Délmagyarország, 1982. május (72. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-26 / 121. szám
A Szeged városi pártbizottság ülése Az MSZMP Szeged városi bizottsága kibővített ülést tartott tegnap délután a Kálvin téri székházban. Az elnöklő Berta István pb-titkár üdvözölte a megjelenteket, külön is Apró Antalt, a Központi Bizottság tagját, az országgyűlés elnökét és Gyárfás Mihályt, a Csongrád megyei pártbizottság titkárát. A napirend első pontjaként megvitatták a városi pártbizottság munkarendjéről és munkamódszeréről, a továbbfejlesztés feladatairól szóló jelentést, illetve azt a szóbeli kiegészítést, amelyet dr. Székely Sándor, a városi pártbizottság titkára adott. Ezután hozzászólásokra került sor. Sorrendben a következő pártbizottsági tagok és meghívottak mondták el véleményüket: dr. Jármai Tibor, a városi és járási ügyészség vezetője; Szolcsányi Gábor, a DÉLÉP üzemigazgatója; dr. Kuti Árpád, a Szegedi Éliker igazgatója; dr. Serfőző Lajos, a József Attila Tudományegyetem dékánja; Horváth Mihály, a szabadtéri játékok igazgatója; Török József, a városi pártbizottság első titkára; dr. Kardos János, a Volán 10. számú Vállalatának igazgatója; Vántag István zeneszerző: Gyárfás Mihály; Balogh József, a MÁV Szegedi Igazgatósága pártbizottságának titkára: dr. Csonka István, a városi pártbizottság osztályvezetője: dr. Fehér István, a tanárképző főiskola tanszékvezető tanára: Apró Antal. A figyelemre méltó észrevételekre, javaslatokra, kritikai megjegyzésekre dr. Székely Sándor válaszolt. A pártbizottság ezután a munka további , javítását célzó határozatot fogadott el azzal, hogy a jelentésekben foglaltakról és a vitában elhangzottakról tájékoztatni kell a városi pártszerveket. Felhívja a figyelmet, hogy az üzemi, intézményi, ágazati pártbizottságok lehetőleg még ebben a félévben maguk is végezzék el a témakörrel kapcsolatos tennivalókat. Az alapszervezetek munkastílusának értékelésére a második félévben kerüljön sor. Javasolja a városi pártbizottság, hogy az állami és a tömegszervezetek év végéig szintén vizsgálják meg, hogyan javíthatják tovább saját munkamódszereiket. Ezután a pártbizottság zárt ülésen folytatta munkáját. Török József időszerű párt-, gazdaság- és káderpolitikai, továbbá tagfelvételi és városellátási kérdésekről adott tájékoztatót, amelyet a résztvevők jóváhagyólag tudomásul vettek. Végül személyi ügyben döntött a testület: dr. Papp Istvánt, a városi pártbizottság mellett működő ifjúságpolitikai bizottság tagját, kérésére, munkahelyváltozás miatt, fölmentette, és helyére dr. Mészáros Rezső egyetemi docenst megválasztotta. Építési szemle a járásban A szegedi beruházások megtekintése után tegnap, szerdán, a szegedi járás vezetői tartottak terepszemlét a legtöbb gondot okozó építkezéseknél. Fodor István, a járási hivatal elnöke kalauzolta a terület fejlesztésében illetékes megyei és járási vezetőket, köztük dr. Somogyi Ferencet, a járási pártbizottság első titkárát. A szemle Ópusztaszeren kezdődött, ahol Kecskeméti Gáspár tanácselnök adott tájékoztatást az új általános iskolai tantermek építéséről. Az első kiviteli tervek 1978- ban készültek, akkor még UNIVÁZ technológiára. Ezt azonban már nem gyártják, így módosítani kellett a terveket. 1980 volt az első szerződéskötés dátuma, 81 július 30. az akkori átadási határidő. 1980-ban csak az alapozást végezték el, részben társadalmi összefogással, majd az újabb szerződés 1982. június 30-ában határozta meg az átadás időpontját. Az utóbbi időben felgyorsult a munka. A CSOMIÉP igazgatója, Boldizsár Sándor ígéretet tett arra, hogy a határidőt tartani fogják. A bizottság tagjai az építkezés megtekintése után úgy vélekedtek, az ígéret reális, az új tanév kezdetére megkapják a tantermeket az ópusztaszeri gyerekek. Kisteleken Papp István párttitkár és Ott József tanácselnök fogadta a vendégeket. Az általános iskolai tanterembővítést és a célcsoportos lakásépítést tárgyalták meg. Az okozott némi gondott, hogy a kivitelező a négy iskolai tantermet új, öntött, alagútzsalus technológiával kívánja felépíteni. Mivel középületeket korábban nem készítettek ezzel az eljárással, volt egy kis vita a tervezők és a kivitelezők között. Ám kiderült, az új építési módszer is kielégíti az épülettel szemben támasztható funkcionális igényeket. Forráskódon is tanterembővítés volt a téma. Nyáriné Tajti Anna tanácselnök és Sándor Tibor, a Haladás Tsz elnöke képviselték a falut. 