Délmagyarország, 1982. május (72. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-26 / 121. szám

A Szeged városi pártbizottság ülése Az MSZMP Szeged városi bizottsága ki­bővített ülést tartott tegnap délután a Kálvin téri székházban. Az elnöklő Berta István pb-titkár üdvözölte a megjelenteket, külön is Apró Antalt, a Központi Bizott­ság tagját, az országgyűlés elnökét és Gyárfás Mihályt, a Csongrád megyei párt­­bizottság titkárát. A napirend első pontjaként megvitatták a városi pártbizottság munkarendjéről és munkamódszeréről, a továbbfejlesztés fel­adatairól szóló jelentést, illetve azt a szó­beli kiegészítést, amelyet dr. Székely Sán­dor, a városi pártbizottság titkára adott. Ezután hozzászólásokra került sor. Sor­rendben a következő párt­bizottsági tagok és meghívottak mondták el véleményüket: dr. Jármai Tibor, a városi és járási ügyész­­ség vezetője; Szolcsányi Gábor, a DÉLÉP üzemigazgatója; dr. Kuti Árpád, a Szege­di Éliker igazgatója; dr. Serfőző Lajos, a József Attila Tudományegyetem dékánja; Horváth Mihály, a szabadtéri játékok igaz­gatója; Török József, a városi pártbizott­ság első titkára; dr. Kardos János, a Vo­lán 10. számú Vállalatának igazgatója; Vántag István zeneszerző: Gyárfás Mihály; Balogh József, a MÁV Szegedi Igazgató­sága pártbizottságának titkára: dr. Csonka István, a városi pártbizottság osztályveze­tője: dr. Fehér István, a tanárképző fő­iskola tanszékvezető tanára: Apró Antal. A figyelemre méltó észrevételekre, ja­vaslatokra, kritikai megjegyzésekre dr. Székely Sándor válaszolt. A pártbizottság ezután a munka további , javítását célzó határozatot fogadott el azzal, hogy a jelen­tésekben foglaltakról és a vitában elhang­zottakról tájékoztatni kell a városi párt­szerveket. Felhívja a figyelmet, hogy az üzemi, intézményi, ágazati pártbizottsá­gok lehetőleg még ebben a félévben ma­guk is végezzék el a témakörrel­ kapcso­latos tennivalókat. Az alapszervezetek munkastílusának értékelésére a második félévben kerüljön sor. Javasolja a városi pártbizottság, hogy az állami és a tömeg­­szervezetek év végéig szintén vizsgálják meg, hogyan javíthatják tovább saját munkamódszereiket. Ezután a pártbizottság zárt ülésen foly­tatta munkáját. Török József időszerű párt-, gazdaság- és káderpolitikai, továb­bá tagfelvételi és városellátási kérdések­ről adott tájékoztatót, amelyet a résztve­vők jóváhagyólag tudomásul vettek. Végül személyi ügyben döntött a tes­tület: dr. Papp Istvánt, a városi pártbi­zottság mellett működő ifjúságpolitikai bi­zottság tagját, kérésére, munkahelyválto­zás miatt, fölmentette, és helyére dr. Mé­száros Rezső egyetemi docenst megválasz­totta. Építési szemle a járásban A szegedi beruházások megtekintése után tegnap, szerdán, a szegedi járás ve­zetői tartottak terepszemlét a legtöbb gondot okozó épít­kezéseknél. Fodor István, a járási hivatal elnöke kalau­zolta a terület fejlesztésé­ben illetékes megyei és já­rási vezetőket, köztük dr. Somogyi Ferencet, a járási pártbizottság első titkárát. A szemle Ópusztaszeren kezdődött, ahol Kecskeméti Gáspár tanácselnök adott tájékoztatást az új általános iskolai tantermek építéséről. Az első kiviteli tervek 1978- ban­­ készültek, akkor még UNIVÁZ technológiára. Ezt azonban már nem gyártják, így módosítani kellett a ter­veket. 