Délmagyarország, 1982. április (72. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-27 / 97. szám

2 Béke — holSüdés — szocializmus S (Az MSZMP Központi Bizottságának május elsejei jelszavaiból.) Az angolok partra szálltak a déli Georgian • London (MTI) John Nott brit hadügymi­niszter vasárnap este That­­ch­er asszony társaságában a televízió nyilvánossága előtt jelentette be, hogy déli Georgia szigetének argentin védői — brit adat szerint 44 tengerészgyalogos és egy akn­avetős szakasz — meg­adták magukat. Nott hadügyminiszter sze­rint a sziget központi kikö­tője és közigazgatási szék­helye környékén elhelyezke­dő argentin védők „csaki korlátozott ellenállást" ta­núsítottak a partraszálló britekkel szemben. Nett a Santa Fe ne­vű argentin tengeralattjáró ellen intézett vasárnap dél­előtti támadást „a hadmű­velet első szakaszának” ne­vezte. Ezt követte a „máso­dik szakasz”: tengerészgya­logosok partra szállítása he­likopteren. A támadók „biz­tosra mentek”, mivel a múlt héten egy különleges alaku­latot — az argentin védők állásainak felderítése vé­gett — már partra tettek Grytviken térségében. Margaret Thatcher brit miniszterelnök hétfőn az alsóházban elmondta, hogy a támadó brit erők vasárnap a déli Georgia-szigetek fő kikötőjét ,é­s egykéi, küz­­ifcusWttVsi­­ Sz­ékhelyét, *’*Gryt­­^ikent, m­ajd­ "Vielföre "virra­dóra az onnan 15 kilomé­terre fekvő Leith kikötőt foglalták el. Hétfőn az ar­gentin erők megadták ma­gukat. A brit haditengeré­szet „körülbelül” 180 fog­lyot ejtett — ideértve a va­sárnap megrongált argentin tengeralattjáró 50 főnyi le­génységet is — akiket majd hazájukba szállítanak. Thatcher asszony értésre adta, hogy a legtöbb re­ményt a diplomáciai rende­zésre szerinte változatlanul Alexander Haig amerikai külügyminiszter közvetítő missziója nyújtja. Bizako­dásának adott hangot, hogy Costa Mendez argentin kül­ügyminiszter „felülvizsgálja” vasárnapi döntését és mégis hajlandó lesz találkozni Halggel. A miniszterelnök közölte, hogy ami kormányát illeti, a déli Georgia elleni táma­dás „semmiképp sem vál­toztat abbeli eltökéltségün­kön, hogy a válságot tár­gyalóasztal mellett rendez­zük". A Fehér Ház továbbra is kitart az amerikai közvetítő misszió folytatása mellett. Larry Speakes, a Fehér Ház szóvivője ezt hétfőn a déli Georgia sziget Argentína ál­tal történt feladása után kö­zölte, mondván, hogy „az összecsapás csak aláhúzza a diplomáciai fronton való „Az Egyesült Államok kor­mánya elkötelezte magát a dél-atlanti-óceáni helyzet békés rendezése mellett” — jelentette ki a szóvivő. Nicanor Costa Mendez ar­gentin külügyminiszter a maga részéről lemondta va­sárnapra tervezett találkozó­ját Haiggel a brit flotta­támadás miatt. A külügy­miniszter ugyanakkor kije­lentette: véleménye szerint az Egyesült Államoknak nem érdeke, hogy feladja eddigi álláspontját és az an­golok mellé álljon, mint azt Washingtonban sokan szor­galmazzák. „Ne felejtsék el, hogy az Egyesült Államok Latin-Amerikához - mondta újság­ Nicanor Costa jövője kötődik” íróknak Mendez. Georges March­ais fogadta Rezei Györgyöt • Párizs (MTI) Georges Marchais, a Fran­cia Kommunista Párt főtit­kára hétfőn az FKP szék­házában fogadta Aczél Györ­gyöt, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját. A megbeszélésen jelen volt dr. Bényi József párizsi magyar nagykövet és Maxime Gre­­metz, az FKP Politikai Bi­zottságának tagja, a KB tit­kára. Az elvtársi, baráti lég­körben folytatott megbeszé­lésen tájékoztatták egymást a két párt tevékenységéről, időszerű feladatairól. Átte­kintették a kétoldalú kap­csolatokat, valamint a nem­zetközi helyzet fontosabb kérdéseit. . Georges Marchais a talál­kozó után Aczél Györgyöt ebéden látta vendégül. Ezen részt vett az FKP Politikai Bizottságának több tagja. Izrael kivonult a Sínai félszigetről Mubarak parlamenti beszéde­ ­. Kairó (MTI) Egyiptom számára az Iz­raellel kötött béke straté­előrehaladás jelentőséit ‘ «I -*V­*«rtW-»Mtf.