1985-re volt előirányozva tanterembővítés a községben. Korábban is szükség lenne rá, ezen kértek, hogy előbb építhessék meg a helyiségeket. A kivitelezést kooperációban vállalná a Haladás, Tsz és a CSQMIÉP. Az építő vállalat a szakipari munkákat a szövetkezet építőbrigádja a kőművesmunkát végezné. Jelenleg különböző forrásokból biztosítható ugyan az építkezés pénzügyi fedezete, de jelentős helyi erő felhasználásával. A forráskútiaknak — ha a beruházás megvalósul — alig marad másra pénzük. A megyei tervek már elkészültek, a saját erő felhasználását nem lehet mellőzni. Az építkezés azonban elkezdhető, munkát, anyagot a kivitelezők bizonyos ideig meghitelezhetnek, s a jelenlevő vezetőkben erre mutatkozott is hajlandóság. Zákányszéken volt a leginkább egyértelmű a helyzet. Biztosnak látszik a négy tanterem augusztusi avatása, a társadalmi összefogás szép példájaként rövid idő alatt megvalósul a beruházás. Nem mondható el ugyanez a domaszéki óvoda helyzetéről. Ez a járás egyetlen községe, ahol még nincs óvoda. A mórahalmi költségvetési üzem papíron a kivitelező, alvállalkozói kisiparosok. A költségvetési üzem erejét meghaladja az építkezés, egyelőre áll a munka, további tárgyalások szükségesek. Mórahalmon viszont befejezéséhez közelednek a 21 lakásos célcsoportos lakóépület munkálatai. A szemle sikeres volt, egyedül a domaszéki építkezés helyzete maradt nyitva, ügyében sürgős intézkedéseket terveznek. Diákok nyári mezőgazdasági foglalkoztatásáról Az idén előreláthatóan a tavalyihoz hasonlóan mintegy 600 ezer diák vesz részt a nyári és az őszi mezőgazdasági munkákban. Foglalkoztatásuk előkészítéséről, és a korábbi években szerzett tapasztalatokról Kovács Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes tartott szerdán sajtótájékoztatót a MÉM-ben. A mezőgazdasági csúcsmunkáknál évről évre hasznos segítséget nyújt a tanulóifjúság, különösen a kézimunka-igényes növények : zöldség, burgonya, szőlő, gyümölcs, dohány betakarításánál, a kukorica „címerezésénél”, a konzervgyárakban pedig a mezőgazdasági termékek feldolgozásánál. A nyári táborokban tavaly 46 ezer diák kapcsolódott be a mezőgazdasági üzemek tevékenységébe, s mintegy 160—170 millió forint értékű munkát végeztek. Az őszi munkáknál csaknem 550 ezer iskolai tanuló dolgozott, s 3,5 milliárd forint értékű gyümölcsöt takarítottak be, az összmennyiségnek csaknem egynegyedét. Az idén a korábbiaknál is körültekintőbben szervezik meg az iskolások foglalkoztatását. Előnyös, ha az üzemek hosszú távú együttműködési szerződést kötnek az iskolákkal. Az idén a központilag szervezett 46 ifjúsági építőtábor június 20-án nyitja kapuit. Fésülik a kamillamezőket Messzire virító sárga foltokban virágzik a kamilla, az alföldi szikes puszták, legelők aránya. Munkához láttak a szedők: óriási fésűhöz hasonló speciális munkaeszközökkel gyűjtik össze az orvosi székfűnek is nevezett vadontermő gyógynövényt. Csongrád megyében évente tizenöt-húsz vagon nyers kamillát adnak át az áfészek felvásárló telepein. 72. évfolyam 122. szám 1982 május 27., csütörtök Ara: 1,40 forint Rugalmasan, az igényekhez igazodva Megbeszélés a kereskedelemről a megyei tanácsházán Vásárolni mindannyian szoktunk, így aztán a kereskedelemről szóló híradások okkal tartanak számot közérdeklődésre. Annál inkább érthető ez, minél kiterjedtebb köréről esik szó az ellátásnak, a vendéglátásnak és az idegenforgalomnak. S mert tegnap délelőtt a megyei tanács székházában rendezett vezetői értekezleten régiónkban folyó egész belkereskedelmi tevékenységet értékelték a Belkereskedelmi Minisztérium, Csongrád megye, valamint Szeged város párt- és állami vezetői, az erről szóló beszámoló nem maradhat el. Az eredményeket értékelő, és a soron következő legfontosabb feladatokat meghatározó vezetői tanácskozást Szabó Sándor, a megyei tanács elnöke nyitotta meg. Köszöntötte Selmeczi Lajosné belkereskedelmi miniszterhelyettest, Ceglédi Józsefet, az Országos Idegenforgalmi Tanács elnökhelyettesét, dr. Komócsin Mihályt, az MSZMP Központi