1980 volt az első szerződéskötés dátuma, 81 július 30. az akkori átadási határidő. 1980-ban csak az alapozást végezték el, rész­ben társadalmi összefogással, majd az újabb szerződés 1982. június 30-ában hatá­rozta meg az átadás idő­pontját. Az utóbbi időben felgyorsult a munka. A CSOMIÉP igazgatója, Boldi­zsár Sándor ígéretet tett ar­ra, hogy a határidőt tartani fogják. A bizottság tagjai az építkezés megtekintése után úgy vélekedtek, az ígéret reális, az új tanév kezdeté­re megkapják a tantermeket az ópusztaszeri gyerekek. Kisteleken Papp István párttitkár és Ott József ta­nácselnök fogadta a vendé­geket. Az általános iskolai tanterembővítést és a cél­csoportos lakásépítést tár­gyalták meg. Az okozott né­mi gondott, hogy a kivite­lező a négy iskolai tanter­met új, öntött, alagútzsalus technológiával kívánja fel­építeni. Mivel középületeket korábban nem készítettek ezzel az eljárással, volt egy kis vita a tervezők és a ki­­vi­telezők között. Ám­ kide­rült, az új építési módszer is kielégíti az épülettel szem­ben támasztható funkcioná­lis igényeket. Forráskód­on is tanterem­bővítés volt a téma. Nyáriné Tajti Anna tanácselnök és Sándor Tibor, a Haladás Tsz elnöke képviselték a fa­lut. 1985-re volt előirányoz­va tanterembővítés a község­ben. Korábban is szükség lenne rá, ezen kér­tek, hogy előbb építhessék meg a he­lyiségeket. A­ kivitelezést kooperációban vállalná a Haladás, Tsz és a CSQMIÉP. Az építő vállalat a szak­ipari munkákat a szövetke­zet építőbrigádja a kőmű­vesmunkát végezné. Jelen­leg különböző forrásokból biztosítható ugyan az épít­kezés pénzügyi fedezete, de jelentős helyi erő felhaszná­lásával. A forráskútiaknak — ha a beruházás megvalósul — alig marad másra pén­zük. A megyei tervek már elkészültek, a saját erő fel­­használását nem lehet mel­lőzni. Az építkezés azonban elkezdhető, munkát, anyagot a kivitelezők bizonyos ideig meghitelezhetnek, s a jelen­levő vezetőkben erre mu­tatkozott is hajlandóság. Zákányszéken volt a leg­inkább egyértelmű a helyzet. Biztosnak látszik a négy tan­terem augusztusi avatása, a társadalmi összefogás szép példájaként rövid idő alatt­­ megvalósul a ber­u­házás. Nem mondható el ugyanez a domaszéki óvoda helyzetéről. Ez a járás egyetlen községe, ahol még nincs óvoda. A mórahalmi költségvetési üzem papíron a kivitelező, alvállalkozói kisiparosok. A költségvetési üzem erejét meghaladja az építkezés, egyelőre áll a munka, to­vábbi tárgyalások szüksége­sek. Mórahalmon viszont be­fejezéséhez közelednek a 21 lakásos célcsoportos lakó­épület munkálatai. A szemle sikeres volt, egyedül a domaszéki építke­zés helyzete maradt nyitva, ügyében sürgős intézkedése­ket terveznek. Diák­ok nyári mezőgazdasági foglalkoztatásáról Az idén előreláthatóan a tavalyihoz hasonlóan mint­egy 600 ezer diák­ vesz részt a nyári és az őszi mezőgaz­­dasági munkákban. Foglal­koztatásuk előkészítéséről, és a korábbi években szerzett tapasztalatokról Kovács Im­re mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszterhelyettes tartott szerdán sajtótájé­koztatót a MÉM-ben. A mezőgazdasági csúc­s­munkáknál évről évre hasz­nos segítséget nyújt a ta­nulóifjúság, különösen a ké­­zimunka-igényes növények : zöldség, burgonya, szőlő, gyümölcs, dohány betaka­rításánál, a kukorica „címe­­rezésénél”, a konzervgyá­rakban pedig a mezőgazda­­sági termékek feldolgozásá­nál. A nyári táborokban ta­valy 46 ezer diák kapcso­lódott be a mezőgazdasági üzemek tevékenységébe, s mintegy 160—170 millió fo­rint értékű munkát végez­tek. Az őszi munkáknál csaknem 550 ezer iskolai ta­nuló dolgozott, s 3,5 milli­árd forint értékű gyümöl­csöt takarítottak be, az összmenny­iségnek csaknem egynegyedét. Az idén a korábbiaknál is körültekintőbben szervezik meg az iskolások foglalkoz­tatását. Előnyös, ha az üze­mek hosszú távú együttmű­ködési szerződést kötnek az iskolákkal. Az idén a központilag szervezett 46 ifjúsági építő­tábor június 20-án nyitja ka­puit. Fésülik a kamillamezőket Messzire virító sárga fol­tokban virágzik a kamilla, az alföldi szikes puszták, le­gelők aránya. Munkához lát­tak a szedők: óriási fésűhöz hasonló speciális munkaesz­­­­­közökkel gyűjtik össze az orvosi székfűnek is nevezett vadontermő­­ gyógynövényt. Csongrád megyében éven­te tizenöt-húsz vagon nyers kamillát adnak át az áfé­­szek felvásárló telepein. 72. évfolyam 122. szám 1982 május­ 27., csütörtök Ara: 1,40 forint ­ Rugalmasan, az igényekhez igazodva Megbeszélés a kereskedelemről a megyei tanácsházán Vásárolni mindannyian szoktunk, így aztán a keres­kedelemről szóló híradások okkal tartanak számot köz­­érdeklődésre. Annál inkább ér­thető ez, minél kiterjed­tebb köréről esik szó az el­látásnak, a vendéglátásnak és az idegenforgalomnak. S mert tegnap délelőtt a me­gyei tanács székházában rendezett vezetői értekezle­ten régiónkban folyó egész belkereskedelmi tevékenysé­get értékelték a Belkereske­delmi Minisztérium, Csong­rád megye, valamint Szeged város párt- és állami veze­tői, az erről szóló beszámoló nem maradhat el. Az eredményeket értékelő, és a soron következő legfon­tosabb feladatokat meghatá­rozó vezetői tanácskozást Szabó Sándor, a megyei ta­nács elnöke nyitotta meg. Köszöntötte Selmeczi Lajos­né belkereskedelmi minisz­terhelyettest, Ceglédi Józse­fet, az Országos Idegenfor­galmi Tanács elnökhelyet­te­sét, dr. Komócsin Mihályt, az MSZMP Központi Bi­zottságának tagját, a megyei pártbizottság első titkárát, Török Józsefet, a szegedi városi pártbizottság első tit­kárát. Papp Gyulát, a sze­gedi városi tanács elnökét, valamint a meghívott keres­kedelmi szakértőket. Ezt kö­vetően Szabó Jánosné­ , a megyei tanács elnökhelyette­se számolt be a megyében dolgozó tanácsi és szövetke­zeti kereskedelmi vállalatok által az elmúlt évben, és az idei év eddig eltelt részében elért eredményekről. A referátum során elhang­zott hogy miután erre az év­re elsődleges cél az elért életszínvonal megőrzése, a tervkészítéskor a kereske­delmi vállalatok ennek meg­felelően csak szolid forga­lomnövekedéssel számoltak. A tények igazolták is a szá­mításokat. Valamennyi ke­reskedelmi szektort együtt kezelve, folyóáron számítva mintegy 6,6 százalékkal bővült a bolti forgalom. En­nél is kevésbé emelkedett a ruházati és az úgynevezett vegyesiparcikk kereskede­lem eladási üteme. S ez lé­nyegében meg is felel ta­pasztalatainknak, hiszen az e körbe eső termékekből helyenként hiányt is érzé­kelt a lakosság. Különösen nehezen tud vásárolni