levelek írisz koszorújából (1909). A Bérczi Edének szóló dedikáció több, mint hét évtized után — az unokaöccs Bérczi László szívességéből — most kerül először közlésre: Bérczy Ede tanár úrnak legnagyobb tisztelete jeléül Babits Mihály Babits tévesen y-nal írta Bérezi nevét, és az úrnak szóra nem tett ékezetet. A költőt nem hagyta nyugodni a szegedi tornatanár, a félbemaradt zseni érdekes alakja. A Nyugat 1912. október 1-i száma APRÓ FERENC Hegedüs Géza Circumdederunt Körülvevének engem az élet árnyal, az élet a halálnál többet tud ártani, hiszen nincs gondja többé, ki sírjára talált, hanem az élet egyre ígéri a halált. Ha túlléptük körünket, akkor elérkezett a másmilyen, amelyről a világnézetek mondhatják ezt is, azt is, de oda érkezünk ahol a földi múlthoz többé már nincs közünk. De amíg itt a földön érzők, érzők vagyunk, amíg ítélni képes a szívünk és agyunk, amíg lelkünk igénye szépség, jóság, igaz, kikényszerül belőlünk a jajszó és panasz. Mert betöltheti létünk erény és szerelem, szorongások kísérnek végig az életen, örökös aggodalmak a szeretettekért, örökös felelősség az elesettekért. Magánélet, közélet mindennap tettre hív, jól érzi vérnyomásunk, az agyvelő, a szív az újság napihíre gyomorvérzést ígér; az életünk szorongás, mert szorong, aki él. Szépségek mámorában kísért a félelem, szeretteim halálát előre élhetem, sz emberi világnak veszélyei között reményünk Is a féltés mezébe öltözött Megváltó szent igékkel is tudunk ártani halálnál szigorúbbak az élet árnyai, melyek körülvevének engem, s mindenki mást ki mer a bánatokról így tenni vallomást. Tessék választani! A síszezon kellős közepén furcsának hathat aratási bemutatóról, sétahajózásról, balatoni üdülésről, sátorverési ismeretek szerzéséről beszélni, de az idegenforgalomban érdekeltek mindig előre gondolkodnak. Már ma tudniuk kell, hány kollégiumban helyezhetik el a vendégeket, mondjuk augusztus húszadikán, s télen kell meghirdetniük a nyári szezon programajánlatát, ha nem akarnak kifutni az időből. Mi másunk, az utazási irodák ügyfelei is így vagyunk ezzel: hónapokkal az utazás előtt tervezgetni kezdünk. A szabadságát, a meghosszabbodott hétvégeket szeretné az ember a lehető legkellemesebben, a pénztárcájának legmegfelelőbb helyen eltölteni. Itthon, egy ugrásnyira, fél napi „járóföldre” vagy két időzónával arrébb — kinek mire futja. Hogyan válnak társainkká a keresgélésben a szegedi utazási irodák? Erre a kérdésre gyűjtöttük a válaszokat az IBUSZ-nál, a Volánnál, a Cooptouristnál, az Expressnél és a Szeged Tourirtnál. Szakácsmester kerestetik! Az IBUSZ programfüzetéből ki-ki kedvére választhat az idén is — jó, ha minél előbb megteszi. Legfőképp azért, mert a legkedveltebb utak bizony gyorsan gazdára találnak. Végre egy hely, ahol nem panaszkodnak — tavaly is több mint félmilliárd forintos forgalma volt az irodának! Az idei évkezdet újdonsága, hogy valutakiutalási jogot kapott az JDUSZ szegedi kirendeltsége, január elsejétől tehát az igényléseket a Klauzál téri irodában kell benyújtani. 8 hogy az útlevél és vízumait beszerzésére maradjon idő, az utazni vágyók máris jelentkezhetnek. A kérelmek elbírálása az eddiginél gyorsabb lesz — ígérik az buszosok Az ügyfélforgalmat házon belüli átszervezéssel is segítik: akinek ma még háromszor kell sorban állnia, ha valutát akar vásárolni és kétszer, ha vasúti menetjegyet vesz, annak a belső átalakítás befejeztével — remélhetőleg még a főszezon kezdetén — már csak egy ügyintézővel kell tárgyalnia. Az idén több, két,három napos utat, hétvégi kirándulást ajánl az IBUSZ, s gondoltak a családosokra is — viszonylag olcsó üdülőprogramok összeállításával. Nem is az innen indított csoportokkal van a legtöbb gondjuk, hanem az érkezőkkel. Egészen pontosan a főszezonon kívüli hónapokban