Bizottságának tagját, a megyei pártbizottság első titkárát, Török Józsefet, a szegedi városi pártbizottság első titkárát. Papp Gyulát, a szegedi városi tanács elnökét, valamint a meghívott kereskedelmi szakértőket. Ezt követően Szabó Jánosné , a megyei tanács elnökhelyettese számolt be a megyében dolgozó tanácsi és szövetkezeti kereskedelmi vállalatok által az elmúlt évben, és az idei év eddig eltelt részében elért eredményekről. A referátum során elhangzott hogy miután erre az évre elsődleges cél az elért életszínvonal megőrzése, a tervkészítéskor a kereskedelmi vállalatok ennek megfelelően csak szolid forgalomnövekedéssel számoltak. A tények igazolták is a számításokat. Valamennyi kereskedelmi szektort együtt kezelve, folyóáron számítva mintegy 6,6 százalékkal bővült a bolti forgalom. Ennél is kevésbé emelkedett a ruházati és az úgynevezett vegyesiparcikk kereskedelem eladási üteme. S ez lényegében meg is felel tapasztalatainknak, hiszen az e körbe eső termékekből helyenként hiányt is érzékelt a lakosság. Különösen nehezen tud vásárolni az idősebb korosztály, valamint a gyerekeknek sem mindig egyszerű megvenni a szükséges holmikat. Némiképpen eltér az országos tapasztalatoktól az a jelenség, hogy megyénkben az élelmiszerekből és a vendéglátóipar nyújtotta szolgáltatásokból többet vettünk igénybe. Az elhangzottakból ítélve részes ebben az is, hogy az új boltizemeltetési fornák — a bérlet és a szerződés — e két profilban terjedt el leginkább. A vállalkozói kedvre bizony nagy szükség lenne a vendéglátás nehéz műfajában, az idegenforgalmi szálláshelyek — kemping, panzió! — számának növelésében is. Az előterjesztés vitájában többen fejtették ki véleményüket. Fölszólalt dr. Komócsin Mihály és Pápái József, a megyei pártbizottság tikára, Ocskó Imre, a MESZCV elnöke, Kopasz Józsefné, a KPVDSZ megyei bizottságának titkára és Ceglédi József is. Az elhangzottakra Szabó Jánosné és Selmeczi Lajosné adott választ, majd Szabó Sándor összefoglalta az értekezlete. Hangsúlyozta, hogy a határ menti árucserében rejlő lehetőségek minél jobb kihasználására továbbra is meg kell tenni mindent, hiszen ez érdeke a lakosságnak nálunk is, és az érintett szomszédos országban is. Ugyancsak helyes, ha a kereskedelmi vállalatok vezetői az idén is szerveznek áruházi csereakciókat különböző országokkal. A kisvállalkozásba vett üzletek többnyire kedvező tapasztalatai alapján indokolt tovább szorgalmazni ezt az akciót, nem feledkezve meg a tanyai kisboltokról sem. Utalt a megyei tanács elnöke arra is, hogy a különböző profilú üzletek nyitvatartási idejét az eddiginél rugalmasabban, a helyi tanácsokkal egyetértésben helyes megállapítani, ahol erre igény mutatkozik. Téeszek kapcsolata a kereskedelemmel A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöksége szerdai ülésén, amelyen Szabó István elnökölt, a mezőgazdasági szövetkezetek áruforgalmi és kereskedelmi munkáját elemző előterjesztést vitatta meg. A testület megállapította: a szövetkezetek árutermelésének aránya az állattenyésztésben elérte a 95, a növénytermelésben pedig a 70 százalékot, vagyis a termelés eredményének döntő része nem a helyi felhasználást szolgálja, hanem áruvá válik. Ez a magas áruhányad a szövetkezeteket valósággal kényszeríti arra, hogy új típusú és a kölcsönös érdekeken alapuló kapcsolatokat építsenek ki a kereskedelmi szervezetekkel, és egyúttal arra is, hogy fokozzák az üzemen belüli feldolgozás arányát. Szeged autógyártása bemutatkozik a BNV-n. A mondat — bár talán nagyképűnek tűnik — igaz. A gyártó a XI. számú AFIT termékei pedig termoszkocsik és pótkocsik. A szegedi vállalat természetesen nem az egész gépkocsit készíti, hanem IFA teherautók alvázára szereli rá a saját hőszigetelt felépítményét, amely így a kívánt hőmérsékleten tudja tartani szállítás közben az árut. Két változata készült: az önjáró teherautó és a pótkocsi. A légmentesen záródó szállítótér könnyen tisztítható, fertőtleníthető, mivel a belső borítás összefüggően hegesztett alumíniumlemez. Az önjáró termoszkocsi rakodóterének hossza 480 centiméter, szélessége 220 centiméter, magassága 194 centiméter. A pótkocsi rakodótere hasonló méretű. Nagy László felvétele A XI. sz. AFIT termosz pótkocsija a vásáron