az idősebb korosztály, valamint a gyerekeknek sem mindig egyszerű megvenni a szüksé­ges holmikat. Némiképpen­­ eltér az országos tapasztala­toktól az a jelenség, hogy megyénkben az élelmisze­rekből és a vendéglátóipar n­yújtotta szolgáltatásokból többet vettünk igénybe. Az elhangzottakból ítélve részes ebben az is, hogy az új bolt­­i­z­emeltetési fornák — a bérlet és a szerződés — e két profilban terjedt el leg­inkább. A vállalkozói kedv­re bizony nagy szükség len­ne a vendéglátás nehéz mű­fajában, az idegenforgalmi szálláshelyek — kemping, panzió! — számának növelé­sében is. Az előterjesztés vitájában többen fejtették ki vélemé­nyüket. Fölszólalt dr. Komó­csin Mihály és Pápái Jó­zsef, a megyei pártbizottság tikára, Ocskó Imre, a ME­­SZCV elnöke, Kopasz Jó­zsef­né, a KPVDSZ megyei bizottságának titkára és Ceglédi József is. Az el­hangzottakra Szabó Jánosné és Selmeczi Lajosné adott választ, majd Szabó Sándor összefoglalta az értekezle­te. Hangsúlyozta, hogy a ha­tár menti árucserében rejlő lehetőségek minél jobb kihasználására továbbra is meg kell tenni mindent, hi­sze­n ez érdeke a lakosság­nak nálunk­­ is, és az érin­tett szomszédos országban is. Ugyancsak helyes, ha­­ a kereskedelmi vállalatok ve­zető­i az idén is szerveznek áruházi csereakciókat kü­lönböző országokkal. A kis­vállalkozásba vett üzletek többnyire kedvező tapaszta­latai alapján indokolt to­vább szorgalmazni ezt az akciót, nem feledkezve meg a tanyai kisboltokról sem. Utalt a megyei tanács elnö­ke arra is, hogy a különböző profilú üzletek nyitvatartá­si idejét az eddiginél rugal­masabban, a helyi tanácsok­kal egyetértésben helyes megállapítani, ahol erre igény mutatkozik. Téeszek kapcsolata a kereskedelemmel A Termelőszövetkezetek Or­szágos Tanácsának­ elnöksége szerdai ülésén, amelyen Szabó István elnökölt, a mező­­gazdasági szövetkezetek áru­forgalmi és kereskedelmi munkáját elemző előterjesz­tést vitatta meg. A testület megállapította: a szövetkeze­tek árutermelésének aránya az állattenyésztésben elérte a 95, a növénytermelésben pedig a 70 százalékot, vagy­is a termelés eredményének döntő része nem a helyi fel­használást szolgálja, hanem áruvá válik. Ez a magas áruhányad a szövetkezeteket valósággal kényszeríti ar­ra, hogy új típusú és a köl­csönös érdekeken alapuló kapcsolatokat építsenek ki a kereskedelmi szervezetekkel, és egyúttal arra is, hogy fo­kozzák az üzemen belüli feldolgozás arányát. Szeged autógyártása be­mutatkozik a BNV-n. A mondat — bár talán nagy­képűnek tűnik — igaz. A gyártó a XI. számú AFIT termékei pedig termoszko­csik és pótkocsik. A szegedi vállalat természetesen nem az egész gépkocsit készíti, hanem IFA teherautók al­vázára szereli rá a saját hő­szigetelt felépítményét, amely így a kívánt hőmér­sékleten tudja tartani szál­lítás közben az árut. Két változata készült: az önjá­ró teherautó és a pótkocsi. A légmentesen záródó szál­lítótér könnyen tisztítható, fertőtleníthető, mivel a bel­ső borítás összefüggően he­gesztett alumíniumlemez. Az önjáró termoszkocsi rako­dóterének hossza 480 centi­méter, szélessége 220 centi­méter, magassága 194 cen­timéter. A pótkocsi rakodó­tere hasonló méretű. Nagy László felvétele A XI. sz. AFIT termosz pótkocsi­ja a vásáron

Next