­­bétf.J! .... .. parlamenti beszédében Hosz­surgosseget ni Mubarak*, átJ^rijtő, egy­idejűleg azonban erőteljesen bírálta­ Izraelnek a paleszti­nokkal szemben tanúsított magatartását. Az elnök abból az alka­lomból szólalt fel a népi gyűlés és a Sura-tanács rendkívüli ülésén, hogy elő­ző nap Izrael teljes egészé­ben kivonult a Sínai-félszi­­getről, amely fölött íg­y ti­zenöt év után újból helyre­állt az egyiptomi szuvere­nitás. Mubarak i­mételten elkö­telezte magát az Izraellel aláírt megállapodások be­tartása mellett, s reményé­nek adott kifejezést, hogy partnere is hasonlóképpen jár el. A „béke kereteinek kiszélesítését” sürgetve Mu­barak emlékeztetett a kö­zelmúlt véres eseményeire melyek Cisz­jordániában. a f' jkib­tet. ..a megoldás kullesa '...a palesztin prfeöiéhöz*.'­­ Tízzel összefüggésben jelezte, hogy az elkövetkező napokban az egyiptom­ii—izraeli—ameri­kai autonómiatárgyalások felújítására készülnek a fe­lek, bár sietett leszögezni, hogy országa nem kíván a palesztin nép nevében szól­ni, s nem tekinti magát képviselőjének. Erélyesen bírálta Izraelt, a megszállt arab területeken létesített te­lepülései miatt. Más kérdé­seket érintve az egyiptomi államfő sürgette az iraki iráni háború befejezését és „Egyiptom stratégiai biz­tonságának szempontjából sorsdöntőnek" nevezte az Arab-­­Perzsa)-öböl menti arab országok stabilitását A kaland ára A második világháború óta rengeteg helyről kúszott le ünnepélyesen vagy kevésbé ünnepélyesen­­ az Union Jack, a brit birodalmi lobogó. Évtize­dek óta először fordul elő, hogy ez a zászló valahová visszakúszik. Most pedig ez történt, méghozzá erő­szakkal. A hírt ismerjük. Úgy tör­tént, ahogy a múlt héten már több szakértő jelezte: a brit flotta rohamosztagai partraszálltak az argentin hadsereg által április első napjaiban megszállt déli Georgia-szigeten. Tudjuk, ehhez az egyharmadrészt jéggel borított szigethez Argentína — legalább ed­dig — „nem formált törté­nelmi jogot”. Az otthagyott argentin helyőrség jelen­téktelen volt, a Thatcher­­kabinet számára pedig presztízsokokból hasznos és esetleg némi időnyerésre alkalmas ez a fejlemény. Magyarul: a Dél-Georgia­­akció sem politikailag, sem katonailag nem rejtett ma­gában annyi kockázatot, mint amennyit a Falkland­­(Mfd­vin)-szigetek vissza­foglalása jelenthet. A part­raszállás igazi haszna mér­­­­sékelt, az épülőt­ere nincs en­­­­nek a szigetnek, viszont­­ kétségtelen, hogy jelent né­­­­mi szárazföldi bázist, vala­­­­melyest ugródeszkát a­­ Falkland-szigetek felé. A lényeg azonban nem ez. Arról van szó, hogy a londoni miniszterelnökségi rezidencián, a Downing Street 10-ben felismerték: az általuk felkorbácsolt na­cionalista szenvedély bu­merángnak bizonyulhat, amely adott esetben letag­lózhatja a Vory-kabinetet. Valami sikerre vagy annak szükség volt, sürgősen és mii­látszatára méghozzá den áron. Nem véletlenül mondjuk azt, hogy minden áron. Thatcher asszonynak tud­nia kell, hogy ezért a part­raszállásért kormánya nagy politikai — bel- és külpo­litikai — árat fizethet. Nemcsak az éppen ülésező amerikai államok szerveze­te figyeli ellenszenvvel a brit akciót, hanem a föld­kerekség országainak több­sége is úgy látja, hogy itt egy önmagát túlélt gyar­mati hatalom