fogadott csoportokkal; ősztől tavaszig kevés az igazán érdekes, külföldieknek is ajánlható rendezvény, műsor Szegeden és a megyében. (Tavaly 473 külföldi csoportot kellett szórakoztatniuk.) Olyan vállalkozókra lenne szüksége az IBUSZ-nak, akik például a sajátos magyar konyha fortélyaival ismertetnék meg a vendégeket. Hogyan kell bográcsgulyást, halászlét főzni, milyen is a disznóölés falun — az efféle néhány órás, falatozással, „borharanással” színesített bemutatókra azonban nincsen vendéglátó jelentkező — hivatásosok sem, magánzók sem. Téli sportolási lehetőségek nem lévén környékünkön, a testkultúra helyett az étkezési kultúrából kellene kiindulni... Minden héten készségesebb Arpig minden második hét volt szabad szombatos, a vállalatok, szövetkezetek kirándulócsoportjai mindig egyszerre akartak utazni. A szállásfoglalásnál mindenképpen könnyebbséget jelent tehát, hogy az idén a kereslet és a kínálat — időben — közelít egymáshoz: kevésbé lesznek zsúfeltek a hétvégék A Cooptoprist munkatársainak ez a jóslata minden bizonnyal ugyanúgy „bejön" majd, mint az a feltevés, hogy az egyéni belföldi üdülések és a szocialista országok iránti érdeklődés fokozódásával kell számolniuk az idén. (E következtetések a tavalyi idegenforgalmi mérlegből olvashatók ki: a fizetővendég-szolgálat az 1080-as forgalom háromszorosát hozta a Cooptoplist „konyhájára", s az összkomfortos üdülőlakásokat — Miskolc-Tapolcán, Harkányban, a Balatonon — szép számban bérelték ki a vállalatuk, dolgozóik családos üdültetéséhez. 1980-hoz képest tavaly megduplázódott a szocialista országokbeli társas- és egyéni utakból származó bevétel is.) A hagyományos idegenforgalmi szolgáltatásokon kívül a szövetkezetek utazási irodája természetesen arra törekszik, hogy állandó partnereinek kívánságait teljesítse — a szövetkezetek nőbizottságainak szokásos nőnapi kirándulásán az idén Románia északi tájaival ismerkedhetnek meg a megjutalmazottak, s az egyéni jelentkezők. A községi takarékszövetkezetekkel egyre szorosabb az iroda kapcsolata: Szőregen, Kisteleken, Székkutason lelkes „bedolgozó” szervezők segítik munkájukat. A megnövekedett szabad idő jó lehetőségeket kínál a takarékszövetkezeti utazásokhoz , s fordítva is igaz a dolog: a Cooptourist készségesebben ad szervezői segítséget, ha nem fél-, hanem legalább kétnapos úthoz veszik igénybe szolgáltatásait. Busszal olcsóbb Bizony olcsóbb autóbusszal utazni a repülőtérre, mint a gép reggeli indulása esetén már előző este pesti szállodába költözni! A Volán egyebek között ezzel a szolgáltatással is bővíti idegenforgalmi kínálatát: a repülőgéppel utazó szakmai csoportokat elviszik, és kívánságra „házhoz”, hazahozzák Budapestről. Idei újdonságuk még, hogy az első negyedév kevésbé forgalmas hónapjaiban húsz százalékkal olcsóbban adják bérbe az XX-es Ladákat, s kiterjesztették a „rent a car" szolgálatot az egész megyére — minden szállodában elfogadják a gépkocsiigénylést. A Volán utazási irodájáról lévén szó, azt természetesnek tarthatjuk, hogy a vállalat szabad autóbuszait az idegenforgalom szolgálatába állítja — az azonban már az irodák közötti versengésnek köszönhető, hogy az idén újfajta víziprogramokkal rukkolnak elő: a hétvégeken hajójáratokat indítanak Mártélyra. A nyarat egyébként a szegedi utazási irodák közül egyedül az Express munkatársai tartják messzinek — javában vívják „hócsatájukat”. Egymás sarkába lépnek a sítúrák csoportjai; a csehszlovákiai Hronecen — a szegediek főhadiszállásán — március 31-ig minden bizonnyal kitehetnék a „telt ház” táblát. Hasonlóan kedveltnek ígérkeznek a nyári hétvégi, szovjetunióbeli és romániai túrák — az Expressnek ugyanis sokkal jobbak a lehetőségei, ha csoportokat küld, mintha fogad. Egyre kevesebb a szegedi kollégiumi ágy a nyári