reflexe lé­pett működésbe. „A fegyveres cselekmén­­nyel London az agresszor szerepében jelent meg az olyan országok előtt — ír­ja egy francia lap —, ame­lyek tegnap még maguk is gyarmatok voltak.” Peru elnöke „bűntény­nek” nevezte az angol ka­tonai műveletet, a moszk­vai Pravda pedig ezúttal nagyjából ugyanúgy minő­sít, mint az amerikai Time, csak más szavakkal: „a visszavonhatatlanul letűnt birodalmi nagyság utáni nosztalgikus hajsza külö­nös megnyilvánulásának" nevezi az akciót. D­ a meglehetősen egye­­­temes visszhang a ka­land árának egyik része. A másik az, hogy a jelek sze­rint a brit lépés miatt vég­veszélybe került Haig köz­vetítési kísérlete. Azóta Washington ugyan érzékel­tette, hogy ha döntenie kell két szövetségese között, ak­kor Londont választja — a Potomac partján azonban nem szeretik, ha a Them­­ze partján kész tények elé állítják őket. Harmat Endre Tűzvész a kiállításon • Todl (AFP) Legkevesebb 34 ember lel­te halálát az olaszországi Todl városkában vasárnap, egy képzőművészeti kiállítá­son kitört tűz következté­ben. A Perugia melletti Todl­­ban egy háromemeletes épü­let második emeletén tar­tották a kiállítást, és mint­egy 200 látogató a harmadik emeleti büfében tartózkodott, amikor a tűz keletkezett. A lángnyelvek olyan gyor­san terjedtek tova a gyú­lékony festményeken, régi bútorokon, gobelineken, hogy a látogatók egymást tapos­va, fejvesztetten menekülni kezdtek. A földszinti kijá­ratok eldugultak, mire so­kan kiugráltak a harmadik emeletről egy alant álló te­herautóra. Mire a tűzoltók a két alsó emeleten megfé­kezték a lángokat, már har­mincnégyen életüket vesz­tették, és legkevesebb hat­van sebesültet szállítottak kórházba, sokukat a 150 ki­lométerre levő Rómába, ahol a harmadfokú égési sérülé­sek kezelésére megfelelő kórházi osztályok állnak rendelkezésre. ÜDVÖZLŐ TÁVIRAT Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke táviratban kö­szöntötte Julius K. Nyerere köztársasági elnököt, a Tan­zániai Egyesült Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmá­ból. PUJA FRIGYES CSEHSZLOVÁKIÁBA UTAZIK Púja Frigyes, a Magyar Népköztársaság külügymi­nisztere Bohuslav Knoupek­nek, a Csehszlovák Szocialis­ta Köztársaság külügyminisz­terének meghívására április 27-én baráti látogatásra Csehszlovákiába utazik. BROR ENGSTRÖM látogatása Az MSZMP Központi Bi­zottságának meghívására áp­ Kcäd, 1982. április 27. Az Afgán Demokratikus Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából ír I Magyar üdvözlő távirata Az Afg­án Demokratikus Köztársaság nemzeti ün­nepe, az 1978. áprilisi forradalom győzelmének 4. év­fordulója alkalmából Babrak Karmait, az Afganisztá­ni Népi Demokratikus Párt Központi Bizottságának főtitkárát, az Afgán Demokratikus Köztársaság Forra­dalmi Tanácsának elnökét táviratban üdvözölte Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára és IjOsemczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke. Szultán Ali Kistmandnak, az Afgán Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsa elnökének Lázár György, a Minisztertanács elnöke küldött üdvözlő táviratot. Sah Muhammed Doszt külügyminisztert Puja Frigyes külügyminiszter üdvözölte táviratban. * Az Afgán Demokratikus Köztársaság nemzeti ün­nepe alkalmából a Hazafias Népfront, az Országos Bé­ketanács, a Magyar Szolidaritási Bizottság, a Szakszer­vezetek Országos Tanácsa, a Magyar Kommunista If­júsági Szövetség, a Magyar Nők Országos Tanácsa, va­lamint a Magyar Vöröskereszt ugyancsak táviratban üdvözölte afgán testvérszervezetét. fifgai tisztán ünnepén Négy éve, hogy az afgán nép megdöntötte a­­ reakciós Daud-rendszert­ és az or­szág megindulhatott a fel­­emelkedés útján. A győze­lem azonban­ nehéz feladat elé állította a megalakult forradalmi tanácsot Egyfe­lől szembe kellett nézniük a határokon kívül és belül szervezkedő ellenforradalom­aJwm­­amen­» -ta­riáinak. Ezek kö­zül e­*ő - hetven íh. M­ í*«! .i.5 viszonyok megváltoztatása, a földreform végrehajtása és a nép kulturális feleme­lése állott. S a nehézsége­ket árulás tetézte. A veze­tést magához ragadó Amin és csoportja a forradalmi célok eltorzításával a bu­kás felé vezette az országot. Emiatt tört ki 1979 decem­berében Kabulban a fel­kelés, amely eltávolí­totta az árulókat. A köz­vetlen belső veszély elhá­rítása után azonban kívülről még mindig ellenforradalmi támadás fenyegetett ilyen körülmények között fordult a népi demokratikus erők, élén álló Babrak Karmai — a két ország közötti egyez­ményeknek megfelelően — a Szovjetunióhoz segítségért. Megkezdődhetett az afgán for­radalom második szakasza. Az azóta eltelt több mint két esztendő alatt az Afga­nisztáni Demokratikus Párt vezetésével, a változatlanul fennálló súlyos nehézségek ellenére jelentős eredmények születtek. Azokon a terüle­teken, ahol a kormánynak sikerült, terveit végrehajtania — itt Kabul, Mazar­ i Serif, Aibak és Sibergfian város körzetében és másutt —, ott kielégítő az ellátás, orvosok és tanítók működnek, folyik a munka és az építés. S ahol a földreformot, már si­került végrehajtaniuk, a pa­rasztok már nem hisznek az ellenforradalmárok csábítá­sainak. Az ország vezetői ^^ngozt^tják­^ ^ d?,moj­fácját, a s^kuisokruik, a "nemzeti" hagyományoknak, a külön­böző nemzetiségek, törzsek kultúrájának, vallásának f­­gyelembevételével kívánják megvalósítani. Afganisztán külpolitikájá­ban mindenekelőtt a Szov­jetunióra, a szocialista or­szágokra támaszkodik, de békés együttélésre törekszik a világ valamennyi országá­val, mindenekelőtt szomszé­daival. Nem Kabulon múlik, hogy nincs béke a Hindu­­kus-vidéken. Az afgán kor­mány a megbékélés szelle­mében szinte hetenként ja­vasolja Iránnak és Pakisz­tánnak a kölcsönös be nem avatkozás elvén alapuló politikai tárgyalásokat. A jelek szerint azonban a fegyvernyugvásra még várni kell: az­ Egyesült Államok által támogatott ellenforra­dalmárok támadásai még mindig harcra kényszerítik az afgán forradalom védel­mezőit. A forradalom évfordulóján a magyar nép­­ változatlan szolidaritással kíséri az af­­­gán nép harcát, és kívánja, hogy mielőbb élvezhesse a béke, a jólét és a társadal­mi felemelkedés gyümölcseit. (KS) Közéleti napló­ riu­s 19—25. között látoga­tást tett hazánkban a Svéd Baloldali Párt a Kommu­nisták küldöttsége Bror Eng­­strömnek, a párt végrehaj­tó bizottsága tagjának ve­zetésével. A vendégeket fo­gadta Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára és Gáspár Sándor, a Politikai Bizottság tagja, a SZOT főtitkára. HAZÁNKBA ÉRKEZETT FAJEK WARRAD Az MSZMP Központi Bi­zottságának meghívására hét­főn hazánkba érkezett Bajek Warrad, a Jordániai Kom­munista Párt Központi Bi­zottságának első titkára. A vendéget a Ferihegyi repülő­téren Nagy Gábor, az MSZMP külügyi osztályának helyettes vezetője fogadta. NÉPFRONTKÜLDÖTTSÉG UTAZOTT AFGANISZTÁNBA Az Afganisztáni Nemzeti Hazafias Front Végrehajtó Bizottságának meghívására vasárnap, az Afganisztáni Demokratikus Köztársaságba utazott a Hazafias Népfront küldöttsége. A delegációt dr. Kovács Béla, a HNF Or­szágos tanácsának titkára vezeti. A küldöttség részt vesz az afganisztáni nem­zeti ünnep, az 1978. áprilisi forradalom negyedik évfor­dulójának központi meg­emlékezésein.

Next