főszezonban, amikor a fiatalok ráérnek Csongrád megyébe utazni, az olcsóbb szálláshelyeket építő táborosok, egyetemi előkészítő tanfolyamok hallgatói és a hivatalos cserecsoportok vendégei vagy az épületek felújítói, az építők foglalják el. Valamit könnyít, a gondon, hogy az ÁFÉSZ-szel kötött szerződés értelmében a kiskundorozsmai turistaszállót az Express használhatja egész évben — egy autóbusznyi fiatal ott is elfér. Az idén folytatódik a szentesiek kezdeményezte Négy túra — négy évszak sorozat: három belföldi útra egy külföldi túra teszi fel a koronát. A szegedi Express-Irodának egyébként már nemcsak idehaza vannak állandó szállásai — a Mecsekben, Sopronban, a Bükkben, a Balatonon —, hanem Romániába és Csehszlovákiába is utazhatnak egyénileg a fiatalok, az előre lefoglalt szállásra. S mivel az iroda tagja az Ifjúsági Házak Szövetségének, a nyugat-európai országokba utazók kiválthatják a szállásfoglalásra jogosító igazolványt — s így jóelőre megtervezhetik útjuk állomáshelyeit. S még egy újdonság — diákoknak; különvonatok indítását tervezi az Express olyan színházi előadásokra, amelyeket különösen iskolásoknak illő megnézniük. Halló, Tourinform? 1881 nyarától kezdve a budapesti 179-800-as telefonszámon több nyelven kaphat információt az érdeklődő a hazai idegenforgalmi kínálatról — mindig az éppen aktuális programokról, lehetőségekkről. Vajon a Szegedről tudakozóknak mit ajánl majd 1982-ben a Tourinform? Ez jórészt a Szeged Touristtól kapott tájékoztatástól függ . Az idegenforgalmi hivatal rendszeresen felhívja a szolgálat figyelmét a szegedi és megyei eseményekre, programokra. A megújulás szándéka érzékelhető a Szeged Tourist idei terveiben. Mindeddig például nem volt lehetőség szegedi családi üdülésre — most lesz a kollégiumok egynémelyikében —, a jobbakban. S mivel szeged szállásai általában hétvégeken zsúfoltak, ezeket a négynevas szobákat vasárnaptól péntekig, öt napra kínálják az üdülőknek — persze strandolási, hajózási, városnézési lehetőséggel A „falusi turizmus" kifejezést valószínűleg sokszor fogják a jövőben emlegetni; Szeged környékén, Ásotthalmon és Rúzsén találtak olyan tanyatulajdonosokat, akik családok üdültetésérre vállalkoznak — egyhetes váltásban, félpanzióval. S az előzetes ígéret így szól: lehet majd kerékpárt kölcsönözni (a környéket bekarikázni), lovagolni, sétakocsizni, Ásotthalmon fürödni is. Ott — az erdészeti kollégium erdő mellett lévén — falusi gyermektábort is szervez a Szeged Tourist, — úszásoktatással, a falusi életforma bemutatásával, sátorverési gyakorlattal, főzés tanításával tarkítva a gyerekek legkedveltebb szórakozását: a játékot. Ugyancsak gyerekeknek hirdették meg a már harmadik éve sikeresnek bizonyuló angol nyelvi tábort — az idén is két turnusban. A Tourinform bizonyára kapva kap majd az ópusztaszeri aratást-cséplési bemutatón — ha az időjárás engedi, július 10-én és 24-én citeramuzsikával, arató Pálinkával, bográcsban főtt pörkölttel várják majd a vendégeket — s persze lesz igazi kézi aratás, meg cséplés is. Remélhetőleg a népi táncegyüttesek, s a röszkei paprikahasítók sem maradnak „munka nélkül” az idén nyáron — ez utóbbiak fellépéseihez most keresik az alkalmas helyet, hogy ne kelljen messzire utaztatni az együttest, de azért a környezet se legyen túl városias. A város közelségét más módon is kamatoztatja a Szeged Tourist: felfedezték és bevonták a fizetővendég-szolgálatba a dorozsmai üdülőházakat. A felhívásukra jelentkező tulajdonosok is jól járnak , s a város egyre nyomasztóbb szállásgondjai is enyhülnek. Ezt a „leleményt” szándékosan hagytuk tallózásunk végére , hiszen azt bizonyítja: Szeged évek, évtizedek óta „bejáratott” idegenforgalmában is akad még tere az ötletességnek, a találékony újító szándéknak. PÁLFV KX1ULi»l